Podcast
Questions and Answers
Milyen méretűek a kolloid részecskék?
Milyen méretűek a kolloid részecskék?
- > 500 nm
- 1-500 nm (correct)
- < 1 nm
- 0,1-1 nm
Melyik állítás igaz a diszperz rendszerekhez?
Melyik állítás igaz a diszperz rendszerekhez?
- Az oldatok részecskéi 1 nm-nél nagyobbak.
- A kolloidok teljesen átlátszóak.
- A durva diszperz rendszerek nagy fajlagos felülettel rendelkeznek.
- A kolloid részecskék fényszórást okoznak. (correct)
Mi jellemzi a szol állapotot?
Mi jellemzi a szol állapotot?
- A szol állapot szilárd állapotdak számít.
- A kolloid részecskék hidrátburkuk nélkül vannak.
- A kolloid részecskék összekapcsolódnak.
- A kolloid részecskék egyenként elmozdulhatnak. (correct)
Mi zajlik le a gél állapotban?
Mi zajlik le a gél állapotban?
Mi a fő különbség az adsorpció és az abszorpció között?
Mi a fő különbség az adsorpció és az abszorpció között?
Ki alkotta meg a Faraday-Tyndall-jelenségen alapuló ultramikroszkópot?
Ki alkotta meg a Faraday-Tyndall-jelenségen alapuló ultramikroszkópot?
Hogyan működik a hidrofil kolloidok gél állapotba való alakulása?
Hogyan működik a hidrofil kolloidok gél állapotba való alakulása?
Hogyan alakulhat át egy szol állapot gél állapotba?
Hogyan alakulhat át egy szol állapot gél állapotba?
Mi történik a kolloid részecskék felületén a nagyobb felületi területen?
Mi történik a kolloid részecskék felületén a nagyobb felületi területen?
Study Notes
Diszperz rendszerek osztályozása
- Durva diszperz rendszer: Részecske mérete > 500 nm, fényt elnyel vagy visszaver, általában átlátszatlan, fajlagos felület kicsi, adszorpciós készség rossz.
- Kolloid rendszer: Részecske mérete 1-500 nm, fényt szór, ezért opálos (Faraday-Tyndall-jelenség), nagy fajlagos felület, képes szerves és szervetlen anyagok adszorpciójára, példák: fehérjeoldat, sűrített szappanoldat, köd.
- Oldatok: Részecske mérete < 1 nm, fényt átereszti, ezért átlátszó, nem rendelkezik fajlagos felülettel, példák: NaCl-oldat, sósav, NaOH-oldat.
Diszpergáló közeg és diszpergált részecske
- Gáz diszpergáló közeg: Elegyek (gáz-gáz), aeroszolok (gáz-folyadék, gáz-szilárd).
- Folyadék diszpergáló közeg: Habok, emulziók, szuszpenziók (szilárd szolok).
- Szilárd anyag diszpergáló közeg: Habok, emulziók, szuszpenziók (szilárd diszperziók).
Fajlagos felület és részecskeméret kapcsolata
- A részecskeméret csökkenésével a fajlagos felület növekszik, ami lehetővé teszi a nagyobb adszorpciós kapacitást.
- Kolloid részecskék biológiai jelentőséggel bírnak, különböző anyagokat adszorbeálnak, stabilizálva a rendszert.
Adszorpció és abszorpció
- Adszorpció: Anyag felületen való megkötése kémiai kötések révén, például fehérjemolekula vízmegkötése.
- Abszorpció: Anyag elnyelése a teljes térfogatban, nem csak a felületen.
Jelentős személyek a kolloidkémia területén
- Zsigmondy Richárd: Magyar származású osztrák Nobel-díjas kolloidkémikus. Fejlesztette az ultramikroszkópot, amely lehetővé tette a kolloid részecskék bizonyítását.
- Bugát Pál: Magyar orvos és a magyar kolloidkémia jelentős képviselője.
Szol-gél átalakulás
- Hőmérséklet csökkenésével csökken a részecskék mozgása, aminek következményeként hidrofil kolloid részecskék összekapcsolódhatnak, géllé alakulva.
- A gél állapot melegítéssel megszüntethető, szol állapotba visszatérhet, ami folyékony állapot, ahol a részecskék elmozdulhatnak.
- A vizes alapú szolok gél állapotba vihetők diszpergáló közeg mennyiségének változtatásával, oldószer hozzáadásával pedig szollá alakíthatók.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
Description
Ez a kvíz a diszperz rendszerek osztályozásával foglalkozik, amely a részecske mérete alapján történik. A kérdések a durva diszperz rendszerek, kolloid rendszerek és oldatok jellemzőit vizsgálják. Próbáld ki tudásodat ezen a fontos témán!
