Dél-Korea elnöki választásai és a Korea-közi kapcsolatok PDF

2007 őszén Dél-Koreában elnökválasztást tartottak, ahol a liberális oldalon Csong Dong Jong (정공영) az Uri Párt jelöltjeként, míg a konzervatív ellenzék részéről I Mjong Bak (이명박) a Nagy Nemzeti Párt jelöltjeként indult. A kampány során Észak-Korea kérdése kiemelt fontosságú maradt. Végül a konz...

2007 őszén Dél-Koreában elnökválasztást tartottak, ahol a liberális oldalon Csong Dong Jong (정공영) az Uri Párt jelöltjeként, míg a konzervatív ellenzék részéről I Mjong Bak (이명박) a Nagy Nemzeti Párt jelöltjeként indult. A kampány során Észak-Korea kérdése kiemelt fontosságú maradt. Végül a konzervatív oldal jelöltje, I Mjong Bak nyerte az elnökválasztást, mivel sokan már szkeptikusak voltak a megbékélési politikával kapcsolatban. I Mjong Bak, aki 1941-ben született, korábban a Hyundai Engineering and Construction vezérigazgatója volt, és Szöul polgármestereként szolgált 2002 és 2006 között. Elnöksége alatt (2008-2013) nagy tervekkel indult, többek között a dél-koreai gazdaság felemelését tűzte ki célul, hogy az ország a világ 7. legnagyobb gazdaságává váljon. Bár Dél-Korea végül a 13. legnagyobb gazdaság lett, I Mjong Bak ambiciózus tervei közé tartozott egy teherhajózási csatorna megépítése is a félszigeten. Az elnöksége alatt a Korea-közi kapcsolatok alakulása is jelentős volt. A konzervatívok Amerika-barát politikát folytattak, ami Észak-Koreában nem talált támogatásra. Egy tragikus esemény során egy dél-koreai turista nő véletlenül átlépett egy tiltott zónába, ahol lelőtték. Ezt követően a turizmust leállították, és Észak-Korea nem engedte Dél-Koreának kivizsgálni az ügyet, mivel szerintük a nő egy beépített kém volt. I Mjong Bak kormánya feltételekhez kötötte a Korea-közi gazdasági kapcsolatok alakítását, és a DMZ közeléből Kim Dzsong Il-ellenes röpcédulákat tartalmazó ballonokat indítottak, ami elhidegülést és fokozódó feszültséget eredményezett. Ennek következtében leállították a keszongi ipari parkba tartó vasúti forgalmat és a Gyémánt-hegységbe irányuló turizmust is. 2018 márciusában I Mjong Bakot korrupcióval és sikkasztással vádolták meg, és októberben 15 év börtönbüntetésre ítélték. 2009-ben Észak-Korea újabb ballisztikus rakétatesztet hajtott végre, majd második nukleáris próbarobbantását is végrehajtotta. Ezzel Barack Obama figyelmét is felhívták a Koreai-félsziget helyzetének rendezetlenségére. Az északi rezsim életben tartása érdekében 2009-ben pénzreformot kíséreltek meg, amely azonban nem volt megfelelően előkészítve. Ennek következtében a lakosok zavargásokba kezdtek, a szabadtéri piacok ellátása megbénult, és az emberek elkezdték felhalmozni az élelmiszereket. Több helyen bankjegyeket is égettek. Kim Dzsong Il külföldi látogatásai szintén az északi rezsim életben tartását szolgálták. Észak és Dél konfliktusai tovább fokozódtak. 