A piackutatás alapjai

Choose a study mode

Play Quiz
Study Flashcards
Spaced Repetition
Chat to Lesson

Podcast

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson
Download our mobile app to listen on the go
Get App

Questions and Answers

Melyik állítás írja le legpontosabban a piackutatás célját?

  • A termékek csomagolásának optimalizálása a fogyasztói vonzerő növelése érdekében.
  • A vállalatok stratégiai és operatív döntéseinek megalapozása. (correct)
  • A versenytársak marketingtevékenységének pontos másolása.
  • A marketingkampányok kreatív tervezésének támogatása.

A piackutatási folyamat melyik lépése foglalkozik az adatok rögzítésének és rendszerezésének kérdéseivel?

  • Probléma meghatározása
  • Kutatási jelentés elkészítése, prezentáció
  • Kutatási terv kialakítása
  • Adat-előkészítés, adatelemzés (correct)

Melyik elem a feltáró kutatás elsődleges célja?

  • Okozati összefüggések bizonyítása kísérleti módszerekkel.
  • Pontos statisztikai adatok gyűjtése a piac méretéről.
  • A fogyasztói szokások részletes leírása nagy mintán.
  • A probléma pontosabb értelmezése és a lehetséges cselekvési irányok azonosítása. (correct)

Melyik állítás jellemző a leíró kutatásra?

<p>Egy adott jelenség részletes statisztikai jellemzőinek bemutatására törekszik. (B)</p> Signup and view all the answers

Mi az ok-okozati kutatás lényege?

<p>Kapcsolat bizonyítása független és függő változók között. (D)</p> Signup and view all the answers

Melyik állítás a helyes a szekunder kutatással kapcsolatban?

<p>Már meglévő adatok felhasználása. (B)</p> Signup and view all the answers

Melyik a szekunder kutatás egyik fő előnye?

<p>Gyors és költséghatékony adatgyűjtést tesz lehetővé. (C)</p> Signup and view all the answers

Melyik jellemző a primer kutatásra?

<p>Az adatok a kutatási célokra szabhatók. (C)</p> Signup and view all the answers

Melyik a legfontosabb szempont a szekunder kutatás alkalmazásakor?

<p>A rendelkezésre álló adatok relevanciájának és megbízhatóságának ellenőrzése. (C)</p> Signup and view all the answers

Melyik szervezet NEM tekinthető tipikus szekunder adatforrásnak?

<p>Egyéni piackutató cég. (C)</p> Signup and view all the answers

A kutatási terv melyik eleme határozza meg a kutatás irányát és módszereit?

<p>Kutatási kérdés. (C)</p> Signup and view all the answers

Melyik a kvalitatív kutatás célja?

<p>Egy jelenség mélyebb megértése a résztvevők szemszögéből. (D)</p> Signup and view all the answers

Mi a különbség a kvalitatív és kvantitatív kutatás mintanagysága között?

<p>A kvalitatív kutatás kis mintán, a kvantitatív nagy mintán alapul. (B)</p> Signup and view all the answers

Melyikkel érhetünk el a legjobb eredményt új termék koncepciójának teszteléséhez?

<p>Feltérképező jellegű kvalitatív kutatással, fókuszcsoportos megbeszéléssel. (D)</p> Signup and view all the answers

Mi a fókuszcsoportos kutatás egyik fő előnye?

<p>A spontán és kevésbé elvárt válaszok jobban megmutatkoznak. (B)</p> Signup and view all the answers

Signup and view all the answers

Flashcards

Mi a piackutatás?

A marketing egyik fontos eszköze, amely információkat gyűjt, elemez és értékel a piacról.

A piackutatás folyamata

Probléma meghatározása, kutatási terv kialakítása, terepmunka, adat-előkészítés, jelentéskészítés, visszacsatolás.

Marketingkutatási módszerek csoportosítása

Feltáró, leíró és következtető kutatás.

Feltáró kutatás célja

Egy probléma megismerése, a helyzet körüljárása a részletek megértéséhez.

Signup and view all the flashcards

Leíró kutatás célja

Leírást ad valamiről, általában piaci tulajdonságokról vagy piacfunkciókról.

Signup and view all the flashcards

Következtető kutatás célja

Annak bizonyítása, hogy ok-okozati kapcsolatok léteznek.

