Magyar Királyok és Uralkodások

Szent István volt az első magyar király, aki 1000-ben koronázott és 1001-től 1038-ig uralkodott. Ő hozta létre a magyar államot és egyházi szervezetet is.

A magyar királyságban gyakran előfordultak trónviszályok. A királyok sokszor megpróbálták elhagyatni a trónöröklés jogát a családjukon belül.

A 1308-1342-es időszakot Károly Róbert uralkodása jellemezte. Ő volt a magyar királyság utolsó Anjou uralkodója.

Mátyás király 1458-1490-ig uralkodott. Ő volt a magyar történelem egyik legnagyobb királya, aki híres volt diplomáciai képességeiről és a művészetek támogatásáról.

A 1526-os mohácsi csata a magyar történelem egyik legfontosabb csatája volt. Ebben a csatában a magyarok vereséget szenvedtek a török hadaktól, ami a török uralom kezdetét jelentette Magyarországon.

Szent István, also known as Stephen I, established the Kingdom of Hungary in 1000 AD and was crowned the first king in 1001. He played a crucial role in shaping the Hungarian state and its institutions, laying the foundation for a flourishing kingdom.

The reign of King Béla IV, lasting from 1235 to 1270, was marked by a devastating Mongol invasion. However, he skillfully managed the kingdom's recovery and strengthened its defenses against future threats.

The Battle of Mohács in 1526 marked a turning point in Hungarian history, leading to the defeat of the Hungarian army by the Ottoman Empire. This event marked the beginning of Ottoman rule in Hungary and a period of intense conflict and change.

From 1437 to 1439, Albert of Habsburg ruled as King of Hungary. However, his reign was short-lived and marred by conflict as he struggled to gain control of the kingdom during a time of political instability.

The period between 1301 and 1308, referred to as "Interregnum", marked a time of political instability in Hungary. This period was characterized by multiple contenders vying for the throne, leading to prolonged political unrest.