Menedzsmenttörténet I. – Bevezetés

Menedzsmenttörténet I.

• Az emberek csoportjainak közös célok elérése érdekében történő mozgósítása ősidők óta ismert jelenség.
• A menedzseri készségek kulcsszerepet játszottak a kollektív célok megvalósításában a történelem során.
• A nagy, komplex szervezetek, mint az állam, hadsereg és egyház, évszázadok óta alkalmaznak menedzsment módszereket és elveket.
• A 18-19. századig az üzleti vállalkozások mérete és egyszerűsége nem igényelt különösebb menedzseri hozzáértést.
• A menedzseri tevékenységeket a tulajdonos-vállalkozó látta el.
• A 2. ipari forradalom jelentős változásokat hozott.
• Az emberi és gépi erő kombinálása lehetővé tette a javak gazdaságos, nagy volumenű előállítását gyárakban.
• A nagy vállalkozásokban szükségessé vált a menedzseri készségek alkalmazása a hatékony és profitábilis termelés érdekében.
• A komplex szervezetekben elkülönült tevékenységet végző menedzserek voltak felelősek a nyersanyagok megbecsléséért, a munkások feladatainak kijelöléséért, a termelés figyeléséért és a minőség fenntartásáért.
• A menedzseri funkciók megfelelő ellátása kulcsfontosságúvá vált a szervezeti célok eléréséhez.
• Az üzleti vállalkozások nagyobb hangsúlyt fektettek a menedzsment ismeretek azonosítására és rendszerezésére.
• Létrejött az igény a tapasztalatok tudományos igényű feldolgozására, ami a menedzsmenttudomány kialakulásához vezetett.
• A menedzsmenttudomány szervezés- és vezetéselméleteit többféleképpen csoportosíthatjuk, például W. Richard Scott rendszerezése alapján.
• Scott két dimenzió mentén csoportosította a menedzsment elméleteket.
• Az első dimenzió a "szervezet, mint zárt rendszer" elméleti megközelítés felől a szervezetek nyílt rendszerként való értelmezése felé tolódik.
• A zárt rendszer irányzat a belső folyamatokat tartja meghatározónak, míg a nyílt rendszer irányzat a környezeti folyamatokat.
• A másik dimenzió a racionális-társadalmi cselekvés tengely.
• A racionális cselekvés irányzat szerint a vállalat céljai egyértelműen meghatározhatók, és az emberek racionálisan viselkednek.
• A társadalmi cselekvés irányzat szerint a vállalat céljai csoportfolyamatokon keresztül alakulnak ki, és folyamatosan változnak.
• A klasszikus irányzat a szervezetet zárt rendszerként értelmezte, az embereket pedig racionális cselekvőknek tekintette.
• A humán relations irányzat továbbra is zárt rendszerben gondolkodott, de az informális rendszerek elsődlegességében hitt.
• Az 1960-as évektől a szervezeti környezetben vélték megtalálni a siker okait, vagyis a szervezetet nyílt rendszerként értelmezték.
• A vállalat így a gazdasági folyamatok értékláncának egyik eleme, ami inputot szerez be a piacról, és outputot értékesít.
• Az 1960-as és 1970-es években a számítástechnika fejlődése miatt újra a racionális megközelítés volt elterjedőben.
• Később újra a társadalmi cselekvés került előtérbe.

Menedzsment Elméleti Irányzatok Osztályozása

• Egy másik lehetséges osztályozás szerint a menedzsment elméletek fejlődését három irányzatra/korszakra lehet bontani:
• Klasszikus irányzat (tudományos vezetés, adminisztratív iskola, strukturalista iskola)
• Neoklasszikus irányzat (human relations irányzat, magatartástudományi iskola)
• Modern irányzatok

