Sejtbiológia: A sejthártya és aktív transzport

Sejtbiológia: A sejthártya és az aktív transzport

• A sejthártya egy foszfolipid kettősrétegből áll, amely a sejtmembrán fő struktúráját képezi. A foszfolipidek poláris fejrészük és apoláris farkuk által kialakított kettősréteg lehetővé teszi a sejt védelmét és a különféle anyagok választott átjárását a membránon keresztül.
• A sejthártya tartalmaz fehérjéket, amelyek integrálódnak a kettősrétegbe, vagy a külső vagy a belső felületen helyezkednek el.
• A sejthártya membrán modelljei változtak az idő folyamán, Gorter és Grendel például egy foszfolipid kettősréteget javasolt, amely poláros és apoláros réteget tartalmaz.
• Dawson és Danielli egy szendvicsszerű modellt javasolt, amely két, a foszfolipidréteget körülvevő fehérjékrétegből áll.
• Singer és Nicholson a folyékony mozaik modellt javasolták, amely szerint a fehérjék integrálódnak a kettősrétegben, és a foszfolipidek szabadon mozognak a membránon belül.
• A sejthártya kettős lipid réteg, amely amfipatikus, ami azt jelenti, hogy poláros és apoláros oldalláncokat is tartalmaz.
• A membránlipidek közé tartoznak a foszfolipidek, glikolipidek, és szterolok, mint a koleszterin.
• A sejthártya membrán fluiditása a zsírsavak típusától és koncentrációjától függ.
• A zsírsavak lehetnek telítettek vagy telítetlenek, a telítetlen zsírsavak többszöri telítetlensége hatással van a membrán fluiditására. A telítetlen és telített zsírsavak megnevezései a szénlánc hosszával és kettős kötésük számával vannak megadva (pl. mirisztinsav, palmitinsav, sztearinsav, olajsav, linolsav, alfa-linolénsav, arachidonsav, eikozapentaénsav, dokozahexaénsav). A zsírsavak előfordulási helyei, pl. állati és növényi zsírok, olajok említettek az előadáson.
• A koleszterin a membrán fluiditását befolyásolja. Szintén említéseket kapott a koleszterin mennyiségének hatása a membrán fluiditására meleg és hideg hőmérsékleten.
• A sejthártya aszimmetrikus. A külső és belső foszfolipidek összetétele eltérő. A foszfolipidek elhelyezkedése a membránban (citofaciális, exofaciális) is említésre kerül.
• A sejthártya tartalmaz fehérjéket, amelyek eltérő funkciókkal rendelkeznek, beleértve az enzimatikus aktivitással rendelkezőket, és amelyek részt vesznek a sejtközötti kommunikációban, transzportban és szignalizációban.
• A sejthártyában vannak integráns és perifériás fehérjék. A fehérjéknek különféle funkciói vannak, beleértve a transzport, enzimatikus aktivitás és sejtközötti kommunikáció. Funkciójuk is részletesebben tárgyalva van az előadásokban.
• Vannak ioncsatornák, és transzporterek is.
• A sejthártya tartalmaz egy glikokálix réteget, amely szénhidrátokból áll.
• A glikokálix szerepet játszik a sejt-sejt kölcsönhatásokban és a sejt védelmében.
• A membrán lipidjei mozaik módon vannak elrendezve, és a membrán tulajdonságai függnek a lipid összetételétől. A lipidek mozaik szerkezete, és a lipid összetétele függést mutat a sejttípusoktól, a sejten belüli membránoktól és a membránfelületektől.
• A membránban vannak mikrodomének. A lipid tutajok a koleszterin és szfingolipidek aggregátumai, a lipid tutajoknak fontos szerepe van a sejtekben, például a sejtszignalizációban.
• Az aktív transzport energia felhasználásával mozgat meg anyagokat a sejthártyán keresztül. A különböző transzportálási folyamatok, mint a passzív, aktív, és facilitált diffúzió részletesen bemutatásra kerül.

Sejthártya: fehérjék

• A fehérjéknek különféle funkciói vannak, beleértve a transzport, enzimatikus aktivitás és sejtközötti kommunikáció. A fehérjék szerepet játszanak a sejtek működésében. A membrán fehérjéit részletesen fejtegetik, az integráns és perifériás fehérjék jellemzőit és funkcióit tárgyalják. Példákat is hoznak fel az előadásokban.

Sejthártya: membrán lipid-összetétele

• A sejthártyák különböző sejtekben eltérő lipid összetételűek. A sejttípusok, a sejten belüli membránok és membránfelületek lipid összetételükben eltérnek.
• Az aszimmetria állati sejtekben a foszfolipidek által jön létre. Az aszimmetria fenntartása ATP-igényes lipid transzlokázok által történik. A különböző lipid típusok arányainak változása különböző sejtekben bemutatva van, és az aszimmetria fenntartásának molekuláris mechanizmusáról (transzlokázokról) részletesebben képet adtak az előadások.

Sejthártya: makrodomének

• A sejthártya fehérje alkotóinak eloszlása nem egyenletes, polarizált. A különböző sejtszerkezeti domének (pl. sejtmembrán felületek) létezéséről és funkciójáról képet adtak a prezentációk.

Sejthártya: féligáteresztő hártya, transzport

• A sejthártya féligáteresztő hártya, amely szabályozza, hogy mely anyagok léphetnek be a sejtbe és léphetnek ki belőle.
• A membrán átjárhatóságát a lípidek és a fehérjék együttesen határozzák meg. A féligáteresztő hártya tulajdonságainak tárgyalása részletesebben a prezentációban, beleértve a permeabilitás és a transzport mechanizmusok szerepét.

Sejthártya: transzport folyamatok

• A sejt membrán nagy választékú transzport mechanizmust tartalmaz. Ezek a transzport mechanizmusok magukban foglalják a transzportereket, pumpákat és csatornákat. A transzport mechanizmusok a sejtek működéséhez szükséges anyagok szállítását szolgálják. A különböző transzportálási folyamatok, mint a passzív, aktív és facilitált diffúzió részletesen bemutatásra kerültek. Különösen a pumpák (ion pumpák, pl. Na+/K+ pumpa, Ca2+ pumpa) és a transzporterek mechanizmusai is részletesen kifejtésre kerültek.

Transzport folyamatok: ABC transzporterek

• Az ABC transzporterek fontos szerepet játszanak makromolekulák transzportjában. Ezek transzmembrán fehérjék. Szerepet játszanak különböző sejtekben, mind bakteriális, mind eukarióta sejtekben. Az ABC transzporterek szerkezeti és működési jellemzőit egyaránt részletesen kiemelték a prezentációk. Részletesebben bemutatták a transzmembrán doméneket és az ATP kötő/szabályozó doméneket is.
• (A többi fejezet tartalma megtartva)*