Gazdaságpolitika bsc 1-2. ea PDF

Gazdaságpolitika bsc. 1-2. ea. Türei Sándor Közgazdaságtan tsz QA225. Fogadóóra: hétfő 13:45 14:15 E-mail: [email protected] - A tárgy követelményei. : Vizsga - Vizsgára bocsátás feltétele: aláírás, ehhez: Az 1. és 2. zárthelyi sikeres (40%) megírása - Zárthelyik várhat...

Gazdaságpolitika bsc. 1-2. ea. Türei Sándor Közgazdaságtan tsz QA225. Fogadóóra: hétfő 13:45 14:15 E-mail: [email protected] - A tárgy követelményei. : Vizsga - Vizsgára bocsátás feltétele: aláírás, ehhez: Az 1. és 2. zárthelyi sikeres (40%) megírása - Zárthelyik várható időpontja: 5. hét, 10. hét Pótlások ill. 3. zárthelyi a 14. héten Aki mindhárom zárthelyit. Tananyag: Bod Péter Ákos: Bevezetés a gazdaságpolitikába. Aula 2006 Menet közben kijelölt és a moodle rendszerbe feltöltött irodalom Előadás prezentációk Előadások  A tananyag 3 részre oszlik:. 1 rész: gp – trs – állam BPÁ 2006: 1-6 fej. 11.-93. o. ill. BPÁ 2003: I. rész (I-VI. fej.) 13-97. o. 2. rész: gp – eszközök – területek BPA 2006: 7-13. fej. 93-181. o. ill. BPA 2003: II. és III. rész (VII-XVI.) 97-251. o. 3. rész: rendszerváltás – nk keretek – EU BPA 2006: 14-15. fej. 181-207. o.  A gazdaságpolitika értelmezése, definiálása - A gazdaságpolitika a politika olyan ága, mely a gazdaság befolyásolására irányul. (Hetényi) - A gazdaságpolitika az állam nézeteit, elhatározásait, döntéseit jelenti, melyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a gazdaság befolyásolására alkalmaz. (Veres). A gazdaságpolitika tehát kormányzati szintű kategória, mely egy ország egészére vonatkozó célok és eszközök összességét tartalmazza. A „politika” azon elveket jelenti, amelyek valamely cél elérésének érdekében teendő cselekedeteket kormányozzák. A politika 3 kérdésre keresi a választ: - mit akarunk (cél) - hogyan akarjuk elérni (eszköz)  Más szerzők értelmezései A gazdaságpolitika folyamat, melyben a különböző szereplők rendszeresen hatást gyakorolnak a kormányzati döntésekre acélból, hogy a fennálló intézmények és eszközök révén saját céljaikat realizálják. Ebben a megközelítésben tehát a gp inkább kölcsönhatások, mint előre kitervelt, következetes modell illetve annak követése. (Hetényi)  Megjegyzések Nem minden kormányzati döntés gazdaságpolitikai csak az, amely közvetlen (vagy konkretizálható közvetett) társadalmi kihatású ui. BPA: vannak napi döntések, melyek fontosak egyénekre nézve, de nem országos jelentőségűek Megkülönböztetendők: -- az állam szokásos igazgatási, szabályozási feladatai  Társadalmi érték meghatározás és gazdaságpolitika A társadalmi érték meghatározás nem része a gazdaságpolitikának, a társadalmi érték meghatározás a gazdasági világnézet fogalmába tartozik. A gazdaságpolitika az adott értékek érvényesítéséhez tartozó cselekvések meghatározása A gazdaságpolitikai véleménykülönbségek az érdekek és a világnézeti szempontok különbségein alapulnak  Tudomány-e a gazdaságpolitika? Abban az értelemben nem, hogy a gazdaságpolitika sikerességének -- nem kritériuma a tudományosság -- mércéje a siker Inkább azt lehet mondani, hogy a gazdaságpolitika a döntés művészete (korlátozott információk birtokában és bizonytalanság mellett kell dönteni)  A gazdaságpolitika funkciói A gazdasági fejlődés jogi és társadalmi kereteinek biztosítása A verseny fenntartása A jövedelmek újraelosztása (redisztribúció) meghatározott elvek szerint Erőforrások átcsoportosítása (allokáció) Stabilizáció, a fejlesztés és a versenyképesség javítása A gazdaságpolitika részelemei A funkciókból (is) következően levezethetők, meghatározhatók a gazdaságpolitika részelemei, területei. Ezek középponti kategóriája: a makrogazdasági politika A makrogazdasági politika a kormánynak a gazdaság egészére vonatkozó célkitűzéseit és az ezek megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket jelenti. A makrogazdasági politika pénzügyekre