Természetes szénhidrogének és lipidek

Jogi nyilatkozat

• Ez egy kémiát összefoglaló dokumentum.
• Feltételezhetően hibákat tartalmaz.
• Az eredeti célja egy vizsgára való felkészülés volt.
• Útmutatóként kell használni, a jegyzetek nem helyettesítik a hivatalos tananyagot.
• Nem biztos, hogy a tartalom teljesen megegyezik más jegyzetekkel; Használd felelősséggel!

Természetes szénhidrogének és lipidek - alifás

• Az alkánok neveinek, molekulaszerkezetének és alapvető fizikai tulajdonságainak összefüggése szükséges.
• A kettős kötések relatív helyzetét és lehetséges izoméria típusait szükséges ismerni.
• Tudni kell a konjugált rendszerek elektronszerkezetének fő vonásait.
• Fontos az izoprén és a terpének mint molekulacsaládok alapvető felépítésének ismerete.
• Tudni kell a konjugált elektronrendszer és a gerjesztési energia összefüggését, valamint a β-karotin és a retinal biológiai szerepét.
• A szteránváz, a koleszterin és a terpének kapcsolatát szintén ismerni szükséges.
• Fel kell ismerni a szomszédos ciklohexán gyűrűk cisz vagy transz téralkatát.

Alapvető alkánok

• Alkánok: telített szénhidrogének, '-án' végződésűek.
• A paraffin szénhidrogének a stabilitásuk miatt kapták nevüket, mert nehezen képeznek vegyületeket.
• Általános képletük: CnH2n+2.
• Egy H-atom eltávolításával alkilcsoport keletkezik (pl.: metilcsoport).

Fizikai tulajdonságok

• A kisebb szénatomszámú n-paraffinok közönséges hőmérsékleten gázok.
• A pentántól kezdve folyadékok.
• A heptadekántól szilárd, színtelen, kristályos anyagok.
• Olvadás- és forráspontjuk a szénatomszámmal nő, de egyre kisebb mértékben.
• Az elágazó láncú alkánok (izoalkánok) forráspontja alacsonyabb a normál változaténál (n-alkánok).
• Ennek oka, hogy az elágazók között gyengébbek az intermolekuláris kölcsönhatások.
• A páros C-atomszámú n-alkánok stabilabban tudnak rendeződni szilárd fázisban, ezért magasabb az olvadáspontjuk.
• Sűrűségük a víznél kisebb, szénatomszámmal lassan nő.
• A gáznemű n-paraffinok szagtalanok, a folyadékok benzin szagúak, a szilárdak szagtalanok, puha, viaszhoz hasonló anyagok.
• Előfordulásuk: PB-gáz, benzin, kerozin, gázolaj.
• A nyitott téralkatúak energetikailag kedvezőbbek, a nyitott állások a konformerek (=lokális energiaminimum).

Zsírsavak

• Zsírsavak általános képlete: R-COOH
• Zsírsav csoportosítás:
  • Telített: CnH2nO2
  • Telítetlen: CnH2n-2O2
• Példák telített zsírsavakra: palmitinsav (hexadekánsav), sztearinsav (oktadekánsav).
• Példák telítetlen zsírsavakra: olajsav (cisz-9-oktadecénsav).
• A konjugált kettős kötés miatt a telítetlen olajsav olvadáspontja alacsonyabb, mint az azonos szénatomszámú, telített sztearinsavé.

Lehetséges izoméria típusok

• Cisz izoméria: a hasonló csoportok a kettős kötés ugyanazon oldalán vannak.
• Transz izoméria: a hasonló csoportok a kettős kötés ellentétes oldalán helyezkednek el.
• Ha ez nem egyértelmű az E-Z /entgegen-zusammen nevezéktant/ kell használni.
• Ekkor a csoportprioritások a CIP szabályok szerint vannak megállapítva.

Kettős kötések relatív helyzete

• Kumulált: egymás mellett (kiralitás lehetősége).
• Konjugált: egyes kötésekkel váltakozva (cisz-transz vagy E-Z izoméria lehetősége).
• Izolált: legalább 2 C-atom távolságra (cisz-transz vagy E-Z izoméria lehetősége).

Konjugált rendszerek elektronszerkezete

• A konjugált rendszerekben delokalizáció lép fel, a π-elektronok az egész kötésrendszerre eloszlanak.
• Ekkor nincsenek "tiszta" egyes és kettős kötések.
• Ezt a kötéshosszok is bizonyítják.
• A C=C kettős kötés rövidebb, mint az azonos C-atomszámú molekula egyszeres C-C kötése (pl.: etán vs etilén).

