A fej és a nyak idegei

A FEJ ÉS A NYAK IDEGEI

• A fej és a nyak perifériás szomatikus és vegetatív beidegzését az agyidegek, a nyaki idegfonat, valamint a vegetatív idegrendszer feji és nyaki extranevraxiális szakasza végzi.
• A somatomotoros idegek a dentomaxilláris készülék vázizmait és bőrizmait idegzik be, beleértve az itt található zsigerek harántcsíkolt izomzatát is.
• A somatosenzitiv idegek a fej és nyak bőrét és nyálkahártyáját idegzik be, lefutásuk mentén elhelyezkedő gyöki vagy érző idegdúcokkal szinaptikus kapcsolatuk van.
• A vegetatív idegek a vegetatív végrehajtó szervek (sima izomzat, mirigyek, erek) kettős (szimpatikus és paraszimpatikus) beidegzését biztosítják.
• Lefutásuk mentén vegetatív dúcokat találunk: a szimpatikus idegrendszer részéről a nyaki szimpatikus dúcokat, a paraszimpatikus idegrendszer részéről a feji paraszimpatikus dúcokat (Ggl. ciliare, oticum, pterygopalatinum, submandibulare, et sublinguale).
• Valamennyi ideg szinapszist képez a dúcok egyikében, ezért egy preganglionáris (központi) és egy postganglionális (perifériás) szakasszal rendelkezik.
• A fej és nyak idegeinek rendszeres leírása a következő sorrendben történik: Agyidegek - nervi craniales, Nyaki idegek - nervi cervicales, Plexus cervicalis, Plexus brachialis, Feji-nyaki (cervico-cephalikus extranevraxiális) vegetatív idegrendszer, Szimpatikus, Paraszimpatikus.

1. AZ AGYIDEGEK – NERVI CRANIALES

• 12 pár agyideget az agyvelőből, illetve a koponyából való kilépésük sorrendjében számozták.
• I. N. olfactorius = Szaglóideg
• II. N. opticus = Látóideg
• III. N. oculomotorius = Szemmozgató ideg
• IV. N. trochlearis = Sodorideg
• V. N. trigeminus = Háromosztatú ideg
• VI. N. abducens = Távolító ideg
• VII. N. facialis = Arcideg
• VIII. N. vestibulocochlearis = Halló-egyensúlyozó ideg
• IX. N. glossopharyngeus = Nyelvgaratideg
• X. N. vagus = Bolygóideg
• XI. N. accessorius = Járulékos ideg
• XII. N. hypoglossus = Nyelvalattiildeg
• Az egyes agyidegek leírásának vázlata: funkcionális jellege és az általa beidegzett terület, idegmagvai, "valódi eredési helye", ami az efferens idegek eredési és az afferens (érző) idegek végződési helye (részletes leírás Neuroanatómia kötetben található), látszólagos eredési helyük (az a pont ahol elhagyják a K.I.R. állományát), érző dúcok (a paraszimpatikus dúcokat a vegetatív idegrendszernél írjuk le), koponyán belüli lefutás, koponyából való kilépés helye, ideg koponyán kívüli lefutása, ágai és perifériás eloszlása.
• Az idegek leírásakor használt elnevezések: gyökér (a látszólagos eredés és a meningeális tér határa közti szakasz), törzs (a dura mater elhagyása és a koponyából való kilépés közti szakasz), ágak (az ideg oszlásából keletkeznek, lehetnek elsődlegesek, másodlagosak és harmadlagosak).

I. SZAGLÓIDEG – N. OLFACTORIUS

• A szaglóideg érzékelő ideg, amely a szagérzetet továbbítja, az orr szagló területén (regio olfactoria tunicae mucosae nasi) elhelyezkedő szaglósejtek axonjai alkotják.
• Jellege: érzékelő
• Beidegzési területe: a szagló nyálkahártya, a szaglópálya perifériás szakaszát képezi.
• Látszólagos eredése: szaglógumó alsó felszíne.
• Koponyán belüli lefutása: a szagló nyálkahártya neuronjainak axonjai által alkotott kb 20 szaglórost, a szaglógumó (bulbus olfactorius) mitrális sejtjeivel szinaptizál.
• A tractus olfactorius révén a rhinencephalonban végződik.
• Kilépése: rostacsont szita lemeze.

