2. forg. alapfog.ppt

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék Gyártástechnológiai III 2. Előadás Forgácsolási alapfogalmak Előadó: Dr. Szigeti Ferenc...

Műszaki Alapozó és Gépészmérnöki szak Gépgyártástechnológiai Tanszék Gyártástechnológiai III 2. Előadás Forgácsolási alapfogalmak Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár  Forgácsolási alapfogalmak Forgácsolás célja: az előírt alakú, méretű és felületminőségű alkatrész gazdaságos előállítása. Forgácsolás lényege: Forgácsolásnál a munkadarab előírt alakját azáltal érjük el, hogy célszerűen kialakított szerszámmal anyag- részeket, forgácsokat választunk le róluk. Az anyagleválasztás a munkadarab és a szerszám közötti relatív mozgások eredményeként jön létre, amikor a szerszám ékhez hasonlóan behatol az anyagba és onnan forgácsokat választ le.  Forgácsolási folyamat, ill. a megmunkáló rendszer jellemzői: Forgácsolás tényezői: - M (mdb.) – erről történik az anyagleválasztása - K (készülék) – mdb. és szerszám befogása - G (szerszámgép) – mdb. és szerszám relatív mozgását létesíti - S (szerszám) – anyagleválasztást végzi - F (forgács) – alakja, keresztmetszete, viselkedése hatással van a forgácsolási folyamatra - I (irányítás) – kézi vagy automatikus  Mdb. és a szerszám relatív mozgása A relatív mozgásokat és azok jellemzőit mindig álló mdb.-hoz viszonyítjuk, függetlenül a tényleges helyzettől. Fajtái: - forgácsoló (főmozgás) → szabványosított: - előtoló → ISO 3002/1, MSZ 16900/1 - eredő (működő) - kisegítő mozgás  Forgácsoló mozgás 1.Forgácsoló mozgás: olyan relatív mozgás a mdb. és a szerszám között, amely előtolómozgás nélkül csak egyszeri forgácsleválasztást tenne lehetővé, egyetlen fordulat vagy löket alatt. Típusai: - egyenes vonalú (gyalulás, vésés, üregelés) - körmozgás (esztergálás, fúrás, marás, köszörülés) - görbe vonalú (menetfúrás, másoló esztergálás, marás) Forgácsoló mozgás sebessége: az a forgácsolási sebesség, mely a forgácsoló él kiválasztott pontjának pillanatnyi sebessége a mdb.-hoz viszonyítva a forgácsolás irányában. [m/p] (eszt., fúrás, marás) [m/s] (köszörülés)  Előtoló mozgás 2. Előtoló mozgás: a forgácsoló mozgással együtt többszörös vagy folyamatos anyagleválasztást tesz lehetővé, több fordulat vagy löket alatt. Az előtolómozgás lehet: - egyenesvonalú folyamatos (esztergálás, fúrás, marás, dörzsárazás) - egyenesvonalú szakaszos (gyalulás, vésés, síkköszörülés, dörzsárazás) - körvonalú szakaszos (gyalulás vagy vésés kör alakú) - görbevonalú folyamatos (másoló esztergálás, marás) - görbevonalú szakaszos (másoló gyalulás) Előmozgás sebessége: az előtolósebesség, mely a forgácsoló él kiválasztott pontjának pillanatnyi sebessége a mdb.-hoz képest, az előtolóirányban. Jele: [mm/perc];[m/perc] → - szakaszos előtolásnál nem értelmezzük - Előtoló mozgásnak 1 fordulatra vagy löketre vonatkoztatott útja az előtolás. Jele: f, [mm/ford];[mm/löket];[mm/kettőslöket] Az előtolás értelmezése 3. Működő mozgás: (eredő forgácsoló mozgás): forgácsoló mozgás és előtoló mozgás eredője. A forgácsoló mozgás és a működő mozgás egybeesik, ha nincs előtoló mozgás (pl. üregelés) vagy ha nincs egyidejű előtoló mozgás (pl. gyalulás, vésés) Működő mozgás sebessége: működő sebesség, vm 4. Kisegítő mozgás: - hozzáállítás: szerszám hozzáállítása forgácsolás előtt a mdb.