Klasszikus irányzat

• A menedzsment tant a XX. század elején Friedrich Winslow Taylor öntötte tudományos formába.
• Fő műve "A tudományos vezetés alapjai" (1911), másik munkája az "Üzemvezetés" (Shop management) (1903, 1911).
• Taylor a második ipari forradalom korában alkotott, jellemzői az elektromosság, a robbanómotorok, a vegyipar, a számítógépek ősei.
• A gazdaságot a monopolkapitalizmus jellemezte, ahol a tőkeerős cégek finanszírozták a kutatásokat.
• Az USA-ban tömeges bevándorlás volt, nagy képzetlen munkaerővel.
• A nagyvállalatok szervezési problémákkal küzdöttek, a termelésirányítás kisipari módszerekkel folyt, a vezetőknek kevés ismeretük volt a termelékenységről.
• A napi bérezés volt elterjedt, magas volt a munkások fluktuációja és alacsony a termelékenység.
• Taylor kezdetben a gépek tökéletesítésére koncentrált, de felfigyelt arra, hogy a tudományos ismereteket nem használják a munkavégzésben és az irányításban.
• 1881-ben Taylor párosban (sógorával) megnyerte a US Open teniszverseny elődjét, saját fejlesztésű, szabadalmaztatott, kanál alakú teniszütőjével.
• 1900-ban a párizsi világkiállításon bemutatták a Taylor és White által közösen fejlesztett gyorsacélt.
• "Látjuk az erdők eltűnését, a vízi erő elpocsékolását,..., észrevesszük azt is, hogy a szén- és vasbányák kimerülése csak idő kérdése. Sokkal kevésbé érzékelhető, számokban nehezebben kifejezhető az emberi munkaerő mindennapi elpazarlása az ügyetlen, célszerűtlen és ezért hatástalan intézkedések következtében."
• "Eddig a személyiség állt a középpontban, a jövőben a rendszer lesz az elsődleges." Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség azután jó képességű emberekre. Ellenkezőleg, a szervezet akkor működik jól, ha különlegesen alkalmas emberek kerülnek vezető posztra. A jól szervezett rendszer szisztematikus működése során ez gyakrabban megvalósul, mint eddig bármikor."

Nyersvas rakodási kísérlet

• A kísérlet célja a munkások optimális teljesítményének meghatározása volt.
• A munkások kb. 40 kg-os nyersvas tömböket rakodtak vagonokba.
• Egy átlagos munkás 12,5 tonnát tudott megmozgatni naponta.
• Taylor elemezte a munkások mozdulatsorait, mozgástanulmányokat készített, és stopperórával mérte az egyes munkafolyamatok hosszát.
• A kísérlet eredményeként 400%-os teljesítménynövekedést ért el: a munkások 47 tonnára növelték a teljesítményüket a mozdulatsorok és pihenőidők betartásával.
• Taylor következtetései: fontos a megfelelő feladat meghatározás, a munkások kiválasztása és betanítása, és a mozdulatsorok alkalmazása.

Optimális lapát probléma

• Taylor a Bethlehem Steel Company-nál a lapátolás munkafolyamatát kezdte el tanulmányozni.
• A cégnél 400-600 ember dolgozott, Taylor felfigyelt arra, hogy mindegyik munkásnak megvolt a saját lapátja, és mindenféle nyersanyagot ezzel lapátolt.
• Taylor azt tanulmányozta, hogy mennyi az az ideális súly, ami a lapátra egy-egy lapátolandó anyagból felrakható, és mekkora napi teljesítményt lehet elérni ezeknek a súlyoknak a változtatásával.
• Már nem engedték, hogy a munkások ugyanazzal a lapáttal dolgozzanak.
• Taylor kiszámolta, hogy ideális teljesítményt lapátonként 21,5 font súllyal lehet elérni.
• Az anyagoktól függően 8-10 féle lapátot készíttetett a munkásoknak.
• A szerszámraktár mellett létrehoztak egy munkairányító irodát (munkaracionalizálás, a szerszámok és mozdulatok tételes leírása). Taylor következtetése: sztenderdizálása szükséges, szükség van betanítókra és egy munkaelőkészítő/-szervező osztályra, munkairányító irodára.
• További vizsgálatai voltak pl. kerékpárokhoz szükséges acélgolyók minőségellenőrzésének, csomagolásának vizsgálata a Symonds Rolling Machine Co.-nál
• Az új (taylori alapokon működő) rendszer bevezetésének eredményeként a korábbi 120 fő helyett 35 fő alkalmazása elegendő volt, a korábbi 10,5 órás munkanapot 8,5 órára tudták csökkenteni, a bérek kb. duplájára nőttek, az ellenőrzés pontossága 30%-kal javult.