Signup and view all the flashcards

Szekunder kutatás

Már meglévő adatokat használ fel.

Signup and view all the flashcards

Primer kutatás

A kutató saját maga gyűjti az adatokat.

Signup and view all the flashcards

Szekunder kutatás

Olyan adatok elemzése, amelyeket mások már összegyűjtöttek.

Signup and view all the flashcards

Primer kutatás

A kutató saját maga gyűjt új adatokat egy adott cél érdekében.

Signup and view all the flashcards

Kutatási terv

A marketingkutatási projekt elvégzésének kerete.

Signup and view all the flashcards

Kutatási kérdés

A probléma konkrét összetevőinek pontosabb megfogalmazásai.

Signup and view all the flashcards

Hipotézis

Bizonyítást igénylő állítás vagy feltevés.

Signup and view all the flashcards

Primer adatfelvételi módszerek

Olyan kutatási technikák, amelyek során a kutató elsődleges, saját maga által gyűjtött adatokat használ.

Signup and view all the flashcards

Kvalitatív kutatás célja

Mély megértés, motivációk feltárása.

Signup and view all the flashcards

Study Notes

A piackutatás fogalma

  • A piackutatás gyűjt, elemez, és értékel információkat a piacról, fogyasztókról, versenytársakról és a gazdasági környezetről.
  • Célja a vállalatok stratégiai és operatív döntéseinek támogatása.

A piackutatás folyamata

  • A piackutatás egy hat lépésből álló folyamat, amely tartalmazza a marketingkutatás során szükséges feladatokat.
  • A folyamat lépései:
  • Probléma meghatározása.
  • Kutatási terv kialakítása (információszükséglet pontosítása, adatfelvétel és mintavétel módja, mintanagyság).
  • Terepmunka, adatfelvétel.
  • Adat-előkészítés, adatelemzés.
  • Kutatási jelentés elkészítése, prezentáció.
  • Visszacsatolás.

Marketingkutatási módszerek csoportosítása

  • A marketingkutatási módszerek három fő csoportja:
  • Feltáró kutatás.
  • Leíró kutatás.
  • Következtető kutatás.
  • A leíró kutatás további típusai:
  • Keresztmetszeti kutatás.
  • Longitudinális kutatás.
  • A keresztmetszeti kutatás két típusa:
  • Egyszeri keresztmetszeti kutatás.
  • Többszöri keresztmetszeti kutatás.
  • Következtető kutatás egyik típusa:
  • Ok-okozati kutatás.

Feltáró kutatás

  • Célja egy probléma megismerése, egy helyzet részletes megértése.
  • Céljai lehetnek:
  • Probléma meghatározása vagy pontosabb értelmezése.
  • Különböző cselekvési lehetőségek azonosítása.
  • Hipotézisek felállítása.
  • Fontos változók és kapcsolatok meghatározása további vizsgálatokhoz.
  • Áttekintés szerzése a probléma megközelítéséhez.
  • Prioritások megállapítása további kutatásokhoz.
  • Módszerei:
  • Szakértői megkérdezés.
  • Próbakérdezés.
  • Szekunder adatok elemzése kvalitatív módszerrel.
  • Kvalitatív kutatás.

Leíró kutatás

  • Fő célja valaminek a leírása, általában piaci tulajdonságokról vagy piacfunkciókról.
  • Végrehajtják:
  • Célcsoportok jellemzőinek leírására.
  • Adott népesség százalékának becslésére.
  • Fogyasztók termékjellemzők érzékelésének meghatározására.
  • Marketingváltozók kapcsolatának meghatározására.
  • Előrejelzések készítésére.
  • Alkalmazható módszerek:
  • Szekunder adatok elemzése kvantitatív módszerrel.
  • Megkérdezések.
  • Panelek.
  • Megfigyelésből származó és egyéb adatok.

Ok-okozati kutatás

  • Célja az ok-okozati kapcsolatok bizonyítása.
  • Eszköz a következők eléréséhez:
  • Annak megértése, hogy mely változók az okozók (független) és melyek az okozatok (függő változók).
  • Az okozó változók közötti kapcsolat természetének meghatározása és a hatás előrejelzése.
  • Az ok-okozati kutatásokat tervezetten és strukturáltan kell felépíteni.
  • Az okozó vagy független változókat ellenőrzötten kezeljük, változtatjuk, majd mérjük a hatásukat a függő változóra.
  • A kutatás legfőbb módszere a kísérletezés.