II. LÁTÓIDEG - N. OPTICUS

• Jellege: érzékelő
• Beidegzési területe: retina, a látópálya perifériás szakasza
• Látszólagos eredése: látóideg rostjai a retinából erednek, vakfolt felé összefutó rostok átfúrják az érhártyát, majd létrehozzák a látóideg törzsét, amely a szem hátsó pólusától 1 mm-rel le és 3 mm-el oldalra fúrja át az inhártyát.
• Lefutása során négy szakaszát különböztetünk meg: Pars intraocularis, Pars orbitalis, Pars intracanalicularis, Pars intracranialis.
• Pars intraocularis, a szemgolyón belüli rövid szakasz, amelynek részei: Pars prelaminaris, Pars intralaminaris, Pars postlaminaris.
• Pars orbitalis, a szemgödri szakasz: a szemgolyó hátsó pólusától induló kb. 25 mm-es kanyargós lefutású szakasz a szemgödör tengelyében, amelyet körülvesznek az orbita kötőszövetes izmos képletei, két az agyhártyákból származó burka van a külső vagina externa és a belső vagina interna, köztük a spatium intervaginaleval.
• Pars intracanalicularis: a canalis opticusban elhelyezkedő szakasz, agyhártyafüggelékek rögzitik a canalis falához, tőle infero-lateralisan halad az a. opthalmica.
• Pars intracranialis: 10 mm hosszú, a sulcus prechiasmatisban halad a subarachnoidealis térben, az ellenoldali ideggel létrehozza a látóidegkereszteződést (Chiasma opticum), majd látóhuzal (Tractus opticus) néven halad a diencephalon felé.
• Kilépése: Canalis opticus

III. KÖZÖS SZEMMOZGATÓ IDEG - N. OCCULOMOTORIUS

• Jellege: mozgató
• Beidegzési területe: a hat szemmozgató izom közül beidegez négyet, valamint a szemhélyemelő izmot.
• Somatomotoros és paraszimpatikus rostokat is szállít, ez utóbbiak a szemgolyó belső izmait idegzik be.
• Magvai: Nc. nervii oculomotorii (Nc. centralis (Perlia)) és Nc. accessorius (Westphal-Edinger).
• Jellegei szerinti csoportosítás: szomatomotoros és paraszimpatikus, viszceromotoros.
• Beidegzési területei: m. rectus superior, m rectus inferior, m. rectus medialis, m. obliqus inferior, m. levator palpebrae, m. sphincter pupillae, m. ciliaris.
• Látszólagos eredése: a Fossa interpeduncularis (mezencephalon), a substantia perforata posterior és az agykocsányok mediális felszíne között, ezen a szinten az a. cerebellaris superior és az a. cerebri posterior között helyezkedik el.
• Koponyán belüli lefutása: a Fossa interpeduncularis szintjén ered pia materrel borítva, subarachnoideálisan a cisterna interpeduncularisban halad, a processus clinoideus posterior szintjén átfúrja a durát.
• Sinus cavernosus oldalsó falában enyhén felfele halad, oldalról keresztezi az a. carotis interna intracavernosus szakaszát, a sodorideg és a látóideg előbb tőle lateralisan, majd felette helyezkedik el, a távolító ideg tőle infero-lateralisan halad.
• Sinus cavernosus oldalsó falának elülső részében két végágára oszlik.
• Kilépés: Fissura orbitalis superior
• Ágai: Ramus superior és Ramus inferior.
• Ramus superior: vékonyabb, áthalad a fissura orbitalis superioron, majd a közös inas gyűrű felső felén, az orbitában a látóidegtől és az a. opthalmicatól előbb lateralisan, majd felettük halad, a felső egyenes szemizmot és a szemhéjemelő izmot idegzi be.
• Ramus inferior: áthalad a fissura orbitalis superioron, majd a közös inas gyűrű alsó felén a n. abducenstől mediálisan, három izomágra oszlik: az első a látóideg és a m. rectus inferior bulbáris felszíne előtt haladva beidegzi a belső egyenes szemizmot, a második az alsó egyenes szemizomhoz fut, a harmadik az alsó és oldalsó egyenes között halad előre az alsó ferde szemizomhoz és ebből válik le egy vagy több rövid ág a ganglion ciliarehoz.
• Ezek alkotják a radix oculomotoria ganglii ciliarist (radix parasympathica ganglii ciliaris).

