Blockchain Technology Explained PDF

 Nincs elég szakember Blockfolio (150M $) Edward Moncada Felhasználási ötletek későbbi munkahelyen Könnyebb eligazodás a kripto világban (bitcoin alapja) Rogers-görbe 1. i.e. 5000, egyszeres könyvelés 2. i.e. 300, Chanakya első dokumentált számviteli szabvány 3. i.sz. 1340, kettős kön...

 Nincs elég szakember Blockfolio (150M $) Edward Moncada Felhasználási ötletek későbbi munkahelyen Könnyebb eligazodás a kripto világban (bitcoin alapja) Rogers-görbe 1. i.e. 5000, egyszeres könyvelés 2. i.e. 300, Chanakya első dokumentált számviteli szabvány 3. i.sz. 1340, kettős könyvelés 4. i.sz. 2009, hármas könyvelés (Tripple-Entry Accounting), -> decentralizált főkönyv a blokklánc Próbálkozások és ötletek: 1991. Stuart Haber és W. Scott Stornetta, időbélyeg 1990-es évek vége Nick Szabó cypherpunk, bit gold fizetési rendszer védelme Technológia létrejötte: 2008. Gazdasági világválság Satoshi Nakamoto Satoshi=bölcs Naka=közvetítő Moto=eredet 2008. október 31. – whitepaper megjelenik 2009. január 3. – elindul a Bitcoin blokklánc Kezdetben csak egy blokklánc, amin a btc-vel kereskedtek „A technológia, ami a bitcoin mögött van.” Egy folyamatosan növekvő digitális megosztott főkönyv. IBM megfogalmazásában: A blokklánc egy megosztott, megváltoztathatatlan főkönyv, amely megkönnyíti a tranzakciók rögzítésének folyamatát és az eszközök nyomon követését az üzleti hálózaton. Egy eszköz lehet materiális (ház, autó, készpénz, föld) vagy immateriális (szellemi tulajdon, szabadalmak, szerzői jogok, márkajelzés). Gyakorlatilag bármilyen érték nyomon követhető és kereskedhető egy blokklánc hálózaton, csökkentve ezzel a kockázatot és minden érintett költségét.  VI. század, Mikronézia, Yap-szigetek  Törzsi, egyedi pénzügyi rendszer  Rai kövek adták az alapját, ezekkel fizettek (legnagyobb 4 tonnás)  A törzs tagjai emlékeztek a tranzak- ciókra, megjegyezték a főkönyvi adatokat.  Csoportos konszenzus, 51%-nak egyet kellett értenie a tranzakcióhoz. Különbség az adatok felépítésében van. Adatbázis Blokklánc adatbázis  Táblázatokba strukturált adatok  Blokkokba strukturált adatok,  Az adatsruktúra változtatható információ halmazok blokkokban  Blokkok adatláncot képeznek, időbélyeget kapnak  Nem változtatható adatstruktúra  Friss információk a legutolsó blokkban Példa: blokklánc alapú óralátogatásokat nyilvántartó rendszer Hagyományos működés esetén: Minden tanár (központosított entitás) adatot visz be ugyanabba az adatbázisba, amelybe a saját jelszavával lép be. Ebben a nyilvántartó rendszerben mindenki, aki hozzáféréssel rendelkezik, visszamenőleg változtathat az adatokon. Blokklánc alapú működés esetén: Ahelyett, hogy az összes információt egyetlen fájlban tárolnák, minden tanárnak volna egy pontos másolata. Amikor valaki frissíti az adatokat, minden tanárhoz egy kérés érkezik jóváhagyásra. A frissítések csak akkor jelennének meg a rendszerben, ha a tanárok legalább 51%-a egyetért (csoportos konszenzus) a kéréssel. A blokklánc, a központosított entitás (egyén, szervezet vagy ezek csoportja) helyett entitáshálózatra osztja el az irányítást és a döntéshozatalt. Mivel a vezérlés elosztott, megbízhatóbb, és szinte lehetetlenné teszi a manipulációt, mivel a hibás változtatásokat a hálózat tagjainak többsége elutasítja.  Centralizált rendszer Decentralizált rendszer Kell egy közvetítő, egy Nem kell senkiben sem bízni (kriptográfiára és harmadik fél, akiben matematikára épül), csak a rendszerben, az megbíznak a felek. Pl.: bank értékek közvetítéséhez. Pl.: Bitcoin-rendszer BANK Kialakulásának az oka a BIZALOMHIÁNY! (és a dupla költés) Ki kellene kerülni a bankokat – megbízhatatlan a „megbízható 3. fél” Cél: Központi szereplő(k) igénybe vétele nélkül (decentralizáltan) kellene értéket közvetíteni a digitális világban (a dupla költés lehetőségét kizárva). Megoldás a blokklánc:  Elosztott főkönyv (Distributed Ledger Tecnology – DLT)  Egyenrangú felek (közvetlen, peer-to-peer kommunikáció)  Egyetlen láncba rendezett blokkok (kvázi visszafejthetetlenség)  Kriptográfiai algoritmussal kódolt jelsorozat (az érték megtartása)  Konszenzus kényszer (blokk lezárók, validátorok)  decentralizált (node)  biztonságosan tárolja az adatokat (51%)  örökre, megváltoztathatatlanul tárolja az adatokat (hash)  kronológiai sorrendben tárolja az adatokt Blokk kód = Hash érték (ellenőrző kód, ujjlenyomat) 2 fő részből áll:  Blokkfejléc (metaadatok)  Blokk teste (tranzakciók adatai) Blokkfejléc tartalma (80 byte):  Információ a blokk verziójáról (4 byte)  Előző blokk hash értéke (32 byte)  Merkle-gyökér (32 byte) – Az adott blokkban lévő összes tranzakció hashe.  Időbélyeg (4 byte) – Mikor készült a blokk.  Bits (4 byte) – A kikalkulált nehézségi szint, amit ebben a blokkban használtak.  