EUGJ2all Zanza PDF

Table of Contents Általános............................................................................................................................ 3 Kartell cuccok................................................................................................................... 10 Gazdasági erő...

Table of Contents Általános............................................................................................................................ 3 Kartell cuccok................................................................................................................... 10 Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés............................................................................. 25 Összefonódások és fúzióellenőrzés................................................................................... 31 Állami versenykorlátozások.............................................................................................. 42 Állami támogatások......................................................................................................... 45 Szellemi alkotások védelme.............................................................................................. 51 A TANÁCS 207/2009/EK RENDELETE................................................................................. 60 A TANÁCS 6/2002/EK RENDELETE..................................................................................... 65 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2006/116/EK IRÁNYELVE..................................... 69 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1257/2012/EU RENDELETE.................................. 71 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2004/48/EK IRÁNYELVE....................................... 72 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2009/24/EK IRÁNYELVE....................................... 73 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2001/29/EK IRÁNYELVE....................................... 75 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 98/44/EK IRÁNYELVE.......................................... 77 1/2003/EK rendelet – versenyhatósági eljárás.................................................................. 79 139/2004/EK tanácsi rendelet.......................................................................................... 81 A versenyhatósági eljárás megindítása............................................................................. 85 Jogszabályok EUMSZ 101. cikk A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan: vállalkozások közötti megállapodás vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás amely: hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a belső piacon belüli verseny megakadályozása/ korlátozása/ torzítása így különösen: a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; 1  a piacok vagy a beszerzési források felosztása; egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (2) A tiltott megállapodás vagy döntés semmis. (3) Az alkalmazásától el lehet tekinteni, ha: vállalkozások közötti megállapodás -- csoportja; vállalkozások társulásai által hozott döntés -- csoportja; összehangolt magatartás – csoportja o hozzájárul az áruk termelésének / forgalmazásának javításához o fejlődés előmozdításához, o lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: § az vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek nem nélkülözhetetlenek; § lehetővé tenné a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt. 102. cikk A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos: egy/ több vállalkozásnak a belső piacon /annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése-- amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen: tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése; a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára; egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. 103. cikk (1) A 101. és 102. cikkben meghatározott elvek érvényre juttatását szolgáló megfelelő rendeleteket vagy irányelveket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően állapítja meg. (2) rendeletek vagy irányelvek célja különösen: tilalmak betartásának biztosítása pénzbírság/ kényszerítő bírság előírásával; amikor el lehet tekinteni az alkalmazástól – ennek alkalmazására részletes szabályok megállapítása, figyelembe véve: o a hatékony felügyelet biztosításának, o a hatósági ellenőrzés lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésének szükségességét; hatályának meghatározása a gazdaság különböző ágazataiban; 2  a Bizottság /az Európai Unió Bírósága e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása terén betöltendő feladatainak meghatározása; a nemzeti jogszabályok és az e szakaszban foglalt, illetve az e cikk alapján elfogadott rendelkezések közötti kapcsolat meghatározása. 106. cikk A közvállalkozások olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges / kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak, nem tarthatnak fenn a Szerződésekkel ellentétes intézkedéseket. Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai alá, amennyiben alkalmazásuk sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. (A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.) (3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket /határozatokat intéz a tagállamokhoz. Általános Antitröszt eljárás: - Ha a nemzeti jog is alkalmazandó, akkor ugyanabban az eljárásban kell alkalmazni a nemzeti jogot mint az uniós jogot. à Kettős jogalap Alkalmazza: Európai Bizottság EU Bírósága tagállami versenyhatóságok tagállami bíróságok Tpvt. 11. § Tilos a vállalkozások közötti: megállapodás és összehangolt magatartás, a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és a más hasonló szervezetének (vállalkozások társulása) döntése, amely a gazdasági verseny: megakadályozását korlátozását torzítását célozza/ ilyen hatást fejthet, fejt ki. 12. § Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni. Párhuzamos eljárások: - lehetségesek a nemzeti versenyhatóságok között, - Európai Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok között NEM. -- a tagállami versenyhatóságoknak megszűnik a hatásköre az uniós versenyjog alkalmazására. 3 Összefonódások ellenőrzése 1. Uniós léptékű -- Bizottság jár el + a 139/2004/EK rendelet 2. Uniós léptéken kívüli -- a nemzeti versenyjog alapján + nemzeti versenyhatóságok engedélyeznek. Uniós lépték szabálya: Közösségi szintű Eléri Nem éri el az összes érintett vállalkozás az összes érintett vállalkozás összevont teljes világméretű összevont teljes világméretű forgalma meghaladja az 5 forgalma meghaladja a 2,5 milliárd eurót milliárd eurót; legalább 3 tagállam mindegyikében az összes érintett vállalkozás összevont teljes forgalma meghaladja a 100 millió eurót; itt legalább 2 érintett vállalkozás mindegyikének a teljes forgalma meghaladja a 25 millió eurót; legalább 2 érintett vállalkozás legalább 2 érintett vállalkozás mindegyikének teljes közösségi mindegyikének a teljes szintű forgalma meghaladja a közösségi szintű forgalma 250 millió eurót meghaladja a 100 millió eurót, kivéve, ha az érintett kivéve, ha az érintett vállalkozások mindegyike teljes vállalkozások mindegyike teljes közösségi szint forgalmának közösségi szint forgalmának több mint 2/3-át 1 és több mint 2/3-át 1 és ugyanazon tagállamban éri el ugyanazon tagállamban éri el. Olyan összefonódásra tekintettel, amely: nem közösségi léptékű, és legalább 3 tagállam nemzeti versenyjoga szerint felülvizsgálható a vállalkozások a hatóságokhoz történő bejelentést megelőzően indoklással ellátott beadványokkal tájékoztathatják a Bizottságot, hogy az összefonódást neki kellene megvizsgálnia. beadványt haladéktalanul továbbítja az összes tagállamnak. megvizsgálására saját joga alapján hatáskörrel rendelkező bármely tagállam az átvételétől számított 15 munkanapon belül kinyilváníthatja egyet nem értését. ha tagállamok egyike sem nyilvánította ki egyet nem értését 4  az összefonódást közösségi léptékűnek kell tekinteni Bizottságnak be kell jelenteni ( egyetlen tagállam sem alkalmazza nemzeti versenyjogát az összefonódásra.) Előzetes kontroll: A Bizottságnál: az összefonódás végrehajtását megelőzően, a megállapodás megkötését a nyilvános ajánlat közzétételét, az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően kell bejelenteni. A közös piaccal összeegyeztethetőnek kell nyilvánítani: Azt az összefonódást, amely