Számviteli beszámoló PDF

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 5. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. Számviteli beszámoló  A számviteli beszámoló a számviteli kimeneti információk rendszerét alkotja, mely a gazdálkodó tevékenységének gazdasági eredményével kapcsolatos információk célirányos csoportosítását hozza lé...

SZÁMVITEL 1, SZÁMVITEL ALAPJAI 5. rész Ing. Gyurián Norbert, PhD. Számviteli beszámoló  A számviteli beszámoló a számviteli kimeneti információk rendszerét alkotja, mely a gazdálkodó tevékenységének gazdasági eredményével kapcsolatos információk célirányos csoportosítását hozza létre.  A Számviteli Törvény alapján, a számviteli beszámoló alatt a számvitel tárgyát képező tények strukturált bemutatását értjük, mely belső- és külső felhasználók részére biztosít információkat a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.  A számviteli beszámoló három alapvető részből tevődik:  mérleg,  eredménykimutatás,  kiegészítő melléklet. A számviteli beszámoló alapvető fajtái Számviteli beszámoló külső belső rendszeres rendkívüli időközi féléves pl. rövidített egyéni felszámolási teljes szerkezet szerkezet negyedéves beszámoló konszolidált havi Számviteli beszámoló  Az egyéni számviteli beszámoló egyes tételeinek elrendezését, megjelölését és tartalmi meghatározását az egyéni számviteli beszámolóra vonatkozó rendeletek határozzák meg. A gazdálkodók minden egyes méret szerinti csoportjára külön rendelet vonatkozik. A mérleg, az eredménykimutatás mintáját és a kiegészítő melléklet tartalmát ezen rendeletek melléklete tartalmazza.  A gazdálkodó mérete szerint, a számviteli beszámoló három fajtáját különböztetjük meg:  mikrogazdálkodó beszámolója,  kisgazdálkodó beszámolója,  nagygazdálkodó beszámolója. Számviteli beszámoló  A gazdálkodó köteles minden számviteli időszak végén (fordulónaphoz) számviteli beszámolót készíteni. A számviteli időszak, mely meghatározása a gazdálkodó kompetenciájában van, a Számvitel Törvény értelmében lehet:  naptári évvel azonos időszak, ill.  gazdasági év, mely terjedelme megszakítások nélküli 12 hónap és nem azonos a naptári évvel.  A gazdálkodó köteles elkészíteni a számviteli beszámolóját legkésőbb a fordulónaptól számítva hat hónapon belül (Számviteli Törvény 17. cikk (5) bek. értelmében), amennyiben külön szabályozás erről másként nem rendelkezik. Számviteli beszámoló  A számviteli beszámoló elkészítésének időpontja a gyakorlatban szoros kapcsolatban áll az adóbevallás benyújtásának időpontjával, mivel a beszámolót az adóbevallás mellékletekén csatolni kell.  Itt értjük a Jövedelemadó Törvény értelmében benyújtandó adóbevallást (jogi személyek esetén a társasági adó, természetes személyek esetén a személyi jövedelemadó az irányadó), amit adózási időszak elteltétől számított három hónapon belül köteles a gazdálkodó benyújtani (Jövedelemadó Törvény 49. cikk (2) bek. értelmében).  Azonban a Jövedelemadó Törvény lehetőséget ad az adóbevallási határidő meghosszabbítására (legfeljebb hat hónappal). Számviteli mérleg  A mérleg olyan kétoldalú kimutatás, mely:  adott időpontra vonatkozóan - fordulónap (jellemzően dec. 31-ig, de ettől eltérő időpont is lehet),  a gazdálkodó anyagi és nem anyagi javait, összetétel és eredet szerint,  a számviteli törvény előírásainak megfelelően értékelve, pénzértékben kifejezve,  meghatározott szerkezetben tartalmazza a gazdálkodó vagyonát. Számviteli mérleg  Két mérlegséma:  Horizontális ◼ az aktívák és passzívák egymás mellett (horizontálisan) vannak feltüntetve, ◼ gyakorlati szinten az oktatásban és pénzügyi elemzések során van alkalmazva.  Vertikális ◼ előbb az aktívák, majd a passzívák vannak soronként tételesen feltüntetve, ◼ a jogszabályok értelmében a gyakorlatban alkalmazott mérlegséma Szlovákia területén. Számviteli mérleg  A Számviteli Törvény a mérlegtételek általános értékelési szabályainál előírja, hogy a mérleget mindig leltárral kell alátámasztani.  Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással ellenőrizni és egyedenként értékelni kell.  A leltár olyan tételes kimutatás, amely részletesen feltünteti a gazdálkodó vagyonelemeit összetétel (azaz eszköz) és eredet (azaz forrás) szerint, egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan, mennyiségben és/vagy értékben.  