Gazdasági büntetőjog alapismeretek

Study Notes

Gazdasági büntetőjogi alapismeret

Tényállásszerűség: Egy cselekmény akkor tekinthető tényállásszerűnek, ha megfelel a Különös rész egyik tényállásának és az Általános rész rendelkezéseinek is.
Bűncselekmény definíciója: A szándékosan elkövetett és a társadalomra veszélyes cselekmény, melyre a törvény büntetés kiszabását rendeli.
Szándékosság: A bűncselekmény elkövetője kívánja vagy el tudja képzelni a következményeit.
Vétség és bűntett megkülönböztetése: Vétség esetén a törvény a két évnél kisebb szabadságvesztésnél szigorúbb büntetést szab meg, míg bűntettet egy évnél nagyobb szabadságvesztés esetén.
Társadalomra veszélyes cselekmény: A Magyarország Alaptörvénye szerinti állami, társadalmi, gazdasági rendjét sértő vagy veszélyeztető tevékenység vagy mulasztás.
Közvetett tettes: A szándékos bűncselekmény törvényi tényállását gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés vagy téveszme miatt nem büntethető személy felhasználásával valósítja meg egy személy.
Társtettesség: Többen, tudva egymás tevékenységéről, közösen valósítják meg a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását. Ekkora a szándékegység az alaptényállásnál.
Bűncselekmények súlyának és jellegének jellemzése: A bűncselekmények osztályozási rendszere (bűntett/vétség).
Gondatlanságból elkövetett bűncselekmény: A cselekmény elkövetője előre látja a következményeket, de könnyelműen bízik abban, hogy azok nem következnek be vagy nem látja előre a következményeket.
Költségvetési csalás (példa): Befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó más vonatkozásban, valótlan tartalommal való nyilatkozatot tesz, hamis költségvetésbeli tényt alkalmaz vagy jogtalanul vesz igénybe kedvezményt; a költségvetésből származó pénzeszközöket más célt szolgáló felhasználással érheti el.