a hatékony versenyt nem akadályozná jelentősen. Különösen: erőfölény létrehozása/ megerősítése következményeként Tpvt. 24. § (1) A vállalkozások összefonódásához a Gazdasági Versenyhivataltól engedélyt kell kérni, ha: valamennyi érintett vállalkozáscsoport azok tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások o előző üzleti évben elért nettó árbevétele együttesen a 15 milliárd forintot meghaladja, és o közöttük van legalább 2 olyan vállalkozáscsoport, melynek az előző évi nettó árbevétele a vállalkozáscsoport tagjai és más vállalkozások által közösen irányított vállalkozások nettó árbevételével együtt 500 millió forint felett van. Mit NEM tartalmaz az EU versenyjog? Tisztességtelen verseny generálklauzulája: Tilos gazdasági tevékenységet tisztességtelenül folytatni különösen: a versenytársak, üzletfelek, a fogyasztók o törvényes érdekeit sértő/veszélyeztető módon o az üzleti tisztesség követelményeibe ütközően jó hírnév megsértése üzleti titok megsértése bojkottfelhívás szolgai utánzás versenyeztetés tisztaságának sérelme tisztességtelen verseny tilalma: bíróság előtt érvényesíthető fogyasztók megtévesztése: GVH jár el, a verseny érdemi befolyásolására alkalmas kivéve: kizárólag a terméken/ csomagoláson/ használati-kezelési útmutatón/ jótállási jegyen jelenik meg Uniós jogalkotás UCP (unfair commercial practices) irányelvà 2005/29/EK irányelv a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról (1) Tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot alkalmazni 5  Tisztességtelen: o ellentétes a szakmai gondosság követelményeivel és o a termékkel kapcsolatban jelentősen torzítja/ torzíthatja: § azon átlagfogyasztó gazdasági magatartását, akihez eljut/ aki a címzettje § egy bizonyos fogyasztói csoportra átlagtagjának a gazdasági magatartását. o Különös tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat, ami: § Megtévesztő § Agresszív Jogpolitikai indokok Tpvt. mögött: piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek: o verseny tisztasága o szabadsága tiltják: o a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, o gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást megakadályozzák: a versenyre hátrányos összefonódásokat A verseny közgazdasági háttere Allokációs hatékonyság: o tökéletes verseny: a gazdasági erőforrások a különböző termékek és szolgáltatások között úgy oszlanak meg, hogy nem lehetséges senki számára előnyt biztosítani anélkül, hogy valaki mást ne érne hátrány o fizetési hajlandóság szerint oszlanak el a fogyasztók között, o ár sosem emelkedik a termelési határköltség fölé o a kibocsátását addig növeli ameddig a határköltség és a határbevétel egybeesik,. o A monopolista: korlátozhatja a kibocsátást és növelheti saját határbevételét. Termelési hatékonyság: o termékeket a legalacsonyabb költség mellett állítják elő, o A monopolisták: magas költségekkel termelnek. o Egyensúlyi helyzet fog kialakulni Dinamikus hatékonyság: o kutatás-fejlesztési tevékenységet stimulál. o bizonyos iparágakban egy cég, bizonyos ideig magas piaci részesedéssel rendelkezhet -- idővel egy versenytárs jobb technológiával képes lehet belépni. A monopólium kártékony hatásai: befolyásolja a piaci árat: egész kibocsátásért -- ár emelése-- a saját termelési költségeinek csökkentésével/ az eladások csökkentésére az ár emelésével (pl.: márkafüggő termékeknél). a kibocsátás alacsonyabb Allokatív hatékonyságvesztés :erőforrások nem a lehető leghatékonyabb módon oszlanak meg. - A termelési hatékonyság is alacsonyabb lehet: o a cég „X-hatékonytalan”: erőforrásokat arra használják fel, hogy a megfelelő termékeket állítsák elő de a kevésbé termelékeny módon (pl.: idejét múlt termelési folyamatokat alkalmaznak). 6  - nem érzi az innováció szükségét. - jóléti transzfer a fogyasztó hátrányára és a monopólium javára Ker-Optika ügy az EUMSZ 34. és 35. cikkébe ütközik az a szabályozás, amely kontaktlencsék árusítását csak fizikai üzletekben teszi lehetővé, teljes mértékben kizárva ezzel az online értékesítést. Nem érinti ugyanúgy a termék magyar gazdasági szereplők általi forgalmazását, mint a más tagállambeli forgalmazók általi forgalmazását Pierre Fabre Dermo-Cosmétique szelektív forgalmazási szerződést kötött a gyártó a forgalmazókkal. ÁSZF: gyógyszerész kötelező jelenlétében forgalmazhatók a termékek. Fro.: de facto kizárja az internetes értékesítést Ez: o korlátozza a forgalmazó kereskedelmi szabadságát, o kizárja a fogyasztó választási lehetőségét, o akadályozza azok számára, akik nincsenek a forgalmazó fizikai vonzáskörzetében. 101. cikkbe ütköző versenykorlátozó célja van. EUB: nem jogszerű a hivatkozás, hogy az arculat megóvása érdekében van szükség az internetes értékesítés teljes kizárására versenykorlátozó célú. Szelektív megállapodási szerződések akkor jogszerűek, ha meghatározott kritériumok teljesülnek: o a termék jellemzői a minőségének fenntartása/ megfelelő használatának érdekében szükségessé teszik o a gyártó egységes, objektív minőségi kritériumok alapján választja ki a forgalmazókat o a kiválasztási kritériumok szükségesek és arányosak a minőségi forgalmazás céljával o a kritériumokat diszkrimináció nélkül alkalmazzák Általános fogalmak Érintett piac: versenytársak felderítése, akik képesek korlátozni a vállalkozás magatartását és megakadályozni abban, hogy a tényleges verseny kényszerítő erejétől függetlenül viselkedjen. Releváns piac: az a konkrét piac, ahol egy bizonyos vállalkozás piaci hatalma érvényesül o ezen keresztül látható, hogy a vizsgált vállalkozás milyen piaci hatalommal rendelkezik. § Kisebb -- könnyebb ott erőfölénybe kerülni. o Két főbb dimenziója van: § termékpiac: annak a terméknek a piaca, ahol az érintett a vizsgálandó magatartását kifejtette § helyettesíthetőség: egyfajta rugalmasságot jelent a fogyasztók és a vertikális partnerek magatartására nézve Vállalkozás: Minden személy vagy szervezet, amely gazdasági vagy kereskedelmi tevékenységet végez. o Gazdasági jellegű cselekmény: áruk/szolgáltatások adott piacon történő felkínálásából áll, ha azt elvileg egy magánvállalkozás is el tudná látni egy adott piacon jövedelemszerzés céljából. Gazdasági jellegű cselekmény: Nem gazdasági jellegű cselekmény: áruk/szolgáltatások adott piacon történő közhatalmi tevékenység: olyan felkínálásából áll, ha azt elvileg egy közérdekű feladat gyakorlása, amely magánvállalkozás is el tudná látni egy az állam alapvető feladatainak adott piacon jövedelemszerzés céljából részét képezi 7  à Diego Cali ügy: olasz magánvállalkozás olajtanker kikötőt működtet à végzett tevékenység a tenger szennyeződésének megelőzése volt, ez egy közérdekű feladat, -- ezek jellegzetes közhatalmi jogosítványok, nem indokolják a versenyjogi szabályok alkalmazását nem közhatalmi és nem is gazdasági jellegű (kulturális, szociális vagy oktatási jellegű) o Autonóm magatartás szükséges hozzá – kizárhatja: § a személy piaci magatartását más irányítja § a vállalkozás piaci autonómiája hiányzik, mivel állami jogszabályok kötelezik az adott magatartás tanúsítására Akkor alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, ha: ténylegesen/ potenciálisan közvetve / közvetlenül a tagállamok közötti kereskedelem szabadságát oly módon veszélyezteti, amely az egységes piac célkitűzésének elérését akadályozná. Válaszfalat emelnek a nemzeti piacok közé a belső piaci verseny struktúrájára fejtenek ki hatást. -- Egy tagállam egész területére kiterjedő megállapodások, gyakorlatok A Consten/Grundig-ügy (ha esetleg más megvilágításban is kérdeznék) a francia Consten és a német Grundig között létrejött szerződés: o a Constenà kizárólag Grundig-termékeket forgalmaz Franciaországban o a Grundig à Franciaországban csak a Constennek szállít + biztosítja, hogy más tagállamból Franciaországba az adott Grundig-termékek ne kerüljenek importálásra ß kizárólagos forgalmazói szerződés gyártó és egy kereskedő között jött lére àegymásnak nem versenytársai,. a 101. cikk (1): vállalkozások – nem versenytársak -- közötti megoldások tilalmáról szól à minden megállapodás elleni fellépést lehetővé tesz, ami az EU-piacon a verseny torzítására alkalmas, a verseny torzítása, korlátozása megvalósulhat: a szerződéskötő felek egyike és egy harmadik közötti viszonyban jelenik meg a vertikális kartellt létrehozó szerződés à,,megállapodás” az EU-versenyjog hatóköre arra az esetre terjed ki, amikor a megállapodás érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet tagállamok közötti kereskedelem érintettsége megállapítható l gyártók, márkák