Etikai Kódex Szabályozása PDF

Az etikus médiatartalom-gyártás A MÚRE Etikai kódexe Kire vonatkozik?  Minden újságíróra, tehát a rádiósra is.  Minden olyan közreműködőre, aki részt vesz a médiatartalom gyártásában, bármely csatornán Ki az újságíró?  Aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal...

Az etikus médiatartalom-gyártás A MÚRE Etikai kódexe Kire vonatkozik?  Minden újságíróra, tehát a rádiósra is.  Minden olyan közreműködőre, aki részt vesz a médiatartalom gyártásában, bármely csatornán Ki az újságíró?  Aki tájékoztatási vagy véleményformálási céllal létrehozott szellemi termékét a média valamely műfajában és csatornáján keresztül rendszeresen közzéteszi, vagy a közzétételben foglalkozásából eredően közreműködik.  Újságírói tevékenységnek minősíthető a nyilvánosság tájékoztatásának alkotói folyamatában való hivatásszerű közreműködés.  Sajtóalkotásnak minősül minden tájékoztató tartalom, amely megjelenik vagy elhangzik a nyomtatott és elektronikus médiában. Sajtószabadság: jog és kötelesség  Állampolgári jogok: – a tájékozódáshoz, – a véleménynyilvánításhoz – az alkotások nyilvánosságra hozásához.  Az újságírói szakma: előjogok és felelősség – kötelezettség: ragaszkodni a sajtószabadság által biztosított jogokhoz, – ”Ha a szakma gyakorlása közben összeütközésbe kerülhet többféle jog, illetve kötelezettség, az újságíró előjoga, hogy felelősséggel válasszon a jogok és kötelezettségek között, és tevékenységét ez a felelősség minősítse.” Korlátok:  tiszteletben tartani az emberi jogokat,  Elismerni a másságot  Tilos a gyűlöletkeltés, becsmérlés, előítéletet szító rágalom terjesztése bárkiről: – vallása, felekezeti hovatartozása – neme, nemzetisége, – testi vagy szellemi állapota, – mássága, – életkora, életmódbeli különbözősége miatt.  Nemzetiségre, fajra vallási és nyelvi hovatartozásra, rokoni kapcsolatokra való utalás csak akkor indokolt, ha az szorosan kapcsolódik a közzétett információhoz.  Fokozottan ügyelni kell a betegségben szenvedők védelmére, jogaira. A gyermekek / kiskorúak védelme:  Személyazonosságukat bizalmasan kezeljük  Csak a szülők / törvényes képviselők / osztályfőnök vagy óvodapedagógus engedélyével szerepeltethetők. – A írásbeli beleegyezés utólag – de mindenképpen a leadás előtt – is megszerezhető, ha az anyag felvételénél nincs rá lehetőség.  Kivétel: amikor a fiatalkorú nem egyénként, hanem tömeges jelenlévőként szerepel a felvételen. Mérlegelni kell:  A feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, illetve személyiségi jogait?  Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet.  Tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánélethez (személyiségi jog);  A közéletben szereplő személy hozzátartozóinak személyi jogai nem a közszereplő személyi jogainak függvényei!  Nem használhatunk a jó hírnevet csorbító, becsületsértő kifejezéseket. Bűncselekmény, baleset esetén:  nem sérülhetnek az áldozat hozzátartozóinak személyi jogai  Etikai vétség: – ha az újságíró figyelmen kívül hagyja az áldozat vagy a hozzátartozók érzelmeit és – kegyeletre való tekintet nélkül mutatja be a történteket.  Kerülni kell minden olyan részletet, amelynek alapján azonosítható az áldozat (neve említése nélkül is). A közvetlen hozzátartozókat a rendőrség értesíti.  Büntetőeljárás alá vont személy nevének, arcképének közlésekor be kell tartani a hatályos jogszabályok előírásait. Sajtóetikai vétség:  újságírói tevékenység közben tanúsított méltatlan magatartással, valamint megjelent írással, képpel, rádióadásban elhangzott, televízióban sugárzott, az interneten közzétett, az újságírói műfajokhoz tartozó alkotással, lehet elkövetni. A valóság tükrözése:  Az újságíró nem hamisíthat meg tényeket, dokumentumokat.  Írásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat.  Kötelező a felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.  Etikai vétséget követ el az, aki akadályozza a valóság feltárását. A vélemények tükrözése:  Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia.  A nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást nem hajthatunk végre annak nyilatkozatán, illetve nem hagyhatjuk figyelmen kívül a kért tartalmi módosításokat.  Nem szabad a nyilatkozó kijelentésének feltüntetni olyasmit, amit ő nem mondott, illetve nem szabad a nyilatkozót sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezni. Muszáj? – Nem muszáj!  Sajtóetikaivétségnek minősül, ha az újságírót meggyőződésével ellentétes írás vagy műsor készítésére kötelezik.  