Anatomy III PDF

Agy funkcionális rendszere Reflex: Inger hatására létrejövő adekvát válasz Feltétlen reflex: veleszületett Feltételes reflex: Feltételhez kötötten kiváltható Reflexválasznak megfelelővel egy időben semleges ingert adagolnak és többször megismétlik...

Agy funkcionális rendszere Reflex: Inger hatására létrejövő adekvát válasz Feltétlen reflex: veleszületett Feltételes reflex: Feltételhez kötötten kiváltható Reflexválasznak megfelelővel egy időben semleges ingert adagolnak és többször megismétlik (kondicionálás) Struktúrája Ingerfelvétel (receptio) Inger a központba fut (afferentatio) Központi feldolgozás Ingerület az effektor szervehez jut (efferentatio) Effektor szerv választ ad (reactio: mozgás, secretio) Reflexek sajátosságai Lokalizáció Térbeli facilitáció Minden reflexnek saját reflexogén zónája van Konvergencia elve alapján több idegsejt ingerüleR Irradiáció állapotba kerül Inger fokozásával reflexválasz intenzívebb lesz Időbeli facilitáció Reflexkésés Egymást követő küszöb alatti ingerületek során Ingertől reflexválaszig eltelt idő Latencia idő (receptor, effektor) vezetési idő (afferentációs, efferentációs), szinapszis idő, Occlusio Kifáradás Egy központra két irányból érkező afferentáció Gyors egymás utáni gyakorlást követően Küszöb alaI széli izgalom Utókisülés Afferentáció megszűnése után a reverberációs körök miaQ PosztszinapRkus sejtek akRvációja  I. Gerincvelő működése – legősibb reflexközpont Saját reflexek: Idegen reflexek: Medio- Achilles- Talpreflex Bicepsreflex Tricepsreflex pubiális Térdreflex reflex reflex Boka, térd csípő behajlása Hasbőrreflex Biceps Triceps Symphisis Patellára Ínra mért Köldök oldalra húzása inára mért inára mért pubisra mért ütés ütés ütés ütés mért ütés Cremasterreflex Herék felhúzódása hasizom és Könyök- Könyök- comb Térdizület hajlítás feszítés kontrakciój feszítése Talp flexió Anális reflex a Izom kontrakció II. Gerincvelő működése – tónus szabályozás Alap izomtónus fen1artása Elemi reflexív segítségével Együ1 történik az agytörzs működésével Kóros működés: Reflexív megszakadása Hipotónia Motoros neuron sérülés Alaptónus megszűnik  III. Gerincvelő működése – reciprok innerváció Motoros innerváció Szenzoros innerváció Trofikus működés Szövetek normál anyagcseréje Vazomotoros működés Érszűkítő beidegzés Verejtékelválasztás szabályozása Pilomotoros beidegzés Szőrt állító izmok beidegzése (Pl. libabőr) Zsigeri beidegzés Vizelés, székelés, erekció, ejaculatió Béltraktus, hörgők, szivárványhártya Viscero-cutan összeköttetés (Head-féle zónák) Zsigerekben keletkezett fájdalmak megfelelő bőrfelületre vetülnek  ÉleGontosságú működésében részt vesz: Számos agyidegmag Hálózatos állománya (formaTo reTcularis) Alsó agytörzsi reflexek: Köhögési Tüsszentési Szájpadi Agytörzs GaraO Szopási működése Nyelési Hányási Nyálelválasztási Szemhéjzárási Rágóizmok saját reflexe Felső agytörzsi reflexek: Tartási reflex Állási reflex  Általában véve: Szabályzó, szervező funkció, összehangoló Elemei funkcionálisan: FormaAo Pályarendszerek Afferens kapcsolatok: reAcularis Érző rendszerekkel Mozgató rendszerekkel VegetaMv rendszerekkel Efferens kapcsolatok: KözponP idegrendszer minden elemével összeköPk, működésükre hatással van Magok Formatio reticularis pályarendszerei Afferens kapcsolatok Ascending reOcularis akOváló rendszer (ARAS) – Alvás és ébrenlét közöZ állapot Tudatállapot befolyásolása Figyelem Efferens kapcsolatok Mozgás, tes1artás, izomtónus