közötti verseny koncepciója: 8 o jogi szabályozás a versenytársak közötti viszonylatokban alkalmazandó o egyazon termék forgalmazói közötti versenyt elimináló megállapodás nem kerülheti el a tilalmazó szabályát azon az alapon, hogy a gyártók, termékek, márkák közötti versenyt elősegíti 9  Kartell cuccok Autonóm piaci magatartás: hiányzik akkor, ha: nemzeti jogszabály kötelezi a vállalkozásokat versenyjogsértésre à ezért nem vonhatók felelősségre. o csak lehetővé teszià még van reziduális autonóm magatartás. egy leányvállalat nem határozhatja meg szabadon piaci magatartását à az anyavállalat utasításait követi o gazdasági egység tana: az anya és a leányvállalat egy vállalkozásnak tekinthető. Az anyavállalat meghatározó befolyás gyakorol àa szavazati jogok több mint 50%-val rendelkezik / más mód Centrafarm ügy: ha egy leányvállalat nem határozhatja meg szabadon piaci magatartását és a megállapodás pusztán a vállalkozások közötti belső munkamegosztással kapcsolatosakà az EUMSZ 101. cikk nem alkalmazható. Akzo Nobel: nem kell vizsgálni az anyavállalat befolyásolását, ha az a részvények 100%-ával rendelkezik à megdönthető vélelem. Egyébként a kettejük közötti összes releváns gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatot meg kell vizsgálni. A kapcsolt/részesedési viszonyban lévő vállalkozások megítélése Az anyavállalat +leányvállalt közötti szerződés à a 101. cikkel szembeni immunis o Beguelin-ügy: a leányvállalat gazdasági önállóságának hiánya miatt mondta ki; o Centrafarm-ügyben: a piacon való szereplés mikéntjének meghatározásában nem volt meg a leányvállalat önállósága, így a megállapodást a vállalatcsoporton belüli munkamegosztás egyik eszközének tekintették. Amennyiben a leányvállalat gazdaságilag/ irányításában elválik az anyavállalattólàa közöttük fennálló megállapodás továbbélésekor a 101. cikk alkalmazhatóvá lesz. anyavállalat a leányvállalatával szemben kiszabott bírság megfizetéséért egyetemlegesen felel. o ha az anyavállalat a versenyjog szabályait sértő magatartást folytató leányvállalatban 100%-os részesedéssel rendelkezik à megdönthető vélelem: anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol leányvállalata magatartására. A jogelőd jogsértéséért a versenyhatóságként eljáró Bizottság a jogutód felelősségét megállapíthatja (a jogutód versenyjogi szankcionálhatósága nem függ a tagállami társasági jogokra tartozó szervezeti váltakozásoktól.) Tilalmazott piaci magatartások: megállapodások összehangolt üzleti magatartás a vállalkozások társulásainak döntései 1. Megállapodás: Bayer ügy akarategységà szándékoltan követik az előírt magatartást. + valamilyen hiteles módon ki is kell fejeződnie Nem szükséges, hogy jogilag kötelező erejű szerződés jöjjön létre. létét a versenyhatóságnak kell bizonyítania. 2.Összehangolt magatartás 10  koordináció egyik formája: tulajdonképpen nem megállapodás -- tudatosan helyettesíti a versennyel járó kockázatokat. A verseny kizár a vállalkozások között minden olyan érintkezést, amelynek célja egy aktuális vagy potenciális versenytárs piaci magatartásának befolyásolása. o Tilos közölni a versenytársakkal azt a magatartást, amelyet a részt vevők elfogadtak vagy elfogadni szándékoznak. o függetlenül kell meghatároznia azt a politikát, amelyet a közös piacon alkalmazni kíván, de ez nem zárja ki azt, hogy a versenytársak viselkedését önállóan megfigyelje.-- bizonyítása a Bizottság feladata. 1. PVC ítélet: több elkövetési magatartás egy folytonosként értékelünk, ha: a. a kartellek működési ideje, a kivitelezés módszerei egybeesnek és b. ugyanazon versenykorlátozó célt követik. A vállalkozás felelőssé tehető akkor is, ha tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az összejátszás része volt egy átfogó versenytorzító tervnek, de a Bizottság nem tudja bizonyítani az összes elkövetési magatartásban való részvételüket. 2. Mentesülés: a. ha nyilvánosan elhatárolódik a vállalkozás a versenyjogsértéstől és b. azt a közigazgatási hatóságnál bejelenti. 3. ICI v. Bizottság-ügy: a. egy festék majd mindegyik előállítója gyakorlatilag egyidejű és azonos mértékű áremelést hajtott végre, ami kiterjedt az olasz, a Benelux államoki, valamint a német piacokra is b. önmagában a párhuzamos piaci lépések nem azonosíthatók a versenyjog által szankcionálandó összehangolt magatartással i. azonban lényeges bizonyító körülmény lehet a párhuzamos viselkedés, amennyiben annak eredményeként a piaci verseny kondíciói a normálisnak tételezhető versenytől eltérőek lesznek pl: 1. az árstabilizálás 2. piaci részesdés konzerválása a fogyasztók lehetőségeinek csorbítása o összehangoltság: § erre utal, ha az áremelések nem jelentettek üzleti kockázatot az egyidejűség és az azonos mérték miatt § információt cserélnek, vagy ha előzetesen közli a vezető gyártó az áremelése idejét és mértékét, és a többiek erről tudva igazodnak § közös tervre, rögzített egyetértésre nincs szükség -- az információk hálózatából Az összehangolt magatartások megállapíthatóságának elemei: tényleges és céltudatos kapcsolat megléte ami a verseny kockázatának eliminálására irányul vagy versenykonformtól eltérővé magatartás Kartell fogalma megállapodások és/vagy összehangolt magatartások 2 vagy több versenytárs között, 11  célja: o koordinálják a versennyel kapcsolatos magatartásukat a piacon és/vagy o befolyásolják a versenyre vonatkozó paramétereket: § vételi és eladási árak rögzítése, § egyéb kereskedelmi feltételek, § a termelési, értékesítési kvóták felosztása, § piac felosztása § az ajánlattételben való összejátszást § az import vagy exportkorlátozásokat, § más versenytársak elleni versenyellenes cselekedeteket. 3.Vállalkozások társulásainak döntése Az azonos típusú vállalkozások tartós együttműködése/ érdek-összehangolása jellemzői: o tagjaik közös érdekeit képviselik és védik: § más gazdasági szereplőkkel, § kormányzati szervekkel, § a nyilvánossággal szemben. Kamarák, szövetségek, érdekképviseleti szervezetek.-- Döntésük lehet nem kötelező is. Ha az állam jogalkotó hatalmat delegál a vállalkozások társulásaira, akkor a 101. cikk tárgyi hatálya megáll, ha: (Wouters-ügy) az állam körültekintő: 1. a közérdekű szempontok 2. lényeges elvek meghatározásánál, amelynek a delegált szabályozásnak meg kell felelnie és az állam fenntartja azt a hatáskört, hogy végső esetben maga hozza meg a döntést. 1. Az általuk kidolgozott szabályzatok döntésnek minősülhetnek a 101. cikk szempontjából. 2. nem mentesülnek: ha a döntést valamilyen hatóság jóváhagyja/közjogi aktusba később átírja. Ha társulás tagjai között miniszter által delegált személy is van/ hatósági funkciókkal is felruházott társulás 101. cikk tilalma alól mentesülő megállapodások: (Wouters-teszt) o össze kell vetni: o a megállapodás/döntés általános kontextusa o a megállapodás /döntés által követett célkitűzések: § jogos közérdek § állami jelleg o a versenykorlátozó hatás és a célkitűzés elválaszthatatlansága, illetve arányossága Mentesülhet, ha a célkitűzéshez kapcsolódó érdekek semlegesítik a versenykorlátozó hatásokat. 12  Wouters-ügy a holland ügyvédi kamara azon előírása, amely szerint tilos volt az ügyvédeknek könyvvizsgáló irodákkal társulniuk, a versenykorlátozó hatások ellenére szükséges volt az ügyvédi szakmának az adott tagállamban érvényesülő szabályok szerinti rendeltetésszerű gyakorlásához A NOB doppingellenes szabályzata: Még ha vállalkozások társulása által hozott olyan döntésnek kell is tekinteni, amely korlátozza a fellebbezők cselekvési szabadságát -- nem minősülne emiatt szükségszerűen a belső piaccal összeegyeztethetetlen versenykorlátozásnak a 101. cikk értelmében, mivel jogos célkitűzése igazolja. megállapodások vagy döntések, amelyek állami jellegük okán mentesülnek a versenytilalmi megítélés alól. Mert: vállalkozások autonóm mozgásterük alapján kell, hogy cselekedjenek ha a nemzeti jogszabályok kényszerítik ki a magatartást/ ténylegesen(!!) iktatják ki teljesen a versenyt az autonómia hiányzik! o DE! Ha csak a körülményeket teremti meg -- tényleges versenykorlátozó fellépés a vállalkozás autonóm lépésére vezethető vissza nem mentesül a felelősség alól (ez nem zárja ki, hogy az állam is felelősségre vonható legyen) Hatás a tagállamok közötti kereskedelemre 3 tényezőnek kell fennállnia a 101. cikk alkalmazhatóságához: a tagállamközi kereskedelem érintettsége: nemzetközi tranzakció: export- vagy importkorlátozás felek különböző tagállamokban honosak/működnek; cselekedet több tagállam terültén történik. (ha a hatás érzékelhető: elegendő