Nonce (4 byte) – „Number only used once”, a szám, ami a blokk elkészítéséhez kellett. A Merkle-fa a blockchain szerves részét képezi; lehetővé teszi, hogy bizonyíthatóan változtathatatlan tranzakciós integritással működ- jön. Merkle-gyökér A Merkle-fák alapvetően adat- szerkezeti fák, ahol minden nem levélcsomópont a "gyermek" csomópontjainak hash-e. A levél- csomópontok a csomópontok legalacsonyabb szintjei a fában. A tranzakciókat a bányászok blokkokba sorolják, és a Merkle-fa alapján "hashelik", ami a Merkle- gyökérhez vezet, amelyet ezután a blokkfejlécben tárol a rendszer. levélcsomópontok Mi a kriptográfia jelentése és célja? Kik használják? Mi köze a blokklánchoz? Négy fő eleme: Titok (Plaintext): védendő adat Kulcs: módszer a titkosításhoz (Caesar-kód) Algoritmus: titkosítás folyamata (Bitcoin – SHA256) Cipher: titkosított adat  Kulcs Nyílt szöveg Titkosítás Titkosított szöveg Megfejtés Nyílt szöveg  A kriptopénzek háttértechnológiája, de ma már az előnyeit számtalan iparágban a pénzügytől az egészségügyig kihasználják. Pl.: Svédország -> földhivatali rendszer lett blokklánc alapú Több, mint 10 éve létezik, akkor miért nem terjedt el? -> Emberi korlátok akadályozzák Kanada -> állami kiadások nyomonkövetése Ethereum segítségével elosztott rendszerek bevezetése Valóban minden állampol- gár szeretné? A terjedését nem a technológia gyengesége vagy kiforratlansága akadályozza. Néhány felhasználó: IBM o “blokklánc, mint szolgáltatás” (BaaS) termék o Több projekt Walmarttal (hyperledger fabric privát bl.): „IBM Food Trust” „we.trade” „CLSNet” Alibaba Group o logisztikai divízió o blokklánccal javítja a nyomon követhetőséget a hamisítás megakadályozása érdekében o kínai kormánnyal is együttműködik, betegek adatait tárolja és dolgozza fel biztonságos módon a blokklánccal o saját BaaS terméket kínál Mastercard Centralizált megoldást használó közvetítőként működik, ami ellentétes a blokklánc lényegével. o elkezdte alkalmazni a blokklánc technológiát o létrehozott API-kat (application programming interface) Pfizer o Chronicled MediLedger projekt - egy zárt blokkláncot használ (csak jóváhagyott résztvevők csatlakozhatnak) annak rögzítésére, hogy ki, mikor, milyen gyógyszert használt Steem o Egy olyan szolgáltatás, mint a YouTube, csak blokklánc alapon. Move-to-earn gaming o Dustland runner (thedustland.com), DOSE érmék ChromaWay o blokklánc-platform, mely okosszerződés-megoldásokat kínál ingatlanos és pénzügyi cégek számára AXA o 2017-ben indított egy repülésbiztosítási terméket Fizzy néven J.P.Morgan o Miközben a J.P.Morgan vezérigazgatója egyszerűen csalásnak nevezi a Bitcoint, a bank jelenleg is aktívan teszteli a blokklánc technológiát. LVMH o A luxuscikkeket gyártó vállalat (Cartier, Prada) Maersk és IBM együttműködés o Globális kereskedelmi platform segítségével költség és papírmunka csökkentés, jobb átte- kinthetőség, hatékonyabb munka.  Nem jó mindenre, néha a hagyományos technológia jobb  Sokszor jó kombinálni a kettőt (hot-dog probléma)  Hiány van szakemberekből  Blokklánc megváltoztathatatlansága nem mindig előny (raktár)  Privátkulcs kezelése is okozhat problémát  Blokklánc sebessége is határt szabhat Amit egyszer felvittünk a blokkláncba, azt megváltoztatni nem tudjuk, csak hozzáadhatunk. Szempont 1: Ki írhat a blokkláncra? Publikus vagy nyilvános blokklánc (public) Mindenki írhat rá. Privát blokklánc (private) Csak azok írhatnak rá, akik engedéllyel rendelkeznek. Szempont 2: Ki olvashat a blokkláncról? Nyitott blokklánc Mindenki láthatja az adatokat, tudja olvasni. Zárt blokklánc Csak az arra engedéllyel rendelkezők tudják olvasni. publikus – nyitott: decentralizált, viszont lassú privát – zárt: részben vagy teljesen központosított, de hatékonyabb A típusok tetszőleges variációja lehet, de 3 fő kategória van belőlük: Nyilvános és engedélymentes blokklánc  Bárki csatlakozhat hozzá, nem kell egy testületnek vagy egy személynek jóváhagyni a belépést. Engedélyhez kötött blokklánc  Egy központi irányítás ad lehetőséget néhány személy- nek arra, hogy írjon, olvasson és visszaigazoljon tranzakciókat. Előnyei: Jobb teljesítmény: - elkerüli a felesleges számításokat, a csomópontok csak azokat a számításokat végzik el, melyek szükségesek az alkalmazás számára. Irányítás - átlátható irányítást hoz létre, hatására a hálózaton belüli fejlesztések is köny- nyebbé és gyorsabbá válnak. Költség - költséghatékony, nincs szükség spam kontrollra. Biztonság - ugyanolyan biztonsági szintet garantál, mint az engedélymentes blokklánc. Magán blokklánc Előnyei: Bizalom – ellenőrzött, ezért nincs szükség a tranzakciók visszaigazolására egynél többször Sebesség - kiküszöbölhetők a túl hosszú feldolgozási idők, elkerülik a váratlan csúcsidőket. Biztonság - lehetőség van a tranzakciók bizonyos adatainak az elrejtésére. Költség – nincs szükség visszaigazolásokra, fizetett bányászokra. Megbízhatóság - a hálózat szabályozása révén elkerülhetik a leállásokat. Hátrányai: Kiszolgáltatottság és manipuláció – ha egy ügyfél használ egy magán blokkláncot, akkor ő ki van szolgáltatva a fejlesztőknek vagy a hálózat tulajdonosainak. A nyilvános láthatóság hiányában a fejlesztők bármit megtehetnek a rendszerben. Pl.: tranzakciók megváltoztatása, felhasználók kitil- tása  elutasítottság Korlátozott növekedés - nyilvános csomópontok nélkül nem tud növekedni az érdeklődés élénkülésével párhuzamosan. Sok időbe és pénzbe telik az új csomópontok létrehozása, különösen, ha komoly követelményeket is támasztanak velük szemben. Blokklánc alkalmazása előtt mindig gondoljuk végig a szempontokat. Milyen korlátaink és lehetőségeink vannak? Négy fő alkotóelem van:  Konszenzus – a blokklánc egy decentralizált adatbázis, amit számos egyén (node) kontrollál. A konszenzuson keresztül értékelik és hagyják jóvá az adatokat.  Eredet – a blokkláncon minden adat előzménye megtalálható, az egész rendszer áttekinthető.  Állandóság – ami egyszer felkerült, az ott is marad abban a formában (hash garantálja, pl. szerződés). Maximum újabb adat hozzáadásával naprakésszé lehet tenni.  Véglegesség – bármit csinálunk a blokkláncon, azt nem lehet vissza- vonni. Pl.: bitcoin tranzakció Feloldásai: Sharding, Konszenzusmechanizmusok, Layer 2 megol- dások A Layer 2 megoldás külső, párhu- zamos hálózatot használ a főlánc- tól távoli tranzakciók megkönnyí- tésére. A Layer 1 megoldás közvetlenül megváltoztatja az eredeti blokk- lánc szabályait és mecha- nizmusait. 1. A Bitcoin és klónjai (például Litecoin). 2. Az Ethereum és az okosszerződések megszületése. 3. Ethereum-klónok és riválisok (Avalanche, BSC, Polkadot, Polygon, Solana stb.) 4. Kezdeti layer 2-megoldások: Bitcoin Lightning Network. 5. A jelen trendje: a fejlettebb layer 2-k, a zk rollup-ok: zkSync, Starknet stb. 6. A jövő: Ethereum sharding (szilánkos lánc) támogatású layer 2? 7. Más jövőbeli technológiák? (AI-integráció, ma még ismeretlen eljárások.) FIAT pénzek vagy rendeleti pénzek A központi bankok vagy más állami hatóságok által kibocsátott és deklarált törvényes fizetőeszközök. Pl. EUR, USD, HUF, stb. - A pénz értékét a törvények biztosítják, szabályozzák a forgalomban lévő mennyiséget. - Latin „fiat” = „úgy legyen” kifejezésből - Bármilyen anyag felhasználható megjelenítésére (Pl.: papír, fém) - Aranystandard rendszer 1800-1971 - Bretton Woods-i aranydeviza r. - Petrodollár $ - Értékét a gazdasági teljesítmény és mennyisége együttesen hatá- rozzák meg. (infláció) - Pénznyomtatás (hiperinfláció) PROBLÉMA Megelőzi a gazdasági teljesítmény növekedését, vásárlóértékük folyamatosan csökken Dollár értékvesztése az elmúlt száz évben Kriptopénzek „valuták” Valuta? A valuta egy ország törvényes fizetőeszköze, hivatalos pénze. A valuta egy ország fizetési forgalmában használatos készpénz, érme vagy bankjegy formában. - A „cryptocurrency” szó „kripto” része az összes modern digitális valután elérhető titkosításra utal. - Csak digitális formában létezik. - Olyan országokban is használható, ahol nincs banki rendszer. - Olcsó tranzakció a személyes adatok megőrzésével. - A pénz értékét a kereslet és kínálat határozza meg. - Bányászattal, stakeléssel vagy minteléssel keletkezik. - Legtöbb kriptopénz meghatározott darabszámmal rendelkezik. - Többnyire nagy a volatilitása, megítélése országonként más (túlélés vs opció). - Piaci kapitalizációjuk (Market Cap) 2,16 billiárd dollár. (56,6% a BTC ebből) - Kb. 2,4 M (21 000) féle kriptopénz van jegyezve. A Central Bank Digital Currency egy ország fiat valutájának digitális formája, amely egyben követelést is jelent a központi bankkal szemben (digitális jegybank pénz). Létrejöttének „okai”: COVID-19 hatása, érintésnélküli fizetés Kriptovaluták jelentős térnyerése És a többi… Előnyei: Olcsóbb, gyorsabb tranzakciók Pénzáramlás átláthatóbb lesz Pénzmosás, terrorizmus finanszírozásának megakadályozása Hátrányai: Centralizáltság (DCMA = digital currency monetary authority, digitális fizetőszköz pénzügyi hatóság) Felhasználók adatainak felhasználása, magánélet (magántulajdon) elvesztése Programozott pénz veszélyei Kiberbiztonsági kockázatok Korlátlan mennyiségben rendelkezésre áll Satoshi Nakamoto  Peter Todd  Satoshi Nakamoto („bölcsesség eredete”) 2009.01.03. 2011 áprilisig dolgozott a kódoláson. Hanyecz László „10 000 bitcoint fizetek két pizzáért… mondjuk, 2 nagyért, hogy maradjon másnapra is. Szeretnék rá Jeremy Sturdivant hagymát, paprikát, kolbászt, gombát, paradicsomot és pepperonit… a szokásos dolgokat, nem kérek rá fura halat vagy bármi ilyet. Jelezz, ha érdekel, megegyezünk.” x2  Bitcoin blokklánc (kis- és nagybetű) Ellenőrizhető, nem hamisítható Első tökéletes pénz (térben értékcsere, időben értékmegőrzés) Limitáltság és szükösség, nem lehet elinflálni Peer to peer kriptovaluta Biztonságos és elkobozhatatlan 100 000 000 satoshi Kezdetben csak bányászat, később kereskedés. 