szabályozás Vegeta]v szabályozás, cardio vascularis szabályozás Fájdalomérzet Habituáció a környezethez Integrálja a látás, hallás, egyensúlyi infromációt FormaAo reAcularis – 1. Medián magok – Raphe magok neurális magok Felszálló pályák: cortex, thalamus TudaR állapot: alvás – ébrenlét Leszálló pályák: Fájdalom érzés Visceromotor akRvitás Szomatomotor akRvitás Mindhárom mag részt vesz az ARAS működésében 2. Mediális magok (magnocellularis) Pl. mély alvásban izomtónus csökkentés és Afferensek: motoros pályák fenntartoZ vegeta[v Efferensek: thalamus működést 3. Laterális magok (parvocelluláris) Afferensek: szenzoros pályá Efferensek: hypothalamus, gerincvelő Funkció: Vérnyomás, légzés szabályozás AkRvitás fokozás: szorongás, stressz , ébredés és ébrenlét szabályozás AkRvitás csökkentés  Agyidegek Környéki Gerincvelői idegrendszer idegek Környéki vegeta5v idgek Környéki idegrendszer - Agyidegek I. Szaglóideg (nevus olfactorius) II. Látóideg (nervus opRcus) III. Közös szemmozgató ideg (nervus oculomotorius) IV. Sodorideg (nervus trochlearis) V. Háromsztatú ideg (nervus trigeminus) VI. Távolító ideg (nervus abducens) VII. Arcideg (nervus faciális) VIII. Egyensúlyi és hallóideg (nervus statoacusRcus) IX. NyelvgaraRdeg( nervus glossopharyngeus) X. Bolygóideg (nervus vagus) XI. Járulékos ideg (nervus accesorius) XII. Nyelvalab ideg (nervus hypoglossus)  Nyaki fonat: Nyak, fül, trapéz és delta izom fele6 bőr beidegzése Rekeszizom Karfonat: Mély nyakizom, vállöv izmai Felső végtag, háC ágak idegei Gerincvelői Ágyéki fonat idegek Hasizom, combizomzat Szeméremtájék, comb bőr beidegzése Nemi szervek idegei KeresztcsonC fonat Belső medence izomzat Ülőideg Fenék izomzata Vegeta4v idegrendszer Központja: Hypothalamusz, agytörzs, gerincvelő Morfológiai megoszlása SzimpaTkus idegrendszer: gerincvelő thoraco-lumbális szakasza ParszimpaTkus idegrendszer: cranio-sacrális rendszer, agytörzs Funkcionális megoszlása: Két rendszer antagonistája egymásnak Normál esetben a két tónus egyensúlyban van Szimpa'kus hatás Tachicardia Bradycardia Érszűkítés Értágítás Hörgő tágulás Hörgő szűkítés Bél elernyedése Bél összehúzódás Paraszimpa'kus hatás PerisztalTka csökken PerisztalTka fokozódik Vizeletürítés gátlás Vizeletürítés Pupilla tágulás Pupilla szűkítés Inzulin termelés csökkentés Inzulintermelés fokozás Vércukor emelkedés Vércukor növekedés Pajzsmirigy secreTo nő Pajzsmirigy secreTo csökken Lép összehúzódás Lép elernyedés Anyagcsere fokozódás Anyagcsere csökkenés Közpon@ idegrendszer funkcionális felépítése Limbikus rendszer Érzőrendszer Motoros rendszer Asszocia[v területek Látás Hallás Szaglás Ízérzés Szomato-szenzoros  A „limbic” név a laOn limbus (határ) szóból származik Thomas Willis (1664) nevezte el eredeOleg Limbikus rendszer Paul Broca francia neurológus (1878): „nagy lebeny” főleg a szaglásra Papez gyűrű Diencephalon és az agyfélteke találkozásánál található struktúrák lazán meghatározo1 gyűjteménye FilogeneOkailag primi]v kéreg Sokáig a szaglás központjának gondolták (állatvilág) „Érző és reagáló agy” Limbikus rendszer struktúra Fő egységei: KorCkális struktúra SubkorCkális struktúra Elemei és funkciói Általánosan: Érzelmi feldolgozás és válasz Memória homeosztázis, moCváció, tudaPalan késztetés, szaglás Ösztönös viselkedés: fajfentartás, anyai viselkedés Kapcsolat teremtés a gondolat és az érzelem közöP (kapcsolat a prefrontális kéreggel) Zsigeri állapotok, az érzelmek összekapcsolása a