a tagállam egy részének érintettsége is) a tagállamközi kereskedelemre gyakorolt hatás (elégséges ennek ésszerűen megalapozható lehetősége) e hatásnak az érzékelhető volta: o Megdönthető pozitív vélelem, ha: § egy megállapodás természeténél fogva alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására § megjelölt forgalom a megáll. tárgyát képező termékekből meghaladja a 40 millió eurót. § felek piaci részesedése meghaladja az 5%-ot – NEM, ha: egy tagállam egy részét fedi le. A felek összesített piaci részedése a megállapodás által befolyásolt egyik Közösségen belüli érintett piacon sem haladja meg az 5%-ot és Horizontális megállapodás Vertikális megállapodás A vállalkozások összesített éves közösségi A szállító összesített éves közösségi forgalma a forgalma a megáll.tárgyát képező termékekből megáll.tárgyát képező termékekből nem nem haladhatja meg a 40 M eurót haladhatja meg a 40 M eurót 13  Versenykorlátozó tartalom vagy hatás 1 Először az adott megállapodás tartalmát, célját(object) kell vizsgálni és megítélni. Nem állapítható meg a sérelem ezen a szinten Megállapítható a sérelme ezen a szinten Fel kell tárni, hogy lehet-e versenyellenes A versenyhatóságnak nem feladata bemutatni, 2 hatása (effect) hogy a megáll.versenyellenes hatásokat produkált Különbségtétel oka: összejátszás bizonyos formái már természetüknél fogva úgy tekinthetők, hogy károsak a rendes verseny megfelelő működésére. 1 Bizonyos célok önmagukban a versenyt korlátozónak minősülnek: § szelektív forgalmazási megállapodások is általában célzott korlátozások (Pierre- Fabre-ügy) § A Premier League futballmeccsek közvetítésére kiadott, területi kizárólagossággal járó műsorsugárzási engedélyek céljuk alapján minősültek versenykorlátozó megállapodásnak, mivel azok a műsorsugárzási szolgáltatás határon átnyúló nyújtásának tiltására vagy korlátozására irányultak 2 o Versenykorlátozó hatás: a tényleges/ potenciális versenyre olyan hatással van, hogy az érintett piacon az árakra/ a kibocsátás szintjére/az innovációra/ választékra/ minőségre negatív hatása ésszerűen előrelátható. § Horizontális kapcsolatokban: árrögzítő, piacfelosztó, kizárólagosságot adó megállapodások az üzleti feltételek összehagonlása értékes információ kicserélése a gyártás, piacra lépés, marketin vagy befektetés megállapodáson alapuló korlátozása kívülállók kizárása a kapcsolódó üzleti-kereskedelmi folyamatokból közös beszerzés, értékesítés, marketing a piaci szereplést, lehetőségek kihasználását visszafogó korlátozások a termelési/szakosítási együttműködés formái -- a közös vállalkozások alapítása! § Vertikális kapcsolatokban: exporttilalmi, a továbbeladási árat meghatározó: o kiskereskedelmi árrögzítés, o minimum kiskereskedelmi árak meghatározása abszolút területi védelem az áru kereskedelmét egyoldalúan korlátozó egyéb kikötések: az egyedüli márka kikötése, amikor a vevő köteles valamely terméktípusra vonatkozó megrendeléseit egyetlen szállítóra korlátozni 14  kizárólagos forgalmazás, amikor a forgalmazási megállapodásban a szállító vállalja, hogy termékeit egy adott területen csak egy forgalmazónak értékesíti, a forgalmazó pedig egyúttal korlátozva van a más területeken való értékesítésben franchise-megállapodások kizárólagos szállítási megállapodások szelektív forgalmazási megállapodások: általában márkás termékek esetében alkalmazott korlátozások, amelyek értelmében a kereskedők számának korlátozása olyan kiválasztási szempontoktól függ, amelyek a termék jellemzőihez kapcsolódnak előzetes hozzáférési kifizetések: olyan rögzített díjak, amelyeket a szállítók a vertikális kapcsolat keretében az érintett időszak elején fizetnek a forgalmazóknak, hogy hozzáférést szerezzenek forgalmazási hálózatukhoz Pl: A gyógyszerágazatban a gyártó és kereskedő közötti olyan megállapodást, ami eltérő árazást alkalmazott az exportra szánt, ill a belföldi forgalomba szánt gyógyszerek tekintetében—alkalmas, hogy visszaállítsa a kereskedelem nemzeti korlátait A megállapodás versenykorlátozó jellegét abban a tényleges összefüggésben kell értékelni, ahogyan a verseny alakulna a megállapodás és a vélt korlátozásainak hiányában. A Bizottság 2011. évi közleménye az együttműködési megállapodásokról horizontális megállapodásokra való alkalmazhatóságról Def.: termelés/ forgalmazás azonos szintjén működő több gazdasági társaság közötti: i. megállapodás ii. összehangolt magatartás. o 2 tényleges/potenciális versenytárs által kötött megállapodás o adott esetben a nem versenytársak között létrejött horizontális együttműködési megállapodások is o megállapodások fajtái: § kizárólagos: korlátozza a felek lehetőségét, hogy akár versenytársaikkal, akár harmadik felekkel szemben független gazdasági szereplőként lépjenek fel § nem kizárólagos: hozzájárulásoktól teszik függővé a felek a döntéseit -- jelentős mértékben csökkentik döntéshozatali függetlenségüket a felek pénzügyi érdekeit érintik oly módon, hogy azok döntéshozatali függetlensége érzékelhetően csökken Alábbi egyedi megállapodások: K+F, gyártási, beszerzési, értékesítési, szabványosítási megállapodások 15  mely megállapodások: nem esnek a 101. cikk tilalma alá, esnek vélhetően ill. biztosan a tilalom alá Küszöbérték, ami együttesen alacsony piaci részesedésnek minősül az érintett vállalkozások tekintetében ez alatt: ,,biztonságos övezet” megállapodások: nem valószínű, hogy a horizontális megállapodás a 101. cikk szerinti versenykorlátozó eredményre vezet Valamennyi megállapodástípus esetében meghatározza melyek azok, amelyek, amik jó eséllyel mentesülhetnek/ nem mentesülnek. o A meglévő termékek fejlesztésére/új termékek kifejlesztésére irányuló K+F megállapodások nem esnek tilalom alá, ha azok olyan tevékenységre irányulnak, amelyet a felek külön nem tudnának megvalósítani. o Gyártási megállapodások: § Nehezebben mentesülnek a mert arra ösztönözhetik a feleket, hogy számos tényezőt egymáshoz igazítsák. § Nem versenykorlátozó az, amely az új termék piacra vezetésének egyetlen módja. o Értékesítési megállapodások: § általában helyettesítő termékeik eladás, forgalmazása vagy promóciója terén folyó együttműködésre irányulnak. § Nem vet fel versennyel kapcsolatos aggályokat az olyan értékesítési együttműködés, amely nélkül az egyik fél nem tudna piacra lépni stb. o Szabványosítási megállapodások: § célja olyan műszaki/ minőségi előírások meghatározása, amelyeknek a termékeknek/ gyártási folyamatoknak/ módszereknek meg kell felelniük, § versenykorlátozó hatásúak lehetnek: ha nyomást jelenteken 3. felekre a szabványnak nem megfelelő termékek értékesítése/ bizonyos technológiák kizárása kapcsán. § általában nem korlátozzák a versenyt: nem állítanak ilyen megfelelési követelményt, a szabványhoz ésszerű, megkülönböztetés-mentes hozzáférést biztosítanak Bizottság 2001-es közleménye alapján Völk v Vervaecke: egy megállapodás a tilalmon kívül esik, ha csak jelentéktelen hatással van a piacra. Konjunktív feltételek: o piaci részesedés: De minimis szabályok: 16  Horizontális Vertikális felek együttes részesedése nem részes felek egyedi piaci haladhatja meg a 10%-ot a részesedése nem haladhatja meg a releváns piacon, 15%-ot. o A „kőkemény” korlátozásokra ezek nem alkalmazhatók: o árrögzítés o kibocsátás vagy az értékesítés korlátozása o piacok /vevők elosztása o kiskereskedelmi árrögzítés o területi korlátozások o Forgalom o Egy tagállam egészét/részét fedi-e le Kumulatív hatás: o Piaci szereplők közötti hasonló párhuzamos megállapodások hálózata következtében a piaci verseny már korlátozott. o Ilyen esetekben a 10, illetve 15%-os helyett egységesen csak 5%-os piaci részesedés esetén alkalmazható ez az immunizáló technika. o kis- és közepes vállalkozások: -- közöttük létrejövő megállapodásokat fő szabályként a Bizottság nem vizsgálja o A 250 főnél nem több munkavállalót foglalkoztató vállalkozások, melyek o éves forgalma nem haladja meg a 40 millió eurót/ mérlegfőösszege nem haladja meg a 27 millió eurót, Kivételi rendszer 4 konjunktív feltétele: 1. hatékonyság származik belőle à költség vagy minőségi hatékonyság 2. nélkülözhetetlen – hatékonyság nagyobb a megállapodással és korlátozásaival is, mint anélkül 3. fogyasztók méltányosan részesednek 4. versenyt nem zárja ki Horizontális kartellek Árazás: minimum árak, irányárak, ajánlott árak, vételi árak, meghatározása, és ezzel egyenértékű az árkedvezmények, diszkontok korlátozása, a kereskedelmi vagy kiskereskedelmi árrések meghatározása. Piacfelosztás: földrajzi alapon fogyasztói csoportok szerint pl. BP