A vízburok általános jellemzői

A vízburok általános jellemzői

• A Föld felszínének 71%-át víz, 29%-át szárazföld borítja.
• A vízkészlet 82%-a sós víz, 18%-a édesvíz, melynek 2%-a a felszínen, 16%-a a felszín alatt található.
• A világtenger a Föld 510 millió km²-es felületéből 361 millió km²-t fed le, óceánokra és tengerekre osztva.

Óceánok és tengerek

• Az óceán nagy kiterjedésű, saját áramlásrendszerrel és önálló medencékkel rendelkezik, sótartalma állandó.
• A tenger kisebb, nem rendelkezik önálló medencével és áramlásrendszerrel, de kapcsolatban áll az óceánokkal.
• A peremtenger nem rendelkezik önálló medencével, széles kapukkal csatlakozik az óceánhoz, szigetekkel elválasztva, sótartalma kb. 35% (pl. Égei-tenger).
• A beltenger önálló medencével rendelkezik, keskeny szorosokkal kapcsolódik az óceánhoz, sótartalma változó (pl. Fekete-tenger).
• Az Atlanti-óceán halban gazdag, de túlhalászott.
• Az Indiai-óceánban gyakoriak a katasztrófák, partvidéke a legnépesebb.
• A Déli-óceán a legviharosabb, erős szelekkel és tengeráramlásokkal.
• A Csendes-óceán a legnagyobb és legmélyebb (Mariana-árok).
• A Jeges-óceán a leghidegebb, jégborítása a felmelegedés miatt csökken.

Víz körforgása

• A csapadék mennyisége megegyezik a párolgás és a lefolyás mennyiségével.
• A víz körforgását a szél és a hőmérsékletváltozás mozgatja.
• A folyamat lépései: párolgás → párologtatás → csapadékképződés → lefolyás.
• A tengeráramlások hatalmas kiterjedésű, mély áramlásrendszerek.
• A sarkvidéki hideg és az Egyenlítői meleg vizek folyamatosan cserélődnek.
• A tagolt partvidéken sok sziget, félsziget és öböl található.
• A tagolatlan partvidék kevés szigettel, öböllel rendelkezik, rendezettebb és alkalmas kikötők számára.

Tengervíz tulajdonságai

• A tengervíz lassabban melegszik fel és hűl le, mint a szárazföld.
• A tengervíz sótartalma 35‰, ami azt jelenti, hogy 1 liter tengervíz 35 gramm sót tartalmaz.
• A só miatt a tengervíz fagyáspontja -2°C.

Tengervíz sókoncentrációja

• Kisebb sókoncentráció jellemző ott, ahol sok a csapadék, olvad a jég és kevés a pára.
• Magasabb sókoncentráció ott alakul ki, ahol kevés a csapadék, nem olvad a jég és sok a pára.
• A meleg tengeráramlások az Egyenlítőtől a sarkok felé haladnak, melegebbé téve a környezetüket.
• A hideg tengeráramlások a sarkoktól az Egyenlítő felé tartanak, hűtve a környezetüket.
• A tengeráramlások befolyásolják a partvidékek évi középhőmérsékletét, melegebbé vagy hidegebbé téve azokat az adott szélességi kör átlagához képest.
• A hideg és meleg áramlatok találkozásánál gazdag halászterületek alakulnak ki.

A tengerpart éghajlatára gyakorolt hatása

• A tengervíz hőraktározó, lassabban hűl le, mint a szárazföld.
• A tenger télen fűti, nyáron hűti a közelében lévő szárazföldet.
• Az óceáni éghajlatú tájak hőmérséklete kiegyenlítettebb, hőingásuk kisebb, mint a kontinentális éghajlatú tájaké.
• A szárazföld gyorsabban és jobban hűl le, mint a tengervíz.
• A tengerparti területek hőmérséklete télen magasabb, nyáron alacsonyabb, mint a kontinensek belsejében lévőké.

A tenger mozgásai

• Áramlás: módosítják a tengerpart éghajlatát.
• Tengerjárás (apály-dagály): a tengerek és óceánok vízszintjének emelkedése és süllyedése, amelyet a Hold és a Nap gravitációs hatása okoz.
• Hullámzás: a szél hatására kialakuló felszíni mozgás.

Felszín alatti vizek

• Talajnedvesség: a talajszemcsék hártyaként veszik körbe a vizet, a szemcsék között víz és levegő található.
• Talajvíz: az első vízzáró réteg felett felhalmozódó víz, ami teljesen kitölti a talaj hézagait, szennyezett lehet.
• Belvíz: bőséges csapadék után a talajvíz a felszín fölé emelkedik, elárasztva a felszíni mélyedéseket.
• Rétegvíz: két vízzáró réteg között összegyűlt víz (artézi víz).
• Hévíz: 25°C-nál melegebb források és kutak vize.
• Ásványvíz: természetesen védett víztartó rétegből származik, literenként legalább 1g ásványi anyagot tartalmaz.
• Belső lefolyású területek: azok a területek, amelyek vize nem éri el a tengert.

Folyóvizek jellemzői

• Vízállás: a vízszint magassága a mederben.
  • Óceáni területen egyenletes, szárazföldi területen ingadozó.
• Vízjárás: a vízhozam és a vízállás szabályszerű ingadozása (kis-, közép-, árvíz).
• Vízhozam: a meder keresztmetszetén egy másodperc alatt átfolyó víz mennyisége.
• Bevágódó szakaszjelleg: a folyó munkavégzése meghaladja a hordalék elszállításához szükséges mennyiséget, V alakú völgyet formál (pl. Grand Canyon).
• Oldalazó szakaszjelleg: a folyó munkavégzése megegyezik a hordalék szállításához szükséges mennyiséggel, kanyarulatokat, holtágakat képez (pl. Tisza).
• Feltöltő szakaszjelleg: a folyó munkavégző képessége kisebb, lerakja a hordalékot, szigeteket és zátonyokat épít (pl. Duna).
• Delta torkolat alakul ki, ha a folyó sok hordalékot szállít.
• A tölcsértorkolat ott jön létre, ahol az árapály erős, és a tengeráramlás elhordja a folyó által szállított hordalékot.

Tavak típusai

• Időszakos tavak: pl.Csád-tó
• Forrástavak: pl. Hévízi-tó
• Tenger visszahúzódásával létrejött tavak: pl. Kaszpi-tó, Aral-tó
• Morotvató: olyan természetes állóvíz, amely egy holtágból keletkezett.