10 perc/blokk, 7 TPS Úttörő a többi valutánál 2021. szeptember 7.  bitcoint küldenek a bitcoin tárca címedre  bitcoinban kapod a fizetésedet  kriptovaluta-váltón vásárolsz bitcoint  bitcoin ATM-ből vásárolsz  bitcoinban kereskedsz, eladsz valamit  bányászol, ez mostanra már költségesebb  Kezdetben otthoni számítógép ASIC Kb. 19,76 millió darab bitcoin van Halving 25-35 alfanumerikus karakter Kezdőkarakterek Példa: 18QZ9NUeNfC87hB51htQE855ewrhpDAzNi Karaktert ellenőrzése utalásnál QR kód 2 tranzakció  3,125 BTC / blokk  A bitcoin többsége 2032-ig ki lesz bányászva.  Érdemes lesz ezután még bányászni?  Értéke hosszú távon.  Piaci kapitalizáció és a volatilitás.  Larry Fink: „A bitcoin olyan nemzetközi eszközként szolgál, amely alternatívát jelenthet az arany helyett, fedezetként szolgálva az infláció és a valuta leértékelése ellen a különböző országokban.” 1. A bitcoin teljesen anonim 2. Csak a bűnözők használják 3. A Bitcoin hálózatot könnyű feltörni 4. A kormány vagy valamilyen hatalmi szerv törölheti a bitcoint. 5. Nincs igazi értéke. Fork-nak nevezzük egy szoftver újabb verziójának a létrehozását, ahol a program forráskódjának bizonyos paramétereit megváltoztatva az elágazik az eredeti verziótól. Blokklánc alapú projekteket is szoftver működteti, így ezeknél is lehetséges a Fork. Két típusát különböztetjük meg a kriptovilágban. Hard Fork: Komolyabb változtatás történik a blokklánc kódjában. A változtatás nem kompatibilis korábbi verziókkal. Azok a node-ok, amik nem frissülnek az új verzióra, nem tudnak tranzakciókat hitelesíteni, új blokkokat beilleszteni. Használható meglévő protokoll módosítására, fejlesztésére, vagy akár teljesen új és független protokoll (és ezzel egy új blokklánc) létrehozására. Végbemehet konszenzussal vagy anélkül. Mivel a Fork a blokkláncon alapul, ezért az eredeti blokklánc minden tranzakciója másolásra kerül az új Forkba. Például, ha 100 érmével rendelkezel az “A”-kriptopénzből, és részt veszel egy Hard Fork-ban, amelyik annak a blokkláncára épül, majd létrehozza a “B”-kriptopénzt, akkor kapsz 100 “ajándék” érmét az új B-kriptopénzből.  Módosított bitcoin célszerűtlen kiskereskedelmi fizeté- sekre használni  Csökkenteni lehetett a tranzakciós időt +díjért, így a költség nőtt  Túltelítettség miatti, alacsony TPS-el nem volt versenyképes a Bitcoin (Visa 1700 TPS, PayPal 200 TPS) Megoldás: Eredeti blokkméret megnövelés 8 MB-ra (jelenleg 32 MB) Blokkméret időnkénti felülvizsgálata A túltelítettségi probléma elkerülhető, akár nagyobb forgalom esetén is, így a tranzakciós díj is alacsony marad Következmény: Nagyobb blokk -> nagyobb hardveres teljesítmény -> drágább géppark kell a profitábilis üzemeltetéshez -> kisebb szereplők kiszorulnak -> kevesebb nagyobb cég lehet decentralizált -> Bitcoin alapelve sérül (használók és üzemeltetők halmaza fedi egymást) Soft Fork: Olyan változtatás a blokklánc kódjában, ami visszafele kompatibilis. Azok a node-ok, amelyek nem frissítenek, továbbra is képesek tranzakciók feldolgozására és új blokkok létrehozására, amíg nem sértik az új protokollszabályokat. Példa: ha a blokkok méretét 4 MB-ról 3 MB-ra csökkentjük. Minden node végül rákényszerül a frissítésre, ha probléma mentesen akar működni. A kriptovaluták nyílt forráskódú tulajdonsága miatt és mivel egyre több, különböző célokkal rendelkező egyén és szervezet lép be a kripto világba, a Fork-ok továbbra is a kriptovaluták fejlesztésének szerves részét fogják képezni. Mindkettő „kriptovaluta” kriptopénz. Coin: Digitális érme, amely a saját blokkláncához kapcsolódik. Saját, független platformja (blokklánca) van és azon működik pl.: bitcoin, ethereum Értéke van (bizalom, innováció, stb) Token: Digitális eszköz, amely felhasználható egy adott projekt ökoszisztémájában. Szüksége van egy másik platformra (mert neki nincs), hogy működni tudjon. pl.: Chainlink, Maker Legnépszerűbb platform, amit használni szoktak, az Ethereum. ERC-20 tokenek. Van egy szolgáltatás mögötte, ez adja az értékét. Pl.: Chainlink Altcoinok: A bitcoin alternatíváinak tekinthető kriptovaluták, amiket ezért altcoinnak (alternative coins) nevezünk. Jelenleg minden blokklánc technológia felhasználásával épült digitális pénzt ide sorolunk, a bitcoinon kívül. Az altcoinokra jelenleg azért is van szükség, mert ezek közül rengeteg projekt forradalmian új technológiákkal kísérletezik és ezeket érdemes támo- gatni. Az altcoinok tényleges piaci értéke vitatható, gyakran spekuláció áll a háttérben. Népszerű altcoinok: Ethereum, Ripple, Solana, Tron, Cardano, Litecooin, Bitcoin Cash, Binance Coin, stb. Érdemes altcoinokba fektetni, ha a technikai elemzést kellő alapossággal el tudjuk végezni. Stablecoinok: Egy olyan digitális eszköz, amelynek értéke egy másik, stabil értékű devizához vagy eszközhöz van kötve. Kibocsátójuk valamilyen magántársaság (kft, ltd, Inc, stb.), akik a