IV. SODORIDEG - N. TROCHLEARIS

• Magva: a Nucleus nervus trochlearis a mezencephalon tectumában, rostjai kereszteződnek és létrehozzák a decussatio nervi trochlearist.
• Jellege: szomatomotoros
• Beidegzési területe: M. obliquus superior
• Látszólagos eredése: a középagy hátsó felszíne, a velum medullare anterior mindkét oldalán, az alsó ikertestek alatt.
• Az egyetlen agyideg, amelynek a hátsó felszínén van a látszólagos eredése!
• Koponyán belüli lefutása: a híd felett, az a cerebri posterior és a. cerebellaris superior között oldalról megkerüli a mezencephalont, a subarachnoidealis térben halad, a dura matert a n. oculomotorius mögött fúrja át a sinus petrosus superior előtt.
• Sinus cavernosus oldalsó falában halad a n. opthalmicus felett, oldalról megkerüli az a. carotis internat és a n. oculomotoriust.
• Kilépés: Fissura orbitalis superior a közös inas gyűrű felett.
• Szemgödri lefutás: a periorbita és a szemhéjemelő izom, valamint a felső egyenes hátsó vége között helyezkedik el, a szemgödör felső falát követi, a n. supraorbitalis medialis széle mentén leszáll, majd medialisan behatol a felső ferde szemizomba.

V. HÁROMOSZTATÚ IDEG - N. TRIGEMINUS

• Vegyes ideg, érző az arc, mozgató a rágóizmok részére.
• Kapcsolatai révén érzékelő (szenzoriális) és szecretomotoros (vegetatív) rostokat is szállít.
• Magvai: Nc. motorius nervi trigemini, Nc. pontinus nervi trigemini, Nc. spinalis nervi trigemini, Nc. mesencephalicus nervi trigemini.
• Jellegei szerinti csoportosítása: somatomotoros, somatosensoros-epikritikus, somatosensoros-fájdalom és hőérző, somatosenzoros-proprioceptiv.
• Beidegzési területek: rágóizmok, arc és arcüregek nyálkahártyája, rágóizmok állkapocs-ízület.
• Látszólagos eredés: híd elülső felszínén, a híd és középső kisagykocsányok közötti határon (felső harmad és az alsó két harmad szintjén), két gyökérrel ered (Radix sensoria és Radix motoria).
• Koponyán belüli lefutás: látszólagos eredéstől a cavum trigeminaleig a gyökereket egy-egy saját pia mater boríték és egy közös arachnoidealis boríték hüvelyezi be, ferdén fel, előre és oldalra haladnak a cavum trigeminale felé.
• Viszonyai az eredésnél: medialisan a. basilaris és sodorideg, lateralisan arcideg, halló-egyensúlyozó ideg és a sinus petrosus inferior, felül a kisagysátor és az a. cerebellaris superior.
• Érző dúc: Ganglion trigeminale (ggl. semilunare, Gasser), érző gyökérnek megfelelően, az epicritikus és hőérzékelő rostok átkapcsolásának helye, félhold alakú, hátsó, homorú felszínnel, szélessége 15mm, hossza 5 mm, vastagsága 3 mm, homorú szélébe hatol az érző gyökér, domború széléből indulnak ki a háromosztatú ideg esődleges ágai (szemi, állcsonti és állkapocsága), a sziklacsont elülső felszínén levő impressio trigeminiben, a dura mater kettőzetében (cavum trigeminale, Meckel) helyezkedik el.
• Idegrostok rendszerezése: protoneuron sejtteste a háromosztatú ideg érző dúcában található.
• A protoneuronok vezetik a nyálkahártyák, a kötőhártya, a könnyzsák, az orrüreg, paranazális szinuszok, szájüreg és a fogak exteroceptív impulzusait, vezetik a szájüreg izmainak, az arc bőrizmainak, a rágóizmoknak és a temporomandibuláris ízületnek a proprioceptív impulzusait.
• A mozgató rostok a n. mandibularisban eljutnak a m. pterygoideus medialishoz és lateralishoz, a m. temporalishoz, a m. masseterhez, a m. tensor tympanihoz, a m. tensor veli palatinihez, a m. mylohyoideushoz, és a m. digastricus elülső hasához.
• Kapcsolatai révén a háromosztatú ideg szekretomotoros rostokat is tartalmaz a fültőmirigy, állkapocs alatti mirigy és a nyelvalatti mirigy részére, valamint szimpatikus vasomotoros rostokat.

