Népegészségtan - Megelőző Orvostan - 1 PDF

NÉPEGÉSZSÉGTAN 1. Jellemezze az Egészségtudomány két ágának különbségét és kapcsolatát! A két ág: Medicina és Népegészségtan. A medicina azt emberrel, a népegészségtan egy közösséggel foglalkozik. A köztük levő kapcsolat a betegségekben, azoknak tanulmányozásában, kezelésében és meg...

NÉPEGÉSZSÉGTAN 1. Jellemezze az Egészségtudomány két ágának különbségét és kapcsolatát! A két ág: Medicina és Népegészségtan. A medicina azt emberrel, a népegészségtan egy közösséggel foglalkozik. A köztük levő kapcsolat a betegségekben, azoknak tanulmányozásában, kezelésében és megelőzésében rejlik. 2. Hogyan valósul meg a megelőző orvostan és népegészségtan a gyakorlati életben? A gyakorlati életben az orvostudomány azon ismeretanyagának összessége ez a kettő, amely elméleti alapul szolgál a lakosság egészségének védelméért és fejlesztéséért, betegségek megelőzéséért. Elméleti alapja az egészségfejlesztésnek és a népegészségügynek. 3. Kinek a feladata a népegészségügyi problémák megoldása? A népegészségügyi problémák megoldása állami, önkormányzati, gazdasági feladat, de felelősséget vállal érte a civil szervezetek közössége és az egyének is. 4. Jellemezze a gazdasági fejlettség és az egészség kapcsolatát! Minél fejlettebb egy lakosság, annál könnyebb fenntartani az egészséget, mert jobb a kommunikáció, több az eszköz stb. 5. Sorolja fel és magyarázza a népegészségügyi ciklus részeit! Helyzetelemzés, Lehetőségelemzés, Hatékonyságelemzés. Először fel kell mérni a lakosság egészségi állapotát és az azt befolyásoló tényezőket, utána, azonosítani és rangsorolni kell a népegészségügyi szükségleteket, majd egészségvédelmi és megelőzési programokat kell tervezni és lebonyolítani. 6. Milyen paraméterekkel tudjuk jellemezni a lakosság egészségét? Életkor, nem, lakhely, fejlettség 7. Milyen szerepet játszik a tájékoztatás a megelőző orvostanban? Figyelemfelhívás betegségekre, preventív hatású stb. 8. Mi a népegészségügy fő célja? Mik az eszközök, melyekkel ezt megvalósítja? A fő cél a biológiailag programozott maximális életkor elérése. Eszközei a jogszabályok, gazdasági eszközök, figyelemfelhívás, tájékoztatás, programok szervezése és az eredmények visszajelzése, társadalmi összefogás erősítése. 9. Milyen tényezők határozzák meg egészségi állapotunkat és milyen arányban? genetika 15-30% egészségügyi ellátás színvonalat 10-15% életmódtényezők 55-75% EPIDEMIOLÓGIA 10. Jellemezze az epidemiológiai korszakokat! - az éhínségek és fertőző betegségek korszaka: vadászó-gyűjtögető életmód, szárazság vagy szokatlanul hideg időjárás esetén nem állt rendelkezésre elég tartalék élelmiszer - a pandémiák korszaka: állattartás miatt volt már elég élelem, tudtak raktározni, nagyobb születési szám miatt közelebb éltek az emberek egymáshoz, így átadták  egymásnak a fertőző betegségeket, nem volt személyes higiéné, szennyvíz és szemét elszállítás - a nem fertőző betegségek primátusának korszaka: vakcinák bevezetése, penicillin elérhető mindenki számára, így előtérbe jöttek a nem fertőző betegségek (civilizációs betegségek) - a nem fertőző betegségek szövődményeinek és halálozásának késleltetése: a nem fertőző betegségek gyógyítása, kezelése, szövődménykockázatainak csökkentése a cél 1. Jellemezze a népesedési korszakokat! -magas születés és magas halálozási arány - várható élettartam 30 év -magas születési, de alacsonyabb halálozási arány – népességszám ugrásszerű megnövekedése, demográfiai robbanás – várható élettartam 40 év -a halálozás tovább csökken, de a születési is csökken – a népesedés lelassul – várható élettartam meghaladja a 60 évet -a halálozás és a születés is csökken – folyamatosan nő a várható élettartam 11. Milyen etikai problémák lehetnek bizonyos betegségek rizikójának értékelésében? Az információk alapján kell a beteg döntését előkészíteni, ami nagy felelőség, ugyanakkor a döntés mindenképpen a páciensé. 12. Milyen főbb állomásai voltak a magyar közegészségügyi apparátus fejlődésének? Modernizálódott az orvoslás, megjelent a járványorvoslás, változott a kórház szerepe. 