A számviteli mérleg jogszabályok által meghatározott szerkezete Aktívák oldala Passzívák oldala A. Befektetett eszközök A. Saját tőke A.I. Hosszúlejáratú immateriális javak A.I. Jegyzett tőke A.II. Hosszúlejáratú tárgyi eszközök A.II. Ázsió A.III. Hosszúlejáratú pénzügyi eszközök A.III. Egyéb tőkealapok A.IV. Törvény alapján képzett tartalékalapok A.V. Nyereségalapok A.VI. Értékelési különbözetek átértékelésből A.VII. Előző évek gazdasági eredménye A.VIII. Számviteli időszak adózott gazdasági eredménye B. Forgó eszközök B. Kötelezettségek B.I. Készletek B.I. Hosszúlejáratú kötelezettségek B.II. Hosszúlejáratú követelések B.II. Hosszúlejáratú céltartalékok B.III. Rövidlejáratú követelések B.III. Hosszúlejáratú bankhitelek B.IV. Rövidlejáratú pénzügyi eszközök B.IV. Rövidlejáratú kötelezettségek B.V. Pénzügyi számlák B.V. Rövidlejáratú céltartalékok B.VI. Rövidlejáratú bankhitelek B.VII. Rövidlejáratú pénzügyi támogatások C. Aktív időbeli elhatárolás C. Passzív időbeli elhatárolás Számviteli mérleg  A mérlegben kimutatott sorok nagybetűkkel, római számokkal és arab számokkal vannak megjelölve az alábbi módon:  csak nagybetűvel megjelölt tétel (pl. A., B., C.) – főcsoportok,  nagy betűvel és római számmal megjelölt tétel (pl. A.I., B.II.) – csoportok,  nagy betűvel, római számmal és arab számmal megjelölt tétel (pl. A.I.1., B.II.2.) – tételek. Az eszköztételek értékének kimutatási módja a mérleg „aktívák oldalán” Tárgyidőszak Bázisidőszak Eszköztételek Bruttó (1a) Nettó (2) (1) Korrekció (1b) Nettó (3)  Az tárgyidőszak esetén az egyes eszköztételeknél kimutatásra kerül a:  bruttó érték (1a) – az eszközök bruttó értéke alatt az eszközök bekerülési értékét értjük, mely esetben még az eszközök értékvesztése és értékcsökkenése nincs figyelembe véve.  korrekció (1b) – ez a sor az eszközök értékének értékvesztése és értékcsökkenése kimutatására szolgál.  nettó érték (2) – az eszközök nettó értékének kimutatására szolgál a gazdálkodó valós környezetében. A nettó érték a bruttó érték és a korrekció különbözetéből adódik.  A (3) oszlopban csakis a bázisidőszakban felmerült eszközök nettó értéke kerül kimutatásra. A forrástételek értékének kimutatási módja a mérleg „passzívák oldalán”  A források értéke a passzívák oldalon két oszlopban kerül kimutatásra.  Az első oszlopban a forrástétel tárgyidőszakra vonatkozó értéke a második oszlopban pedig a bázisidőszakra vonatkozó értéke szerepel.  A források esetében nincs korrekció. Aktív időbeli elhatárolás Elkülönítetten kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan hozamokat, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Passzív időbeli elhatárolás Passzív időbeli elhatárolásokként kell kimutatni a fordulónap előtt befolyt, elszámolt azon hozamot, mely a következő időszakot illeti és azt a költséget, ráfordítást, amely az adott időszakra vonatkozik, de a fordulónap után kerül kifizetésre.  Eredménykimutatás Az eredménykimutatás - a mérleghez hasonlóan - a tárgyidőszak mellett a bázisidőszak értékadatait is tartalmazza és a részeredmény-mutatókat elkülönítve is taglalja, ezáltal lehetővé téve:  az eredmény összetevőinek megismerését,  a gazdálkodó jövedelmezőségének megítélését,  a tevékenység alakulásának megítélését az előző évi adatokkal történő összehasonlítás révén. Az eredménykimutatás, mint a gazdálkodó éves beszámolójának fontos része, segíti a tulajdonosok, befektetők és hitelezők adott gazdálkodóval kapcsolatos gazdasági döntéseit. Eredménykimutatás  Az eredménykimutatás olyan könyvviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben tartalmazza a gazdálkodó hozamait és árbevételeit, költségeit és ráfordításait, valamint ezek különbözeteként képződő gazdasági eredményt (nyereség, illetve veszteség) vezeti le.  