Elsődleges ágai

• N. ophthalmicus (V/1) érző, kilépési helye: Fissura orbitalis sup.
• N. maxillaris (V/2) érző, kilépési helye: Foramen rotundum
• N. mandibularis (V/3) érző és mozgató, proprioceptiv, kilépési helye: Foramen ovale

V/1. NERVUS OPHTHALMICUS

• Háromosztatú ideg első, érző végága.
• Legvékonyabb és legmediálisabban helyezkedik el.
• Koponyán belüli lefutása: a trigeminális dúcból kilépve a cavum trigeminale mediális alagútjában halad, a sinus cavernosus oldalsó falának kettőzetében található, mielőtt belépne a szemgödörbe, a három végágára oszlik, kezdeti szakasza a szemmozgató és a sodorideg alatt helyezkedik el, a sinus cavernosus falában, további lefutása során a fissura orbitalis superiorba halad, a sodorideg oldalsó felére kerül, mellyel együtt keresztezi a szemmozgató ideget.
• Kilépési helye: Fissura orbitalis superior
• Ágai: R. meningeus recurrens (r. tentorius), N. lacrimalis, N. frontalis, N. nasociliaris.
• R. meningeus recurrens (r. tentorius): a kisagysátrat beidegző ág, a n. ophthalmicus mellett ered, hátra és medialisan halad a kisagysátrat és a falx cerebri hátsó részét idegzi be.
• N. lacrimalis: eredésétől előre és felfele irányulva áthalad a fissura orbitalis superior oldalsó részén, a szemgödör oldalsó falán halad, a külső egyenes szemizom felső szélét követi, a könnymirigyen áthaladva a felső szemhéj oldalsó szögletében ér véget, a szem kötőhártyáját valamint a szemhéjak bőrének oldalsó részét (rr. palpebrales) idegzi be, a szemgödörből való kilépése előtt leadja a R. communicans cum nervo zygomaticot (parasympathicus, szekretomotoros rostokat szállít, a n. lacrimalis útján a könnymirigyhez).
• N. frontalis: a n. ophtalmicus legvaskosabb ága, a fissura orbitalis superior medialis részében az inas gyűrű fölött halad át, a felső szemhéj-emelő izom és az orbita felső fala között halad az orbita bemenetéig, majd itt elágazik a N. supraorbitalis és a N. supratrochlearis.
• N. supraorbitalis: oldalsó ág, az incisura/foramen supraorbitalen lép ki, tovább oszlik r. lateralisra és r. medialisra.
• N. supratrochlearis: mediális ág, a felső ferde izom porcos kampója felett halad el, az orbitát a foramen/incisura supratrochlearison hagyja el, a homlok bőrét, a felső szemhéjat és az orrgyök bőrét idegzi be.
• N. nasociliaris: a fissura orbitalis superior belső részén, az anulus tendineus communison megy át, a szemgödörben a látóideg fölött a felső egyenes izom alsó felszinével érintkezik, az orbita mediális falával érintkezik, az a. ophtalmica kísérő idege, ágai: R. communicans cum ganglion ciliari: egy vagy több ág, a látóidegtől oldalra halad előre a ganglion ciliare hátsó felszinéhez, Nn. ciliares longi (2-3 ág a n. opticus felett haladnak, a ganglion ciliareból kilépő rövid ágakkal párhuzamosan, a hátsó pólus közelében lépnek be a szemgolyóba és a szaruhártya érző beidegzését biztosítják), N. ethmoidalis posterior (a hasonló nevű nyíláson halad át, a hátsó rostasejtek és a sinus sphenoidalis nyálkahártyájához), N. ethmoidalis anterior (első végága, saját nyílásán halad át, az endobázison a lamina cribrosan halad, ágai az agyhártyához az elülső rostasejtek és a sinus frontalis nyálkahártyájához illetve az orrüregbe mennek, Rr. nasales interni: (mediales et laterales) az orrsövény és az orr oldalsó falának nyálkahártyáját idegzi be), N. infratrochlearis.
• N. infratrochlearis: második végága, a szemgödör mediális fala mentén halad előre, a belső egyenes szemizom alatt és eléri a felső ferde szemizom porcos csigáját.
• A szemgödörből kilépve: Rr. palpebrales révén beidegzi a szem belső szögletének kötőhártyáját, a szemhéjak bőrét és a szomszédos bőrterületeket, a könnytömlőt, valamint a caruncula lacrimalist.