Izoprén, terpének

• Az alapegység az izoprén (= 2-metil 1,3-butadién), ami egy konjugált dién.
• A terpének ilyen izoprén egységek összekapcsolódásával keletkeznek.
• A monoterpének 2 izoprén egységet tartalmaznak! (Izoprén = hemiterpén).
• Példák: zeller, fűszerkömény, babérlevél, fenyőgyanta, illóolajok (citrom, citronella, gyömbér).

β-karotin és a retinal biológiai szerepe

• Példa: β-karotin, ami az A-vitamin provitaminja.
• Az emberi szervezet képes A-vitaminná alakítani (β-karotin → retinal → A-vitamin).
• A retinal a látásban fontos szerepet játszó molekula.
• retinal+opszin = rodopszin
• Pálcikákban a rodopszin fehérje konformációja megváltozik a retinal izomerizációja során, azaz ha fény éri.
• A rodopszin a szomszédos fehérjékkel való kölcsönhatása is megváltozik, és így terjed tovább a jel.
• Ezután szétesik opszinra és retinalra, majd egy enzimke segítségével a retinal visszaalakul a kiindulási izomerré.
• Csapokban hasonló elven, csak az egyes csapok különböző elnyelési spektrummal rendelkeznek (vörös, zöld, sárga), mert eltérőek az aminosav oldalláncai.
• A β-karotin a növényi fénygyűjtő rendszer fontos molekulája (II. pigmentrendszerben).
• A konjugált kettős kötésekben található π-kötésekben lévő elektronok könnyen gerjeszthetők.
• Megfelelő energiájú fény képes az alapenergiaszintről magasabb energiájú π-pályára elmozdítani az elektronokat.
• Általánosságban, ha hosszabb a konjugált rendszer, akkor nagyobb hullámhosszú sugárzással lehet gerjeszteni a delokalizált elektronokat.
• Minél rövidebb a konjugált rendszer, annál rövidebb hullámhosszú sugárzással lehet gerjeszteni az elektronokat, de magasabb energiájú pályára.

Szteránváz

• Szteránváz = 3db hattagú gyűrű (ciklohexán) + 1db öttagú gyűrű (ciklopentán).
• Pl.: lanoszterin, koleszterin, androsztán, hormonok (androszteron, tesztoszeron, ösztradiol).

Koleszterin, kapcsolat a terpénekkel

• A szteroidok gyűrűrendszerbe zárt triterpének.
• Minden olyan vegyület, amelynek váza négy kondenzált gyűrűből, a szteránvázból áll.
• A C30-as szkvalénból képződnek.
• 3 metilcsoport "elvész", 1 metilcsoport "átvándorol" a koleszterin képződésekor.

Szomszédos ciklohexán gyűrűk

• Transz: a kapcsolódó C(H)-atomok a gyűrű ellentétes oldalán.
• Cisz: a kapcsolódó C(H)-atomok a gyűrű azonos oldalán.
• Ezt szteroidok esetében az A és B gyűrű kölcsönös helyzete határozza meg.

Természetes szénhidrogének és lipidek – aromás

• Az aromaticitás lényegét, kritériumait szükséges ismerni; fontos a Hückel-szabály és az aromás rendszerek felismerése.
• Ismerni kell az aromás elektrofil szubsztitúciót és annak egy példareakciójának magyarázata.
• Többgyűrűs aromás rendszerek példáit, stabilitását szükséges ismerni a benzolhoz képest.
• Ismerni kell a halogénezett szénhidrogéneket; azok szerkezetét és a dipólusmomentum kapcsolatát.

