Sztálin szerepe Lenin halála előtt

Sztálin szerepe a bolsevik pártban Lenin halála előtt

• Sztálin, eredeti nevén Dzsugasvili, Grúziában született és nem volt orosz.
• Baloldali eszméi miatt kizárták a papi iskolából, majd az 1900-as évek elején belépett a bolsevik pártba, ami száműzetéshez vezetett.
• A Sztálin név felvett pártnév volt, jelentése "acél".
• 1917-ben a bolsevik újság, a Pravda szerkesztőjeként már a párt egyik vezetője volt.
• 1922-ben a Szovjetúnió megalakulásakor, Lenin agyvérzést kapott, Sztálin lett a párt főtitkára.
• Bár Lenin nem Sztálint javasolta a pozícióra gorombasága és bizalmatlansága miatt, Sztálin kiépített egy neki engedelmeskedő hatalmi rendszert.
• Lenin 1924-es halála hatalmi harcot indított el, melyet Sztálin nyert meg vetélytársai megfélemlítésével és száműzetésével, mint például Trockij.
• 1929-ben Sztálin 50. születésnapjának megünneplésével kezdődött a sztálini rendszer.

Az iparosítási program és a kollektivizálás

• A világforradalmi tervek helyett a szocializmus gyors megvalósítását tűzte ki a Szovjetunióban, amihez átalakította a gazdaságot és a társadalmat.
• Felszámolta az 1920-as évek elején bevezetett NEP-et, ezzel részlegesen és átmenetileg visszaállítva a piaci viszonyokat.
• Tervgazdálkodást vezetett be, pontosan meghatározva a termelési mennyiségeket és a gazdasági növekedés ütemét.
• 1929-ben indult az első ötéves terv, a nehézipar erőltetett fejlesztésével.
• Teljesíthetetlen tervszámokat írtak elő, melyekhez a tőkét a mezőgazdaságból vonták el.
• Elkezdődött a kollektivizálás, a parasztok földjeinek elvétele, termelőszövetkezetek (kolhozok) és állami gazdaságok (szovhozok) létrehozása.
• A parasztok lázadását a kulákok, azaz a gazdagparasztok tömeges munkatáborokba (GULAG) való kitelepítésével törték meg.
• A GULAG, a szovjet munkatáborok hálózata (nagy részük Szibériában) a rabok ingyenmunkájával utakat, csatornákat, bányákat épített.
• A mezőgazdaság termelése visszaesett, de a megtermelt gabona nagy részét exportálták, ami súlyos éhínséghez vezetett.
• Az ipar óriási ütemben fejlődött, Szovjetuniót a világ második ipari hatalmává téve, de a gazdaság szerkezete eltorzult, háttérbe szorítva a mezőgazdaságot és a fogyasztási cikkek gyártását.
• Az ipari termékek gyenge minőségűek voltak, rengeteg selejttel, a statisztikai adatokat meghamisították, pazarlással és környezetszennyezéssel.

A sztálini diktatúra működése

• A totális diktatúra kialakulásával az állam az élet minden területét szigorú ellenőrzés alatt tartotta, még a magánéletet is.

A rendszer jellemzői

• Terror: Bárki ellen alkalmazhatták, akit a rendszer ellenségének tartottak. Állandóan új ellenségképet teremtettek, így tartották fent a félelmet.
• A terror eszköze a politikai rendőrség, az NKVD volt.
• 1934-ben Sztálin meggyilkoltatta Kirovot, majd erre hivatkozva elrendelte a "nagy tisztogatást" (1935-1939).
• Koncepciós perek indultak hamis vádak, vallomások és bizonyítékok alapján.
• 1937-ben a tisztogatás elérte a hadsereget, vezetőinek nagy részét kivégezték, ami a hadsereget meggyengítette, aminek súlyos következményei lettek a II. világháborúban.
• Az NKVD-t is többször megtisztították.
• Személyi kultusz: Sztálint mindenhol rendkívüli módon dicsőíteni kellett.
• Képei, szobrai mindenhol láthatóak voltak, bölcs és jóságos vezérként ábrázolva.
• Véleménye és gondolatai "szentírásnak" számítottak.
• A történelmi tényeket meghamisították a valóság eltitkolása érdekében, például fényképek retusálásával.
• Pártállam: Az állam és a bolsevik párt teljesen összeolvadt.
• A pártvezetők egyben magas rangú állami vezetők is voltak.
• Egypártrendszer: csak a bolsevik párt működhetett.
• Nyílt ateizmus: Az egyházat és a vallást üldözték, templomokat romboltak le, papokat gyilkoltak meg.