2010-ben a Koreai Köztársaság Cshonan (천안, Mennyei Béke) nevű hadihajója torpedótámadás következtében elsüllyedt a Sárga-tengeren. A támadásért nyilvánvalóan északi torpedók voltak felelősek, és a 104 tengerészből csak 58-an élték túl. Észak-Korea tagadta a vádakat, míg Dél-Korea újraindította az Észak felé irányuló propagandatevékenységet. Az ügyet külföldiek is vizsgálták, hogy a vizsgálat ne legyen egyoldalú és megőrizze a semlegességet. Ugyanebben az évben, egy hadgyakorlat közben, Észak-Korea 170 tüzérségi lövedéket lőtt ki Dél-Korea irányába, ami a Jonphjong-szigeti incidens (연평도 포격) néven vált ismertté. Az ágyútűzben négy dél-koreai és feltételezhetően öt észak-koreai vesztette életét. Ez volt az első alkalom az 1953-as tűzszünet óta, hogy civil területet ért tüzérségi támadás. Kim Dzsong Il 2011-ben bekövetkezett halála után legfiatalabb fia, Kim Dzsong Un (김정은) lépett Észak-Korea élére. Bár Kim Dzsong Il és Kim Ir Szen is a legidősebb fiúkként lettek örökösök, mostani esetben mégis a legfiatalabb fiút, Kim Dzsong Un-t tartották a legalkalmasabbnak, vagy ő maga tett róla, hogy ő legyen az örökös. Kim Dzsong Un Svájcban is tanult, ami reményt adott egy szebb észak-koreai jövő felé. Hatalomra lépése után Kim Dzsong Un célja volt, hogy átvegye a nyugati világ technikai újításait, és modernizációt indított Észak-Koreában, különösen Phenjanban. Ennek eredményeként üvegépületek, bevásárlóközpontok, új közlekedési eszközök, napelemek és tabletek (például az észak-koreai 삼지연 tablet intranettel) jelentek meg. Bár Kim Dzsong Un hatalomra lépése után belső reformok nem történtek Észak-Koreában, a korrupció magas szinten maradt, és a feketepiac kiterjedt. A tisztogatások száma megnövekedett, és a stratégiai célok sem változtak: az első számú fenyegetést továbbra is az USA jelentette. Észak-Korea több nukleáris próbarobbantást hajtott végre Kim Dzsong Un vezetése alatt: 2013 februárjában, 2016 januárjában, 2016 szeptemberében és 2017 szeptemberében. Ezekkel a tesztekkel az USA-t próbálták tárgyalásra kényszeríteni. Egy esetleges alku azt jelentette volna, hogy Észak-Koreának nem kellene állandó készenlétben tartania hagyományos fegyverarzenálját, és nem kellene pénzt költenie az amerikai--dél-koreai hadgyakorlatokra reagáló haderő átcsoportosítására. Emellett Észak-Korea hozzáférhetett volna a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank forrásaihoz is. Pak Gun He (박근혜) elnöksége 2013 és 2017 között zajlott Dél-Koreában, egy olyan időszakban, amikor Észak és Dél között fokozódott a feszültség. A Korea-közi kapcsolatok romlása miatt a 2012-es elnökválasztáson ismét konzervatív elnököt választottak, Pak Gun He személyében. Pak Gun He elnöksége alatt sokszor járt sámánhoz, és tanácsokat kért tőle a kormányzáshoz, mivel hitt a sámánizmusban. Megválasztását az idősebb generációknak és apja, Pak Csong Hi országépítő tevékenységének köszönhette. Nagy várakozásokkal tekintettek az első női elnökre, azonban a családi tulajdonú nagyvállalatok (csebolok) hatalmát nem korlátozta, és a fiatalok számára nehézséget jelentett a munkavállalás és a lakhatás Szöulban. 2014-ben a Szevol-komp (세월호) tragédiája után megrendült a bizalom a kormánnyal szemben. Az Incshonból Csedzsu szigetére tartó komphajó elsüllyedése során 304-en, főként diákok, vesztették életüket. A kormányt hibáztatták, mert nem kezelték megfelelően a helyzetet, és a diákok iskolájának igazgatóhelyettese, valamint a hajó tulajdonosa is öngyilkos lett. 2016 októberében botrány robbant ki az elnöknő körül, amikor kiderült, hogy beszédeinek megírásakor rendszeresen segítséget kért bizalmasától, Csve Szun Siltól (최순실), aki nagy befolyásra tett szert a kormányzati ügyek