vonatkoztatható részét pénzügyi politikának nevezzük A pénzügyi politika részterületei: -- a monetáris politika -- a fiskális (vagy költségvetési) politika -- a devizapolitika  A politikák hierarchiája Politika > gazdaságpolitika > makrogazdasági politika > pénzügyi politika > monetáris, fiskális, valuta politika Látható, hogy pl. a pénzügyi politika beágyazódik ebbe a hierarchiába, tehát lehet a pénzügyi politikának cél és eszközrendszere, de a politika vagy akár a gazdaságpolitika egész kontextusában csak azok  Monetáris politika A monetáris politika a pénzügyi politika azon eszköze, mely a gazdasági szereplők magatartására a pénzkínálat (a pénz és hitelállomány nagysága) és/vagy a kamatláb (a pénz ára) szabályozásán keresztül kíván hatni. Folyt. A monetáris politika reálgazdasági hatása elsősorban - az infláció szintje - fizetési mérleg zavarok - gazdasági konjunktúra alakulás befolyásolásában jelentkezik Folyt. A monetáris politika alakítása a jegybank kezében van: A pénzmennyiség szabályozása - a jegybankpénz és - kereskedelmi bankok pénzteremtési képességének szabályozásával történik  Fiskális politika. A fiskális vagy költségvetési politika - kormányzati kiadások (vásárlások, beruházások) - bevételek (adózás) alakításával kíván hatni a gazdasági szereplőkre - harmadikként kiemelendő a két előző viszonya/egyenlege a költségvetési deficit vagy szufficit alakulása, alakítása  Devizapolitika A gazdasági szereplők magatartására az - árfolyamrendszeren - árfolyam-politikán keresztül hat Kapcsolatot teremt a belső és a külső pénzügyi rendszer ill. a belső piac és a külpiacok között  Egyéb részpolitikák A makrogazdasági politika mellett természetesen egyéb részpolitikák is vannak: például: - beruházási politika - jövedelem politika - jóléti politika Folyt. Láthatjuk ezek nem csak a gazdaságpolitika területéhez tartoznak, hanem beletartoznak vagy kölcsönhatásban vannak a szélesen értelmezett társadalompolitikával is A gazdaságpolitika és a társadalompolitika tehát nem függetleníthetők egymástól, a társadalompolitika jellege irányadó a gazdaságpolitika számára Folyt. A gazdaságpolitika egyes részterületei, egyes célkitűzései között nemritkán konfliktusok vannak. Az alkalmazott eszközök ellentétesen hatnak a gazdasági szereplőkre emiatt előfordulhat,hogy egyik részcél sem érhető el, sőt más területeken hatásuk akár kifejezetten káros is lehet. Gyakori a fiskális és a monetáris politika közötti ellentmondás  A gazdaságpolitika tárgya A jövedelmek keletkezése és elosztása (Goldperger) - kiktől, kikhez áramlik a jövedelem - hogyan használják ezt fel azok, akik kapják - megszerzett jövedelem olyan befektetés/kereslet forrásává válik, amely további jövedelmet generál vagy kikerül a gazdasági körforgásból Folyt. Következésképp: a trs. folyamatosan minősíti a gazdaságpolitikát (vesztesek – nyertesek pozíció alakulás, erre vonatkozó várakozások) A gazdaságpolitika tehát jövedelem újraelosztást hajt végre, ez pedig konfliktusokat idéz elő A jövedelem újraelosztás alatt nem csak az országon belüli, hanem az országok között végbemenőt is érteni lehet (nyilván az az ország sikeres,  A gazdaságpolitika szintjei Országon belül létezhet regionális gp. is, ami nyilván nem független a kormányzati gp.-tól A gazdasági integrációknak (pl. EU) is van gp-je (a résztvevő országok által elfogadott alapelvekben és szabályokban testesül meg – csak: itt nincs a gp. mögött álló nemzetek feletti kormány)  Stratégia Koncepció vagy terv, mely - a benne megjelölt cél elérése érdekében - végzendő tevékenység végrehajtásának - útját és módját is megszabja és - közreműködők tevékenységét is koordinálja  Fejlesztési stratégia Tartalmaznia kell: - a helyzetértékelést ( világgazdasági feltételrendszer, belgazdasági helyzet) - prognózisokat (a jövő feltételeinek és nagy valószínűséggel bekövetkező eseteinek feltárása) Folyt. Koncepciókat (olyan ajánlásokat, melyek a feltételezett átfogóbb célok szolgálatában, a helyzetértékelésre és a prognózisra alapozva dolgoznak ki - több variánsban és - ütemezéssel fejlesztési célokat - azok rangsorolásával) Folyt. A célok megvalósítását szolgáló - eszközrendszert - intézményrendszert A célok érvényesítésének forrásfedezetét A javaslatok - ütemezését - koordinálását  A stratégia jelentősége Erre legjobban a hiánya mutat rá pl. a német egység megvalósítása, ami koherens stratégia nélkül következett be - nem eredményezett fenntartható növekedést az új tartományokban - az óriási pénzügyi transzferek megterhelték a  Folyt A német példa jól illusztrálja: - a pénz nem minden - stratégia nélkül a tőke nem hasznosul hatékonyan - hosszú időn keresztül fenntartott óriási tőke transzfer sem eredményez fenntartható fejlődést - sőt: a szándékolttól eltérően a gazdasági és  Stratégia és gazdaságpolitika A stratégia fogalmi megjelenése, a jelentőségére való rámutatás egyértelművé teszi: a gazdaságpolitika nem (csak) a pillanatnyi, rövid távú „bűvészkedés”, például egyensúlymegőrzés Folyt. Ha szükség van hosszú távú nemzeti fejlesztési stratégiára, akkor ez szükségessé teszi átfogó felzárkózási, intézmény korszerűsítési fejlesztéspolitika kidolgozását és végrehajtását (ez tágabb, mint a hagyományos gazdaságpolitika és eltérőek a hangsúlyai) Folyt. Miért szükséges? - közepes gazdasági fejlettség - rövid távú piaci célszerűségek alapján nem fejleszthető infrastruktúra korszerűsítési követelmények - sokoldalúbbá váló gazdaság és trs. működtetésével együtt járó koordinációs igények megnövekedése  Stratégiaalkotás Ehhez politikai elkötelezettség szükséges (nem azonosítható technokrata tervek és koncepciók kialakításával) Ez akkor erős, ha a kormány jelentős legitimitással, társadalmi támogatottsággal bír A stratégiához való viszony ugyanis nem politika- illetve érdek semleges Folyt. Következik ez a stratégiához kapcsolódó gazdaságpolitika tárgyából (jövedelmek keletkezése és elosztása) is Stratégia (és a mögötte meghúzódó jövőkép) hiányában nincs olyan közös érdek és cél, ami összefogná a társadalom széthúzó erőit A stratégia hiánya a társadalmi érdekegyeztetést is akadályozza, enélkül az érdekellentétek is nehezen Folyt. A stratégiának: - az előnyök és hátrányok megosztására kell törekednie - az áldozatokért reális és történelmi kompenzációt kell ígérnie - választ kell adnia arra, hogy az elért eredményeket hogyan forgassák vissza a fejlődésbe Folyt. Ez utóbbi feltétele annak, hogy ne induljon mindig újra a pozíciók és jövedelmek újraelosztásáért vívott harc Ha nincs hosszabb távú fejlesztési stratégia, akkor a gazdaságpolitika karakterét - a mindenkori (pillanatnyi) politikai igények - a deficit korrekciós igények  A társadalmi konszenzus szükségessége A stratégia - prioritásaira - legfontosabb elveire - célkitűzéseire vonatkozóan Konszenzus: - főbb parlamenti pártok - gazdasági szereplők (munkaadók, munkavállalók, érdekképviseleti szervek, az állam) között  Konszenzus és legitimitás A konszenzus jelentőségét különösen alá kell húzni olyankor, -- amikor a kormányzat legitimitása gyenge, -- ahol a társadalom tagjai közötti együttműködési hajlandóság alacsony fokú Az alapelvekben meglévő konszenzus hiányában nem lehet (kockázatos) kormányzati ciklusokon túlnyúló  Felzárkózás és demokrácia A fentiek mögött meghúzódó elméleti probléma: Lehetséges-e modernizáció és felzárkózás nyugat-európai típusú parlamentáris demokrácia keretei között? A történelmi tapasztalatok ugyanis ennek ellentmondani látszanak: a tipikus sikeresen felzárkózó országra inkább az a jellemző, hogy ezek többnyire diktatórikus rendszerek, melyek a növekedésgyorsítás feltételeit erőszak- mechanizmusokkal biztosították  Állam és gazdaság Az eddigiektől eltérő hangsúlyai vannak BPÁ gazdaságpolitika értelmezésének. Itt