Kemi-DDSF megállapodás: DDSF: fogyasztók, BP Kemi: nagyfogyasztók közbeszerzési kartellek ajánlattevők összejátszása kizárólagossági megállapodások megkötése 17  közös beszerzés- értékesítés- marketing kvótamegállapodások: pl. olasz nyers dohány ügy, amelyben a dohányfeldolgozók a beszerzéseiket osztották fel. Milyen mennyiséget, kitől szerzik be a versenytárs feldolgozók. befektetések korlátozása vagy ellenőrzése: o pl. francia sör-ügy (sörgyártók háborúja), o Vitamin (II) ügy: Négy C-vitamin gyártó a legfontosabb vásárlóikra vonatkozó adatokat egyeztették. A fontosabb vásárlók által a vitaminért fizetett árról a gyártók informálták a versenytársakat és megállapodtak, hogy melyikőjük milyen mennyiségben értékesít az adott vásárlónak kollektív bojkott pl. együttesen megszakítják a kapcsolatukat/ az értékesítést egy vásárlóval információcsere o ha összejátszás részeként kerül alkalmazásra-- tiltott, o mérlegelendő horizontális együttműködési megállapodások K+F, szakosítási megállapodások Vertikális kartellek o GlaxoSmithKline: angol gyógyszergyártó olyan megállapodást kötött spanyol nagykereskedőivel, hogy termékeik egy adott áron értékesíthetik tovább a spanyol forgalmazók felé, viszont magasabb árat írt elő arra az esetre, ha az értékesítés külföldre irányult. o A párhuzamos kereskedelem korlátozására irányuló megállapodás versenykorlátozó célú. Nem kell vizsgálni a versenyre gyakorolt hatását, mert mindenképpen a belső piaci integrációt veszélyezteti. Típusai (márkák közötti verseny és márkán belüli verseny): kizárólagos értékesítés pl. Consten/Grundig Aktív értékesítés Passzív értékesítés aktívan fordulnak az egyedi egyedi ügyfelektől felszólítás nélkül ügyfelekhez (közvetlen érkező kérésre adott válasz (áruk levélmegkeresés, kéretlen szállítása, szolgáltatások nyújtása az elektronikus levél küldése, ilyen ügyfelek részére) látogatások). Olyan általános jellegű hirdetés, Hirdetés, más promóció, amely promóció, amely elérheti ugyan a kifejezetten az adott más forgalmazók vásárlóit, de ügyfélcsoportot/ adott területen amely egyben ésszerű eszköze az található ügyfeleket célozza meg ilyen területeken vagy ügyfélcsoportokon kívüli ügyfelek elérésének. Internet passzív vagy aktív-e? 3 felek weboldalain elhelyezett ha az ügyfél felkeresi a honlapot és területi alapú hirdetések az arra a kapcsolatba lép a forgalmazóval. területre irányuló aktív Az, hogy választható az adott nyelv, értékesítések egyik formáját nem változtat az értékesítés passzív képezik, ahol ezek a hirdetések mivoltán. láthatóak szelektív értékesítés: 18  o Célja, hogy a kiskereskedők minimum közös standardoknak megfelelően legyenek kiválasztva pl az árú megjelenítése vagy a fogyasztónak nyújtott szolgáltatás színvonala tekintetében. o A gyártó a márkához fűződő jó hírnév fenntartására törekszik, ezért csak ezeknek a kiskereskedőknek ad értékesítési jogot. A rendszer tagjai számára megtilthatja a gyártó a fel nem hatalmazott kereskedők számára történő értékesítéseket. o 2 termékcsoport esetében megengedett: § luxustermékek § műszakilag bonyolult, magas színvonalú termékek gyártása o Nem ütközik bele a 101. cikk (1) bekezdésébe, ha 4 feltétel teljesül: 1. a termék jellege indokolja a szelektív értékesítést 2. a gyártó kizárólag minőségi kritériumokat állít fel a forgalmazási jog elnyeréséhez és ezeket a feltételeket diszkrimináció nélkül, egységesen alkalmazza a. minőségi kritérium: 1. az eladó személyzet szakképzettsége, 2. az árusítóhely megfelelősége, felszereltsége b. mennyiségi kritérium: 1. értékesítőnek minimum eladási mennyiséget/forgalmat kell vállalnia. 2. A gyártó korlátozza az értékesítők számát. 3. a kiválasztási kritériumok arányosak 4. a rendszer célja a verseny ösztönzése és ezáltal a korlátozásokat kompenzálja o A gyártó megtilthatja: § A nem engedélyezett telephelyről történő működést. § a nem engedélyezett forgalmazók számára értékesítsék a terméket a rendszer tagjai. § 5 évig versenytárs termékeket nem értékesíthetnek. o De nem tilthatja meg, hogy MEGHATÁROZOTT versenytársak termékeit értékesítse-- mert az kollektív bojkotthoz vezethet. o Amennyiben kombinálják kizárólagos értékesítéssel: § gyártó megtilthatja a más forgalmazók területén történő üzletnyitást, § de mind az aktív mind a passzív értékesítés lehetőségét nyitva kell hagynia a kereskedő számára. o Nem kombinálható a kizárólagos beszerzési kötelezettséggel, mivel a rendszer tagjait nem korlátozthatja abban, hogy egymástól szerezzék be a terméket. Franchise: o Termékértékesítés vagy szolgáltatás nyújtása jogbérletbe adó szellemi tulajdonjogának licencbe adása mellett valósul meg o az eladó folyamatos technikai-műszaki segítséget is nyújt. o A jogbérletbe vevő díjat fizet a jogbérletbe adót megillető know-how, márkanév, dizájn, logó és más szellemi tulajdonjogok használatának jogáért. o 330/2010/EU rendeletàKnow-how: a szállító tapasztalataiból eredő és kipróbált, nem szabadalmaztatott gyakorlati ismeretek titkos, lényeges és azonosított együttese. § Titkos=nem ismert széles körben, illetve nem könnyen hozzáférhető. § Lényeges= jelentős és hasznos a vevő számára a szerződés szerinti áruk /szolgáltatások felhasználásához, eladásához vagy viszonteladásához. 19  § Azonosított= azt jelenti, hogy a kh-ról kellően átfogó ismertetés áll rendelkezésre, amelynek alapján megállapítható, hogy a kh kimeríti a titkosság és lényegesség ismérveit. o A franchise lehetővé teheti a jogbérletbe adó számára, hogy a termékeit – korlátozott mértékű befektetéssel – egységes hálózaton keresztül forgalmazza. o Ha a megállapodás lényegi tárgya nem versenykorlátozó egyedi korlátozások? (járulékos jellegűek-e?) § Járulékos korlátozás: közvetlenül kapcsolódik és szükséges a megállapodás nem versenykorlátozó lényegi tárgyának végrehajtásához és azzal arányos. o Szerződési kikötések lehetnek: § Tilos a megállapodás ideje alatt és a megszűnésétől számított 1 évig bármilyen hasonló üzleti tevékenység folytatása üzleti tevékenységet eladnia vagy az üzletvezetés másnak átengedie -ezek szükségesek a know-how és a technikai-műszaki segítségnyújtás védelméhez § a jogbérletbe adó utasításai szerint kell az üzlethelyiséget felszerelni és dekorálni. § Reklámokhoz az előzetes jóváhagyás szükséges § a terméket kizárólag a jogbérletbe adótól szerezheti be -ezek a kikötések szükségesek a franchise jó hírnevének és egységességének védelméhez o ha ez szükséges a franchise hálózat egységes jellegének és színvonalának fenntartásához: § A franchise-vevő versenytilalmi kötelezettsége az általa vásárolt áruk és szolgáltatások tekintetében nem tartozik a 101. cikk (1) bekezdésének hatálya alá § versenytilalmi kötelezettség időtartamának sincs jelentősége a 101. cikk (1) bekezdése szempontjából, ha az nem haladja meg a franchise megállapodás időtartamát. kizárólagos beszerzési megállapodások o Versenykorlátozó cél nincs, de hatása lehet: § Van-e a piacon működő egyéb forgalmazóknak kizárólagos beszerzési megállapodása? § Lehetősége van-e a gyártóknak a piacra betörni vagy meglévő részesedésüket emelni? § A hasonló megállapodások együttes hatásaként piaclezáró hatás keletkezhet. Ha a vizsgált megállapodás ehhez a hatáshoz jelentősen hozzájárul versenykorlátozó hatása van. 330/2010/EU rendelet A vertikális megállapodásokra vonatkozik Def: olyan megállapodás /összehangolt magatartás, amely: o a termelési /értékesítési lánc különböző szintjein tevékenykedő 2 vagy több vállalkozás között jön létre, és o amely azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egyes áruknak vagy szolgáltatásoknak a felek által történő vásárlása, értékesítése vagy viszonteladása történik. Versenytilalmi kötelezettség: o olyan közvetlen vagy közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő: 20  § nem gyárt, vásárol, ad el vagy értékesít viszonteladás keretében a szerződés szerinti árukkal vagy szolgáltatásokkal versengő árut vagy szolgáltatást, § érintett piacon a szerződés szerinti áruk és szolgáltatások, valamint azok helyettesítői tekintetében – az előző naptári évi beszerzései értéke, vagy ahol ez bevett ipari gyakorlat, mennyisége alapján számítva – a vevő összbeszerzésének több mint 80 %- a a szállítótól vagy az általa megjelölt másik vállalkozástól kell hogy származzon. § Piaci részesedési küszöb: A 2. cikk szerinti mentesség azzal a feltétellel alkalmazható, hogy: o a szállító piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol eladja a szerződés szerinti áruit és szolgáltatásait, és o a vevő piaci részesedése nem