Analízis-szintézis módszer

• Taylor egyik legjelentősebb módszertani eredménye volt az analízis-szintézis módszer.
• A módszer vázlatos folyamata a következő: a munkafolyamat elemekre bontása, az elemek külön-külön vizsgálata, a munkaelemek számozása és illesztése, és az új munkafolyamat leírása.
• Taylori elvek:
  • A szellemi és a fizikai munkát szét kell választani
  • A feladatra a megfelelő munkásokat pályaalkalmassági vizsgálattal kell kiválasztani (racionális munkavégzést kísérletek alapján, az emberi kifáradást alapul véve kell előírni)
  • A teljesítményt egyénileg kell előírni ( munkások differenciált bére)
  • Fontos az egységesítés, a szabványosítás (gyártást műszakilag tervezni kell)
• Sem a munkások, sem a művezetők felkészültsége és tapasztalata nem elegendő (munkairodákat szükséges létrehozni, amiben programozó, a technológus, a munkanormás és fegyelmi ügyek felelőse dolgozik)
• Tudományos eredményei összefoglalva: tudományos alapú munkaszervezés, a leegyszerűsített munkafeladatok, a munkások szelekciója és képzése, szabványosított eszközök, a feladatok megosztása.

Taylor kritikája és követői

• Taylort természetesen erős kritikával illették (Lenin: a munkások bérének emelkedése nem követi a termelékenységet)
• A racionalizálás sok munkás elbocsátáshoz vezetett, és voltak, akik tiltakoztak a taylori elvek bevezetése ellen.
• Robert F. Hoxie szerint Taylor a munkást eszköznek tekinti és a gép félautomata szerszámává degradálja.
• Taylor egyik munkatársa Henry Gantt volt (Gantt-diagram).

Taylorizmus a 21. században

• A munkaszervezési elvek, a munkafolyamat kis részekre való bontása, a munkás betanítása és ellenőrzése mindennapi gyakorlat az autógyártásban. Ezek az elvek a futószalagon végzett munka alapját képezik.
• Minden munkát magas szinten előre meghatároznak a tartalom, munkavégzési sorrend, időzítés és eredmény függvényében.
• Minden beszállítói és fogyasztói kapcsolatnak közvetlennek kell lennie, és egyértelmű igenlő vagy nemleges módon kell kéréseket küldeni és választ adni a kérésekre.
• Minden termék és szolgáltatás útvonala egyszerű és közvetlen legyen.
• Minden fejlesztést a tudományos módszerekkel összhangban kell végezni egy tanár segítségével a szervezet lehető legalacsonyabb szintjén.

Frank B. Gilbreth (1868-1924) és Lillian M. Gilbreth (1878-1972)

• Taylor leghíresebb munkatársai Frank B. Gilbreth és Lillian Gilbreth voltak.
• Gilbrethék vallották ( egy adott munkát sokféleképpen el lehet végezni, de ezek közül van egy „egyetlen legjobb út")
• Nevükhöz különböző mozgástanulmányok kötődnek.
• A házaspár a munkafolyamatokat úgy próbálta racionalizálni (újragondolta az eljárásokat).
• A munkavégzési folyamat 17 alapmozdulat kombinációjából épül fel: megragadás, mozgatás, megtartás.
• Kutatásaikhoz a munkások mozdulatait filmre is vették.
• Frank halála után felesége folytatta a munkát, ő már nem csak a folyamatokra, hanem a munkát végző emberre is figyelmet fordított (1915-ben pszichológiából doktorált).
• Ők azok, akik először elemezték a munkaköröket, tervezték azokat, és ezek figyelembevételével optimalizálták a munkafolyamatot. Gilbreth felhívta a figyelmet a folyamatos fejlesztés fontosságára.
• Ezek a tevékenységek jelentették később az alapját a munkakörök kialakításának, szabványosításának, a munkakör alapú rendszer létrejöttének.
• Számos területen végeztek mozgástanulmányokat (építőipar, 1. világháború), háztartási munkák(ideális konyha),(Chicago-i Világkiállításon IBM-el íróasztal)
• Mozgástanulmányaikat tehát többek között az alábbi területeken végezték: kőművesek, gépírók, háztartási munka és az operáció.
• Módszereik: - Idő és mozgástanulmányok, egyetlen legjobb út megtalálás.
• Táblázat: Taylor és Gilbrethék, bár mindegyik a hatékonyságot kutatta, volt eltérés a szemléletükben és az alkalmazott eszköztárban