az állam: - makrogazdasági szabályozó (költségvetési és jegybanki döntések) kiegészítve különböző fejlesztési programokkal, célkitűzésekkel, un. iparpolitikai döntésekkel - a gazdaság működési szabályainak meghatározója  Folyt. - az állam maga is része a gazdaságnak, úgy létezik állami szektor, az állam tehát maga is gazdálkodó (vegyesgazdaság: a modern gazdaságok tulajdoni szempontból többszektorúak: - magántulajdon (személyes, társas) - intézményi - állami (kormányzati, tartományi, önkormányzati)  Az állam gazdasági beavatkozásának (egyéb) indokai - Piaci működési zavarok és kudarcok: - közjavak léte - monopolhelyzetek - extern gazdasági hatások - szélsőséges jövedelmi egyenlőtlenségek - és a legfontosabb: általános választójog,  Gazdaságpolitika definíció Az állam gazdaságot és társadalmat szabályozó, irányító, befolyásoló tevékenysége, melynek keretében a politikai értékeket és érdekeket a pénzügypolitika, a versenypolitika, a regionális politika és egyéb állami szakpolitikák alkalmazása szolgálja (BPA)  Gazdaságpolitikai célok és eszközök célok: alapvető cél a társadalmi jólét növelése ehhez egy társadalmi jóléti függvény maximalizálására lenne szükség az adott reálgazdasági feltételek között - a korlátok számbavétele, értékelése is problematikus - egy széles körben elfogadásra számot tartó  Célok - A szóba jöhető célok sokszor nem számszerűsíthetők, nem összehasonlíthatók (nem lehet őket közös nevezőre hozni) - A kívánatos célok sokszor egymásnak is ellentmondanak  Célok Nézzük erre néhány gyakori trs.-i – gazdasági cél példáját: 1. gazdasági növekedés 2. hatékonyság 3. jövedelemelosztás (egyenletessége) 4. stabilitás 5. fejlődés 6. nemzeti lét fennmaradása  Célok Ezen teljesen helyénvaló célokból nem lehet egy egzakt, számszerűsíthető (maximalizálható) célfüggvényt megalkotni széles társadalmi konszenzus alapján A célok közül jónéhány nem is számszerűsíthető, néhány egymásnak is ellentmond (pl. 4. és 5. vagy 2. és 3.) Még ha közös nevezőre is tudnánk hozni e különböző célokat, kérdéses, hogy milyen relatív súlyokat adjunk  Célok Leggyakoribb gazdaságpolitikák által használt célok: - gazdasági növekedés (GDP) szintje - munkanélküliség szintje - Infláció szintje - költségvetés egyensúlya - külkereskedelmi mérleg, fizetési mérleg egyensúlya Ezeket egyidejűleg nem lehet mind maximalizálni:  Célok A prioritások meghatározásában szerepet játszó tényezők: - a közgazdasági szakértői közvélemény - az éppen uralkodó közgazdasági elmélet - a politikai vezetés értékrendje - a társadalmi közvélemény  Célok Az adott országban éppen uralkodó közgazdasági elmélet egyértelműen meghatározza, hogy a fenti változók közül melyik játssza a kulcsszerepet, melyiknek a befolyásolása a legfontosabb A társadalmi-politikai közvélemény pedig azt, hogy a társadalom szempontjából mi a legfontosabb (pl. az 50-60-as években az uralkodó keynesiánus elmélet és a politikai közvélemény szerint is a legfontosabb cél a foglalkoztatás magas szinten tartása volt, de a 80-as évek konzervatív politikája és  Célok A célok közötti választást nehezíti, hogy a célok nem függetlenek egymástól. Az egyik célváltozó értékének módosítása maga után húzza a másikat is. Hiába van tehát egyértelmű értékelés az egyes változók kívánatos célértékeiről és a köztük lévő prioritásokról, a makrogazdasági összefüggések csak bizonyos kombinációkat engednek  Célok Például ismert az un. Okun törvény, mely a GNP növekedési üteme és a munkanélküliségi ráta közötti összefüggést írja le. Ennek értelmében bizonyos mértékű növekedés meghatározott munkanélküliségi rátával párosul (a magasabb növekedés kisebb munkanélküliséget jelent) Vagy eléggé egyértelmű, hogy kapcsolat van az infláció és a költségvetési deficit között. A költségvetési deficit növekedése növeli az inflációt. De fordítva is: az infláció növekedésével adott költségvetési  