Dél-Korea és Magyarország gazdasági kapcsolatai

Dél-Korea jelentős befektető Magyarországon, 2019, 2021, 2022-ben a legnagyobb külföldi működőtőke-befektető volt.

Dél-Korea elektronikai felszereléseket, járműveket, bojlereket, orvosi berendezéseket és kerámiát importál Magyarországról. Magyarország nukleáris reaktorokat, elektronikai felszereléseket, orvosi berendezéseket, gyógyszerészeti termékeket és járműveket importál Dél-Koreából.

A két ország több mint 20 egyezményt írt alá, beleértve a kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezményt, valamint légügyi, állat-egészségügyi és idegenforgalmi megállapodásokat.

A két ország tudományos akadémiái és felsőoktatási intézményei is kapcsolatot létesítettek, és teljes körű vízummentességi egyezményt is aláírtak.

A kulturális kapcsolatok is erősödtek. 2004 után a gazdasági, politikai és kulturális kapcsolatok tovább mélyültek, különösen a 2012-es „keleti nyitás

A turizmus is jelentős szerepet játszik a kapcsolatokban, Magyarország egy megálló a koreaiak európai körútján. Az Asiana Airlines 2016-ban ideiglenes járatokat indított, és 2019-ben a LOT is járatokat indított.

2015-ben a négy visegrádi állam (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) megállapodást kötött Dél-Koreával, amely az alapelvek, közös és regionális együttműködés, gyakorlati lépések és világpolitikával kapcsolatos ügyek terén való együttműködést célozta.

A koreai nyelvoktatás 1989-ben indult el a Külkereskedelmi Főiskolán.

A kapcsolatok az 1988-as szöuli olimpia idején kezdtek erősödni, amikor a magyar küldöttek nagy sikert arattak.

A "Linda" televíziós sorozat bemutatta a taekwondót, ami tovább növelte az érdeklődést Dél-Korea iránt.

A „keleti nyitás" politika Dél-Korea intenzív jelenlétét eredményezte a magyar gazdasági és kulturális életben.

Kim De Dzsung kormánya (1998-2003) erőfeszítéseket tett a napfénypolitika keretében, hogy együttműködés alakuljon ki Észak-Koreával.

Az üzletet és a politikát szétválasztották, lehetővé téve a déli nagyvállalatoknak, hogy kapcsolatokat létesítsenek a KNDK-val.

2000 márciusában Kim De Dzsung a berlini deklarációban kijelentette, hogy készek segíteni Észak-Korea gazdaságának helyreállításához.

A találkozó célja a koreai háború befejezése, a félsziget atomfegyver-mentesítése és az emberi jogok helyzetének javítása volt Észak-Koreában.

A 2002-es dél-koreai elnökválasztáson két fő jelölt volt: No Mu Hjon a Néppárt (Uri Párt) képviseletében és Li Hve Cshang a Nagy Nemzeti Párt (Hannala Párt) képviseletében.

A konzervatív ellenzék folyamatosan támadta, és 2009-ben korrupciós botránya miatt öngyilkos lett.

1960-1980 között a Dél-Koreai Legfelsőbb Bíróság elnöke, 1993-1994 között miniszterelnök volt, és elnöki jelölt az 1997-es, 2002-es és 2007-es dél-koreai elnökválasztásokon.

A kampány legfőbb témája Észak-Korea volt. No Mu Hjon folytatni akarta az együttműködést a KNDK-val, míg Li Hve Cshang fenntartásokkal kezelte Észak-Koreát.

Generációs törésvonal keletkezett: a fiatalabb korosztályok No Mu Hjon-t támogatták, míg az idősebbek a konzervatív oldalt.

Földrajzi törésvonal is megjelent: Kjongszan-tartomány konzervatív, míg Csolla-tartomány baloldali volt.

A média, különösen a hagyományos koreai napilapok, a konzervatív oldal felé húztak. No Mu Hjon végül 2%-kal győzte le Li Hve Cshangot.

2003-ban hatoldalú tárgyalások kezdődtek Pekingben a Korea-félsziget biztonsági problémáinak rendezésére, amelyeken Oroszország, Japán, Kína, Észak-Korea, Dél-Korea és az USA vett részt.

A 2000-es évek elején Észak- és Dél-Korea között zajló politikai és gazdasági együttműködés, amely a két ország újra egyesülésének célját tűzte ki.

A Koreai félsziget újraegyesítését célul tűző dokumentum, amelyet 2000-ben Észak- és Dél-Korea vezetői írtak alá.

A Koreai félsziget újraegyesítését célzó tárgyalások során Észak- és Dél-Korea közötti egyetértés, hogy a nemzet egyesítése mellett dolgoznak.

A 2000-es dokumentumban szereplő pont, amely kimondja, hogy Észak- és Dél-Korea gazdasági fejlesztésére törekszik, és gyorsítja az együttműködést a társadalmi, kulturális, sport, egészségügyi és környezeti szférák területén.

A KNDK nukleáris programjának újraindítása, amely a 2000-es évek elején a Koreai félsziget újraegyesítésének tervének gyengüléséhez vezetett.

A 2000-es évek elején Észak-Korea nemzetközi diplomáciai pezsgése, amely a Koreai félsziget újraegyesítésének kísérletét jellemezte.

Az Egyesült Államok 2001-es szeptember 11-i terrortámadás után Észak-Koreát a „gonosz tengelyére

Az atomfegyverek építése a 2000-es évek elején Észak-Koreában.