befizetésekért magán- pénzt adnak és vállalják annak visszavásárlását is. (Szabályozás?) A kriptopénzek nagy volatilitása és áringadozása által támasztott korlátok feloldása érde- kében fejlesztettek ki a stabilcoinokat. Egyesítik a kriptopénzek és a fiat valuták előnyeit. (adatvédelem, árstabilitás) Árfolyamuk általában valamelyik FIAt valutáéhoz igazodik, jellemzően USA dollárhoz. Ebben az esetben az árfolyamingadozásukra az infláció gyakorol hatást. Értékük köthető még aranyhoz, kriptopénzhez, algoritmusokhoz is, cél: volatilitás elkerülése. Népszerű stabilcoinok: USDT (Tether), USDC (USD Coin), BUSD (Binance USD), stb. On-chain és Off-chain stabilcoinok. USTC  Terra stablecoin és a Luna (algoritmikus 1:1) $1.01 $0.99  Vitalik Buterin 2013-ban álmodta meg. A Bitcoin alkalmazási területeit ki lehetne bővíteni egy saját programnyelvvel app fejlesztés céljából. Ez nem valósult meg, viszont Jeremy Woods-al és Charles Hoskinsonnal együtt lét- rehozta az első okosszerződés platformot. A hivatalos fejlesztés az Ethereum Switzerland GmbH szárnyai alatt indult meg 2014-ben. 2014. július-augusztusában tartották a nyilvános token értékesítést. Az Ethereum rendelkezik a legnagyobb fejlesztő gárdával világszerte. Piaci kapitalizációt tekintve a második legnagyobb digitális fizetőeszköz 2016 óta. Második generációs kriptovaluta.  a tranzakciók lebonyolítása mellett, a blokklánc egy programozási platform is, okosszerződések futtatására képes. Proof of Work algoritmust használt egészen 2022 októberig (merge) Ethereum 2.0 már Proof of Stake algoritmussal működik. Jelentős energiamegtakarítás 99,9%!  Charlie Lee hozta létre, az egyik legelső altcoin és bitcoin alterna- tíva.  A Bitcoin blockchain kódbázisára épült és azonos célt hivatott szolgálni.  Charlie Lee úgy gondolta, problémát fog okozni a Bitcoin block- chainen az ASIC bányászgépek létrehozása és vissza kellene adni az emberek kezébe a bányászat hatalmát.  Ezért bányászati algoritmust cserélt (fejlesztett ki,) és azóta is aktívan támogatja a projektet.  A Litecoin hálózat jelenleg Bitcoin teszt-hálózatként is funkcionál.  2015-ben a Japán régiókból nőtte ki magát, mint Ethereum alternatíva.  AZ IOHK nevű fejlesztői csoport áll a projekt mögött, akiket Charles Hoskinson vezet.  Proof of Stake konszenzus algoritmust használja.  Harmadik generációs blokkláncként próbálkozik kiküszöbölni a második generációs blokkláncok skálázhatósági problémáját.  Fejlődését szigorú tudományos filozófia határozza meg, rengeteg akadémiai kutatás és szakértői értékelés mellett.  Fejlesztési ütemterve öt fő szakaszból áll: Byron, Shelley, Goguen, Basho, Voltaire  45 millió a maximális token szám.  2017-ben San Franciscó, Solana Labs, Anatolij Jakovenko  2018 februárjában adták ki a whitepaper-t  Solana mainnet és a SOL natív token 2020-ban indult el  Proof of Stake konszenzus algoritmust használja  Újítás: Proof of History (bizonyíték a történelemre) eljárás  Eredmény egy olyan hálózat, amely rendkívül jól skálázható – 50 000 TPS  Sealevel (tengerszint) olyan futási idő, amely okosszerződések tízezreit képes párhuzamosan feldolgozni  SOL értékét adja  8 alapvető innováció, hasznossága 1. Vásárolj érméket alacsony áron, és add el őket magas áron! 2. Vásárolj és őrizd meg az érméket legalább 3 évig! 3. Folyamatosan vásárolj több érmét, és tartsd meg őket! 4. Ne adj el érméket alulértékelt árfolyamon, hanem várd meg a kívánt árat! 5. Semmilyen körülmények között ne hanyagold el az első 4 aranyszabályt! A konszenzusos mechanizmus egy hibatűrő mechanizmus, amelyet a blokkláncban használnak, hogy megállapodásra jussanak a hálózat egyetlen állapotáról az elosztott csomópontok között. Duplaköltés probléma Dupla költésről akkor beszélünk, ha ugyanazt a pénzeszközt többször is elköltik. Készpénzre nem jellemző, a digitális pénzek problémája (fájlok sokszorosítása). Megoldás lehet rá a centralizált rendszer, egy felügyelő irányít- ja a rendszert, ilyen lehet a bank. Másik lehetőség a decentralizált Eredeti Másolat rendszer használata. Egyforma erős szereplőknek szabályokat kell összehangolniuk, hogy a csalást megakadályozzák. Miért szükséges? Duplaköltés elkerülésére (digitális pénz is csak adat), megakadályozására. A kriptovaluták esetében a felhasználók egyenlegét egy blokkláncon rögzítik, tranzakciókat bonyolítanak, amik nem azonnal lesznek érvényesek, csak ha hozzáadták őket a blokklánc- hoz. Az adatokat minden felhasználó láthatja, ez már segít a duplaköltés kivédésében. Pl.: Van 3 jegyzettömbbel rendelkező személy. András fizet 5 egységet Bélának. Béla fizet 3 egységet Gézának. Béla 3 egységet fizet Gézának a korábban Andrástól kapott tranzakció- ból. Ha 2x küldi, mindenki azonnal látni fogja és nem engedik meg. Ismerik egymást, ezért könnyen megegyeznek, hogy ki adja hozzá a tranzakciót a jegyzettömbhöz. Kis létszámnál működik a