-hoz (fogásvétel céljából) ; (kézzel vagy NC-gépen automatikusan) - fogásvételi mozgás: leválasztandó rétegvastagság beállítása - utánállító mozgás: fogásmélység korrigálása, szerszám kopás, pontatlan fogásvétel. A fogás értelmezése forgácsolásnál  Forgácsolási adatok Forgácsolási adatok, melyeket a forgácsolás végrehajtásához be kell állítani: - előtolás (f) - fogásmélység [mm] - forgácsolási sebesség (vc) Forgácskeresztmetszet (Ac) - állandó (esztergálás) - változó (marás) elméleti > valóságos A valóságos Ac mindig kisebb mint az elméleti, mert a szerszám kialakítása olyan, hogy az anyag egy része a mdb.-on marad előtolási nyomok formájában.  Forgácskeresztmetszet Forgácskeresztmetszet alakja (azonos ap és f mellett) a főél elhelyezési szöge szerint(kr) változik. Értelmezzük: - forgács szélesség (b) - forgács vastagság (h) Ac: a leválasztott anyagréteg forgásirányra merőleges keresztmetszete. Változó forgácskeresztmetszettel működő eljárásoknál be kell vezetni a közepes forgács vastagságot; ezzel vagy [mm2] Forgácsoló szerszám részei  Forgácsoló szerszám élgeometriája 1.Élek: S, S’ 2.Lapok: Aγ, Aα 3.Síkok: Pf, Pr, Ps, Pn, Po 4.Szögek: kr,εr,k’r,λs,α,β,γ, A forgácsolószerszámok három fő része váltólapkás esztergakésen  A szerszámcsúcs kialakítása hegyes lekerekített fazettás Forgácsolóék összetett homlok- és hátfelülettel forgácstörő nélkül forgácstörővel Szerszámsíkok 1. Feltételezett munkasík (Pf): a fogásvétel irányára, magában foglalja a főmozgás és előtolás irányát. 2. Szerszám tengelysík (Pp): a Pf -re és tartalmazza a forgácsoló főmozgás és fogásvétel irányát. 3. Szerszám alapsík (Pr): Pf és Pb –re, tartalmazza ap, f irányát (forgácsolás irányára sík, felfekvő lappal , egyélű szerszámnál). 4. Szerszám élsík (Ps): Pr –re, érinti a szerszám főélt. 5. Élnormál sík (Pn): forgácsoló élre sík, kiválasztott pontban. 6. Szerszám ortogonálsík (Po): Pr és Ps –re sík, kiválasztott pontban. Szerszám ortogonálsík (Po)  Élszögek szerszám alapsíkban (Pr) 1. Szerszám elhelyezési szög (kr): Pf Ps; Pr –ben 2. Szerszám csúcsszög (εr): Ps P’s; Pr – ben 3. Szerszám mellékél elhelyezési szög (k’r): Pf P’s; Pr-ben kr + εr + k’r = 180˚  Élszögek szerszám ortogonálsíkban (Po) 1. Szerszám ortogonál hátszög (αo): Aα Ps 2. Szerszám ortogonál ékszög (βo): Aγ Aα 3. Szerszám ortogonál homlokszög (γo): Pr Aγ Élszögek élnormál Élszög Ps –ben: síkban (Pn) 1.Szerszám terelőszög (λs): Pr S Élszögek Pn –ben: 1.Szerszám normál hátszög (αn): Aα Ps 2. Szerszám normál ékszög (βn): Aα Aγ 3.Szerszám normál homlokszög (γn): Aγ Pr A terelőszög hatása a forgácstávozás irányára pozitív szög: a szerszámtest felé, negatív szög: a mdb. felé irányítja a forgácsot  Normál - rendszer előnyei: Élszögek beállítása a szeszámgyártó gépeken könnyű és egyértelmű Élszögek egyértelműen és szabatosan mérhetők Többnyire a normál rendszert használjuk Gyártási és működő szerszámszögek  A forrasztott keményfémlapkás szerszámok fajtái és alkalmazási lehetőségei 1. Egyenes forgácsolókés 6. Oldalélű forgácsolókés 2. Hajlított forgácsolókés 7. Szúró forgácsolókés 3. Homlokélű forgácsolókés 8. Furatkés átmenő furathoz 4. Széles forgácsolókés 9. Furatkés zsákfurathoz 5. Sarok forgácsolókés 10. Hegyes forgácsolókés