13. Foglalja össze mi az epidemiológia, hozzon példákat, milyen lehetőségeket nyújt a megelőzésben, a diagnosztikában és a terápiában! Az epidemiológia a betegségek gyakoriságával, különböző szempontok szerinti megoszlásával foglalkozó tudomány. A megelőzésben: vizsgálja a kockázati tényezőket, a diagnosztikában: fejleszti az eljárásokat, a terápiában: korszerűsége miatt megváltoztatja a betegség kimenetelét. 14. Sorolja fel és jellemezze a megfigyeléses epidemiológiai vizsgálatokat! - deskriptív epidemiológia: a betegségek gyakoriságát vizsgálja (szűrővizsgálatok), a- - analitikus epidemiológia: a betegségek okát vizsgálja (követéses, eset-kontroll, keresztmetszeti vizsgálatok) 15. Hasonlítsa össze az analitikus vizsgálatok tulajdonságait! - Követéses: Időben előre haladva vizsgálja a betegség fellépését - Eset-kontroll: Időben visszamenve vizsgálja a kockázati tényezőket - Keresztmetszeti: Egyszeri alkalommal végeznek több emberen szűrővizsgálatoka 16. Jellemezze az intervenciós vizsgálatok tulajdonságait! Az egészségi állapotot befolyásoló feltételek megváltoztatásával próbálja csökkenteni a kockázati tényezőket.  17. Sorolja fel az epidemiológiai vizsgálatok térrel és idővel összefüggő hibalehetőségeit! Csoportokba sorolás nehézsége, szelektív emlékezetből származó torzítás, költségigényesség, hosszú követési idő, nagy a lemorzsolódás veszélye 18. Sorolja fel a Hill-féle kritériumokat! Matematikai erősség, időbeli összefüggés, konzisztencia, kézenfekvő magyarázat, dózis-hatás összefüggés, koherencia, modellezhetőség, analógia DEMOGRÁFIA 19. Mivel foglalkozik a demográfia? A demográfia a népesség számát, összetételét, területi elhelyezkedését, illetve ezek változásait és változásra ható tényezőket vizsgálja 20. Mi a korfa? Mire lehet belőle következtetni? A korfa a korösszetétel átalakulását jelenti, következtetni lehet belőle a népesség életkor és nemek szerinti várható megoszlására. 21. Mi a népmozgalom? A népesség számában, összetételében beálló változásokat fejezi ki 22. Milyen mutatókat használunk a halálozással kapcsolatban? - nyers halálozási arányszám: a halálozáskor ezer lakosra jutó száma, évközepi népességre számítva - specifikus halálozási arányszám: a nem és a kor szerinti halálozások ezer megfelelő nemű és korú népességre jutó száma, évközepi népességre számítva - standardizált halálozási arányszám - csecsemőhalálozási arányszám: az élve születést követő egy éven belüli elhalálozás - magzati halálozás: a magzatnak a szülés (az anyából történő teljes kitolás) előtt bekövetkezett elhalása - terhességmegszakítása terhesség szándékos beavatkozással történő megszakítása - magzati veszteségek: terhességmegszakítás + magzati halálozás - perinatális halálozás: késői magzati halálozás + 0-6 napos korban történt csecsemőhalálozás (korai újszülöttkori halálozás) - anyai halálozás 23. Milyen mutatókat használunk a születéssel kapcsolatban? - születések száma - nyers élveszülési arányszám: adott évben mennyi élveszületés jutott ezer lakosra - általános termékenységi arányszám (fertilitás): adott évben mennyi élveszületés jutott a szülőképes korú (15-49 éves) nőkre - korspecifikus termékenységi arányszám: adott női korosztályban történő élveszületések száma viszonyítva az adott korosztályban lévő nők számához - teljes termékenységi arányszám: adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett, egy nő élete folyamán hány gyereknek adna életet (2-stagnálás, magasabb szaporodás, kevesebb-népességfogyatkozás) - bruttó reprodukciós együttható - nettó reprodukciós együtthat  24. Mi a korai halálozás? A halálozások azon részét nevezzük idő előtti / korai halálozásnak, amelyek az adott régióra jellemző várható élettartam előtt következnek be 25. Mi az elkerülő halálozás? Bizonyos betegségek miatt bekövetkező halálozások megfelelő egészségügyi beavatkozások időben történő igénybevételével és alkalmazásával bizonyos életkorban részben vagy egészben elkerülhetők 26. Mi a betegségteher? Mire használjuk? A betegségteher egy olyan mérőszám, ami megmutatja a korai halálozás által elvesztett évek száma és a betegségben eltöltött évek száma a tartós egészségkárosodás arányában PREVENCIÓ 27. Milyen faktorok határozzák meg az egészségünket? Milyen arányban? Genetikai tényezők 15-30%, életmód 55-75%. egészségügyi ellátás színvonala 10- 15% 28. Mi a prevenció és milyen szinteken működik? Megelőzést jelent, olyan tevékenységek összessége, melyeknek célja az egészség megőrzése, a betegségek korai felismerése és gyógyítása így az élettartam maghosszabbítása. Primordiális, primer, szekunder, tercier prevenciós szinteken működik. 