Aromaticitás lényege

• Az aromás vegyületek közül elsőnek a benzolt izolálta Faraday.
• Később benzoesavból (citromsav jelenlétében hevítéssel) állították elő.
• Empirikus képlete: CH, összegképlete: C6H6.
• A hasonló C:H arányú, illatos vegyületeket kezdték el aromásnak hívni, ez mára már szakszóként használjuk, ami adott elektronszerkezetű vegyületeket jelöli.
• Kekulé javaslata ellenére nem tisztán egyszeres és kétszeres kötések váltakoznak a gyűrűn belül (kétféle vegyület létezne).
• Ehelyett minden C-C kötés egyforma, de hosszuk hasonlóan a konjugált kötések esetében, az egyes és kettős kötések közé esik (rezonancia-határszerkezetek).
• Továbbá igazolja az is, hogy a benzol lényegesen kedvezőbb energiájú, mintha ténylegesen váltakozó egyes és kettős kötésekkel számolnánk.
• Ráadásul a benzol hidrogénezése kifejezetten kedvezőtlen reakció (endoterm), ami azt jelenti, hogy ellenáll az elektronszerkezete megbontásának, tehát nagy stabilitású.
• A benzol esetében a 6 p-pálya 6 molekulapályává kombinálódik, melyek közül az ugyanannyi csomósíkkal rendelkezőknek ugyanakkora az energiája (degeneráltak).
• A három alacsonyabb energiájú összességében kötőpálya, a három magasabb energiájú pedig lazító.

Kritérumok aromaticitásra

• A ciklobutadién és a ciklooktatetraén esetében a rezonanciaszerkezetek nem alkalmazhatóak!
• A ciklobutadién molekulapályái közül egy kötő, kettő nemkötő és egy lazító.
• A négy elektron közül párosítatlanul a nem kötő pályákra kerül, emiatt ez a vegyület igen instabil, reaktív.

Hückel szabály

• TFH. teljesül az alábbi 3 kritérium
  • Gyűrűs a rendszer.
  • Folytonos a konjugáció (folytonosan átfedőek a p-pályák).
  • Sík téralkatú.
• Ekkor:
  • A rendszer aromás, HA a delokalizált elektronok száma 4n+2.
  • A rendszer antiaromás, HA a delokalizált elektronok száma 4n.

Példák aromaticitásra

• Példák aromás rendszerekre: benzol, ciklopentadienil anion.
• Példák nem aromás rendszerekre: ciklooktatetraén (nem síkalkatú).
• Példák antiaromás rendszerekre ciklobutadién.

Aromás elektrofil szubsztitúció

• Elektrofil szubsztitúció telítetlen szénatomon:1 db Se reakció telítetlen szénen.
• A szerves kémiában aréniumionnak hívják az aromás elektrofil szubsztitúciós reakció során reaktív köztitermékként keletkező ciklohexadienil kationt.

Többgyűrűs aromás rendszerek

• Minél nagyobb az aromás rendszer, annál instabilabb (a benzolhoz képest), mert csökken az egyes gyűrűkre eső stabilitás.
• Emiatt a nagyobb rendszerek reaktívabbak is.
• Például tökéletlen égés során többféle többgyűrűs aromás szénhidrogén keletkezhet (dízelmotorok, cigaretta füstje).
• Erősen rákkeltő anyagok, ugyanis az emberi szervezetbe jutva ezek a vegyületek reaktív epoxiddá alakulnak, ami reakcióba lép a DNS-el, és másoláskor mutációt okoz.
• Példák: naftalin, pirén, benzo[a]pirén, dibenzopirén.
• A grafén (grafit 1 rétege), grafit (grafén rétegekből áll), gyémánt, fullerének (ezek "végtelenített" aromás rendszerekből állnak).

Halogénezett szénhidrogének

• A halogének a periódusos rendszer VII.A főcsoportjában, található elemek.
• A fluor, klór, bróm, jód (I), asztácium és a tenesszium tartozik ebbe a csoportba. A halogén szó jelentése: sóképző.
• Ha csak 1 halogenid van, akkor a nagyobb elektronvonzó képessége miatt erősen poláris lesz a molekula.
• Három esetében ez csökken, mert jobban eloszlik a halogénatomok között.
• Négynél már szimmetrikus a molekula, apoláris.
• Példák: kloroform, Freon-22®, Vinyl-halogenidek mint polivinil-kolorid.

Oxo- és hidroxivegyületek

• Tudni kell a hidroxilcsoport, alkoholok rendűsége és értékűsége fogalmát.
• Fogalmat kell alkotni az éterekről és származtatásukról.
• Tudni kell a tiolok, tioéterek, diszulfidok funkciós csoportjait.
• Tudni kell a karbonilcsoportot, különbséget aldehidek és ketonok között.
• Fogalmat kell szerezni a keto-enol tautoméria fogalmáról és az aldol addíció mechanisztikus alapjáról.