V/2. NERVUS MAXILLARIS

• A háromosztatú ideg második, érző végága.
• Az infraorbitalis, nazalis és szájkörüli tájékok bőrét, és nyálkahártyáját, a felső fogsort idegzi be, a felső ajkakhoz secretomotoros rostokat is szállit.
• Koponyán belüli lefutása: a n. opthalmicus és a n. mandibularis között lép ki a Gasser dúcból, a sinus cavernosus oldalsó falának alsó része mentén halad előre.
• Kilépési helye: Foramen rotundum Koponyán kívüli lefutása: Röp-szájpadgödri szakasza áthalad a fossa pterygopalatina felső részén, oldalra a fissura orbitalis inferior felé halad és behatol a szemüregbe, ahol mint n. infraorbitalis folytatja útját (sulcus infraorbitalisban). Az infraorbitalis szakaszban: a sulcus majd canalis infraorbitalisban halad és a foramen infraorbitalen át az arcra jut
• Ágai: lefutása során számos érző ágat ad.
• R. meningeus (koponyaüregben válik le, a. meningea media frontális ágait kíséri és a középső koponyagödör dura materét idegzi be), Rr. ganglionares (plexus pterygoideushoz haladnak, tartalmazzák a könnymirigynek szánt vegetatív rostokat, az orbita periosteumához, az orrnyálkahártyához, a szájpad és garat nyálkahártyához menő érző rostokat tartalmazzák), Rr. orbitales, Rr. nasales posteriores superiores laterales, Rr. nasales posteriores superiores mediales, N. nasopalatinus, N. pharyngeus, N. palatinus major, Rr. nasales posteriores inferiores, Nn. palatini minores, Nn. alveolares superiores, N. zygomaticus, N. infraorbitalis.
• Rr. orbitales: 2 -3 ág, ellátják az orbita perioszteumát és a szemgolyó izmait, ganglion pterygopalatinum szimpatikus gyökeréből származó rostok alkotják (nem szinaptizálnak a dúcban)
• Rr. nasales posteriores superiores laterales: át az orrüreg nyálkahártyájának hátsó -felső részéhez, beidegzi az orrkagylókat +félkörös járatokat, leváló ág (R. pharyngeus) a tuba auditiva garati nyílása körüli nyálkahártyát idegzi be.
• Rr. nasales posteriores superiores mediales: át, az ékcsont testét,az orrsövény hátsó részét és az orrüreg tetejének a nyálkahártyáját idegzik be
• N. nasopalatinus: áthalad,majd az ekecsont mentén húzódik, itt átlép a szájpadra, idegzi a szájpad nyálkahártyájának elülső részét és a foghúst a kisőrlők szintjéig, ágai (N. nasopalatinus longus -> Rr. septales nazales, Nn. nasopalatini breves –> Rr. nasales laterales, Rr. sinus maxillaris)
• N. pharyngeus: a ganglion pterigopalatinum hátső részéből ered, az a. maxillaris r. pharingealisának kíséretében áthalad a canalis palato-vaginalison és beidegzi a fülkürt mögötti orrgaratnyálkahártyát.
• N. palatinus major: a canalis palatinus majorban halad, kilép annak nyílásán, és előre halad a kemény szájpad alsó felszínén, beidegzi a szájpad nyálkahártyáját, kis nyálmirigyeit és a foghúst, a metszőfogak szintjéig. Rr. nasales posteriores inferiores származhatnak ganglion pterygopalatinumból vagy a n. palatinus majorból, leszáll a canalis palatinus majorban beidegzi az alsó orrkagyló valamint a középső és alsó orrjárat nyálkahártyáját.
