Politika

Az athéni államszervezet előzményei és reformjai

• A görög polisz városállam volt, ahol a polgárok egy része részt vehetett az állam irányításában.
• Athén arisztokratikus köztársaság volt, kezdetben a származás alapján osztották meg a hatalmat.
• A démosz polgárjogi küzdelmei elősegítették a reformok elindulását.
• A földnélküli parasztok földosztást, míg a kézművesek és kereskedők egyenlő jogokat követeltek.

Drakón reformjai (Kr.e. 7. század)

• Drakón írásba foglalta a törvényeket, amelyek így mindenki számára egyértelművé váltak.
• A törvényeket a főtéren, az agorán helyezték el, a büntetéseik között szerepelt halál és csonkítás.
• A törvények célja a magántulajdon védelme volt.

Szolón reformjai (Kr.e. 6. század)

• Eltörölte a születési előjogokat és bevezette a vagyoni cenzust.
• Az adósrabszolgaságot és a meglévő adósságokat eltörölte, de földet nem osztott.
• A nép támogatja a reformokat, a gazdagok viszont ellenzik.

Zsarnoki uralom (Türannisz)

• A Türannosz állam élére kerülve a nép támogatását élvezi a munkák és állami építkezések révén.
• Az alsóbb réteg (démosz) megerősödik, a magasabb arisztokratikus réteg visszaszorul.
• Végül a 6. század végén megdől a türannisz.

Kleiszthenész reformjai (Kr.e. 508)

• Minden szabad, felnőtt athéni férfi egyenlő polgárjogot kapott.
• A metoikoszok (bevándorlók) és a rabszolgák nem voltak polgárok.
• A polgárokat 10 területi egységbe (phülé) osztották, melyek hadsereg egységeit is képezték.

A demokrácia intézményrendszere

• A 20. életévét betöltött szabad férfiak szavazhattak; nők és rabszolgák nem.
• Az ekklészia (népgyűlés) volt a legfőbb hatalom birtokosa, ahol törvényeket alkottak és döntöttek háborúkról.
• Cserépszavazás: Kleiszthenész nevéhez fűződik, 6000 érvényes szavazat esetén száműzés következett.

Ötszázak tanácsa (bulé)

• 10 phülé 50-50 választott, később sorsolt képviselőjéből állt.
• Javaslatokat tett a népgyűlésnek és ellenőrizte a döntések végrehajtását.

Esküdtbíróság (héliaia)

• 6000 polgár tagja sorsolással lett,
• Feladata az ítélkezés volt, jelen voltak a vádlók és tanúk.

Sztratégoszok

• 10 fő, phülénként 1, akiket választás útján választottak meg.
• A perzsák elleni háborúkban értékelték fel szerepüket, és tényleges irányítók lettek.

Tamiász és arkhónok

• Tamiász: az állam pénzügyeit intézte, 10 fővel működött.
• Arkhónok: 9 fő, akik a város élén álltak.
• A Kleiszthenészi reformok után az arkhónok hatalma jelentősen csökkent, feladataikat a sztratégoszok és az ötszázak tanácsa vették át.