haladja meg a 30 %-ot azon az érintett piacon, ahol vásárolja a szerződés szerinti árukat és szolgáltatásokat. Mentesség Főszabály: 101. cikkének (1) bekezdése nem alkalmazandó a vertikális megállapodásokra csak akkor alkalmazható: o vállalkozások társulása és annak tagjai között létrejött, o az ilyen társulás és annak szállítói között létrejött vertikális megállapodásokra, ha: valamennyi tag árukat értékesítő kiskereskedő ha a társulás egyetlen tagjának saját kapcsolt vállalkozásaival együtt elért teljes éves üzleti forgalma sem haladja meg az 50 millió EUR-t. A csoportmentességi kedvezmény megszüntetésével járó korlátozások – különösen súlyos korlátozások: mentesség nem alkalmazandó azokra a vertikális megállapodásokra, amelyek célja – közvetlenül vagy közvetve, önmagukban vagy más, a felek irányítása alatt álló tényezőkkel együtt – a következő: o a vevő azon képességének korlátozása, hogy saját eladási árát megállapítsa -- nem sértve azt a lehetőséget, hogy a szállító megállapítsa a maximális eladási árat vagy eladási árat javasoljon, feltéve hogy azok nem vezetnek rögzített vagy minimális eladási árhoz; o korlátozás arra vonatkozóan, hogy a vevő milyen területen, illetve milyen vevőkör számára értékesítheti a szerződés szerinti árukat vagy szolgáltatásokat, kivéve: (tehát itt alkalmazható) § a szállító számára fenntartott/ általa más vevőhöz rendelt kizárólagos területen/ ügyfélcsoportnak történő aktív értékesítés korlátozását – ha ez nem korlátozza a vevő ügyfelei általi értékesítést, § a végső felhasználók számára a nagykereskedőként működő vevő általi értékesítések korlátozását, o egy szelektív forgalmazási rendszer tagjai által a nem engedélyezett forgalmazók részére történő értékesítések korlátozását a szállító által e rendszer működtetésére fenntartott területen, és § a vevő azon képességének korlátozását, hogy beépítés céljára szállított összetevőket értékesítsen olyan ügyfelek számára, amelyek azokat a szállító által előállított árukkal azonos típusú áruk gyártásához használnák fel; o egy szelektív forgalmazási rendszer kiskereskedő tagjainak a végső felhasználók részére történő aktív vagy passzív értékesítésének korlátozása – lehet csinálni: a rendszer valamely tagja számára megtiltsák a nem engedélyezett telephelyről történő működést; o a szelektív forgalmazási rendszeren belül végrehajtott keresztszállítások korlátozása a forgalmazók között (a kereskedelem különböző szintjein működő forgalmazók között is!) 21  o olyan korlátozás, amelyben az összetevők szállítója és az azokat beépítő vevő állapodott meg, és amely abban korlátozza a szállítót, hogy az összetevőket pótalkatrészként értékesítse a végső felhasználóknak, javítóműhelyeknek vagy más szolgáltatóknak, amelyeket a vevő nem bízott meg áruinak javításával illetve karbantartásával Fekete lista: mentességet nem lehet alkalmazni a következő, vertikális megállapodásokban szereplő kötelezettségekre: bármely olyan közvetlen /közvetett versenytilalmi kötelezettség, amely határozatlan időre/ 5 évet meghaladó időtartamra szól; o határozatlan időtartamra kötöttnek tekintendő a versenytilalmi kötelezettség, ha időtartama 5 évet meghaladóra hallgatólagosan meghosszabbítható o nem alkalmazandó: (tehát mentes lesz!) ha a szerződés szerinti árukat/szolgáltatásokat a vevő: § a szállító tulajdonában lévő § a szállító által a vevővel kapcsolatban nem álló harmadik személytől bérelt helyiségekből és területekről értékesíti, feltéve, hogy a versenytilalmi kötelezettség időtartama nem haladja meg a vevő birtoklásának időtartamát bármely olyan közvetlen/közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a vevő a megállapodás megszűnése után nem gyárt, nem vásárol, nem ad el vagy viszonteladás keretében nem értékesít árukat vagy szolgáltatásokat; o A MENTESSÉG ALKALMAZANDÓ, HA A kötelezettség: § a versengő árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozik; § azokra a helyiségekre és területekre korlátozódik, ahol a vevő a szerződés időtartama alatt működött; § a szállító által a vevőre átruházott know-how védelméhez elengedhetetlen; § időtartama a megállapodás megszűnését követő 1 éves időtartamra korlátozódik. A NEM SÉRTI a közkinccsé még nem vált know-how hasznosítására és nyilvánosságra hozatalára vonatkozó határozatlan időtartamú korlátozás lehetőségét bármely olyan közvetlen /közvetett kötelezettség, amelynek értelmében a szelektív forgalmazási rendszer tagjai meghatározott versenytárs szállítók márkáit nem értékesítik. A tilalom alóli mentesítés feltételei Az alkalmazásától el lehet tekinteni, ha: vállalkozások közötti megállapodás -- csoportja; vállalkozások társulásai által hozott döntés -- csoportja; összehangolt magatartás – csoportja o hozzájárul az áruk termelésének / forgalmazásának javításához o fejlődés előmozdításához, o lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: § az vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek nem nélkülözhetetlenek; § lehetővé tenné a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt. Csoportmentességek: bizonyos megállapodásokra leírják azon feltételeket, amelyek mindegyikének teljesülésekor a mentesség automatikusan megadottnak tekinthető -- nem kell vizsgálni, hogy teljesülnek-e a (3) bekezdés feltételei, mert megfelelnének azoknak o részleges megfelelés – EGYEDI MENTESÜLÉS 22  o kis- és középvállalkozások együttműködését teszik könnyebbé. o RENDELETEK: o A vertikális kapcsolatok körében a vertikális megállapodásokra és összehangolt magatartásokra a 330/2010/EU rendelet o A gépjármű-forgalmazási és szervizmegállapodásokra vonatkozó 461/2010/EU csoportmentességi rendelet o A technológiaátadási megállapodások bizonyos kategóriáira a 772/2004/EK rendelet o A szakosítási megállapodásokra vonatkozó 1218/2010/EU bizottsági rendelet o Kutatási és fejlesztési megállapodások vonatkozásában a 1217/2010/EU rendelet o A biztosítótársaságok együttműködésére alkotott 267/2010/EU rendelet. o A vonalhajózási társaságok (konzorciumok) együttműködésének kérdéseiről hozott 906/2009/EK rendelet Gazdasági előnyök 2 csoportját azonosítja: költségelőnyök: vállalkozások különböző eszközeik egyesítésével olyan termelési adatokat képesek produkálni, amelyekre egyedül nem lennének képesek. -- különböző termékek forgalmazói közös eszközt vesznek igénybe a forgalmazáshoz minőségi előnyök A fejlődésre tekintettel mentesített megállapodások: a kutatás-fejlesztési együttműködés, specializáció, technológiatranszfer, új magas szintű technológia bevezetése, szabadalom vagy know-how hasznosítás, gyengébb versenypozíciók erősítése vagy új gyártó piacra lépése a megállapodás eredményeként, a hatékonysági mutatók javítása, választékbővítés, a minőség javítása vagy kontrollja. GEAE/P&W-ügy a Bizottság azon az alapon mentesített egy két vállalkozás közötti, új repülőgép kifejlesztésére vonatkozó megállapodást, hogy a fejlesztésre egyedül egyik vállalat sem lett volna képes annak időigényes és költséges jellege miatt—eredménye: egy jobb teljesítményű és olcsóbb működési költségű gépet sikerült létrehozni Magánjogi jogkövetkezmények 1. Semmisség: 101. cikk (2) A tiltott megállapodás vagy döntés SEMMIS—ha beleütköznek az EU jogba A megállapodás egyéb részeinek semmissége a nemzeti jog alapján dől el. Abszolút terjedelmű, automatikus, visszaható hatályú 2. Kártérítési felelősség: A jogsértéssel okozati kapcsolatban 3 személynél kár lép fel. Courage v Crehan: a 101. cikk teljes körű érvényesülését és gyakorlati hatását veszélyeztetné, ha nem lenne megengedett a magánszemélyek számára, hogy kártérítést érvényesítsenek DE ! minden tagállam 23  belső jogrendszerének kell kijelölni azokat a bíróságokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek és lefektetni az eljárási szabályokat az egyenértékűség és hatékonyság elveinek tiszteletben tartásával. Mi a helyzet, ha a károsult hozzáférést kér a versenyhatóság aktájához, amelyben az engedékenységi iratok vannak? o Pfleiderer-ügy: a kartellekre vonatkozó uniós jogi rendelkezésekkel nem ellentétes, hogy egy adott személy hozzáférhessen egy uniós versenyjogi jogsértésben részt vevővel kapcsolatosan valamely engedékenységi eljárás keretében átadott dokumentumokhoz. o A tagállamok feladata a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférési jogával kapcsolatos nemzeti szabályok megállapítása és alkalmazása. o Az információk közléséhez, illetve azok védelméhez fűződő érdekeket a nemzeti bíróságok csak esetről esetre, a nemzeti jog keretében és az adott ügy valamennyi