• Nn. palatini minores: a foramina palatina minorán kilépve a lágyszájpad szintjén érnek véget, itt beidegzi a nyelvcsapot és a szájpadmandulákat rr. tonsillares.
• Nn. alveolares superiores: a n. maxillaris 3 oldalága, az első közvetlenül, a másik kettő pedig a n. infraorbitalisból lép ki, Rr. alveolares superiores posteriores (2-3 ág a tuber maxillae mentén szállnak le. A foramina alveolariakon keresztül behatolnak az állcsontba és részt vesznek a plexus dentalis superior kialakításában).
• N. zygomaticus: a n. maxillaris oldalága, a fossa pterygopalatinában ered, annak a foramen rotundumon való áthaladása után, a fissura orbitalis inferioron keresztül lép be az orbitába, itt a n. infraorbitalistól oldalra található, a szemüregben a periorbita és a szemüreg oldalsó fala között halad, a foramen zygomaticoorbitalen át behatol a canalis zygomaticusba (két végágra oszlik R. zygomaticotemporalis és R. zygomaticofacialis).
• N. zygomaticotemporalis: járomcsontot a foramen zygomaticotemporalen átelhagyva a járomcsontot behatol a fossa temporalisba, az arcus zygomaticus fölött,atfúrja a m. és fascia temporalist.
• R r. zygomaticofacialis: az orca nevű nyíláson átorhácskákat bőréhezágait.
• N. infraorbitalis: a n. maxillaris végága, a szemüreg alsó falán haladva, először a sulcus infraorbitalisban, majd a canalis infraorbitalisban található, az azonos nevű nyíláson lép ki az arcra.
• Áthalad a m. levator labii superioris és a m. levator anguli oris között, majd seprűszerűen a következő bőrágakra oszlik: R. alveolaris superior medius, Rr. alveolares superiores anteriores, Rr. palpebrales inferiores, Rr. nasales externi, Rr nasales interni, Rr. labiales superiores.
• R. alveolaris superior medius.
• A sulcus infraorbitalisban válik ki a n. infraorbitalisból. A sinus maxillaris oldalsó falában halad lefele. Részt vesz a plexus dentalis superior alkotásában. Rr. alveolares superiores anteriores: a canalis infraorbitalisban válnak le a n. infraorbitalisbol, mielőtt az elhagyná a csatornát, az arcöböl elülső falában külön csontcsatornácskákban haladnak, résztvesznek a plexus dentalis superior alkotásában. Rr. palpebrales inferiores: áthaladnak az az állományán az alsó szemhély kötőhártyájához és bőréhez.
• Rr. nasales externi: az orrszárnyak bőréhez. Rr nasales interni: a vestibulum nasi bőréhez. Rr. labiales superiores: a felső ajak bőréhez és nyálkahártyájához.
• Plexus dentalis superior: a a maxilla processus alveolarisának szintjén elhelyezkedő ideghálózat, amelyet rr. alveolares superiores posteriores, medius és anteriores alabyt. Rr. dentales superiores: behatolnak az alveolusokba, majd a foggyökércsatornába. Rr. gingivales superiores: a fogíny számára.
• Ezen ágak eloszlása függ a plexust alkotó rostok eredetétől ->A rr. alveolares superiores posteriores ágai beidegzik a nagyőrlőket és a szomszédos gingivát.
• A r. alveolaris superior medius a kisőrlők és a szomszédos gingiva számára ad ágakat.
• Arr. alveolares superiores anteriores ágai a szemfogat és a metszőfogakat, valamint a szomszédos gingivát idegzik be.