Szekunder és primer kutatás közötti különbség

  • Szekunder kutatás már meglévő adatokat használ fel (statisztikák, tanulmányok).
  • Primer kutatás során a kutató saját maga gyűjti az adatokat (kérdőívek, interjúk).

Szekunder kutatás

  • Szekunder kutatás olyan adatok elemzése, amelyeket mások már összegyűjtöttek.
  • Előnyei:
  • Gyors folyamat.
  • Olcsó.
  • Nagy mennyiségű adat áll rendelkezésre.
  • Szakértelem.
  • Hátrányai:
  • Az adatok elavultak lehetnek.
  • Nem mindig felelnek meg a kutatási céloknak.
  • Tartalmi felelősség.
  • Pontosság, megbízhatóság.
  • Nyilvánosság.
  • Tulajdonjogok.

Primer kutatás

  • A kutató saját maga gyűjt új adatokat egy adott cél érdekében (kérdőívek, interjúk).
  • Előnyei:
  • Célzott és pontos információkat ad.
  • Kifejezetten a kutatás céljaira szabható.
  • Hátrányai:
  • Időigényes és drága.
  • Kis minta esetén kevésbé megbízható.

Szekunder adatok csoportosítása és felhasználása

  • A szekunder adatok csoportosítása:
  • Belső adatok.
  • Felhasználásra kész adatok.
  • További feldolgozást igénylő adatok.
  • Külső adatok.
  • Publikált adatok.
  • Számítógépes adatbázisok.
  • Szindikált szolgáltatások.
  • A szekunder kutatás akkor nyújt a legnagyobb segítséget:
  • A kutatás témájának pontosítása érdekében.
  • Hipotézisek felállításához és teszteléséhez.
  • Korábbi kutatások megismétléséhez, más módon.
  • A kutatási módszerek pontosításához és összehasonlításához.

Legfontosabb szekunder adatforrások

  • Kormányzati szervek, állami intézmények adatszolgáltatásai (pl. NAV, NEAK, NFM, NKH, Magyar Államkincstár).
  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
  • Magyar Nemzeti Bank (MNB).
  • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
  • Gazdasági Versenyhivatal (GVH).
  • Üzleti információszolgáltatók, piackutató szervezetek (exkluzív, szindikált, multikliens kutatások, fogyasztói trendek, média közönségkutatások, médiaköltési, értékesítési/fogyasztási adatok, kiskereskedelmi audit, fogyasztói panelek, adatbázis forgalmazók, adatbányászat).
  • Szabadon elérhető információk (könyvtárak, online források).
  • Belső információk.
  • Külföldi adatforrások (EU források: Eurostat, Eurobarometer; nemzetközi szervezetek elemzései, más országok).

Adatbázisok (BGE Külker Könyvtár)

  • Scopus.
  • MERSZ.
  • Emerald.
  • Szaktárs.
  • Kossuth Kiadó.
  • Akadémiai Kiadó
  • Gondolat Kiadó.
  • Web of Science.
  • Typotex Interkönyv.
  • Magyar Elektronikus Könyvtár.
  • LISTA (EBSCO).
  • JSTOR.
  • Matarka.
  • Statista.

Példa adatbázisok (BGE Külker Könyvtár)

  • Emerald: Angol nyelvű szakfolyóiratok és szakkönyvek a gazdaság- és üzleti tudományok területéről, marketing esettanulmányokkal kiegészítve.
  • Matarka: Több mint 2000, főként magyar nyelvű folyóirat tartalomjegyzéke, a cikkek 30%-a teljes szöveggel elérhető.
  • Scopus: A világ egyik legnagyobb bibliográfiai adatbázisa, főként idézettség keresésére.
  • Typotex Interkönyv: Felsőfokú tankönyvek, szakkönyvek, jegyzetek a természettudományok és társadalomtudományok területéről.
  • Magyar Elektronikus Könyvtár: Szép- és szakirodalom, széleskörű magyar könyvekkel, szakdolgozatokkal.

