Francia Forradalom II.

A francia forradalom kiterjedt a vidékre, és a parasztság a nemesség megtorlásától való félelem miatt felkelést indított. A nemesek kastélyait felgyújtották, kifosztották.

A parasztok félelmének és felkeléseinek következtében a francia nemesség és a papság a feudális kiváltságokról való lemondást hirdette.

A francia forradalom idején a királyi erőkkel szemben a nép által létrehozott, önkéntes katonai szervezet. Elsősorban a városokban szerveződtek.

A francia forradalom idején a nemesség és a papság kiváltságait eltörölték, és az állam felelősséget vállalt az egyház fenntartásáért. Az egyházi vagyon értékesítésre került, és a szerzetesrendeket feloszlatták.

A nemzetgyűlés a forradalom egyik legfontosabb szerve lett, és a francia állam vezetési szerepet vállalt az egyházban. Ez konfliktushoz vezetett az állam és az egyház között.

A francia forradalom során megfogalmazott dokumentum, amely a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elveit hirdeti. Meghatározta a polgári jogok, közteherviselés, vallásszabadság, gyülekezési szabadság, sajtó- és szólásszabadság, valamint a magántulajdon védelmét.

Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata megfogalmazása során fontos szerepet játszott a felvilágosodás eszméi, mint a népfelség elve és a képviseleti rendszer, a törvény előtti egyenlőség és a jogegyenlőség.

Az 1791-es alkotmány a francia forradalom eredménye, amely a hatalmi ágak szétválasztását, a nemzetgyűlés létrehozását, a király korlátozott vétójogát és a független bíróságok rendszerét vezette be.

Az 1791-es alkotmány létrehozta a francia állam egységes közigazgatási rendszerét, amely megyékből állt, és mindegyik megye önkormányzattal rendelkezett.

Az 1791-es alkotmány létrehozta a törvényhozás, a végrehajtás és az igazságszolgáltatás független működését.

A törvényhozás feladata a törvények elfogadása, a nemzetgyűlés által. A képviselőket választották, két éves mandátummal. A választójogot cenzusos rendszer szabályozta, vagyis a választáshoz bizonyos feltételeknek kellett megfelelni.

A végrehajtás feladata a törvények végrehajtása a kormány és a király által. A király korlátozott vétójoggal rendelkezett, és a kormány tagjait nevezte ki. A királyi döntéseknek a szakminiszterek jóváhagyására is szükség volt.

Az igazságszolgáltatás feladata a bíróságok, amelyek függetlenek a törvényhozástól és a végrehajtástól.

A francia forradalom után a király pártolói a régi rendszer hívei voltak. Ezek az arisztokraták és a papság.

A francia forradalom idején a nemesek és a nagypolgárság alkotmányos monarchiában hittek. Azonban a király hatalmát korlátozottnak tartották.

A girondisták mérsékelt köztársaságpártiak voltak, akik a közép- és kispolgárságot képviselték, a forradalom idején. Vezetőjük Brissot volt.

A jakobinusok a radikális köztársaságpártiak voltak, akik a közép- és kispolgárság radikálisabb részéből származtak. Vezetőjük Robespierre volt.

A sans-culottes vagy “térdnadrág nélküliek” a forradalom idején városi tömegeket alkottak, akiket gyakran balhéval, erőszakkal és káoszal kapcsoltak össze.

Az 1789-es francia forradalom egy olyan történelmi esemény volt, amely drámai változásokat hozott Franciaországban és egész Európában. A forradalom fő célja a feudális rendszer felszámolása, az egyenlőség és szabadság elveinek megvalósítása volt.

Az 1789-es francia forradalom a feudális rendszer felszámolásával és a köztársaság kikiáltásával új korszakot nyitott Franciaországban. A forradalom hatása messze túlmutatott Franciaország határain, és inspirálta a világ számos országában a forradalmi mozgalmakat.

A francia forradalom során keletkezett alkotmányok és a törvények új jogrendszert alakítottak ki, amely garantálta a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, a polgári jogokat, a vallásszabadságot és a magántulajdon védelmét.

A francia forradalom során létrejött a nemzetőrség, amely a polgárok önkéntes védelmét biztosította a királyi erők ellen.

A francia forradalom során az Emberi és polgári jogok nyilatkozata meghatározta az emberi alapvető jogokat és szabadságokat.

A francia forradalom nem volt békés folyamat, hanem erőszakos küzdelem volt a feudális rendszerrel, a királyi hatalommal és a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben.

A francia forradalom a felvilágosodás eszméinek alapján épült, amelyek hangsúlyozták a szabadságot, az egyenlőséget és a racionális gondolkodást.

A francia forradalom nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában is változásokat indított el. A forradalom hatására a világ számos országában megkezdődtek a forradalmak és a reformok, amelyek célja a feudális rendszer felszámolása és a demokratikus társadalom kialakítása volt.

A francia forradalom során létrejött új intézmények, mint a nemzetgyűlés és a független bíróságok, a hatalmi ágak szétválasztását és a népképviselet erősödését hozták magukkal.

A francia forradalom eredménye volt a feudális rendszer felszámolása, a polgári jogok elismerése, a köztársaság kikiáltása és a modern Európa kialakulása.