Hidroxilcsoport

• Az alkoholok rendűsége megegyezik a hidroxilcsoportot hordozó szénatom rendűségével.
• A hidroxilcsoportot hordozó C-hez kapcsolódó R-ek száma határozza meg a rendűséget.
• Primer, szekunder, tercier alkoholok léteznek.
• Fontosak a foszforiláció szempontjából, ezért három aminosav oldallánca is tartalmazza: szerin, treonin, tirozin.
• Biokémiában a kináz egy enzim, mely a foszfátcsoportot átvitelét katalizálja egy magas energiaszintű, foszfátcsoport átadására képes molekuláról egy meghatározott szubsztrátra, azaz a foszforiláció folyamatát.
• Az alkoholok értékűségét a hidroxilcsoportok száma határozza meg.
• Megkülönböztetjük őket a hidroxilcsoportok kölcsönös helyzete alapján:
  • Geminális: ugyanahhoz a C-atomhoz kapcsolódnak OH csoportok.
  • Vicinális: szomszédos C-atomhoz kapcsolódnak az OH-csoportok.
  • Diszjunkt: sem nem ugyanaz, sem nem szomszédos C-atomhoz kapcsolódnak az OH-csoportok.

Éterek és származtatásuk

• Molekulák között értelemszerűen hidrogénkötés akceptorok lehetnek csak az éterek.
• Éter-éter között nincs H-kötés.
• Alkohol-alcohol között lehet H-kötés.
• Alkohol-éter között lehet H-kötés.
• Előállításuk vízkilépés során, savkatalizált reakcióban.

Tiolok, tioéterek, diszulfidok

• A tiolok kéntartalmú szerves vegyületek.
• Jellemző funkciós csoportjuk az - SH szulfanil - vagy szulfhidrilcsoport.
• Az alkoholokból vagy a fenolokból vezethetők le a bennük található hidroxilcsoport oxigénatomját kénatomra cserélve.
• Előállításuk SnN2-es (2 nukleofil szubsztitúció) reakció során.
• A tiolok bázikus közegben tioláttá alakulhatnak.

Leegyszerűsítve Tiolokra

• Tiol: láncvégi R-SH.
• Tiolát: negatív töltésű lesz a tiol, R-S-.
• Diszulfid: kénhíd-kötés = diszulfid-kötés két láncvégi tiol SH-ja ledobja a hidrogénjeit, és összekapcsolnak kovalens kötéssé (oxidációs folyamat során).
• Toiéter: láncközi R-S-R'.

Karbonilcsoportok

• A szerves kémiában a karbonilcsoport olyan funkciós csoport, amelyben egy szénatom kettős kötéssel kapcsolódik egy oxigénatomhoz: C=O.
• Erősen poláris, és H-híd kötést létesít H-donorokkal.
• A C=O kötés stabilabb, mint az alkén C=C kötése, mert rövidebb, és nagyobb energia szükséges a felszakításához.
• Keton: két alkilcsoport kapcsolódik egy karbonilcsoporthoz (láncközi).
• Aldehid: egy alkilcsoport és egy hidrogén kapcsolódik egy karbonilcsoporthoz (láncvégi).
• A karbonil szénatomon a rezonanciaszerkezet miatt pozitív parciális töltés alakulhat ki, ezért elektrofillé válik, és könnyebben lép reakcióba nukleofilekkel.
• Egyúttal az elektronegatív oxigén is reagálhat elektrofilekkel, például savas oldatban egy protonnal vagy más Lewis-savakkal.

Keto-enol tautoméria

• Tautoméria: az izoméria olyan formája, ahol egy kettős kötés és egy hidrogénatom helyzete változik meg (~ "helyet cserélnek").
• Tipikusan legalább az egyik érintett atom viszonylag nagy elektronegativitású (O, N).

Aldol addíció mechanisztikus alapja.

• Két, oxocsoprtot tartalmazó vegyület addíciójával egy oxo- és hidroxilcsoportot tartalmazó termék (aldol) keletkezik.
• Szén-szén kötés keletkezik az egyik karbonil szén és a másik vegyület karbonilcsoporttal szomszédos szénatomja között.
• Sav- és báziskatalizát módon is megy.
• Nukleofil addíció az egyik molekula karbonil szénatomjára.

Széndhidrogének

• Tudni kell a Szénhidrátok általános szerkezetét, epimereket, L- és D-sorozatot.
• Aldózok és ketózokat szükséges ismerni.
• Tudni kell a Szénhidrátok gyűrűs formáit, anomereket, a hattagú gyűrű konformációját.
• Glikozidok, di- és poliszacharidok szerkezetének alapvető vonásait kell ismerni.