Kutatási terv felépítése (tartalma, lépései)

  • A kutatási terv a marketingkutatási projekt elvégzésének kerete, amely tartalmazza a probléma strukturálásához vagy megoldásához szükséges információk megszerzésének eljárásait.
  • Feladatai:
  • A kutatás feltáró, leíró, ok-okozati fázisai.
  • A szükséges információ meghatározása.
  • A mérési és skálázási eljárások specifikálása.
  • Kérdőív szerkesztése és kipróbálása, egyéb adatgyűjtő eljárás.
  • A mintavételi módszer és a mintanagyság meghatározása.
  • Adatelemzés terve.
  • Kutatási kérdés: a probléma konkrét összetevőinek pontosabb megfogalmazása.
  • Hipotézis: Bizonyítást igénylő állítás vagy feltevés a kutatás számára jelentős tényezőkről vagy jelenségekről.
  • Lépései:
    • Az alapok lefektetése - kutatási célok meghatározása
    • A kutatás alátámasztása - szakirodalmi háttér feltérképezése
    • A kutatás relevanciája: problémafelvetés és hipotézis

Mikor érdemes primer kutatási módszert alkalmazni?

  • Ha nincs megfelelő vagy elegendő szekunder adat.
  • Ha nagyon specifikus információra van szükség.
  • Ha egy új terméket vagy szolgáltatást szeretnénk bevezetni.

Primer adatfelvételi módszerek

  • Primer adatfelvételi módszerek olyan kutatási technikák, amelyek során a kutató elsődleges, saját maga által gyűjtött adatokat használ.
  • A módszerek, azok jellemzői, előnyei és hátrányai:
  • Megkérdezés (kérdőívek, interjúk): nagy minta, könnyen elemezhető / torzítás lehetősége, alacsony válaszadási arány.
  • Megfigyelés (fogyasztói viselkedés követése): valós adatok, nincs torzítás / nem derül ki a viselkedés oka.
  • Kísérlet (ok-okozati hatások vizsgálata): pontos és ellenőrzött eredmények / drága, nem mindig reprezentatív.

Kvalitatív és kvantitatív kutatás közötti különbség

  • Cél: kvalitatív - mély megértés, kvantitatív - számszerűsíthető adatok elemzése.
  • Minta: kvalitatív - kis létszám, kvantitatív - nagy létszám.
  • Adatok típusa: kvalitatív - szöveges, kvantitatív - számszerű.
  • Módszerek: kvalitatív - mélyinterjú, kvantitatív - kérdőív, kísérlet.
  • Elemzés módja: kvalitatív - szubjektív, kvantitatív - statisztikai.
  • Előnye: kvalitatív - részletes betekintés, kvantitatív - általánosítható.
  • Hátránya: kvalitatív - nem számszerűsíthető, kvantitatív - nem mutatja a mögöttes okokat.

Kvalitatív kutatás

  • Egy feltáró jellegű kutatási módszer, amely nem számszerű adatokra, hanem a mélyebb megértésre, egyéni véleményekre összpontosít.
  • Célja feltárni az emberek motivációit, attitűdjeit és a viselkedésük mögöttes okait.
  • Jellemzői:
  • Kis mintán végzik, nem reprezentatív.
  • Szöveges, leíró jellegű adatokat gyűjt.
  • Rugalmas, az interjúalanyok válaszai alakíthatják a kutatás irányát.
  • Nyitott kérdéseket alkalmaz, mely mélyebb tartalmi értelmezést kíván.
  • Előnyei:
  • Mélyebb betekintést nyújt, megmutatja az emberek gondolkodásmódját.
  • Rugalmas módszertan, új témák merülhetnek fel az interjú során.
  • Nem igényel előzetes hipotéziseket, segít új kérdések kialakításában.
  • Hasznos új termékek fejlesztésében, segít megérteni a fogyasztói igényeket.
  • Hátrányai:
  • Nem általánosítható, mert kis mintán végzik.
  • Szubjektív, az elemzés az értelmezéstől függhet.
  • Idő- és költségigényes, a hosszú interjúk sok erőforrást igényelnek.
  • Nem mérhető statisztikailag, az eredmények kvalitatív jellegűek.