Az eredménykimutatás arra szolgál, hogy az érdekelt felek (állami intézmények, tulajdonosok, befektetők, hitelezők)  fel tudják mérni a gazdálkodó teljesítményét egy adott időszakban és  ebből következtetéseket vonjanak le a jövőbeli teljesítményre nézve, illetve  megbecsüljék a jövőbeni kockázatokat,  gazdasági eredmény (osztalék, ill. részesedés formában történő) elosztásáról dönthessenek. Eredménykimutatás szerkezete  A költségek és hozamok tételei több szinten vannak kimutatva. A gazdasági eredmény szintén több szinten van számszerűsítve. Amennyiben valamely tétel negatív értékkel bír, annyiban a tétel mínuszjellel van kimutatva.  Az egyes tételek megjelölése a következők szerint van kialakítva:  római és arab számokkal a hozamok (bevételek) tételei vannak megjelölve – itt is érvényes az a módszertani megközelítés, mint a mérlegnél – amennyiben a római számhoz arab szám társul, annyiban alacsonyabb rendű tételről van szó (pl. IX.1., XI.2.);  ABC nagybetűjével a ráfordítások (költségek) tételei vannak megjelölve (pl. A, B, D);  egy csillaggal (*) gazdasági mutatók (nettó forgalom, hozzáadottérték) vannak megjelölve;  két csillaggal (**) a ráfordítások (költségek) és hozamok (bevételek) összegzése van megjelölve;  három csillaggal (***) és négy csillaggal (****) pedig a gazdasági eredmény számszerűsítésének több szintje van megjelölve.  Eredménykimutatás szerkezete E.1. Bérköltségek * Nettó forgalom E.2. Jutalmak a társasági és szövetkezeti szervek tagjainak ** Gazdasági tevékenység hozamai E.3. Társadalombiztosítási járulékok I. Áru árbevétele E.4. Szociális költségek II. Saját termelésű termékek árbevétele F. Adók és illetékek III. Saját szolgáltatások értékesítésének árbevétele G. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése és IV. Saját termelésű készletek állományváltozása értékvesztése V. Aktivált saját teljesítmény G.1. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése VI. Értékesített immateriális javak és tárgyi eszközök árbevétele G.2. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékvesztése VII. Gazdasági tevékenység egyéb hozamai H. Értékesített immateriális javak, tárgyi eszközök és készletek maradványértéke ** Gazdasági tevékenység ráfordításai (költségei) I. Követelések értékvesztése A. Értékesített áru beszerzési értéke J. Gazdasági tevékenység egyéb ráfordításai B. Anyag- és energiafelhasználás *** Gazdasági tevékenység gazdasági eredménye C. Készletek értékvesztése * Hozzáadottérték D. Szolgáltatások ** Pénzügyi tevékenység hozamai E. Személyi jellegű költségek VIII. Értékpapírok és részesedések árbevétele  Eredménykimutatás szerkezete IX. Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök hozamai K. Eladott értékpapírok és részesedések IX.1. Kapcsolt vállalatoktól kapott értékpapírok és részesedések hozama L. Rövidlejáratú pénzügyi eszközök ráfordításai IX.2. Nem kapcsolt vállalatoktól kapott értékpapírok és részesedések hozama M. Pénzügyi eszközök értékvesztése IX.3. Értékpapírokból és részesedésekből eredő egyéb hozamok N. Fizetett kamatok X. Rövidlejáratú pénzügyi eszközök hozamai N.1. Kapcsolt vállalatoknak fizetett kamatok X.1. Kapcsolt vállalatoktól kapott rövidlejáratú pénzügyi eszközök hozama N.2. Egyéb fizetett kamatok O. Árfolyamveszteség X.2. Nem kapcsolt vállalatoktól kapott rövidlejáratú pénzügyi eszközök hozama P. Értékpapírok átértékelésének és származékos ügyletek ráfordításai X.3. Rövidlejáratú pénzügyi eszközök egyéb hozamai Q. Pénzügyi tevékenység egyéb ráfordításai XI. Kapott kamatok *** Pénzügyi tevékenység gazdasági eredménye XI.1. Kapcsolt vállalatoktól kapott kamatok **** A számviteli időszak adózás előtti gazdasági eredménye XI.2. Egyéb kapott kamatok R. Jövedelemadó (Társasági adó, Személyi jövedelemadó) XII. Árfolyamnyereség R.1. Esedékes jövedelemadó XIII. Értékpapírok átértékeléséből és származékos ügyletekből eredő R.2. Elhalasztott jövedelemadó hozamok S. A gazdasági eredmény átvezetése osztalékra1 XIV. Pénzügyi tevékenység egyéb hozamai **** A számviteli időszak adózás utáni gazdasági eredménye ** Pénzügyi tevékenység ráfordításai Kiegészítő melléklet  A Számviteli Törvény az éves beszámoló kötelezően elkészítendő részeként határozza meg a számviteli időszak gazdálkodására vonatkozó, csak számszaki adatokat tartalmazó mérlegen és eredménykimutatáson túl az azokat kiegészítő, értékelő és magyarázó Kiegészítő mellékletet.  