Nem sérti a sajtóetikát, ha valamely sajtóorgánum a jellegének nem megfelelő munka közlését nem vállalja. Helyreigazítás:  Téves tény- vagy adatközlés esetén a szerkesztőségnek erkölcsi kötelessége közzétenni a szükséges helyreigazítást.  A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani.  Biztosítani kell a válasz lehetőségét annak, akkit a cikk vagy műsor kifejezetten hátrányosan érintett (legfeljebb azonos terjedelemben). A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat. Újságírói visszaélés:  tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől anyagi előny kérése vagy elfogadása,  jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel fenyegetni.  Tilos népszerűsíteni az erőszakot, az egészséget károsító szereket, életmódot. Források:  Az újságírónak kötelessége bizalmasan kezelni információs forrásait.  Az informátort kiszolgáltatni nem szabad.  Bizalmas értesülés közlése esetén tilos az értesülés forrásának felfedése az informátor beleegyezése nélkül. Plágium:  = más szellemi termékét sajátként közzétenni.  Szerzőként tudatosan mást feltüntetni. – A szerzőt megilleti az álnév használatának a joga. A választásnál más újságírókra is tekintettel kell lenni.  Más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként közreadni. – Az „ősforrást” (eredeti sajtóforrást, szerző nevét) fel kell tüntetni akkor is, ha újabb tényekkel bővítettük az eredeti cikket/információt. Tilos:  az újságíró pártatlanságát vagy függetlenségét befolyásoló megegyezést kötni a közhatóságokkal vagy gazdasági, szolgáltatási tevékenységet folytató cégekkel;  anyagi előny ellenében, terméket vagy céget reklámozni, a reklámjelleg feltüntetése nélkül  az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére kötelezi annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatják. (Saját jószántából bárki vállalhatja fizetett közlemények megfogalmazását.) Tilos:  a szerző beleegyezése nélkül közölni alkotását vagy megváltoztatni annak tartalmi elemét,  saját művet közlésre átadni egyazon időben több szerkesztőségnek, illetve másodközlést kérni úgy, hogy e tényt nem jelezzük.  A megegyezés alapján átvett kézirat, fotó, hang- illetve videóanyag közlésének vagy nem közlésének szándékáról a szerzőt még annak elavulása előtt értesíteni kell. Új médiakörnyezet  ONLINE MÉDIA APPENDIX https://www.mure.ro/etikai-kodex/ A posztok, kommentek sem sérthetik a közerkölcsöt és az emberi méltóságot, nem kelthetnek megbotránkozást, nem uszíthatnak gyűlöletre. (az újságírószakma ezeket „nyomdafestéket nem tűrőnek” tekinti) Közszereplés, közvélemény-formálás  Sajtóetikai vétséget követ el az az újságíró, aki durva, közönséges kifejezéseket, káromkodásokat posztol vagy kommentel bármilyen közösségi felületen.  Munkaidőn kívül sem fogalmazhat meg, illetve nem tehet közzé a közbeszédben, újságírásban, közösségi oldalakon, vagy akár a blogszférában az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, etikailag vállalhatatlan, az elfogadható közösségi megnyilvánulással ellentétes, uszító, kirekesztő, diszkrimináló gondolatokat, nem élhet a gyűlöletbeszéd eszközével. Moderálás, regisztrálás  Erőszakos, mások zaklatására, gyűlöletkeltésre alkalmas bejegyzések, hozzászólások nem jelenhetnek meg a médiában.  A média a kommenteket és a sajtóalkotásokhoz fűzött véleményeket, megjegyzéseket moderálhatja, azok közlését regisztrációhoz kötheti.  Akkor etikus a közlés, ha a moderátornak ismeretei vannak a megjegyzések posztolójának valós adatairól, akkor is, ha ezek álnév (”nickname”) alatt jelennek meg.  A sajtóorgánum eltávolíthatja az érdekeivel, céljaival nem egyező, annak jó hírnevét sértő, avagy az etikai és jogszabályokba ütköző bejegyzéseket, illetve kizárhatja a médiafelületről az etikai szabályokat megsértőket. Komment-etika  A posztnak, a kommentnek, a sajtóalkotásokhoz fűzött véleménynek, megjegyzésnek is be kell tartania az etikai szabályokat. – Nem kelthet gyűlöletet, megkülönböztetést, nem lehet durva, trágár, közönséges. – Nem sérthet törvényt, nem buzdíhat mások elleni erőszakra, a szabadságjogok megsértésére, nem sértheti mások jogait. – Nem támogathatja az önpusztító életmódot. – Nem tartalmazhat sokkoló, extrém félelemérzetet kiváltó tartalmat, pornográf, vagy szadista jellegű közléseket (szöveg, kép, videó). – Nem lehet valóságot tortzító, megtévesztő vagy a valós tényeket hamis színben feltüntető.  Akkor is sajtóetikába ütköző cselekedetnek minősül a poszt vagy komment, ha már a komment kommentjének a kommentje. Összefoglalva:  Továbbra is: a hír szent, a vélemény szabad A médiában dolgozni pedig nagy felelősség.