Dél-Korea és Magyarország gazdasági kapcsolatai

Dél-Korea és Magyarország gazdasági kapcsolatai az elmúlt évtizedekben jelentősen fejlődtek.

Dél-Korea 2,1 milliárd dollárnyi befektetést hozott Magyarországra, és több mint 20.000 munkahelyet teremtett az országban.

Magyarország elektronikai felszereléseket, járműveket, bojlereket, orvosi berendezéseket és kerámiát exportál Koreába.

Dél-Korea nukleáris reaktorokat, elektronikai felszereléseket, orvosi berendezéseket, gyógyszerészeti termékeket és járműveket szállít Magyarországra.

A dél-koreai vállalatok befektetéseinek összege eléri a 10 milliárd eurót, ami a kínai és német vállalatok mellett a legnagyobb.

1995-ben Horn Gyula miniszterelnök, 2001-ben Kim De Dzsung, 2005-ben Gyurcsány Ferenc, 2014-ben Orbán Viktor, és 2021-ben Mun Dzse In látogatott a másik országba.

2019-ben, 2021-ben és 2022-ben Dél-Korea volt a legnagyobb külföldi működőtőke-befektető Magyarországon.

A két ország számos egyezményt írt alá, beleértve a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt, valamint légügyi, állat-egészségügyi és idegenforgalmi megállapodásokat.

A koreai nyelvoktatás 1989-ben indult el a Külkereskedelmi Főiskolán, majd 1997-ben az ELTE-n is elindult egy négy féléves koreai nyelvi és országismereti program.

Az ELTE Koreai Tanszéke 2008-ban alakult meg, és 2012-ben Budapesten megnyílt a Koreai Kulturális Központ.

A Hankuk University of Foreign Studies-on 1998-ban megalakult Magyar Tanszék, a tegui Keimyung Egyetemen 2009-ben megalakult Liszt Intézet, valamint a szöuli Magyar Kulturális Központ és a 2. Liszt Intézet a szöuli UNESCO székház 8. emeletén.

Dél-Korea és Magyarország kapcsolatai az 1988-as szöuli olimpia idején kezdtek el erősödni, amikor a magyar küldöttek nagy sikert arattak, számos érmet nyertek, és sok segítséget kaptak a dél-koreai néptől.

Az 1980-as években a „Linda

Kim De Dzsung kormánya (1998-2003) komoly erőfeszítéseket tett, hogy együttműködés alakulhasson ki Észak-Koreával a napfénypolitika (햇볕정책) keretében.

A napfénypolitika az üzletet és a politikát szétválaszotta, lehetőséget biztosítva a déli nagyvállalatoknak, hogy gazdasági kapcsolatokat létesítsenek a KNDK-val.

Az első Korea-közi csúcstalálkozó 2000. június 13-15-én került sor (2000년 남북정상회담), amelyen Kim De Dzsung dél-koreai elnök északra utazott, hogy tárgyaljon Kim Dzsong Illel.

Észak és Dél vállalta, hogy együttműködnek a nemzet egyesítése érdekében, de elismerték, hogy nézeteltérések vannak közöttük.

Észak és Dél találkozókat szervezett a szétszakított családok számára, és Észak szabadlábra helyezett déli ügynököket és kommunista szimpatizánsokat.

Észak és Dél megállapodott a kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztésben, és gyorsítani kívánják az együttműködést a társadalmi, kulturális, sport, egészségügyi és környezeti területeken.

Észak és Dél a csúcstalálkozó után megkezdte a kormányzati szintű párbeszédet.

A 2000-es évek elején helyreállították a két Korea közötti forródrótot, és két helyen összekötötték a vasútvonalakat.

Kínai termékek, például palackozott víz is megjelentek Észak-Koreában.

A KNDK nukleáris programjának újraindítása a fenyegetettség és a második Öböl-háború előkészületei miatt történt.

2002-ben derült ki, hogy Észak-Korea nukleáris kutatásokat végez és atomfegyvereket gyárt.

No Mu Hjon (1946-2009) dél-koreai elnök volt, akit a Néppárt (Uri Párt / A mi pártunk) jelöltként választottak meg 2002-ben. Emberjogi ügyvédként a konzervatív ellenzék folyamatos támadásainak volt kitéve. Korrupciós botrányban érintett lett, és 2009-ben öngyilkos lett.

Li Hve Cshang (1935-) dél-koreai politikus, a Nagy Nemzeti Párt képviselője. Többször is versenyzett az elnöki posztért. 1960 és 1980 között a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, és 1993-1994 között miniszterelnök. Konzervatív politikát vallott.

A 2002-es dél-koreai elnökválasztást a nemzedékek közötti törésvonal jellemezte. A fiatalabb generáció No Mu Hjon-t támogatta, míg az idősebbek inkább a Konzervatív párt jelöltjéért szavaztak. Emellett földrajzi törésvonal is megjelent: Kjongszan-tartomány konzervatív volt, míg Csolla-tartomány baloldali.

A Hyundai titokban üzletelt Észak-Koreával, ami tragédiához vezetett. A Hyundai vezetőjének fia öngyilkos lett.

2003-ban hatoldalú tárgyalások kezdődtek Pekingben a Korea-félsziget biztonsági problémáinak rendezésére. A tárgyalásokban Oroszország, Japán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea és az USA vett részt.

2005-ben Észak-Korea bejelentette, hogy rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Az USA válaszul 50 észak-koreai makaói bankszámlát zárolt, ezzel megszakadtak a tárgyalások.

No Mu Hjon 2007-ben találkozott Kim Dzsong Illel Phenjanban, és gazdasági projektekről kötöttek megállapodást. Aláírták az október 4-i békekötésről szóló Korea-közi egyezményt. Ennek eredményeként Észak-Koreát levették a terrorizmust támogató országok listájáról.