releváns elemének figyelembevételével mérlegelhetik. Donau Chemie ítélet: az osztrák jog szerint az ügyben félként részt nem vevők csak a felek hozzájárulásával férhetnek hozzá a kartellbíróság aktáihoz. Különösen az engedékenységi programok hatékonyságához fűződő, az osztrák kormány által ebben az ügyben hivatkozott közérdeket illetően ki kell emelni, hogy tekintettel a nemzeti bíróságok előtt indított kártérítési kereseteknek a hatékony verseny Unióban történő fenntartása szempontjából vett jelentőségére azon kockázatra történő puszta hivatkozás, hogy a versenyjogi eljárás aktájában szereplő és a keresetek megalapozásához szükséges bizonyítékhoz való hozzáférés befolyásolja azon engedékenységi program hatékonyságát, amelynek keretében ezen iratokat közölték az illetékes versenyhatósággal, nem elegendő az e bizonyítékokhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához. 24  Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos: egy/ több vállalkozásnak a belső piacon /annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése-- amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen: tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése; a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára; egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. Közgazdasági alapja: Jogi definíciója (United Brands ügy): egy vállalkozás olyan gazdasági erővel rendelkezik, amely képessé teszi az érintett piacon a hatékony verseny fenntartásának megakadályozására azáltal, hogy a versenytársaitól, vásárlóitól és végső sorban a fogyasztóitól érezhető mértékben függetlenül viselkedjen. Speciális felelőssége van. Fontos szempontok: a vállalkozás piaci részesedése a piac koncentrációjának szintje piacra lépési korlátok kiegyenlítő vevői erő: vevő mérete, fontos kereskedelmi partner -- Képesek arra, hogy rövid időn belül új szállítótól szerezzék be a terméket vagy vertikálisan integrálódjanak, ezért a piaci erővel rendelkező szállító nem képes nyereségesen árat emelni. A releváns termékpiac szűkebb-- nagyobb esélye van a domináns pozíció megállapításának. termékek helyettesíthetősége: o azonos piacot alkotnak, ha termékek (szolgáltatások) egymással helyettesíthetők. o alkalmasak arra, hogy egy állandó igényt egyaránt kielégítsenek, és egyúttal elhatárolhatók mint termékcsoport más termékektől, továbbá a versenyhelyzetek vizsgálata során egyaránt figyelembe kell venni a versenyfeltételeket, valamint a kínálati és keresleti szerkezetét is. A nyersanyag és alkatrészek piaca önálló releváns piacnak tekinhető. Michelin-ügy o a gyártók által az új gépkocsikra felszerelt új autógumi és a használók által a kiszolgáltak helyett vásárolt új autógumi piaca két különböző termékpiacot jelentett tekintettel arra, hogy azok keresleti piaci teljesen eltérő A keresleti oldal: a vásárló tényleges választási lehetősége fennáll. A kínálati oldalon: a gyártók erőforrásaikat át tudják alakítani, és ezzel a kínálati oldalon meg tudnak jelenni. A releváns földrajzi piac 25  a verseny kondíciói megfelelően homogének ahhoz, hogy a gazdasági-piaci hatalom domináns pozícióként legyen értékelhető. A kiindulópont: o a vizsgált vállalkozás eladási piacának földrajzi kiterjedése; o a szállítási lehetőségek, o az értékesítési-forgalmazási hálózatok működési területei, o a visszaélési elem megvalósulásának földrajzi területe o hátrányt szenvedő piaci szereplők működési területei is fontos tényezők lehetnek. A relatív árak változásait követő helyettesítés: felek rövid távon és elhanyagolható költségekkel átirányítják-e megrendeléseiket máshol lévő vállalkozásokhoz. A 102. cikk alkalmazásához legalább a belső piac jelentős része kell, hogy legyen a releváns földrajzi piac.! Dominancia megállapíthatósága: o kritériumok egyenkénti és összesített hatása alapján történik a gazdasági hatalom mértékének meghatározása. o Figyelembe kell venni: a piac versenystruktúráját § érintett vállalkozás piaci részesedését: attól hogy magas még nem feltétlenül domináns is Az erőfölény nem valószínűsíthető 40%-os piaci részesedés esetén § a tényleges versenytársak terjeszkedésének /piacra lépésének lehetőségét A piacra lépési akadályok: amennyiben a piacon a piacra lépés vagy terjeszkedés valószínű, időszerű és elegendő, a potenciálisan erőfölényes helyzetben lévő vállalkozást elrettenheti a visszaélésszerű magatartásával. Akkor valószínű, ha az a versenytárs számára kellően nyereséges. Akkor időszerű, ha kellően gyors és akkor elegendő, ha kellő nagyságrendű ahhoz, hogy elriasszon a jelentős piaci erő gyakorlásától. o a szellemi tulajdon különböző formái: § a szabadalmak: szerzői jogok erejénél fogva lesznek ezek gyakorlói meghatározó piaci helyzetben o a hatósági-jogszabályi feltételek o törvényi monopóliumok o A technológiai előny mint piacra lépési akadály megítélése ellentmondásos o a vertikálisan integrált jól kiépített forgalmazói hálózat o átállási költség nagysága § a kiegyenlítő vevői erőt: az érintett vevői kör képes arra, hogy védekezzen az erőfölényben lévő vállalkozás piaci erejével szemben o vizsgált vállalkozás piaci magatartása § diszkiminatív árak alkalmazása § az irreálisan alacsony árakon történő eladás Visszaélés o a vállalkozás piaci jelenléte úgy befolyásolja a piac szerkezetét, hogy egyrészt gyengül a verseny hatásfoka, másrészt ennek következtében a kialakult versenyviszonyokhoz képest eltérő módszerek érvényesülnek, ami meghiúsítja, hogy az addig fennálló versenyviszonyok fennmaradjanak vagy javuljanak. 26  o A magatartás alkalmas versenykorlátozó hatás kifejtésére vagy valószínűen ilyen hatással jár. o Visszaélések csoportosítása kizsákmányoló típusú: a tőle függőkkel szemben alkalmaz tisztességtelen, ésszerűtlen feltételeket. Diszkriminatív árak, túlzó árak alkalmazása kizáró típusú: aktuális vagy potenciális versenytársak kiszorítása a piacról, azért, hogy tovább csökkentse a versenyt. Piaci struktúra további romlása. Felfaló árak, kizárólagossági kikötések. o fogyasztókat károsító piaclezárás: amikor az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása megakadályozza vagy kizárja a tényleges vagy potenciális versenytársak hozzáférését a beszerzési forrásokhoz/piacokhoz, ami által az erőfölényben lévő vállalkozás nyereségesen emelhet árat a fogyasztók kárára o áralapú versenykorlátozó magatartás: a Bizottság akkor avatkozik be, ha a szóban forgó magatartás képes meggátolni azoknak a versenytársaknak a részvételét a versenyben, amelyek egyébként éppoly hatékonyak, mint az erőfölényben lévő vállalkozás o Lehetőség van arra, hogy bizonyos magatartások indokoltnak és igazolhatónak minősüljenek. o Vállalkozásnak azt kell bizonyítania, hogy: § a magatartás objektív szükséges (pl. a termék jellegéhez egészségügyi vagy biztonsági okok kapcsolódnak), § jelentős hatékonyságjavulást eredményez, amely képes a fogyasztókra gyakorolt versenykorlátozó hatás ellensúlyozására. o Az kell, hogy elengedhetetlen legyen a vállalkozás által kitűzött cél eléréséhez, valamint hogy arányos legyen azzal. Tárgyalt típusok: kizárólagossági megállapodások: o Az erőfölényben lévő vállalkozás oly módon próbálja kizárni versenytársait, hogy vevőivel olyan megállapodást köt, amely értelmében ezek kizárólag vagy jelentős részében az erőfölényben lévő vállalkozástól vásárolnak, aminek következtében elérhetetlenek lesznek a versenytársak számára. o Valószínűsíthető, hogy a fogyasztók összességében nem járnak jól. o Ha az erőfölényben lévő vállalkozás valamennyi vagy a legtöbb vevő számára megkerülhetetlen kereskedelmi partner, akkor még egy rövid ideig tartó kizárólagos beszerzési kötelezettség is vezethet versenyellenes piaclezáró hatáshoz. o De facto kizárólagosság: Van den Bergh Foods jégrém hűtőpultjai: a jégkrémgyártó ingyenesen bocsátott hűtőpultokat a kiskereskedők rendelkezésére. A hűtőpultban kizárólag az általa gyártott terméket tarthatták. 