jegyzettömbös módszer, nagy létszámnál már nem. Idegenben senki sem szeretne megbízni. Szükség van egy egységes igazságforrásra, amelyre a hálózat résztvevői támaszkodhatnak. Általánosságban elmondható róluk: Megkövetelik, hogy a blokkokat hozzáadni kívánó felhasználók (validátorok) stake-et biztosít- sanak. A stake valamilyen érték, amelyet a validátornak fel kell mutatnia, ami visszatartja őket attól, hogy tisztességtelenül cselekedjenek. Pl.: a számítási teljesítmény, a kriptovaluta vagy akár a hírnév. Miért biztosítanának stake-et? Mivel jutalmat (felhasználók által fizetett díjak, frissen generált kriptovaluta egységek vagy mindkettő) kaphatnak. Mindenki ROI-ra törekszik. Amire szükség van még, az az átláthatóság. Képesnek kell lennünk felismerni, ha valaki csal a mechanizmusban. Fontos, hogy mindenki (minden csomópont) azonos másolatot tartson fenn az adatbázisból. A nyilvános kulcsú kriptográfia biztosítja, hogy a felhasználók nem költhetik el egymás érméit. Proof of Work (PoW) Megalkotója Satoshi Nakamoto, Bitcoin whitepaper-ben részletesen leírja. A POW algoritmus a játékelmélet és a kriptográfia ötvözésével lehetővé teszi, hogy bárki a rendszer szabályai szerint frissítse a blokkláncot. Jegyzettömb = blokklánc a stakelt összeget offline tárcában tartjuk A validátornál tartott coinok „bányászati képességgel” rendelkeznek. Tranzakciók érvényesítéséhez véletlenszerűen választják ki a csomópontokat. A két leggyak- rabban használt módszer: a véletlenszerű blokk kiválasztása és a coin korának kiválasztása. Kiválasztási módszerek: Véletlenszerű blokk kiválasztása Ebben a metódusban az érvényesítők kiválasztása a legalacsonyabb hash érték és a legna- gyobb stake mennyiség kombinációjával rendelkező csomópontok (node) keresésével történik. Mivel a stakek nagysága nyilvános, a következő érvényesítőt általában más csomópontok is megjósolhatják. Coin korának kiválasztása Ez a módszer a csomópontokat aszerint választja ki, hogy mennyi idősek a coinjaik. A coinok korát úgy számítják ki, hogy megszorozzák a coinok stakelt napjainak számát a stakebe helyezett coinok számával.  Amikor egy csomópontot kiválasztanak a következő blokk „kovácsolására”, akkor ellenőrzi, hogy a blokkban lévő tranzakciók érvényesek-e. Ezután aláírja a blokkot, és hozzáadja a blokklánchoz. Fizetségnek a tranzakciós költségeket kapja. PoS esetén staking pool-okba csoportosulnak a validátorok. A jutalom súlyozásánál olyan tényezőket szoktak számítás- ba venni, mint például mióta és mennyi coint stakel az adott validátor, vagy mekkora a hálózaton stakelt coinok összessége. Más esetekben viszont egyszerűbb a jutalom- mal kalkulálni, mert egy rögzített százalékos értékben hatá- rozzák meg annak mértékét. (5% - 30%) A PoS-t rövid tranzakciós idő és jó skálázhatóság jellemzi. Delegated Proof of Stake (DPoS) A PoS továbbfejlesztett változata (Cardano, TRON, EOS). A DPoS egy demokratikusabb módja annak, hogy megválasszák, ki érvényesítheti a következő blokkot. A hálózat felhasználói szavaznak és így választják a küldötteket a következő blokk érvényesítésére. A küldötteket tanúknak vagy blokkproduce- reknek is nevezik. A küldöttek delegált csoportokat alkotnak. Az elvégzett munkáért kapott blokk jutalmat a csoport tagjai között szétosztják, a teljes tétegyenleg százalékos arányában. Proof of Authority (PoA) Egy olyan megoldást kínál, ahol a validátorok ismert szereplők, akik a korlátozott részvételért cserébe motiváltak a blokklánc hitelességének fenntartásában. Permissioned és permissionless blokklánc Permissionless: Egy BTC cím bárkihez tartozhat, így a bányászok közössége nyitott mindenki számára, aki bányászgépet és áramot fektet a részvételbe. PoW blokklánc. Permissioned: azok a blokkláncok, ahol a validálást végző hálózati csomópontok a közösség által jóváhagyott szereplők. PoA blokklánc. Privát blokkláncok üzemeltetésénél célszerű választás a PoA. A node-ok lehetnek felkért cégek vagy magánszemélyek, akik egymáshoz képest egyen- rangúak, tehát decentralizált a rendszer, viszont a kiválasztás miatt áll fölöttük egy centrali- zált hatalom. Aki használja a coint, vagy okosszerződéseket a blokkláncon, az a konszenzusba nem tud beleszólni. A validálás nagyon kevés ráfordítással megvan, ezért egységnyi hardver teljesítmény több tranzakcióra képes másodpercenként. Proof of Authority (PoA) Általában három elv érvényesül a node-ok üzemeltetőinek kiválasztásában:  Beazonosítás. Mivel a kezdeti validátorok is ismertek, elvárják egymástól, hogy minden új csatlakozóról lehessen tudni hogy kicsoda.  Korlátozott részvétel. A belépéshez feltétel a jó reputáció a színvonal tartása miatt is, és azért is, hogy legyen vesztenivalója annak, aki be szeretne szállni a validálásba. Ez lényegében a hírnév stakelése.  