Kiegészítő melléklet célja A kiegészítő melléklet elkészítésének és nyilvánosságra hozatalának célja, hogy az éves beszámoló részeként a mérleg és az eredménykimutatás számszerű adatait további információkkal kiegészítve hozzájáruljon ahhoz, hogy az éves beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet mutasson, így  a beszámoló mérlegében és eredménykimutatásában nem szereplő olyan információkat is bemutasson, amelyek a lényegesség alapelvnek megfelelően jelentősen befolyásolják a beszámolót felhasználók által az adott, a beszámolót összeállító gazdálkodóról kialakítandó hű és valós képet,  a beszámoló mérlegében és eredmény-kimutatásában megjelenő olyan adatokat, amelyek nem kellően részletezettek, vagy külön magyarázat nélkül önállóan nem értelmezhetők a kiegészítő melléklet tovább részletezzen, szöveges magyarázatot fűzzön hozzájuk,  a gazdálkodó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét értékelje. Számviteli beszámoló  A gazdálkodó a beszámoló készítésénél köteles figyelembe venni minden olyan információt, melyet a fordulónapot követően a könyvelési zárásig szerez a gazdálkodó és az befolyással bír a gazdálkodó vagyoni, gazdasági és pénzügyi helyzetére a fordulónapra vonatkozóan.  A beszámoló fordulónapját a gazdálkodó határozza meg. Számviteli beszámoló A beszámoló elkészítését további tevékenységek követik, melyek az alábbiak:  beszámoló gazdálkodó általi felülvizsgálata,  beszámoló könyvvizsgálóval történő felülvizsgálata (amennyiben a gazdálkodó számára ezt a kötelezettséget a Számviteli Törvény írja elő, vagy saját elhatározása alapján),  éves jelentés elkészítése,  beszámoló benyújtása jóváhagyás céljából az illetékes testülethez és a beszámoló jóváhagyása,  beszámoló közzététele,  beszámoló és egyéb számviteli dokumentáció archiválása.  Számviteli beszámoló A beszámolóját (ez vonatkozik a rendkívüli beszámolóra is) köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni minden gazdálkodó, aki  jogi formája kereskedelmi társaság, mely kötelezően képez alaptőkét (részvénytársaság és korlátolt felelőségű társaság), és szövetkezet, amennyiben az adott számviteli időszak (tárgyidőszak) és közvetlenül a számviteli időszakot megelőző időszak (bázisidőszak) fordulónapjához teljesül legalább kettő az alábbi feltételek közül:  vagyon teljes összege meghaladja az 1 000 000 eurót (a vagyon teljes összege alatt a vagyon bruttó értékét értjük, az értékcsökkenés és értékvesztés figyelembevétele nélkül),  nettó árbevétel meghaladja a 2 000 000 eurót,  az alkalmazottak átszámolt átlagos száma egy számviteli időszakban meghaladta a 30 főt,  jogi formája kereskedelmi társaság és szövetkezet, melyek értékpapírjait szabályozott piacon vezették be,  számára ezt a kötelességet más törvény szabja meg (pl. bankok, alapítványok stb.),  az IFRS (az Európai Unió által elfogadott formában) alapján készíti a beszámolóját. Számviteli beszámoló A beszámolóját köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni az a jogi személy is, aki esetében a Jövedelemadó Törvény értelmében kapott adó éves összege nagyobb, mint 35 000 euró, abban a számviteli időszakban, amelyben a pénzeszközöket felhasználták. Számviteli beszámoló  Minden gazdálkodó, aki köteles a beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, köteles éves jelentést is készíteni az adott számviteli időszakra vonatkozóan. A könyvvizsgáló nem csak a gazdálkodó beszámolóját, de az általa készített éves jelentést is köteles jóváhagyni.  Az éves jelentés tartalmazza a gazdálkodó számviteli időszakra vonatkozó beszámolóját, a könyvvizsgáló jelentését az adott beszámolóra vonatkozóan, valamint további információkat a Számviteli Törvény (20. cikk) értelmében.  A beszámolót és az éves jelentést legkésőbb a fordulónaptól egy éven belül kell jóváhagynia a könyvvizsgálónak.  Számviteli beszámoló A beszámolót és az éves jelentést szükséges jóváhagynia a gazdálkodó illetékes testületének is, mely eltérő a gazdálkodók jogi formáját figyelembevéve. A beterjesztő és a jóvágyó személyt/testületet a következő táblázat taglalja: Jogi forma Beterjesztő Jóváhagyó Részvénytársaság igazgatótanács részvényesek közgyűlése Korlátolt felelőségű ügyvezető igazgató tagok közgyűlése társaság Szövetkezet igazgatótanács taggyűlés