Fizikai, kémiai alapismeretek 36.1

Study Notes

Durva diszperz rendszer: Részecske mérete > 500 nm, fényt elnyel vagy visszaver, általában átlátszatlan, fajlagos felület kicsi, adszorpciós készség rossz.
Kolloid rendszer: Részecske mérete 1-500 nm, fényt szór, ezért opálos (Faraday-Tyndall-jelenség), nagy fajlagos felület, képes szerves és szervetlen anyagok adszorpciójára, példák: fehérjeoldat, sűrített szappanoldat, köd.
Oldatok: Részecske mérete < 1 nm, fényt átereszti, ezért átlátszó, nem rendelkezik fajlagos felülettel, példák: NaCl-oldat, sósav, NaOH-oldat.

Gáz diszpergáló közeg: Elegyek (gáz-gáz), aeroszolok (gáz-folyadék, gáz-szilárd).
Folyadék diszpergáló közeg: Habok, emulziók, szuszpenziók (szilárd szolok).
Szilárd anyag diszpergáló közeg: Habok, emulziók, szuszpenziók (szilárd diszperziók).

A részecskeméret csökkenésével a fajlagos felület növekszik, ami lehetővé teszi a nagyobb adszorpciós kapacitást.
Kolloid részecskék biológiai jelentőséggel bírnak, különböző anyagokat adszorbeálnak, stabilizálva a rendszert.

Adszorpció: Anyag felületen való megkötése kémiai kötések révén, például fehérjemolekula vízmegkötése.
Abszorpció: Anyag elnyelése a teljes térfogatban, nem csak a felületen.

Zsigmondy Richárd: Magyar származású osztrák Nobel-díjas kolloidkémikus. Fejlesztette az ultramikroszkópot, amely lehetővé tette a kolloid részecskék bizonyítását.
Bugát Pál: Magyar orvos és a magyar kolloidkémia jelentős képviselője.

Hőmérséklet csökkenésével csökken a részecskék mozgása, aminek következményeként hidrofil kolloid részecskék összekapcsolódhatnak, géllé alakulva.
A gél állapot melegítéssel megszüntethető, szol állapotba visszatérhet, ami folyékony állapot, ahol a részecskék elmozdulhatnak.
A vizes alapú szolok gél állapotba vihetők diszpergáló közeg mennyiségének változtatásával, oldószer hozzáadásával pedig szollá alakíthatók.