Esélyegyenlőség. A fenti elbírálás minden résztvevőre ugyanúgy vonatkozik, ahogy az infra- struktúrát is azonos feltételek mentén üzemeltetik. Az ismertségnek azonban kockázata is van. Ha helyileg konkrétan behatárolható hogy hol zajlik a blokklánc működtetése, az célzottan támadható is! Proof of Burn (PoB) A PoW és a PoS rendszerekbe fektetett értéknek egy alternatívája. Coinokat égetünk a jutalomért. -> Akkor ér pénzt valami, ha pénzért (vagy pénzen vehető erőforrásokért) lehet előállítani. -> A ráfordítás, az elhasznált erőforrás is digitális pénz lesz. A bányászok okosszerződések segítségével véglegesen ‘elégetnek‘ coinokat. (eater address) A blokkok validálásából csak az kap részesedést, aki költ rá coin égetéssel. Az elégetett coinokért cserébe a PoB node virtuális bányász teljesítményt (virtuális bányász- gépek) kap, és ennek súlyával száll versenybe a blokkokért. Aki több coint éget, az nagyobb eséllyel kap jutalmat. Van egy blokkoknál nagyobb időegység, az epoch. Ezeknek a végén fizeti ki a blokklánc a validátorokat. A saját blokkláncán kívüli coinok égetéséért termeli a saját coinját, a PoB coinok mögöttes értéke végső soron más kriptovalutákból szivárog át. A PoB a ráfordítás értékét testesíti meg, a PoS pedig a ráfordítás értékének kivonását a piac eladási oldaláról egy időre. Proof of Burn (PoB)  Nick Szabó használta 1997-ben először a „smart contract” kifejezést (egy megosztott főkönyv szerződéseket tároljon)  Egy önérvényesítő megállapodás, ami a blokkláncon fut egy determinisztikus alkalmazásként vagy programként.  Digitális megállapodásként működik, amelyet egy meghatározott szabályrendszer hajt végre. Ezeket a szabályokat számítógépes kód határozza meg előre, a HA – AKKOR feltétel- rendszert felhasználva.  Az okosszerződés érvényesítés után teljesen önműködő, nincs szükség közvetítőre.  Érvényesítés után lehetetlen módosítani. (SELFDESTRUCT funkció)  Lehetővé teszi a bizalom minimalizált protokollok létrehozását. (két vagy több fél kapcsolat- ba léphet egymással anélkül, hogy ismernék egymást vagy megbíznának egymásban)  Nagyobb átláthatóságot és alacsonyabb működési költségeket biztosíthat.  A legnépszerűbb okosszerződést futtató blokklánc az Ethereum blokklánc.  Felhasználási területei: szavazási rendszerek, kriptotárcák, decentralizált tőzsdék, játékok, mobilalkalmazások létrehozása, stb. Az Ethereum okosszerződés jellemzői:  Elosztott. Az okosszerződést az Ethereum hálózat minden csomópontján replikálják és el- osztják.  Determinisztikus. Az okosszerződés csak azokat a műveleteket hajtja végre, amelyekre tervezték, feltéve ha a követelmények teljesülnek.  Autonóm. Az okosszerződés bármilyen feladatot képes automatizálni, és úgy működik, mint egy önvégrehajtó program.  Megváltoztathatatlan. Az okosszerződés a telepítés után nem módosítható.  Testreszabható. A telepítés előtt az okosszerződést sokféleképpen lehet programozni.  Bizalom minimalizált. Ismeretlenek kapcsolata, blokklánc technológia biztosítja az adatok pontosságát.  Átlátható. Mivel az okosszerződés nyilvános blokkláncon alapul, forráskódja bárki számára látható. Az okosszerződés korlátai:  Emberek által írt számítógépes kódból áll, ezért a kód sebezhető és hibás lehet.  Mivel megváltoztathatatlan a kódja, a fejlesztők hiba esetén nem tudják megjavítani. (DAO)  Bizonytalan a jogi státuszuk, a legtöbb országban szürke zónában van, nem illenek a jelenle- gi jogi keretbe. (Pl.: 18 év feletti azonosítás -> létrehozása során kell meghatározni a célját, mitől különleges (meta-adatok)  Korlátozott mennyiségben érhető el, sorszámozható -> a fejlesztő határozza meg a darab- számot  Oszthatatlan -> csak egészként van értéke  Token, de nem kriptovaluta, az egyedi természete miatt  Értéke nem pénzügyi tranzakciókban való hasznosságából származik, hanem abból, hogy bizonyos online vagy valós eszközhöz kapcsolódik  Kriptopénzzel könnyedén megvásárolható  Nem az alkotást tároljuk a blokkláncon, hanem a dologra vonatkozó információkat  Új befektetési eszközosztály Hogyan lehet létrehozni NFT-t? NFT-t bárki létre tud hozni. Első lépésként regisztrálni kell egy NFT piacra, ahol feltöltheti a tar- talmat és a hozzá kapcsolódó információkat, majd elkészül a token. A vásárlók a piactéren juthatnak hozzá a tokenhez meghatározott összegű kriptopénzért. Ismertebb NFT piacterek: OpenSea Rarible SuperRare Atomic Assets Known Origin Axie Marketplace Viv3 TreasureLand Az NFT felhasználhatósága: NFT a játékokban - > A videójáték kedvelők értéket kaphatnak az NFT-ktől, hiszen egy-egy játékban elhelyezett tárgy is válhat NFT-vé, ilyen lehet például egy egyedi fegyver, vagy a karak- terünk öltözete. NFT a művészetben -> Beeple (Mike Winkelmann): Everydays – The First 5000 Days című digitális kollázs = 69,3 millió dollár Számos képzőművészeti aukciósház kísérletezik az NFT- értékesítéssel, gyakran a múzeumokban vagy galériákban maradt műtárgyak részleges tulajdonjogát árverésre bocsátva. Ha egy