29. Kinek a szerepe a prevenció végrehajtása? ÁNTSZ, háziorvos, járóbeteg ellátás, iskola-EÜ, foglalkozás-EÜ szolgálat, védőnők stb. 30. Részletezze a primordiális prevenció lényegét + példák! Célja megakadályozni a tömegesen végezhető tényezők kialakulását és elterjedését. Pl: dohányzás, táplálkozási betegségek megelőzése 31. Részletezze a primer prevenció lényegét + példák! Célja a betegség kialakulásának megakadályozása, az egészség megőrzése, amikor még nem manifesztálódott a betegség. Pl: védőoltások, munkavédelmi előírások, higiénés szabályok stb. 32. Részletezze a szekunder prevenció lényegét + példák! Célja a betegség korai stádiumban történő diagnosztizálása, amikor a folyamat még reverzibilis. Pl: szűrővizsgálat 33. Részletezze a tercier prevenció lényegét + példák! Célja a kialakult betegség terápiája, a progresszió megakadályozása, az elvesztett funkciók helyreállítása. Pl: gondozás, rehabilitáció, ellenőrzés 34. Mik a népességszintű szűrővizsgálatok alkalmazásának feltételei? A célbetegség súlyos népegészségügyi méretű problémát jelent, a kórlefolyás ismert, az esetek ellátását a rendszer képes biztosítani, alkalmas módszerek állnak  rendelkezésre, hatékony, a finanszírozó számára elfogadhatóan költséges. 35. Milyen népegészségügyi szűrések vannak Magyarországon? Emlőszűrés, méhnyakrákszűrés, vastagbélszűrés, tüdőszűrés EGÉSZSÉGPOLITIKA 36. Sorolja fel az európai egészségpolitika alapelveit Az EÜ-politika az állam azon törekvése, hogy politikai eszközökkel biztosítsa a lakosság egészségét, megfelelő intézkedésekkel. Egészségorientált döntéshozás támogatása, ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása, egészség védelme és fejlesztése, speciális problémák megőrzése, feltárása, kezelése. 37. Sorolja fel és magyarázza az egészségügy specifikus tulajdonságait a többi gazdasági ágazathoz képest! Hozzáférhetőség, esélyegyenlőség, minőség 38. Írja le az érdekviszonyok alakulását 2 és 4 szereplős szolgáltatási modell esetén! 2 szereplő: fogyasztó és szolgáltató, ahol a fogyasztó fizet, mert szüksége van rá, a szolgáltató kielégíti az igényeit. Melléjük társul a biztosító és az állam különleges szolgáltatás esetén, ahol a biztosító fedezi a költségeket, ezeket mind az állam szabályozza, aki részben tulajdonosa az igényelt ellátásnak. 39. Mi a társadalombiztosítás szerepe? A fogyasztó általában nem az igényeinek, hanem szükségleteinek megfelelő ellátást kap. 40. Mi a progresszív ellátás? Az egyén állapotának összes jellemzője együttesen határozza meg az ellátási szintet, minden betegnek el kell jutnia oda időben, ahol az állapotának megfelelő kezelést kap. 41. Mi a definitív ellátás? Minden beteg azon a szinten kapjon kezelést, ahol ellátható és ne kerüljön feleslegesen magasabb szintre. 42. Jellemezze az alapellátást! Minden olyan ellátási forma, ahová bármikor, beutaló nélkül fordulhat a beteg. Pl: háziorvosi szolgálat. Ezt a beteg szabadon választhatja. 43. Jellemezze a járóbeteg-szakellátást! Szakorvos és szakápoló által a beteg gyógyulásáig végzett, vagy folyamatos szolgáltatás, krónikus betegség esetén. 44. Jellemezze a fekvőbeteg-szakellátást! Hotelszolgálati funkcióval kiegészített szakellátás, amely speciálisan felszerelt intézményben a legbonyolultabb diagnosztikai és terápiás tevékenységek elvégzését is biztosítja. 