Szív és Keringés: 10. osztály

A szív izomrostjai szorosan összekapcsolódnak, a pitvar-kamrai rostos gyűrűn keresztül.

A szívizomsejteknek a pitvar-kamrai rostos gyűrűhöz való tapadása biztosítja a szívizom összehúzódásának szinkronitását.

A szív összehúzódása (szisztolé) a vérnyomás emelkedését okozza az üregekben.

A szívizomrostok elernyedése (diasztolé) lehetővé teszi a vér visszatérését a szívbe.

A szív elektromos tevékenysége indítja a kontrakciót, ez az összefüggés az elektro-mechanikai csatolás.

A keringési rendszer azon részei, amelyek ellenállást fejtenek ki a véráramlásnak. Ilyenek például a kis artériák és az arteriolák. Az ellenállás szabályozza a szövetekbe jutó vér mennyiségét, és lehetővé teszi a vér újraelosztását.

A keringési rendszer azon részei, amelyek a vér és a szövetek közötti gyors és hatékony anyagcserét biztosítják. Ilyenek a hajszálerek.

A keringési rendszer azon részei, amelyek a vér tárolására alkalmasak. Ilyenek a vénák. Tágulékonyak, és a keringő vér körülbelül 60%-át tartalmazzák.

A szív izmos ürege, amely pumpáló funkciót lát el a vérkeringéshez. Négy üregből áll: jobb pitvar, jobb kamra, bal pitvar, bal kamra.

Két részből áll (jobb és bal szívfél) és egy sövény választja el őket. A jobb szívfél oxigénszegény vért pumpál a tüdőbe, míg a bal szívfél oxigéndús vért szállít a szervezet többi részébe.

A szívben található billentyűk, amelyek megakadályozzák a vér visszafolyását.

A szív fala három rétegből áll: a pericardium (külső), a myocardium (középső, izomréteg) és az endocardium (belső).

A szívizomsejtek harántcsíkoltak, de rövidebbek, mint a vázizomrostok. Egymáshoz kapcsolódnak, és a kapcsolódási helyeken Eberth-féle vonalak találhatók.

A kamra összehúzódásának fázisa, mely két al-szakaszra oszlik: izovolumetriás kontrakció és kihajtás.

A kamra-szisztolé első szakasza, melyben a kamra térfogata nem változik, de a nyomás növekszik, amíg el nem éri az aortában levő nyomást.

A kamra-szisztolé második szakasza, melyben a félhold alakú billentyűk nyílnak, és a vér kiáramlik a kamrából az aortába.

A kihajtás végén az aortafal rugalmassága miatt a vér visszatérő áramlása zárja a félhold alakú billentyűket, ami egy dikrot bevágást okoz az aorta nyomásgörbéjén.

A kamra elernyedésének fázisa, mely szintén két al-szakaszra oszlik: izovolumetriás relaxáció és kamrai telődés.

A kamra-diasztolé első szakasza, melyben a félhold alakú billentyűk záródnak, de a pitvar-kamrai billentyűk még nem nyíltak ki, és a kamra térfogata nem változik.

A kamra-diasztolé második szakasza, melyben a pitvar-kamrai billentyűk nyílnak, és a kamra megtelik vérrel.

A kamra telődésének fázisa, amikor a pitvar összehúzódása (szisztolé) segíti a vér belépését a kamrába.

A sejthártya átjárhatósága különböző ionok számára. Ezt a tulajdonságot a membrán permeabilitásának is nevezik.

A nyugalmi állapotban lévő sejt membránja jobban átjárható a kálium-ionok (K+) számára, mint más ionok számára.

A kálium-ionok koncentráció-gradiensének hatása a membránon keresztül történő mozgásukra.

A nyugalmi állapotban a sejt membránjának belső felszíne negatívan töltött, míg a külső felszíne pozitív.

A membránon keresztül áramló ionok által létrehozott elektromos potenciálkülönbség.

Az a membránpotenciál érték, amelynél az ionok nettó mozgása a membránon keresztül nulla, azaz a kémiai és elektromos erők egyensúlyban vannak.

A membránpotenciál változása, amely során a membrán potenciálja közelebb kerül a nyugalmi értékhez.

A membránpotenciál változása, amely során a membrán potenciálja negatívabbá válik a nyugalmi értéknél.

A sejt membránjának elektromos állapota nyugalmi állapotban.

A szívben az ingerületvezetésért felelős sejtek, amelyek periodikusan ingerületet gerjesztenek. A legfontosabb pacemakerek: a szinoatriális (SA) csomó, a pitvar-kamrai (AV) csomó és a kamrai ingERVEZETŐ rendszer.

A legmagasabb frekvenciával ingerületet gerjesztő pacemaker gátolja a többi pacemaker aktivitását. Ez biztosítja, hogy a szív szabályosan, egyetlen pacemaker által vezérelt módon üssön.

Az a küszöbérték, amitől a sejtmembrán gyorsan depolarizálódik, és akciós potenciált generál.

A szív elektromos ingerületének normális eredete, a jobb pitvarban található, a szívfrekvenciát 70-80 ütés/percre állítja be.

A sejt elektromos állapotának gyors változása, ami akkor fordul elő, ha a membránpotenciál eléri az ingerküszöböt.

Az akciós potenciál alatt a sejt nem reagál újabb ingerre.

A vegetatív idegrendszer befolyásolja a pacemaker sejtek aktivitását. A szimpatikus idegrendszer növeli a szívfrekvenciát noradrenalin felszabadításával, ami a β1-receptorokon hatva pozitív kronotrop és inotrop hatást fejt ki.

A szabály, miszerint egy küszöb alatti inger nem vált ki választ, míg a küszöbérték feletti inger maximális intenzitású választ vált ki.

A β1-receptorok a szívműködésre is hatnak, növelik a kontrakció erősségét (inotrop hatás).

Az ingerület vezetése a sejtmembránon keresztül, az oldalirányú ionáramlás révén.

A nátrium-csatorna blokkoló gyógyszerek megakadályozzák az akciós potenciál kialakulását vagy terjedését.