Német Szokásjog Fejlődése

A német szokásjog

• A szokásjog a 10. századtól évszázadokig fontos forrása volt a jogéletnek.
• A német területek gazdasági-társadalmi különbségei a szokásjog fejlődésére is hatottak, különböző tartományokon belül is sokféle jogszokás alakult ki.
• A szokásjog szájhagyomány útján terjedt.
• A helyi szokásjog írásba foglalása évszázadokkal később következett be.
• A falusi szokásjogok írásba foglalásának egyik formája a Weisthum volt, amely az adott közösség szokásjogi viszonyait tartalmazta.
• A szokásjog fejlődésében a territoriális elv érvényesült (tartományok, hercegségek, uradalmak, falvak).
• Tartományi jog (Landrecht), városi jog (Stadtrecht), falusi jog (Dorfrecht), hűbéri jog (Lehenrecht), szolgálati jog (Dienstrecht), uradalmi jog (Hofrecht) alakult ki a társadalmi tagolódásnak megfelelően.

A szokásjog írásba foglalása

• A 12. század végétől a német földön megkezdődött a szokásjog írásba foglalása, a helyi szükségletekből fakadt.
• Magánszemélyek foglaltak írásba helyi szokásjogokat gyakran latinul, de németül is.
• A Szásztükör (Sachsenspiegel) a 13. század elején született, Eike von Repkow összeállította; ez egy részben tartományi közönséges jogot, részben hűbérúri jogot tartalmazó jogkönyv.
• Szászország keleti részének helyi szokásjogi viszonyai alapján készült, kánonjogi kiegészítést is tartalmazott (kánonjog = egyházjog)
• Tagadta a pápa világi főhatalmát.
• Főként a hűbérurak érdekeit szolgálta.
• Mentes volt a római jog közvetlen hatásától.
• Elsősorban Észak-Németországban terjedt el.
• A Magdeburgi városjoggal és annak közvetítésével Délnémetországba, valamint Lengyelországba és Litvániába is eljutott.
• A Svábtükör (Swabenspiegel) a 13. század második felében született, dél-német területen; tartalmazott római és kánonjogi elemeket.

Különböző típusú jogok

• A Franktükör (Frankenspiegel) a 14. században keletkezett és a birodalmi egységet fogalmazta meg.
• A jelentősebb német jogkönyveket a 14-15. század folyamán széljegyzetekkel látták el és kiegészítették.
• Tartományi szokásjogot gyakran megszakította a városi jog (alapja a kiváltságlevél és a helyi szokásjog).

Városi jog

• A városok a 14. századtól az elismert szokásjogaik összegyűjtésére törekedtek.
• Német városi jogkönyvek születtek, köztük a legismertebb a "Magdeburgi jog virága" (Blume von Magdeburg).
• A városi jogkönyveket más városok is átvették.
• A városjog ellenére a középkori német jog fejlődésében a szokásjog továbbra is uralkodott; a jogalkotás csak másodlagos hatással volt a jogfejlődésre, de a királyi kiváltságlevelek jelentős jogforrásszá váltak.