Célok Továbbá a gazdasági növekedés és a külkereskedelmi egyenleg között. A termelés importigényessége és exportaránya, illetve ezek viszonya dönti el, hogy egy bizonyos növekedés hogyan változtatja meg a külkereskedelmi mérleget. Legismertebb kapcsolat a célváltozók között a Phillips-görbe összefüggés, mely szerint az infláció és a munkanélküliség között függvényszerű kapcsolat van. Adott  Célok A célok közötti kölcsönös összefüggések miatt nem lehet a preferált célok vagy azok speciális kombinációjának maximalizálására építeni a célfüggvényt. Ehelyett inkább az egyes változók kívánatos értékeitől való eltéréseket próbálják minimalizálni. Ehhez pl. négyzetes trs.-i veszteségfüggvény, melynek adott korlátok között a minimalizálása a cél. De valószínű, hogy az egyes célváltozók túl kedvező értékei más  Célok Pl. infláció és munkanélküliség veszteség fv.: L(π,U)=h1(π*- π)2+h2(U *-U)2 (Ahol π* és U *a kívánatos inflációs és munkanélküliségi szintet, h1 és h2 az inflációból és a munkanélküliségből fakadó veszteségek relatív súlyát jelöli. Látható, hogy ez a veszteségfüggvény a kívánatostól való mindkét irányú eltérést bünteti. Az előre kitűzött értékeknél kedvezőbb értékek ugyanis nagy valószínűséggel okoznak más területeken  Célok Egy másik célkijelölési technika lehet un. Mágikus négyszög (három-, öt- vagy hatszög) létrehozatala. Itt a legfontosabb célváltozók minimálisan elérendő értékeit bejelölik egy koordináta rendszerbe, mely aztán kijelöli azt a teret, melybe a gazdaság eredményeinek esnie kell, illetve amelyen belül kell tartania a gazdaságpolitikának a gazdaságot.  Célok Ilyen négyszög lehet pl.: - gazdasági növekedés - Külkereskedelmi mérleg (esetleg költségvetési deficit) - Infláció - munkanélküliség  Célok A választott célok és nekik rendelt súlyok alapján különböző karakterű gazdaságpolitikákat különböztethetünk meg. Pl: - Növekedésorientált - Anticiklikus - Antiinflációs - Stabilizációs - Válságkezelő  Eszközök Alapvető eszközök a költségvetési és a monetáris politika Ezeken kívül még: jövedelempolitika, foglalkoztatáspolitika, szociálpolitika, külkereskedelmi politika, stb. A költségvetési politikának két meghatározó eleme van: a kormányzati kiadások és az adók A monetáris politika alapvetően a pénzkínálat szabályozását foglalja magában  Eszközök A tradicionális makro elméletre alapozott (keynesiánus) gazdaságpolitika (elsősorban az IS-LM elemzés) szerint a kormányzati kiadások és a pénzkínálat növekedése emeli, az adók növekedése pedig csökkenti az aggregát kereslet szintjét. Ugyanakkor viszont ezeknek az eszközöknek nincs hatása az aggregát kínálat alakulására. Ezért a keynesiánus gazdaságpolitika a kereslet  Eszközök A később előtérbe kerülő makroelméletek (a monetarizmus vagy az újklasszikus elmélet) kétségbe vonják a keresletszabályozás hatékonyságát, másfelől hangsúlyozzák, hogy a keresletszabályozó gazdaságpolitika szándéka ellenére az aggregát kínálat alakulására is hatással van. Ezért az eszközök hatásának vizsgálatakor mind a kereslet, mind a  Eszközök Ugyanis az aggregát kereslet és kínálat alakulása az, ami meghatározza az egyensúlyi jövedelmet, a gazdasági növekedést, az infláció és a munkanélküliség alakulását, vagyis a gazdaság és a gazdaságpolitika alapvető céljait. A gazdaságpolitikai eszközök hatásának vizsgálata ezért koncentrál az aggregát keresletre és kínálatra gyakorolt hatások elemzésére. A gazdaságpolitika lényege ugyanis olyan eszközöket találni, melyek segítségével a gazdasági működés a kívánt  Eszközök Az alkalmazott gazdaságpolitikákat szándékaik szerint is megkülönböztetik aszerint, hogy mire kívánnak elsősorban hatni: - A klasszikus keynesiánus gazdaságpolitika a keresletösztönzést tűzte ki célul - A 80-as évek konzervatív amerikai gazdaságpolitikája viszont a kínálatösztönzést tekintette  https://www.theglobaleconomy.com/ Látogasd meg!