Orosz-japán háború hatása Koreára

1910-ben a japán csapatok legyőzték vagy elűzték a koreai függetlenségi mozgalmakat a határon túlra.

A mozgalmaknak nem volt idejük kibontakozni időhiány és felszereléshiány miatt, és sokan elmenekültek.

Ito Hirobumi, aki nem értett egyet Korea annexiójával, lemondott a főkormányzói pozíciójáról 1909-ben, de továbbra is részt vett a tárgyalásokban az oroszokkal.

An Dzsung Gün, egy koreai függetlenségi harcos, merényletet követett el Ito Hirobumi ellen 1909-ben Harbinban.

1910. augusztus 22-én Japán annektálta Koreát, és az ország 1945-ig teljesen elveszítette függetlenségét, gyarmati uralom alá került.

A Március elsejei mozgalom 1919-ben tört ki, amikor 33 értelmiségi függetlenségi nyilatkozatot fogalmazott meg, követelve Japán kivonulását.

A tüntetés elhatalmasodott, és más városokra is kiterjedt, Szöulból indult, és a szöuli nagypolgárság akarta visszaszerezni az elveszített nemzeti függetlenséget.

A tüntetés békésnek indult, de japán megtorlás követte, ami sok embert börtönbe zárt, és kivégezett.

Az 1905-ös Portsmouti békeszerződés aláírását követően, Japán megerősítette befolyását a Koreai-félszigeten, és a japán-koreai protektorátusi szerződés aláírásával korlátozta Koreát a külpolitikában.

1905-ben Japán aláíratta a protektorátusi szerződést Koreával, amely korlátozta a koreai külpolitikát és Japán védnökséget biztosított Kora felett.

A protektorátusi szerződés kimondta, hogy Koreának csak Japán közvetítésével lehetnek külkapcsolatai, és a koreai császári ház biztonságáért a japán kormány volt felelős.

Japán hivatalnokokat helyeztek el a koreai kormányzati intézményekbe, és a japán csendőrség hatalommal rendelkezett az országban.

1907-ben I Dzsun vezetésével koreai delegáció utazott Európába, hogy tiltakozzon a japán-koreai protektorátusi szerződés ellen, de nem kaptak támogatást.

A nemzetközi Békekonferencia Hollandiában nem fogadta a koreai követet, és I Dzsun öngyilkos lett.

A koreai delegáció Európába való küldésével megsértették a protektorátusi szerződést, ami a japánok számára indokot adott Korea megszállására.

Gerillacsoportjaik támadásokat intéztek a megszálló japán helyőrségek ellen, és a japán hatalom elleni ellenállás Csolla-tartománytól Hamgjong-tartományig terjedt.

Az 1919-es koreai függetlenségi mozgalom után létrejött ideiglenes kormányzat, melynek célja Korea függetlenségének elnyerése volt.

Ez a park Koreában a nemzeti hősök és ellenállók tiszteletére van.

A koreai függetlenségi harcos, aki az Üibjong szabadcsapatok tagjaként harcolt a japánok ellen.

Japán által létrehozott bábállam Mandzsúriában, az 1930-as évek elején.

Az 1930-as évek végétől a második kínai-japán háborúig tartó konfliktus, amelyet Japán indított el Kína ellen.

Japán által elkövetett akció a koreaiak deportálására a második kínai-japán háború során.

A Szovjetunió által elkövetett deportálás a Koreai-félszigeten élő koreaiak ellen, a japánokkal való összekeverés miatt.

Számos történelmi esemény, amely az 1930-as években történt, és Japán Koreán és Kínán való uralmának megteremtéséhez vezetett.

A modern Korea kezdetét jelölő időszak, amelyben a szigorú társadalmi berendezkedés megszűnt, a jangbanok elvesztették privilégiumaikat, a rabszolgaságot eltörölték és az állami vizsgarendszert is megszüntették. Megjelent az „új nő” fogalma. Amerikai misszionáriusok érkeztek, iskolákat és kórházakat alapítottak, létrejött az első női egyetem.

A japán gyarmati uralom időszakának kezdete, amelyben Japán egy központosított hatalmat vezetett be, kinevezett főkormányzóval és egy hatalmas államapparátussal.

A japán gyarmati uralom egyik szakasza, amely az elnyomás és az erőszakos asszimiláció jellemezte. A politikai és kulturális élet elnyomása és a koreaiak fegyvertartási tilalma ez időszak jellemzői.

A japán gyarmati politika egy enyhülésének szakasza, amelyben bizonyos koreai kulturális termékek megjelentetését engedélyezték. Ebben az időszakban megjelent az első koreai némafilm, az Arirang, és két jelentős napilap, a Csoszon Ilbo és a Tonga Ilbo is.

Számos új koreai szervezet, például ifjúsági, vallási, oktatási, értelmiségi szervezetek létrejötte, amelyeket korábban elnyomtak.

A koreai nép hangülirásának használatának szorgalmazása a kortárs tudósok által. A hangül egy koreai írásrendszer, amelynek alapja a hangalapú betűzés.

A japán gyarmati uralom alatt a koreaiak jelentős társadalmi, gazdasági és kulturális változásokon mentek keresztül. A japán gyarmati uralom megalapozta a gazdasági, oktatási és kormányzati intézmények alapjait, de a reformok inkább Japánnak kedveztek.

A diktatórikus japán uralom alatt az erőszakos asszimiláció, politikai elnyomás és kulturális elnyomás a koreaiak számára nehéz időszakot jelentettek.