Általános cukor képlete

• Cn(H2O)n
• Tudományos nevük: polihidroxi-aldehid, vagy polihidroxi-keton, illetve bármi ami ezekre a monoszacharidokra bontható hidrolízissel.

Epimerek

• azonos C-atomszámú konfigurációkban különböző sztereoizomer párok → pl.: ha C2-epimer, akkor a 2-es szénnél vannak a szubsztituensek tükörképek

L-D sorozat

• mindig az utolsó előtti C-atom helyzetétől függ
• D: H-C-OH
• L: HO-C-H (,,loccs")
• az L és D azonos nevű monoszacharidok egymás tükörképei, mert ha a teljes molekulát tükrözzük, akkor az összes szeterocentrum konfigurációja ellentétes

Aldózok

• D-aldóz általánosan (D-glicerinaldehid → ebből lesz minden más).
• a fix csoport felett variábilis, oda jönnek a HCOH-k
• pl.: D-ribóz (5 C-atomos), D-glükóz és D-galaktóz (6 C atomosak, és egymás C4 epimerjei)

Ketózok

• D-ketóz általánosan itt a CH2OH fölé jönnek plusz C-s dolgok, de a C=O alá
• pl: D-fruktóz (6 C atomos) ⇒ fruktóz 3 sztereocentrumának konfigurációja megegyezik a glükóz megfelelő centrumainak konfigurációjával

Aldóz cukrok

• Láncban, elvileg így harapnak a farkukba és gyűrűvé alakulnak

Az anomerek

• ha a hatos számon lévő CH2OH a gyűrű síkja fölött van és az egyes síkon lévő H szintén
• izomer alakzatokban különböznek
• Aldóz anomer: az 5-ös szénen: CH2OH és 1-es szénen az OH csoport egymáshoz képest merre állnak
• α: ellentétes oldalon
• β: mivel „bro"-k, ezért megegyező oldalon állnak, és ezt szeretjük, mert a nagyobb térigényű csoportok ekvatoriálisan tudnak állni, ami pedig energetikaliag kedvezőbb
• Ketóz anomer: szénszám szénen: HOCH és 2-es sánen az OH csoport egymáshoz képest merre állnak
• α: ellentétes oldalon
• β: mivel itt is megegyező oldalon állnak, most is őket szeretjük

Glikozidok

• OH csoporttal kapcsolódnak, a glikozidos csoport valami -O-akármi más, ami egyébként maga a kötés is (ami egy észterkötés), és az így összekapcsolódott cuccok lesznek maguk a glikozidok
• szóval van benne glikozidos OH csoport, meg glikozid kötés, és kondencázió (vízkilépés)
• FUN FACT: az összes di- és poliszacahridokban legalább az egyik monoszacharid egység glikozidos OH-csoportjával kapcsolódik.

Diszacharidok

• 2 db monszacharidból állnak amiben különbözhetnek egymástól
• aminosav tartalmú zsírsavak alkotórésze
• a glikozidos kötés melyik pozíciók között van (cellobióz vs laktóz)
• a glikozidos oxigén térállása (cellobizós vs maltóz)
  • LAKTÓZ: afla/béta-glükóz + only-béta-galaktóz
  • CELLOBIÓZ: 2db béta-glükózból (de vízben alfává mutarotálhat)
  • MALTÓZ: 2db glükózból áll, amelyikből egyik tuti alfa (másikról fogalmam sincs), de ez is mutarotizik vízben
  • SZACHARÓZ: béta-fruktóz + alfa-glükóz, érdekessége hogy mindkét monoszacharid egység a glkiozidos csoportjával kapcsolódik

Poliszcharidok

• sok-sok monoszacharid kapcsloódik össze
  • CELLÚLÓZ: a föld leggyakoribb szerves anyaga, a száraz faanyag 50%-át adja
  • KITIN: N-acetil-glükózamin polimerje, a cellulóz után a második leggyakoribb poliszacharid
  • AMILÓZ: keménító alkotórésze, kimutatása jóddal
  • AMILOPEKTIN: keményítő alkotórésze
  • GLIKOGÉN: „állati keményítő”, hasonlít rá, csak sokkal több benne az elágazás