terén. Csve több nagyvállalatot kényszerített arra, hogy több millió dollárt utaljanak alapítványai számára. Októbertől békés tiltakozások kezdődtek az országban, melyeket gyertyás forradalomnak (촛불혁명) neveztek. December elején már 2 millióan tüntettek, és a nemzetgyűlés megszavazta a bizalmatlansági indítványt az elnökkel szemben. Helyét ideiglenesen Hvang Kjo An (황교안) miniszterelnök vette át. 2017-ben az alkotmánybíróság jóváhagyta Pak elnök elmozdítását. Mun Dzse In elnöksége 2017. május 10-én kezdődött, miután a balközép oldal nyerte az előrehozott választásokat. Mun Dzse In nagy hangsúlyt fektetett az észak-koreai kapcsolatok rendezésére, azonban a 2017 első felében történt USA -- KNDK események lehetetlenné tették a párbeszéd megindítását a két ország között. Az USA telepítette a THAAD (terminal high altitude area defense) rakétavédelmi rendszert Dél-Koreában és Japánban, ami sértette Oroszország és Kína érdekeit, és gazdasági szankciókat eredményezett. 2018 februárjában megrendezték a XXIII. Téli Olimpiát Pjongcshangban (평창 동계올림픽), amely enyhülést hozott a két Korea viszonyában. Az észak-koreai küldöttség is részt vett a megnyitón. 2018. április 27-én sor került a harmadik Korea-közi csúcstalálkozóra Panmindzsonban Kim Dzsong Un és Mun Dzse In között. A találkozó eredményeként megszületett a Panmindzsoni Nyilatkozat, amelyben bár nem valósult meg a félsziget denuklearizációja és a koreai háború lezárása békekötéssel, sikerült létrehozni egy összeköttető irodát Keszongban, megszervezni az elszakított családok találkozóját augusztus 15-én, és beszüntetni az ellenséges tevékenységeket. 2018. május 26-án Mun Dzse In és Kim Dzsong Un találkoztak a Közös Őrterületen, hogy megvitassák Kim Dzsong Un és Donald Trump amerikai elnök közelgő találkozását. Ezt követően, 2018. június 12-én Kim Dzsong Un és Donald Trump Szingapúrban találkoztak, ahol Phenjan ismét elkötelezte magát a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítése mellett, az Egyesült Államok pedig biztonsági garanciákat vállalt. A találkozó célja a jó kapcsolatok kialakítása és közös erőfeszítések megtétele volt. 2019. szeptember 18-20. között Mun Dzse In és Kim Dzsong Un Phenjanban találkoztak, hogy a denuklearizációról és a KNDK -- USA kapcsolatokban történt előrelépésről tárgyaljanak. Októberben megszüntették az őrposztokat a Közös Őrterületen, és egyeztettek egy Korea-közi közvetítő iroda megnyitásáról, valamint a Keszong ipari park újranyitásáról, bár ez utóbbi nem valósult meg. Február 27-28. között Kim Dzsong Un és Donald Trump Hanoiban találkoztak, de nem tudtak megegyezni a denuklearizációban. 2019. június 30-án Mun Dzse In, Kim Dzsong Un és Donald Trump találkoztak a DMZ-nél. 2020-ban külföldön élő észak-koreai aktivisták rendszerellenes propaganda szórólapokat küldtek Északra, aminek következtében az északiak 2020 júniusában felrobbantották a keszongi összekötő irodát. 2021 októberében visszaállították a kommunikációs vonalakat. 2022-ben Dél-Koreában új elnököt választottak, Jun Szog Jolt (윤석열) a Polgári Erő Pártja (국민의힘) konzervatív jelöltje személyében. Az új elnök felfüggesztette a 2018-as egyezményeket Észak-Korea szatellit-fellövése után. 2024 januárjában Kim Dzsong Un bejelentette, hogy a békés egyesítés nem lehetséges.