műtárgyat NFT-ként adnak el vagy árvereznek el, a tulajdonjog egyedi és átruházható lehet. Gyűjthető NFT-k -> Jellemzően kis jpeg fájlok, amelyeket egy gyűjtemény részeként hoznak létre, pl.: CryptoPunks és a Bored Apes. Minden kép egyedi, a gyűjteményt kiegészíteni kívánó rajongók akár több ezer eurót is fizethetnek értük. Vannak, akiket elégedettséggel tölt el egy sorozat birtoklása, mások arra számítanak, hogy később magasabb áron tudják értékesíteni. Hírességek és sport NFT-k -> Sportcsapatok és előadók készítenek NFT-ket a rajongók számára. A rajongók az NFT-k megvásárlásával támogatják a hírességeket, cserébe pedig szorosabbra fűzik a kapcsolatot velük. (pl.: szavazati jogot kapnak döntéseknél, kedvezményes jegyek, különleges ülőhelyek, találkozás lehetősége, exkluzív termékek kedvezményes vásárlása) A megvásárolt kriptopénzeket tárolni kell. Tárolók 2 fő típusa: Cold wallet (hideg pénztárca) Előnyei: Minden kriptopénz adatot egy fizikai eszközön tárolnak, amely le van választva a hálózatról (offline). Magasfokú biztonság! A fizikai pénztárcák kicsik és könnyen, diszkréten hordozhatók. A fizikai pénztárcák a kriptopénzadatok tárolásának legbiztonságosabb módjai. A hardvertárca lehetővé teszi, a nagy mennyiségű adattárolást. Elvesztés esetén a hardvertárcák lehetővé teszik a pénzeszközök visszaszerzését. Általában egy speciálisan generált szekvencia, az úgynevezett seed segítségével. Hátrányai: A hardvertárca nem ingyenes (kisebb beruházást igényel). Figyelmetlenség esetén a tárca ellopható vagy elveszhet. Használatkor mozgatni kell őket, lassúbb tranzakciók. A hardvertárcák csak bizonyos (kevesebb) kriptovalutát támogatnak. Tárolás hardver pénztárcával o Jelenleg a legbiztonságosabb mód a kriptopénz tárolására. o A privát kulcs a sajátunk. o Offline, tehát nem kapcsolódik az internethez. o Cold wallet (hideg pénztárca) o Két legelterjedtebb márka a Trezor és a Ledger. o Visszaállító kulcs (seed phrase = szólánc) és pin kód tartozik hozzá. Mindig offline tároljuk őket, lehetőleg több helyen! o A kriptopénzt nem tárolják, csak a privát kulcsunkat, amivel hozzá tudunk férni a blokklán- con tárolt kriptohoz. Hot wallet (forró pénztárca) Előnyei: A mobil kriptopénz-tárcák a hardveres hideg tárcákkal ellentétben gyors tranzakciókat tesz- nek lehetővé. Sok forró pénztárca nyílt forráskódú, így ellenőrizhető a pénztárca biztonsági szintje. A kód nyílvánosságra hozatala lehetővé teszi a közösség számára, hogy hibákat jelentsen és folya- matosan javítsa a pénztárcát. Számos alternatív kriptovalutát támogatnak, gyakran olyanokat is, amelyekről még senki sem hallott. Az egyik legnagyobb előnye, hogy a forró tárcák (nagyrészt) ingyenesek. Hátrányai: A forró tárcák mindig kapcsolatban vannak az internettel, így különösen érzékenyek a hackertámadásokra és a szerver technikai megszakításaira. A forráskódot megosztó - nyílt forráskódú - tárcák ugyanakkor különösen sebezhetőek lehetnek a hackertámadásokkal szemben. Tárolás online pénztárcával o Hasonló kockázatokkal rendelkezik, mint a váltó. o Hot wallet (forró pénztárca) o A privát kulcs már a sajátunk, de kívülről még mindig könnyen támadható a tárca. o MetaMask, TronLink, Phantom, Exodus, BSC, Trust wallet, stb. o Visszaállító kulcs (seed phrase = szólánc) és pin kód tartozik hozzá. Mindig offline tároljuk őket, lehetőleg több helyen! Tárolás váltón-tőzsdén o Bármi történhet a váltóval (törvénymódosítás), a kriptopénzhez való hozzáférés bizonytalan. o Váltó túlterheltsége esetén nehezebb belépés az oldalra, értékvesztés. o Hot wallet (forró pénztárca) o Ha feltörik az adott oldalt, akkor a kriptopénz egy részét vagy egészét el tudják lopni. o A privát kulcsa a tárcánknak a váltónál van, valójában nem mi rendelkezünk a pénzzel. o Csak annyi pénzt érdemes ott tartani, amivel éppen kereskedünk. Nem csak tárolással veszíthetsz kriptopénzt, hanem a FOMO-val is. Hogyan ismerd fel és kezeld a FOMO-t? FOMO = Fear Of Missing Out (Félelem, hogy kimaradsz) A FOMO jelei:  éjjel-nappal követed a kriptovaluta híreket;  sajnálod, hogy nem vásároltál olyan eszközöket, amelyek értéke megnőtt;  folyamatosan ellenőrzöd a pénztárcádat;  állandóan próbálod figyelemmel kísérni az eszközárakat. A FOMO kezelése:  Tűzz ki célárakat, és tartsd magad hozzájuk!  Tanulj meg várni!  Bízzál az ítélőképességedben!  Ne rágódj a múltbeli negatív tapasztalatokon! Legnagyobb veszteség a rossz befektetés! Mire figyelj?  Folyamatosan képezd magad, tanulj!  Amennyire csak tudsz járj utána a befektetésnek!  Minden kripto befektetés kockázatos!  A múltbéli eredmények nem determinálják a jövőt!  Csak azt a pénzt fektesd be, amit tudsz nélkülözni!  Diverzifikáld a befektetésedet!  Határozz meg egy reális célt, amit el akarsz érni és készíts hozzá stratégiát!  Csökkentsd tovább a kockázatodat, realizálj! (break-even)  Mindent amit teszel, az a TE döntésed!