Büntetőjog Záróvizsga - 2024

Büntetőjog Záróvizsga - 2024

• A büntetőjog fogalma és feladata

  • A büntetőjog 3 összefüggő ágból áll: anyagi büntetőjog, büntetőeljárásjog és büntetés-végrehajtási jog.
  • A büntetőjog meghatározza a büntetendő magatartásokat, a felelősségre vonás feltételeit és a jogkövetkezményeket.
  • A jogszabályok emberi magatartásokra vonatkoznak, azokat az állam kikényszeríti.
  • A büntetőjog a társadalmi életviszonyokat közvetlenül nem szabályozza, más jogágak által szabályozott viszonyokat védi.
  • Tárgya az adott időben és országban elkövetett bűncselekmények.
  • Célja a társadalom védelme.

• Az állami büntetőhatalom korlátai

  • Alkotmányosan korlátozott.
  • A belső jogi korlátokat az Alkotmány és az Alaptörvény határozza meg, pl. emberi méltóság, alapjogok, diszkrimináció tiltása.
  • Nemzetközi jogi korlátokat a nemzetközi egyezmények és szerződések (pl. Emberi Jogok Európai Egyezménye) jelentik.
  • A büntetőhatalom a korlátlan beavatkozás tilalmának elve által korlátozott.

• A magyar büntetőjog alapelvei

  • Törvényesség (legalitás) elve: nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege. Csak törvényben meghatározott cselekmény büntetendő. Tilos az analógia alkalmazása.
  • Ultima ratio elve: a büntetőjog a jogrendszer utolsó eszköze. A beavatkozásnak alkalmasnak és szükségesnek kell lennie, a közérdek védelméhez elengedhetetlen.
  • A társadalom védelmének elve: oltalom a társadalomra veszélyes cselekményekkel szemben.
  • A bűnösségen alapuló felelősség elve: nullum crimen sine culpa.
  • Ne bis in idem elve: senkit nem lehet ugyanazon cselekményért kétszer büntetni. Két oldalról értelmezhető, az elméleti és gyakorlati elkülönítés alapja.
  • A büntetőjogi felelősség differenciálás elve: különbözteti a bűncselekmények, azok elkövetői és jogkövetkezményei között. Arányosság elve: A szabadság korlátozásának mértéke a közérdekkel arányban kell, hogy álljon. Büntetőjogi szubszidiaritás: A kevésbé súlyos szankciót, amely egyenlő vagy nagyobb hatékonysággal rendelkezik, előnyben kell részesíteni. A bizonyítottság követelménye: Mindig a vádló kötelessége a bizonyítási teher. Ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek, amíg bűnössége a bíróság által jogerősen megnem állapították..

• A klasszikus iskola és a Csemegi-kódex

  • A klasszikus iskola elsődleges büntetőjog-tudományi irányzat volt.
  • A klasszikus iskola fontos alapelvei közé tartozik a törvény előtti egyenlőség, a bűncselekmény a külvilágban lejátszódó akaratlagos emberi magatartás és a nulla poena sine lege elve.
  • A Csemegi-kódex az első magyar kodifikált büntetőjog volt. Feltüntetése a Csemegi-kódex legalitás, és ultima ratio elvének, illetve a bűncselekmény kettős felosztása a bűntettek és vétségek esetében. Az egyesített, büntetési elméletek központi helyet foglalnak el, és kettős büntetőjogi megértése is.

• Büntetőjogi norma szerkezete és értelmezése

  • A büntető törvénykönyv (Btk.) tartalmazza a büntetőjogi normák teljes rendszerét.
  • A jogalkotói akarat megjelenése a büntető jogszabályban a nyelvtani, logikai, rendszerező, történeti és alkotmányos értelmezés segíthet.
  • Az értelmezés területei között szerepel a megállapító, kiterjesztő és megszorító értelmezések.

• A büntető törvény hatálya

  • Hatálya a személy, területen és időben egyaránt határolt.
  • Főszabály: visszaható hatály tilalma.
  • Kivételek: nemzetközi jogi kötelezettségek.

• A bűncselekmény fogalma és súly szerinti osztályozása

  • A bűncselekmény az a társadalomra veszélyes, büntetendő és bűnös emberi cselekmény. Meghatározásában szerepelnek az objektív tartalmi, objektív formai és szubjektív tartalmi követelmények.
  • Osztályozása bűntettre és vétségre. A bűntettek 2 évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetők.

• A tényállások fajtái

  • Tényállás: a bűncselekmény büntetőjogi releváns ismérveinek összessége. A különös és általános törvényi tényállások különböznek egymástól, illetve a történelmi és logikai összefüggéseik. Formai és tartalmi elhelyezkedésre valamint elhatárolásra lehet osztani.

• Az általános törvényi tényállás objektív elemei I.

  • A jogi tárgy: a sértődött társadalmi érdek vagy érték. Háromfajta: közvetlen, csoport és általános.
  • Az elkövetési tárgy: a valóságos dolog vagy személy, amelyre az elkövetési magatartás irányul. Passzív alany, a sértett.
  • Elkövetési magatartás: a tevés, mulasztás, amely a jogtárgy sérelmét vagy veszélyeztetését okozza.

• Az általános törvényi tényállás objektív elemei II.

  • Az eredmény: sérelem vagy veszély a tárgyi oldalon. Háromfajta: biológiai, vagyoni-gazdasági és társadalmi.
  • Az okozati összefüggés: a cselekmény és az eredmény közötti kapcsolat.
  • Az elkövetés helye és ideje, módja és eszköze.

• Az általános törvényi tényállás szubjektív elemei: az alany, motívum és célzat

  • Az alany: a 14. életévét betöltött természetes személy. Vannak kivételes esetek is, pl., fiatalkorúak. Szükséges a beszámítási képesség.
  • A motívum: az elkövetőt cselekvésre késztető belső hajtóerő.
  • A célzat: a kedvező következmény elérése érdekében végzett cselekmény.

• A jogi személy büntetőjogi felelőssége

  • A jogi személyek nem lehetnek bűncselekmény elkövetői, de jogkövetkezmények érhetik a tevékenységüket. Az intézkedésekhez feltételek és speciális alanyság tartozik.

Büntetőjog Különös Rész

(A felsorolt tételek a Különös Rész bűncselekmény-fajtáit tartalmazzák)