Kvantitatív kutatás

  • Egy számszerű adatokra épülő kutatási módszer, amely statisztikai elemzést alkalmaz a különböző jelenségek vizsgálatára.
  • Célja, hogy mérhető és általánosítható eredményeket nyújtson egy nagyobb populációról.
  • Jellemzői:
  • Nagy mintán végzik, amely reprezentálhatja a teljes piacot.
  • Számszerű adatokat gyűjt és statisztikai elemzéseket végez.
  • Zárt kérdéseket alkalmaz, mint skálás vagy feleletválasztós kérdések.
  • Előre meghatározott struktúra szerint zajlik.
  • Alkalmas hipotézisek tesztelésére és trendek feltárására.
  • Előnyei:
  • Nagy mintán végezhető, az eredmények általánosíthatók.
  • Objektív és megbízható, nincs szubjektív torzítás.
  • Hatékony és gyors, automatikus adatelemzéssel könnyen feldolgozható.
  • Kiváló összehasonlításra és trendek elemzésére.
  • Hátrányai:
  • Felületes lehet, mert nem vizsgálja a válaszok mögött meghúzódó motivációkat.
  • Kevésbé rugalmas, előre meghatározott kérdésekkel dolgozik.
  • A válaszadók pontatlan válaszokat adhatnak társadalmi elvárások miatt.
  • Magas költségek lehetnek nagy mintás adatgyűjtés esetén.

Megkérdezés

  • Adatgyűjtési módszer, melyben a kutatók közvetlenül kérdéseket tesznek fel a válaszadóknak, hogy véleményt és szokásaikról gyűjtsenek infókat.
  • Jellemzői:
  • Használható kvalitatív és kvantitatív kutatásban is.
  • Lehet nyitott vagy zárt kérdésekkel dolgozni.
  • Lehet önkitöltős vagy kérdezőbiztos által irányított.
  • Strukturált és standardizált formában történik.
  • Előnyei:
  • Rugalmas, végezhető személyesen, telefonon, online stb.
  • Könnyen feldolgozható adatok, különösen a zárt kérdések esetén.
  • Nagy mintán alkalmazható, online és telefonos kérdőívekkel gyorsan elérhető sok válaszadó.
  • Széleskörű információ gyűjtésére alkalmas.
  • Hátrányai:
  • Eltérő válaszadási arány, nem mindenki válaszol szívesen.
  • Torzítás lehetősége, nem mindig mondanak igazat a válaszadók.
  • Költséges lehet a személyes vagy telefonos megkérdezés.
  • Felületes lehet mivel nem tárja fel a mélyebb motivációkat így erre a kvalitatív kutatás jobb.

Megfigyelés

  • Adatgyűjtési módszer, melyben a kutató közvetlenül figyeli és rögzíti az emberek viselkedését beavatkozás nélkül.
  • Cél az, hogy objektív módon mérje fel a fogyasztók szokásait, reakcióit és döntéseit.
  • Jellemzői:
  • Nem igényel aktív részvételt a válaszadóktól.
  • A valódi viselkedést rögzíti, nem pedig az önbevalláson alapuló válaszokat.
  • Strukturált vagy strukturálatlan is lehet.
  • A kutató lehet látható, vagy rejtett a megfigyelt személyek számára.
  • Előnyei:
  • Valós viselkedésen alapul. A fogyasztók tényleges döntéseit figyeli.
  • Nincs torzítás a válaszadók részéről a külső befolyás miatt.
  • Valós időben zajlik.
  • Automatizálható digitális eszközökkel.
  • Hátrányai:
  • Nem ismeri a motivációkat.
  • Etikai kérdéseket vethet fel a rejtett megfigyelés.
  • Időigényes és drága lehet.
  • Nem minden viselkedés figyelhető meg könnyen.

Kísérlet

  • Oki összefüggéseket vizsgáló kutatási módszer, melyben a kutató manipulálja az egyik vagy több változókat.
  • A cél annak megértése, hogy egy adott tényező hogyan befolyásolja a fogyasztók döntéseit vagy viselkedését.
  • Jellemzői:
  • Független változó: A kutató által manipulált tényező.
  • Függő változó: Amit mérnek.
  • Kontrollált környezet a külső befolyások minimalizálására.
  • Előnyei:
  • Ok-okozati összefüggések feltárása.
  • Megbízható eredmények.
  • Digitálisan könnyen megvalósítható.
  • Piaci döntések megalapozására kiváló.
  • Hátrányai:
  • Idő- és költségigényes.
  • Nem mindig általánosítható.
  • Etikai kérdéseket vethet fel.
  • Terepkísérleteknél nehéz a teljes kontroll külső tényezők miatt.

