Információs társadalom joga - 2. ZH összefoglalás

Az MI rendszerek etikus tervezésének és használatának egyik alapelve, amely biztosítja, hogy az emberi autonómia tiszteletben legyen tartva, és hogy az MI nem veszi át az emberek döntési jogát.

Az MI fejlesztésének és használatának egy másik fontos alapelve, amely arra törekszik, hogy az MI rendszerek ne okozzanak kárt emberekben vagy a környezetben.

Az MI rendszerek fejlesztésekor és használatakor fontos figyelembe venni a társadalmi igazságosság elvét, biztosítva, hogy az MI ne legyen hátrányos vagy diszkriminatív a felhasználók számára.

Az MI rendszerek működésének átláthatósága, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megértsék, hogyan működik az MI, és milyen döntéseket hoz.

Az MI rendszerek a gazdaság legtöbb területén hasznosak, mint például a mezőgazdaságban, az iparban és a szolgáltatásokban. Segítséget nyújtanak a nagy adatmennyiségek gyors és hatékony feldolgozásában, valamint a megfelelő döntések meghozatalában.

A ChatGPT egy nagy nyelvi modell, amely képes utánozni a emberi kommunikációt. Azonban nem rendelkezik szabad akarattal vagy a társadalmi kontextus megértésével. Nem tud előre tekinteni, a társadalmi célokat szem előtt tartani, nem képes innoválni és nem tud értékeket mérlegelni. Nagyon érzékeny a feltett kérdésekre.

A mesterséges intelligencia (MI) egy olyan technológia, amely lehetővé teszi a gépek számára, hogy emberi intelligenciához hasonló feladatokat végezzenek. Nehéz pontosan definiálni, mi az intelligencia, és nincs egyértelmű konszenzus abban, hogy mely gépek minősülnek valóban intelligensnek.

A jog egy társadalmi gyakorlat, amelyet nem lehet csupán szövegek halmazának tekinteni. Az MI nem tudja a valóságot érzékelni, csak szövegeket lát. A jogalkotóknak figyelembe kell venniük a valóságot, ha a jogi szabályokat alkotják az MI rendszerekre vonatkozóan.

Egy olyan gépi alapú rendszer, amelyet különféle autonómiaszinteken történő működésre terveztek, és amely a bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemenetből - explicit vagy implicit célok érdekében - kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, mint például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet.

Olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely MI-rendszert vagy általános célú MI-modellt fejleszt vagy fejleszttet, és a saját neve vagy védjegye alatt - akár fizetés ellenében, akár ingyenesen - az MI-rendszert vagy az általános célú MI-modellt forgalomba hozza, vagy az MI-rendszert üzembe helyezi.

Olyan természetes vagy jogi személy, hatóság, ügynökség vagy egyéb szerv, aki vagy amely a felügyelete alá tartozó MI-rendszert használja, kivéve, ha az MI-rendszert személyes, nem szakmai jellegű tevékenység során használják.

Olyan MI-modell - ideértve azt is, amikor az ilyen MI-modell tanítása nagy adatmennyiséggel, nagy léptékű önfelügyelet mellett történik -, amely jelentős általánosságot mutat, és forgalomba hozatalának módjától függetlenül, különféle feladatok széles körének elvégzésére képes, valamint többféle downstream rendszerbe vagy alkalmazásba integrálható, azon MI-modellek kivételével, amelyeket a forgalomba hozatalukat megelőzően kutatási, fejlesztési vagy prototípus-alkotási tevékenységekre használnak.

A rendelet a kockázatok szintje alapján szabályozza az MI-rendszerek használatát.

Az MI-rendszer ekkor nem alkalmazható, mivel a kockázat túl nagy.

Az MI-rendszer használható, de szigorú követelményeket és kötelezettségeket kell teljesíteni.

Olyan MI-rendszerek, amelyek olyan technikákat alkalmaznak, amelyek nem észlelhető módon befolyásolnak valakit.

Az MI-rendszer ekkor nem használható, mivel a kockázat túl nagy.

A digitális vagyonok olyan digitális elemek, amelyek értéket képviselnek és cserélhetők. Ilyenek lehetnek az adatok, a felhasználói fiókok, a virtuális tartalmak, a kriptovaluták, az NFT-k, az e-könyvek és a számítógépes játékok.

Az ÁSZF (Általános Szerződési Feltétel) egy általánosan meghatározott szerződési feltételek halmaza, amelyet a tömeges kereskedelemhez használnak. Az ÁSZF-t az egyik fél egyoldalúan határozza meg, a másik félnek pedig nincs lehetősége egyéni feltételeket megbeszélni.

A tisztességtelen ÁSZF-feltételek olyan szerződési feltételek, amelyek a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződő fél hátrányára állapítják meg.

A szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.

A sérelmet szenvedett fél megtámadhatja az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált tisztességtelen szerződési feltételt.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis.

A felhasználó jogait védi a fogyasztói szerződésekben.

Az általános szerződési feltételt egyoldalúan a szerződés egyik fele határozza meg, a másik félnek pedig nincs lehetősége egyéni feltételeket tárgyalni.

Olyan elektronikus aláírás, amelyet minősített elektronikus aláírást létrehozó eszközzel állítottak elő, és amely egy minősített tanúsítványon alapul.

Olyan elektronikus adatok, amelyek más elektronikus adatokat egy adott időponthoz kötnek, ezzel bizonyítva, hogy utóbbiak léteztek az adott időpontban.

Az állam működésének nyilvános megismerhetősége. Biztosítja, hogy az állampolgárok megértsék az állam működését, és megismerjék az állami intézmények döntéseinek alapjait.

A döntéshozónak kötelessége megmagyarázni a döntésének indokait, feltüntetve a döntést alátámasztó tényeket, a jogi hátteret, a szabályok alkalmazásának módját.

A piactér-platformok, mint például az online kereskedelmi weboldalak, nem pusztán közvetítők, hanem aktív szerepet vállalnak a piacin.

Az algoritmizált döntéshozatalban az átláthatóság és az indokolás kiemelt fontosságúak.

Az uniós szabályozás hangsúlyozza az átláthatóságot és az indokolási kötelezettséget a platformok esetében.

Az algoritmizált döntéshozatalban a felhasználó számára érthető indoklás biztosítása.

Az MI rendelet célja az MI rendszerek kockázatának minimalizálása, különösen az alapjogokra vonatkozó kockázatok tekintetében. Alapvetően kockázat alapú szabályokat tartalmaz, ahol a kockázatok nagysága alapján különbséget tesznek a rendszerek között. A kockázat alapú szabályozás azt jelenti, hogy a szabályozási követelmények a kockázatokkal arányosan változnak.

A rendelet a kockázatot négy kategóriába sorolja: elfogadható, korlátozott, magas és nem elfogadható. Az elfogadható kockázatú rendszerekre a legkevesebb szabályozás vonatkozik, míg a nem elfogadható kockázatú rendszerek tiltottak. Az MI rendelet fő célja a magas kockázatú rendszerek szabályozása, amelyek jelentős kockázatot jelentenek az alapjogokra.

A generatív MI rendszerek, mint például a nagy nyelvi modellek, jelentős kihívást jelentenek az MI rendelet számára, mivel a kockázatokat nehéz előre meghatározni a rendszerek sokoldalú felhasználása miatt. Ez kihívást jelent a rendelet teljes koncepciójára, mivel a szabályok nem biztos, hogy képesek lesznek hatékonyan kezelni ezeket az új technológiákat.

Az MI rendelet az alapjogokat szervesen beépíti a szabályozási keretbe. Ez a megközelítés hasonló más EU-s szabályokhoz (GDPR, DSA, DMA), amelyek szintén az alapjogok védelmére összpontosítanak. Azonban az alapjogi hatásvizsgálat gyakorlati alkalmazása egyes esetekben nehézségekbe ütközhet, például egy banki hitelkérelem elbírálásakor.

A Collingridge-dilemma az új technológiákkal kapcsolatos szabályozás egyik kihívása. A probléma az, hogy az új technológiák kockázatait és veszélyeit nem lehet előre látni a fejlesztés korai szakaszában, de amikor a kockázatok nyilvánvalóvá válnak, a technológia már olyan mértékben elterjedt, hogy a szabályozás nehézkes vagy lehetetlen.

A szerzői jogi jogviszonyok különösen relevánsak az MI kontextusában, mivel az MI rendszerek képesek tartalmakat generálni, amelyek szerzői jogi védelem alatt állhatnak. A 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról célja az ember, mint alkotó személy támogatása és az alkotásra való ösztönzése.

Az adatelemzés és az MI a modern társadalomban kulcsszerepet játszanak, de az adatkormányzás és a biztonság kiemelt fontosságúak. Az adatminőség és az adatvédelem szorosan összefügg az MI rendszerek pontosságával, stabilitásával és kiberbiztonságával. A nyilvántartás megfelelő vezetése és az alkalmazottak számára nyújtott tájékoztatás szorosan összefügg az adatalapú technológiák etikus és felelős használatával.

Az MI rendszerek etikus és felelős fejlesztéséhez és használatához elengedhetetlen az emberi felügyelet. Ez azt jelenti, hogy az embereknek képesnek kell lenniük felügyelni az MI rendszerek működését, biztosítani az átláthatóságot és a rendszerek félrevezetésének megakadályozását.