75%-os volt a piaci részesedése, az összes üzlet 40%-ban az egyedüli hűtőpult az eljárás alá vont vállalkozásé elzárkózás üzleti kapcsolattól és árrésprés o szállítás megtagadása: § EUB: visszaélés, ha a nyersanyagok piacán erőfölényes helyzetben lévő a nyersanyagokat a saját feldolgozása számára fenntartva visszautasítja a szállítások teljesítését § United Brands ügy: egy gazdasági erőfölényben álló nem szüntetheti be a szállításait egy hosszú távon vele üzleti kapcsolatban lévő forgalmazója számára, aki rendes kereskedelmi gyakorlatot folytat és a szokásos megrendelést adja le. 27  o szerződéskötés megtagadása: § Alapvető eszközhöz, hálózathoz való hozzáférés megtagadása. § Lehet szellemialkotás is alapvető eszköz. § Magill: ír TV társaság és a BBC az általuk sugárzott programok műsorrendjére szerzői jogi védelmet élveztek. Magill a szerzői jog felhasználására vonatkozó engedélyt – licencet – kért, mivel egy új termékkel akart megjelenni a piacon, összehasonlítható műsorfüzetet kívánt gyártani. Visszaélés a felhasználási szerződés megtagadása, mivel: egy alárendelt piacon objektív indok nélkül megakadályozták, hogy egy új termék kerüljön a piacra, amely iránt potenciális fogyasztói igény van ezzel teljesen kizárták a versenyt a másodlagos piacon. o Árrésprés § a termelési vagy forgalmazási láncban feljebb lévő piacon olyan árat számít fel, amely a lejjebb lévő piacon általa szabott árral összehasonlítva nem teszi lehetővé még egy hasonlóan hatékony versenytárs számára sem, hogy hosszú távon nyereségesen kereskedjék a lejjebb lévő piacon. § Wanadoo ügy:. Gazdasági erőfölénnyel rendelkezik a vezetékes telefon piacon és az erre ráépülő széles sávú internet nagykereskedelmi piacon is. A széles sávú internet nagykereskedelmi piacán úgy határozta meg az árat, hogy az árrés nem volt elégséges ahhoz, hogy a vele azonos hatékonyságú szolgáltató fedezni tudná a kiskereskedelmi széles sávú hozzáférés nyújtása során felmerülő költségeket. Fenntarthatatlan veszteségeket okozott az ugyanannyira hatékony versenytársainak a kiskereskedelmi piacon. § Deutsche Telekom: erőfölényes a feljebb lévő piacon, a lejjebb lévő piacon olyan árakat alkalmaz, amely a versenytársak számára már veszteséges. Azaz a saját kiskereskedelmi árait alacsonyabban tartotta, mint a versenytársaknak a nagykereskedelmi árakat. árpolitikához kapcsolódó visszaélések o felfaló árazás § Akzo ügy: átlagos teljes költség alatti, de az átlagos változó költség feletti árazás is lehet felfaló, amennyiben ez a versenytárs kiszorítását célzó terv részeként került alkalmazásra. § A feljebb lévő piacon erőfölényben lévő cég a lejjebb lévő piacon a terméket az átlagos változó költségek alatti áron árusítja. Ez az árazás mindig felfaló, a versenytársak kiszorítását célozza, hogy utána az árak emelésével visszanyerje veszteségét § az is elég a felfaló árazás megállapításához, ha alacsonyabb nettó árbevételhez jutott, mint ami egy másik ésszerű magatartás mellett várható lett volna. § állítólagos felfaló magatartás vezetett-e rövid távon annál alacsonyabb nettó árbevételhez, mint ami egy másik ésszerű magatartás mellett várható lett volna? § Átlagos elkerülhető költség: azoknak a költségeknek az átlaga, amelyek elkerülhetőek lettek volna, ha a vállalat nem termelt volna meg egy bizonyos extra mennyiséget o túlzó árazás o árdiszkrimináció § Tisztességtelen árak alkalmazása tilos. § Portugál repülőtér ügy: azok a légitársaságok kaptak nagyobb kedvezményeket a leszállási díjakból, akik gyakrabban használták a repteret. A sávosan és nem lineárisan 28  emelkedő meghatározott kedvezmény alkalmazása ahhoz vezetett, hogy a portugál és a spanyol légitársaság jutott a legnagyobb kedvezményekhez. A kedvezmény sávjait olyan magasan határozták meg, hogy más légitársaság csak elenyésző kedvezményhez juthatott. Tilos egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok versenyhátrányba kerülnek. o tiltott árkedvezmények: § Az erőfölényben lévő cég ahhoz köti a kedvezményt, hogy a vásárló a beszerzéseinek egészét vagy legnagyobb részét tőle vásárolja meg. A vásárlók lekötése a célja. A vásárló szükségletének százalékában határozza meg az árengedmény mértékét, ezáltal a vásárlókat arra kényszeríti, hogy csak tőle vásároljanak. visszamenőleges hatályú árengedményt: amelyet a vásárló egy meghatározott referencia-időszakra bizonyos küszöbértéket meghaladó összes vásárlására megkap többletárengedményt: amelyet csak a küszöb-értek eléréséhez előírt vásárlásokat meghaladó vásárlásokra érvényesíthet. § A tényleges vagy potenciális versenytársakat sújtó valószínű piaclezárás annál nagyobb minél nagyobb részét teszi ki az árengedmény a teljes árnak és minél magasabb a küszöbérték. § A lojalitást fokozó árengedmények nem minősülnek automatikusan jogszerűtlennek. Árengedményrendszer alkalmas-e az akár hasonlóan hatékony versenytárs piacra lépésének vagy terjeszkedésének megakadályozására azáltal, hogy megnehezíti számukra az egyes vevőknél jelentkező kereslet egy részének kielégítését. Bizottság becslést készít arra vonatkozóan, hogy a versenytársnak milyen árat kellene ajánlania ahhoz, hogy kompenzálja a vevőt a feltételes árengedmény elvesztéséért, ha ez utóbbi kereslete egy részét visszavonja az erőfölényben lévő vállalkozástól. Azonban mindaddig, amíg a tényleges ár következetesen az erőfölényben lévő vállalkozás hosszú távú átlagos határköltsége feletti szinten marad, ez rendszerint egy hasonlóan hatékony versenytárs számára lehetővé tenné, hogy az árengedmény ellenére is nyereségesen versenyezzen. Ilyen körülmények mellett az árengedménynek általában nincs versenyellenes piaclezáró hatása. § Intel ügy: Számítógép-processzor gyártó cég, amely a számítógépgyártó vállalkozások számára olyan feltételhez kötött árengedményt nyújtott, hogy azok az ellátási szükségletük teljes vagy szinte teljes részét kizárólag az Inteltől szerezzék be. Fizetett a vásárlóknak, ha versenytárs által gyártott processzorokat nem forgalmaztak vagy a forgalmazást késleltették. A Bizottság gazdasági elemzést is készített: Mennyiben lennének alkalmasak az árkedvezmények arra, hogy kizárjanak a piacról egy olyan hipotetikus versenytársat, amely nem rendelkezne erőfölénnyel és Intelhez hasonlóan hatékony lenne. A hasonlóan hatékony versenytárs elemzés: hipotetikus gyakorlat abban az értelemben, hogy azt elemzi, kizárt-e egy olyan versenytárs piacra lépése, amely hasonlóan hatékony, mint az Intel, de olyan terméket kíván értékesíteni, amely nem rendelkezik olyan széles vevőkörrel, mint az Intel terméke. Az elemzés 3 tényezőt vesz figyelembe: a megtámadható részt: egy adott vevő beszerzéseinek azon hányadát, amelyet ésszerű keretek között bármely időszakban egy új versenytárshoz tud irányítani egy releváns időhorizontot: legfeljebb 1 év 29  reális költségek releváns mértékét: átlagos elkerülhető költség Ha az Intel árengedmény-rendszere ahhoz vezet, hogy a megtámadható részre tekintettel egy hasonlóan hatékony versenytársnak az Intel költségeinek reális mértéke alatt kell kínálnia termékeit, hogy kompenzálja a vásárlókat az Intel által nyújtott árkedvezmény elvesztéséért, ez azt jelenti, hogy à az árengedmény alkalmas arra, hogy kizárja a piacról a hasonlóan hatékony versenytársakat. Ez megfosztaná a végső fogyasztókat azon különböző termékek közötti választás lehetőségétől, amelyeket egy számítógépgyártó egyébként kínált volna, ha döntését kizárólag a termékek egymáshoz viszonyított érdemein, valamint az Intel és versenytársai által felszámított egységárak alapján hozta volna meg. árukapcsolás és csomagban történő eladás o Szerződések megkötését olyan többletszolgáltatásoknak a másik fél általi elfogadásához köti, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nincsenek kapcsolatban ezen szerződések tárgyával. o Elkülönült termékek esetén lehetséges megállapítani. Versenykorlátozást okozhat a kapcsolt és a kapcsolódó piacon is. o Csomagban való eladás: a termék árazásán keresztül fejt ki az árukapcsoláshoz hasonló hatást. o Microsoft ügy: Windows oprendszerbe beépítette a Media Player-t is, amely audió és videofájlok lejátszását teszi lehetővé. Ilyen szoftvert több versenytárs is gyárt, az operációs rendszerek piacán a Microsoft szuperdomináns. Megfosztja a PC gyártókat és a végfelhasználókat a különböző gyártók által gyártott programok közötti választás lehetőségétől. A két termék elkülönült termék, mivel a Media Playert Microsoft önállóan is értékesítette, azt önállóan is le lehetett tölteni a weboldalról és más vállalkozások is előállítottak ilyen terméket. A versenytárs termékek hátrányba kerülnek, amely a független a versenyző termék minőségétől vagy árától. A fogyasztók vállalkozási szabadsága csökken és az innovációra is kedvezőtlenül hat egyéb Közös vagy együttes erőfölény EGYÜTTES ERŐFÖLÉNY: o A 102. cikk alkalmazásában a vállalatcsoportok szintén egységet alkotnak o az egész csoport gazdasági ereje és piaci helyzetére tekintettel kell lenni valamely tagjának a vizsgálatakor. § A domináns pozícióval való visszaélés megtörténhet a vállalatcsoport egészére vonatkozó értékelésben § Több esetben a domináns pozíci