Mélyinterjú

  • Strukturálatlan, közvetlen, személyes interjú, ahol egy magasan képzett kérdező beszélget egyetlen megkérdezettel.
  • Célja a megkérdezett motivációit, nézeteit, attitűdjeit vizsgálja egy adott kérdésben.
  • Időtartama: 30-90 perc
  • A mélyinterjúk a feltáró, megismerést és a megértést célozzák.
  • Alkalmazása:
  • Ha a válaszadót részletekbe menően kell kikérdezni.
  • Bizalmas témák kapcsán
  • Társadalmi normák hatásának minimalizálása
  • Bonyolult magatartás pontos megválasztásakor.
  • Szakértői interjúk.
  • Versenytársakkal történő interjúk.
  • Érzékszervi termékeknél a hangulatra hatással végeznek interjút.
  • Előnyei:
  • Mélyreható betekintést nyújt az egyéni gondolkodásmódról.
  • Rugalmasság, az interjú folyamán új kérdések merülhetnek fel.
  • Érzékeny témák esetén hatékonyabb.
  • Nincsenek csoportos torzítások.
  • Hátrányai:
  • Idő- és költségigényes egyesével interjúznak.
  • Nem reprezentatív mivel kevés résztvevővel készül.
  • Az interjúztató szerepe kulcsfontosságú.
  • Elemzése összetett mivel az eredmények szubjektívek és nehezen kvantifikálhatók.

Fókuszcsoport

  • Olyan strukturálatlan interjú, amiben egy képzett moderátor beszélget a válaszadók kis csoportjával.
  • A cél, hogy a csoport résztvevői osszák meg véleményeiket, tapasztalataikat és attitűdjeiket egy irányított diskurzus keretein belül.
  • Alkalmazása:
  • Termékkategóriákkal kapcsolatos fogyasztói észlelés megértse
  • Új termékekkel kapcsolatos benyomásokkal megismerkedés
  • Korábbi termékekhez kapcsolatos termékek megkeresése
  • Reklámok megjelenésében
  • Árak meghatározása érdekében.
  • Marketingprogramok meghatározása végett.
  • Előnyei:
  • Szinergia szélesebb körű információval szolgál, mint egyéni válaszok.
  • Hólabdahatás az egyik résztvevők megemlékei beindítják a válaszadók körét.
  • Ösztönzés a fogyasztók egyre jobban kifejezik a gondolataikat.
  • Biztonság mivel hasonló a résztvevők érzelmei, jól érzik magukat.
  • Spontaneitás nincsenek a válaszadók arra kötelezve, hogy válaszoljanak így szabadon válaszolhatnak.
  • Váratlanul felmerülő gondolatok, ezek a gondolatok egyéni interjú alkalmával nem igazán szoktak felmerülni,
  • Specializáció, mivel egy moderátor egyszerre tud több területen dolgozni.
  • Tudományos alaposság, a csoportinterjú nagymértékben megkönnyíti az adatgyűjtést,
  • Struktúra megválaszolt kérdések rugalmassá teszik az eredményeket,
  • Gyorsaság egyszerre több szempontot vesz, így gyorsabban szerez információkat a válaszolóktól.
  • Hátrányai:
  • Félrevesznek sok adatot, így a végén nem az a következtetést kapjuk, amit kellett volna,
  • Interjú vezetése nehéz, a moderátor fontos, hogy jól tudja végezni a munkáját,
  • Rendezetlenség, a válaszok nem strukturáltak, így nehéz megválaszolni a kérdéseket,
  • Félreértelmezés, a származó adatok nem reprezentálják a sokaság összességet, így nem lehet könnyedén ráhúzni a következtetéseket.

Studying That Suits You

Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

Quiz Team

Related Documents

More Like This

Use Quizgecko on...
Browser
Browser