Karbonsavak és származékaik

• Szükséges tudni:
  • karboxilcsoportot, karbonsavak értékűsége
  • a karbonsavak és halogénezett karbonsavak savassága
  • karbonsavak sói
  • a dekarboxileződés
  • a nukleofil acil szubsztitúció elve, legalább egy mechanizmus lépései
  • észterek: szerkezet, képződés (elv), hidrolízis (elv), transzészterifikáció (elv), laktonok
  • anhidridek levezetése
  • tioészterek, savhalogenidek és reaktivitásuk a karboxilcsoporthoz képest
• A karboxilcsoport karboxil funkciós csoportot tartalmazó vegyületek.
• Karboxilcsoport:: -COOH
• Karbonilcsoport (C=O) + hidroxilcsoport (-OH) ⇒ összetett funkciós csoport

Tulajdonságok

• A karboxilcsoport határszerkezetei gyakori

Savasság

• Savas jelleggel bírnak
• Általánosságban az egyszerű karbonsavak kevesebb C-atommal savasabbak, és az ilyen dikarbonsavak is igazak
• Tudni kell megemlíteni még a halogénezett karbonsavak savasságát

Továbbiak

• További funkciós csoportok: halogén atomok
• Fontos megjegyezni, hogy savjelleg és katalizálni is tud
• Karbonsavak sóit nagyon fontos megjegyezni, hogyan hatnak
• M-el jelölt elemek valójában alkáliföldfémek és a hidroxidcsoportok között vízkilépés van
• A nukleofil acil szubsztitúció elvét ismét ki kell hangsúlyozni
• Nukleofil elemek mindig kötéseket alkotnak szigmán, p-ben vagy nitrogén atommal
• C atomok itt különösen fontosak, mert ez is egy szubsztitúció reakció
• A nitrogén fontos lesz de a halogén méginkább, a molekulák szétesnek sokszor, de sokkal stabilabban, mint azt korábban vártuk
• Savhalogenidek itt is fontosak, érdemes képleteket ábrázolni

Dekarboxileződés

• Tudni kell erről a B-helyzetben karbonil csoportot hordozó karbonsavak hajlamosak rá és az enol formákat nézni

Az észterekről

• Szerszerkezetet alkotnak és képződés elve, hidrolízis elvét, transzészterifikáció elvét, laktonokat

Aminok, amidok, fehérjék

• Tudni kell az aminocsoportot aminok rendűsége, ami fontos része a tematikának.
• Példa királis aminokra, Aminok bázicitása
• A piridin és a pirrol aromaticitása, a gyűrűben lévő nitrogén atom közötti különbségek, ennek következményei, az imidazol bázicitása
• Aminosavak, ikerionos szerkezet
• Az amidkötés: származtatás, elektron szerkezet, térszerkezet, kialakitásának elvei, hidrolízise

Aminok aminos csoportja

• Az aminok az ammónia (NH3) szubsztituált (alkilezett to be exact) származékaiként vezethetők le ⇒ egy vagy több H-atomját az ammóniának alkil csoportra cseréljük (valami R-re). Tehát nitrogént tartalmaz a funkciós csoportban.

Szabály

• Ammónia nitrát bázikis jellegű
• Az aminok bázisos jellegéből adódóan reakciótól függően leggyakrabban Lewis-bázisként (elektron pár donor) vagy Brönsted bazisként (proton akceptor) viselkednek (KB ~ 10-4).

Nitrogéntartalmú aromás rendszerek

• A gyűrűs aminok szintén az ammónia alkilezett származékaiként vezethetők le. Ezek heterociklusos vegyületek, vagyis a gyűrű felépítésében a szénatomon kívül más atom is részt vesz.

Pirimidin

• A pirimidin 2 nitrogént tartalmazó (1,3-helyzetben), hattagú aromás, heterociklusos vegyület (C4H4N2).

Purin

• A purin egy heterociklusos aromás vegyület, amely egy pirimidin- és egy imidazolgyűrű összeolvadásával vezethető le (C5H4N4). Mivel így két C-atom közös a két gyűrűrészben, nincsen két π-elektronszextett sem (6 delokalizált π-elektron), hanem összesen 10 π-elektron delokalizálódik a molekula 9 atomja által alkotott o-vázon.

Aminosavak

• Számos kategóriája létezik és ismérve is
• Ez a téma nehéz és tele van definíciókkal

Nukleinsavak

• Tudni kell bázisokat, nukleosidokat
• Bázisban a tautomérizáció fontos, bázikus oldalon ezek jelentőséggel bírnak
• a Watson-Crick képesség fő jellemzőire is érdemes kitérni
• A DNS r=is egy lényeges kérdés és annak felépítése

A szerkezetkémia és az aromás és szubsztitúciós kémiák egy fontos részét képezik