A vízburok összetétele és eloszlása

A vízburok összetétele és eloszlása

• A Föld felszínének 71%-át víz, 29%-át szárazföld borítja.
• A vízkészlet 82%-a sós víz, 18%-a édesvíz, melynek 2%-a felszíni és 16%-a felszín alatti.
• A világtenger a Föld 510 millió km²-es felületéből 361 millió km²-t foglal magába, óceánokra és tengerekre osztva.

Óceánok és tengerek

• Az óceánok nagy kiterjedésűek, saját áramlásrendszerrel és önálló medencékkel rendelkeznek, sótartalmuk állandó.
• A tengerek kisebbek, nincs önálló medencéjük és áramlásrendszerük, de kapcsolatban állnak az óceánokkal.
• Peremtengerek nem rendelkeznek önálló medencével, az óceánnal széles kapuk kötik össze őket, szigetekkel tagoltak, sótartalmuk körülbelül 35% (pl. Égei-tenger).
• A beltengerek önálló medencével rendelkeznek, az óceánnal keskeny szoros köti össze őket, sótartalmuk változó (pl. Fekete-tenger).

Óceánok jellemzői

• Az Atlanti-óceán halban gazdag, de túlhalászott.
• Az Indiai-óceán területén sok katasztrófa történik, partvidéke a legsűrűbben lakott.
• A Déli-óceán a legviharosabb, erős szelek és tengeráramlások jellemzik.
• A Csendes-óceán a legnagyobb és legmélyebb (Mariana-árok).
• A Jeges-óceán a leghidegebb, jégborítása a felmelegedés miatt csökken.

A víz körforgása

• A csapadék mennyisége megegyezik a párolgás és lefolyás mennyiségével.
• A víz körforgását a szél és a hőmérsékletváltozás működteti.
• A folyamat lépései: párolgás -> párologtatás -> csapadékképződés -> lefolyás.

Tengeráramlások

• Hatalmas kiterjedésű, mély áramlásrendszerek.
• A sarkvidéki hideg és az egyenlítői meleg vizek folyamatosan cserélődnek.

Partvidéki formák

• Tagolt partvidék: sok sziget, félsziget, öböl van a tengerpart közelében.
• Tagolatlan partvidék: kevés vagy nincs sziget, öböl a tengerpart közelében, kikötésre alkalmasabb.

A tengervíz tulajdonságai

• A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le, mint a szárazföld.
• A tengervíz sótartalma átlagosan 35%, azaz 1 liter tengervíz 35 gramm sót tartalmaz, fagyáspontja -2°C.
• Tengervíz sókoncentrációja kisebb, ha sok a csapadék és jégolvadás, és kevés a párolgás.
• A tengervíz sókoncentrációja nagyobb, ha kevés a csapadék és jégolvadás, és sok a párolgás.

Tengeráramlások típusai

• Meleg tengeráramlások: az Egyenlítőtől a sarkok felé haladó áramlatok, a környezetüknél melegebbek.
• Hideg tengeráramlások: a sarkoktól az Egyenlítő felé tartanak, a környezetüknél hidegebbek.

A tengeráramlások hatása az éghajlatra

• Befolyásolják a partvidékek évi középhőmérsékletét.
• Az adott szélességi kör átlagához képest melegebbek vagy hidegebbek (hőmérsékleti anomália).
• Gazdag halászterületek alakulnak ki a hideg és meleg áramlatok találkozásánál.
• A tengervíz hőraktározó, lassabban hűl le mint a szárazföld.
• A tenger télen fűti, nyáron hűti a szárazföldet.
• Az óceáni éghajlatú tájak hőmérséklete kiegyenlítettebb, hőingásuk kisebb mint a kontinentális éghajlatú tájaké.
• A szárazföld gyorsabban és jobban hűl le, mint a tengervíz.
• A tengervíz lassabban és jobban melegszik fel, mint a szárazföld.
• A tengerparti területek hőmérséklete télen magasabb, nyáron alacsonyabb, mint a kontinensek belsejében lévőké.

A tenger mozgásai

• Áramlás: módosítja a tengerpart éghajlatát.
• Tengerjárás (apály-dagály): a tengerek és óceánok vízszintjének emelkedése és süllyedése, amelyet elsősorban a Hold és a Nap gravitációs hatása okoz.
• Hullámzás: a szél hatására kialakuló felszíni mozgás.

Felszín alatti vizek

• Talajnedvesség: a talajszemcséket hártyaként veszi körbe, víz és levegő van a szemcsék között.
• Talajvíz: az első vízzáró réteg felett felhalmozódó víz, amely teljesen kitölti a talaj hézagjait, szennyezett.
• Belvíz: bőséges csapadék után a talajvíz a felszín fölé emelkedik, a felszíni mélyedéseket kitölti.
• Rétegvíz: két vízzáró réteg között összegyűlt víz (artézi víz).
• Hévíz: 25°C-nál melegebb források és kutak vize.
• Ásványvíz: természetesen védett víztartó rétegből származik, literenként 1g ásványi anyagot tartalmaz.

Vízrajzi jellemzők

• Belső lefolyású területek: azok a területek, amelyeknek vize nem éri el a tengert.
• Vízállás: a vízszint magassága a mederben, mely óceáni területen egyenletes, mérsékelten szárazföldi területen ingadozó.
• Vízjárás: a vízhozam és a vízállás kb. szabályszerű ingadozása (kis-, közép-, árvíz).
• Vízhozam: a meder keresztmetszetén 1 másodperc alatt átfolyó víz mennyisége.
• Bevágódó szakaszjelleg: a folyó munkavégzése nagyobb, mint ami a hordalék elszállításához szükséges, V alakú völgy (pl. Grand Canyon).
• Oldalazó szakaszjelleg: a folyó munkavégzése megegyezik a hordalék elszállításához szükséges munkával, kanyarulatok, holtágak jellemzőek (pl. Tisza).
• Feltöltő szakaszjelleg: kisebb a munkavégző képesség, a vízfolyás lelassul, a hordalék lerakódik, építő munka (sziget, zátony, pl. Duna).

Torkolattípusok

• Delta torkolat: a folyó sok üledéket szállít, és a víz partján az áramlás nem elég erős az üledék elhordásához, a folyó több ágra szakadva ömlik a vízbe, és a lerakódott hordalék szigeteket hoz létre.
• Tölcsértorkolat: ahol az árapály erős, és a tengeráramlás elhordja a folyó által szállított üledéket, a folyó torkolata kiszélesedik, tölcsér alakját veszi fel.

Tavak típusai

• Időszakos tavak: pl. Csád-tó.
• Forrás tavak: pl. Hévízi-tó.
• Tenger visszahúzódásával létrejött tavak: pl. Kaszpi-tó, Aral-tó.
• Morotvató: olyan természetes állóvíz, amely egy holtágból keletkezett.