V/3. NERVUS MANDIBULARIS

• A háromosztaú ideg harmadik ága.
• Jellege: érző és mozgató
• Beidegzési területe: beidegzi a fogakat és a foghúst az állkapocs szintjén, a halántéktájék, a parotisztájék a mandibuláris és orcatájék bőrét, az alsó ajkat, a fülkagyló egy részét, a rágóizmokat, a nyelv és a szájpad nyálkahártyájának elülső részét.
• Koponyán belüli lefutása: a Gasser dúcból ered a vaskosabb érző gyökere, motoros gyökere közvetlenül a híd felszínéről ered, majd alulról csatlakozik az érző gyökérhez, az oldalsó alagúton át hagyják el a cavum trigeminalet.
• Kilépési helye: a foramen ovalen kilépve az infratemporális tájékba jut.
• Koponyán kívüli lefutása: a fossa infratemporalisban a két m. pterygoideus között halad, majd két másodlagos törzsre oszlik, amelyekből érző és mozgató ágai erednek, érző rostjai a ganglion trigeminaleban lévő neuronok perifériás nyúlványai, mozgató rostjai a nucleus motorius axonjai.
• Ágai: R. meningeus (n.spinosus), Rr. ganglionares ad ganglion oticum (szinapszis nélkül halad át a ganglion oticumon), N. pterygoideus medialis, R. communicans cum n. pterygoidei medialis(ok) (kisméretű ág), N. musculi tensoris veli palatini( a hasonló nevű izmot beidegző mozgató ág, a n. pterygoideus medialisból származó rostok alkotják), N. musculi tensoris tympani( szintén a n. pterygoideus medialisból származó rostok alkotják), N. massetericus, Nn. temporales profundi, N. pterygoideus lateralis, N buccalis, N. lingualis, - N. auriculotemporalis, N. alveolaris inferior.
• R. meningeus (n.spinosus):, a foramen spinosumon át, az a. meningea media mellett tér vissza a koponyaüregbe.
• Rr. ganglionares ad ganglion oticum: szinapszis nélkül halad át a ganglion oticumon.
• N. pterygoideus medialis: a m. pterygoideus medialis belső felszínéhez futó mozgató ág.
• R. communicans cum n. pterygoidei medialis: kisméretű ág.
• N. musculi tensoris veli palatini: a hasonló nevű izmot beidegző mozgató ág.
• N. musculi tensoris tympani: szintén a n. pterygoideus medialisból származó rostok alkotják.
• N. massetericus: mozgató ág
• Nn. temporales profundi: Motoros oldalágak a m. temporalis számára.
• N. pterygoideus lateralis: mozgató oldalág
• N buccalis: érző oldalág
• N. lingualis: a n. mandibularis egyik végága Rr. superficiales: bőrágak az arc (orca) bőréhez Rr. profundi nyálkahártyaágak,
• N. auriculotemporalis
• N. interalveolaris inferior.

VI. SZEMTÁVOLÍTÓ IDEG - N. ABDUCENS

• Magvai: nucleus. originis (Nucleus nervi abducentis).
• Jellege: somatomotoros
• Beidegzési területe: m. rectus lateralis
• Látszólagos eredése: agytörzs elülső-oldalsó felszínén, a sulcus bulbopontinusban, a nyúltvelő piramisa felett.
• Koponyán belüli lefutása: előre irányulva, áthalad a cisterna pontocerebellarison az a. cerebellaris anterior inferior fölött, a clivus oldalsó szélénél átfúrja a dura mater cranialist és áthalad a sinus cavernosus oldalsó falán, a sinus cavernosus tengelyében, az a. carotis interna oldalsó felszínét keresztezi, majd alatta helyezkedik el.
• Kilépés: Fissura orbitalis superior, az anulus tendineus communison keresztül. Lfutás: szemüregbe a n. opticustól oldalt lép be, és a m. rectus bulbi lateralis medialis felszínét követi, majd behatol ebbe.

VII. ARCIDEG – N. FACIALIS.

• Az arc és a nyak bőrizmait látja el. Kezdeti szakaszán a n. intermedius kíséri.
• Magvai: Nc. originis és Nc