1. Multifaktoriális betegségekre jellemző, kivéve a. Napjainkban a jelentőségük egyre nagyobb b. A fejlett országok halálozási statisztikájában vezető szerepet játszanak c. Nem várható, hogy az incidenciájuk csökkeni fog d. A fejlődő országokban sokkal kevesebb halálozást okoznak 2. Egészségkúltúra része, kivéve a. Egészséggel összefüggő szokások, hiedelmek, babonák b. Újszülött veleszületett egészségügyi tudása c. Oktatási rendszerben kapott, látott, hallott, olvasott tudásanyag d. Követhető tudományos bizonyítékokkal rendelkező egészségtudomány 3. Evidence based Medicine vagy Bizonyítékokon Alapuló Orvoslásra igaz, kivéve a. Epidemiológiai ismereteket alkalmaz b. Statisztikai módszerekkel igazolt tudásanyagon nyugszik c. Tüneteknek megfelelő terápia lehetőségeket gyakran filozófiai tartalmakkal ötvözik d. Diagnosztikai módszereket és terápiás alkalmazásokat állantó kritikai elemzés alatt tartja 4. A népegészségügy ciklusainak fázisai, kivéve a. Lehetőségelemzés b. Összefüggéselemzés c. Hatékonyság elemzés d. Helyzetelemzés 5. Soroljon fel legalább három egészségdeterminánst: a. b. c. 6. A második epidemiológiai korszak a pandémiák korszaka volt. Igaz vagy hamis? a. Igaz b. Hamis 7. Az első epidemiológiai korszak népesedési viszonyaira nem jellemző a. Magas halálozási arány b. Magas születési arány c. Táplálék mennyisége kihat a várható élettartamra O d. 45 év a várható élettartam e. Egyik sem 8. Népmozgalomra jellemző állítás a. Jelzőszámai a népesség változását. írják le b. Forrása részben a népvándorlási adatok c. 18. századot követően az egyházi és polgári anyakönyvek. adnak pontos adatokat O d. Mindegyik állítás igaz 9. Demográfia kiemelt tárgykörei, kivéve a. Népesség nem és korszerinti összetétele b. Natalitás ⑧ c. Prevenció d. Morbiditás nuekszik 10. Amennyiben a nettó reprodukciós együttható értéke egy fölött van, az a népesség......................... jelzi (Egészítse ki a hiányzó szóval) 11. Postneonatális moralitás a 0-28 nap közötti késői magzati halálozás értéke. Igaz vagy hamis? a. Igaz O b. Hamis 12. Hill-féle kritériumok közé tartozik, kivéve 8 a. Térbeli összefüggés b. Koherencia c. Konzisztencia d. Modellezhetőség Prospektei 13. Relatív kockázat a............................................. típusú analitikus vizsgálatokkal számítható. (Egészítse ki a hiányzó szóval) 14. Szűrővizsgálatokra az alábbi megállapítás igaz a. Populációban a regisztrált morbiditás szűrésére alkalmas b. Költségek arányában állnak az elérhető eredménnyel c. Vizsgálati módszer gyakran megterhelő d. Minden betegség vonatkozásában van szűrővizsgálat e. Mindegyik igaz f. Egyik sem igaz 15. Esetkontroll-vizsgálatra az alábbi megállapítás igaz a. Lemorzsolódással számolni kell b. Egészséges egyének kivizsgálásával indul c. Esélyhányados számítható d. Incidencia számítható e. Mindegyik igaz f. Egyik sem igaz 16. Egészségünket meghatározó tényezőkre az alábbi állítás igaz a. Egészségügyi ellátás színvonala 15-25%-ban meghatározó b. Genetikai tényezők 5-10%-ban meghatározók c. Életmód tényezők 55-75%-ban meghatározók d. Mindegyik igaz e. Egyik sem igaz 17. Az alábbi állítások közül melyik hamis a. Primer prevenció az ismert betegség primer egészségügyi kezelését jelenti b. Tercier prevenció a rehabilitációra, betegség progressziójának csökkentésére fókuszál c. Szekunder prevenció esetén a látens morbiditás szűrésén van a hangsúly d. Primordiális prevenció során egészséges emberekkel foglalkozunk 18. A világ mortalitási mutatóit tanulmányozva az alábbi nem jellemző a. Leggyakoribb halálokaz ischaemias szívbetegség b. Fejletlen, gazdaságilag elmaradott régiókban a fertőzések okozta mortalitás elhanyagolható c. Gazdasági fejlettség és a születéskor várható élettartam szoros összefüggést mutat d. Születéskor várható élettartam az elmúlt. évtizedekben fokozatos emelkedést mutat 19. Szűrővizsgálatokra az alábbi nem jellemző a. Szűrővizsgálatok nem feltétlenül biztosítanak diagnózist b. Specificitás az ál-pozitívakat szűri ki c. Reproduktivitás fontos követelmény d. Szűrések szenzitivitása alacsony 20. Az alábbi válaszok közül melyik igaz az egészségpolitikára a. Egészségpolitika az egészségorientált döntéshozást támogatja b. Speciális egészségi problémák feltárását és kezelését is célul tűzte ki c. Egészségpolitika célja az egyenlő hozzáférés biztosítása d. Népegészségügyi rendszert működtet a lakosság egészségének védelme és fejlesztése céljából e. Mindegyik igaz f. Egyik sem igaz