Henry Ford (1863-1947)

• A Taylor által lerögzített menedzsment elveket a Ford Motor Company vezérigazgatója, Henry Ford ültette át a gyakorlatba.
• Ford megbízást adott F.W. Taylornak (a gyártásban hatékonyabb módszerek kidolgozására).
• Ford alkalmazta a tudományos menedzsment elveket a gyártási technikák javítása érdekében.
• A gyártáshoz szükséges alkatrészek számbavétele /nagyobb alkatrészekhez munkaállomások rendelése /a folyamatosan áramló félkész terméket szállítjuk a munkáshoz(Chicago-i húsüzemekből)
• Az 1913-ban kifejlesztett futószalag tette lehetővé a T-modell gyártását: a módszert "áramló termelésnek" nevezett.
• Több feltételnek kellett teljesülnie ("áramló termelés" működhessen): az alkatrészek illeszkedése, a folyamatos működés, pontos időzítés (just-in-time=JIT rendszer) és specializáció.
• Nem csak a gyártást tervezte újra, a munkások számára bevezette a 8 órás munkaidőt.
• Az 1920-as években a Ford Motor Company által kifejlesztett tömegtermelési rendszert fordizmusnak nevezzük.

Henri Fayol (1841 – 1925) - adminisztratív iskola

• Adminisztratív iskola képviselője (A modern menedzsment egyik legnagyobb hatású alakja)
• Fayol több évet töltött el vezérigazgatói pozícióban ( Menedzsment-elméleti rendszer felállításán dolgozott)
• Fayol vállalatirányítási tapasztalatai alapján megállapította (szükségszerűen végrehajtandó tevékenységek és funkciók). Adminisztratív (egy szervezet irányításának alapvető funkciójával).
• Az alapvető szervezeti tevékenységeket 6 funkcióra osztotta fel: technikai, kereskedelmi, pénzügyi, biztonsági, számviteli és vezetői.
• Fayol nem a munkások szemszögéből vizsgálódott, nem végzett kísérleteket, inkább a vezető nézőpontjából vizsgálta a vállalati működést
• Fayol tehát nem a munkások szemszögéből vizsgálódott, nem végzett kísérleteket, inkább a vezető nézőpontjából vizsgálta a vállalati működést. A vezetőképzést fontosnak tartotta, szerinte egy vállalat irányításához nemcsak műszaki ismeretekre van szükség
• Az adminisztratív megközelítést 1916-ban megjelent írásában, az „Ipari és általános vezetés”- ben részletezi

Fayol 14 vezetési elve:

• munkamegosztás
• hatalom
• fegyelem
• az utasítások egysége
• az irányítás egységessége
• az egyéni érdek alárendelése az általános érdeknek
• díjazás
• centralizáció
• a ranglétra lánca
• rend
• méltányosság
• a személyzet alkalmazásának stabilitása
• kezdeményezés -
• Esprit de Corps (testületi szellem)

Max Weber (1864-1920) - strukturalista iskola

• A szociológia tudományának kiemelkedő szervezetfelfogás
• Az általa leírt ideális szervezet kapcsán vezette be azokat a szervezetet leíró fogalmakat (bürokratikus szervezet).

A Weber által racionálisnak tekintett “ideális szervezetet” az alábbi ismérvek jellemzik:

• Munkamegosztás (feladatokat és kötelességeket általánosan és személytől függetlenül rögzítik)
• Szabályozottság (előírásokat tartalmaznak a hatáskörre, feladatteljesítésre vonatkozóan)
• Hierarchia (szigorúan rögzített rendszerét építi ki)
• Aktaszerűség, írásbeliség ()
• Szakmai hozzáértés ( kinevezés a kompetencia elve szerint)
• Személytelenség, tárgyilagosság
• Kutatások rávilágítottak a bürokrácia hátrányaira:
  • A szabályok és az ellenőrző rendszerek saját magukért válhatnak fontossá
  • lassan alkalmazkodik a változó igényekhez és a változó környezethez
  • Munkateljesítményt szabályozzák