megismeréssel és a viselkedéssel Két legfontosabb része: Amygdala: érezelem Hippocampus: memória További elemei: Thalamusz éberség, tanulás, memória Hipothalamusz: autonóm idegrendszer, endokrin rendszer Fornix: agyi jelek továbbítása Cinguláris gyrus: érzelem, memória Amygdala Félelemmel vagy agresszióval reagál az észlelt fenyegetésre Hippocampus Új tanulás Rövid és hosszú távú memória (visszahívás) TraumaBkus élmény alaD és után a fiziológiás túlérzékenység megnehezítheB az emlékek szabályozását. Cinguláris gyrus Gesztusok szervezése az érzelmek kifejezésében és frusztráló konfliktusok feldolgozásában EgyesíteD szenzoros modalitások összekötése az emlékekkel Hipothalamusz Autonóm (zsigeri) funkció és az érzelmi reakciók feldolgozási metszete: akut/krónikus érzelmi stressz: gyomorégés, magas vérnyomás, pszichoszomaBkus betegségek  Függőség Érzelmi feldolgozó képességének szabályozási zavara, ami megváltoztatja a jutalom és büntetés jelzését PTSD TraumaTkus élmény alaZ és után a fiziológiás túlérzékenység Limbikus megnehezítheT az emlékek szabályozását a hippocampusban Térfogatcsökkenéssel járhat rendszer Skizofrénia Thalamus térfogaB eltérése és a dopamin szabályozása klinikai igazolható szerepe Klüver–Bucy- szindróma: Egyének tárgyakat vesznek a szájukba, hiperszexuálisak, a normális félelem és az érzelmi reakciók hiánya, emlékezetkiesés Korsakoff- AmneszBás konfabulációs szindróma. Krónikus alkoholizmusból szindróma: eredő Baminhiány miaD, memória kiesés más néven Temporális epilepszia Asszocia4v cortex – Brodmann áreák Téri gondolkodás Idői gondolkodás Mozgás Tervezés Érzelmi reakcióképesség Visszahívás Döntéshozatal Agyi lebenyek – homlok lebeny Frontális lebeny Szomatomotoros központ Motoros kérget akRvációs készenléR állapotba helyezi Expresszív beszéd (Broca terület) Prefrontális kéreg Struktúra: Neocortex késői fejlődésű régiója Teljes cortex 1/3-a Funkció: Legdifferenciáltabb mozzanatokat egységé szervezi Ego integrálása – személyiség szerkezete Érzelem és ösztönös viselkedés szabályozása Érdeklődési kör és akRvitás és annak szervezése Kontraszt élmények megélése (rossz/jó, szép/rút, igaz/hamis) Szociális és morális magatartás szervezés Gondolkodási funkció: absztrahálás, szinteRzálás Kategorizlás Lényegmegragadás Végrehajtó funkció szabályozása Gátló kontroll Munkamemeória  Agyi lebenyek – fali lebeny Struktúra: Cytoarchitektonikailag nem tekinthető egységesnek Funkció: Érzékszervi információk integrálása Tes^elszín érzékelése – humunculus Integrálja az írás, olvasás, számolás képességét Praxia szervezés Felismerési folyamatok: Tárgyak tapintás útján történő felismerése Ujjak felsimerése Ép testvázlat megélése Jobb és bal oldal megkülönböztetése Saját testen való tájékozódás Agyi lebenyek – halánték lebeny Struktúra: Nagymértékben kiterjedésű az emberi agyban, ami jelzi e terület kapcsolatát az intelligenciával és a memóriával. Funkció Primer hallómező Új és feldolgozoZ akuszTkus információ összevetése Zenészeknél a zenei hangok állandó feldolgozása miaZ a hallóterület mérete sokkal nagyobb Beszéd szimbolikus és szenzoros feldolgozása (Wernicke terület) „Poliszenzoros” az emberben, mert integrálja a hallási, szenzoros, vizuális és limbikus funkciókat Arcfelismerés Agyi lebenyek – nyakszirt lebeny Struktúra: Neocortex 12%-a Funkció: Elsődleges és másodlagos (asszociációs) látókéreg Vizuális-téri észlelés Szoros kapcsolatban áll más agyi területekkel (érzékelés/észlelés)