Üzleti gazdaságtan: Pénzügyi elemzés és piaci mechanizmusok
32 Questions
0 Views

Choose a study mode

Play Quiz
Study Flashcards
Spaced Repetition
Chat to lesson

Podcast

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson

Questions and Answers

A profit meghatározása szerint az összes költség és az összes bevétel különbsége.

False

A profitmegközelítés egyféleképpen értelmezhető az összes pénzügyi alkalmazásban.

False

A bérelt lakás használati jogának átadása profitnak számít.

False

A kamatot profitnak szokás tekinteni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tulajdonos munkája a vállalkozásban bért jelent.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A pénz kamata a termelési tényezőkért fizetendő költségtérítés.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A bérlő által fizetett bérleti díj profitnak tekinthető.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vállalatok mindig profitot kell, hogy elérjenek ahhoz, hogy működőképesek maradhassanak.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tulajdonos szellemi munkájának bérének tekinthető a vállalatnál felmutatott többlet.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A profit és a költség között egyértelmű határvonal van.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az innováció az újítók számára monopolhelyzetet jelent.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Az újításokból származó profit tartós lehet.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A profit csak a tulajdonosok számára jelent biztos nyereséget.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az utánzás jelentős profitkilátásokat rejt magában.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A tökéletes verseny hosszú távú piacával szembeállítva a tökéletlen versenynek nevezzük a monopóliumokat, az oligopóliumokat és a monopolisztikus verseny piacát.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A vállalat csak akkor képes termelési tényezőinek összes költsége feletti bevételre szert tenni, ha tökéletes versenyben működik.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A monopoljellegű helyzetből származó hasznokat sohasem szokás profitként interpretálni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A profit forrásai között egyértelmű határvonalak vannak.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A várható értékkel számított profit egyenlő a vállalkozói képességek és a piaci hatalomProfitjával.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A gazdasági profit csak a mikroökonómiai megközelítésben értelmezhető.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A számviteli megközelítés figyelembe veszi az összes alternatívaköltséget.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az objektív érték tartalmazza a jövőbeli jövedelemtermelő képességekre vonatkozó becsléseket.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tulajdonosi pénztőke normál profitjának figyelembevétele objektív értékelési rendszerünk van.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A részvényesek teljes vagyonának jellemzően nagy részét tartják az adott vállalat részvényeiben.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vállalati szintű diverzifikáció hozzáad az értékéhez.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A részvényesi nettó pénzáramlások számításánál figyelembe vesszük az adózást.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A vállalat gazdasági működése csak a részvényesek érdekeinek figyelembevételével értelmezhető.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A részvényesek szempontjából az adózás nem jelentős tényező.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vállalat gazdasági működésének vizsgálatakor csak a részvényesek érdekeivel kell foglalkozni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A részvényesi érték maximalizálása feltétlenül azonos a vállalati érték maximalizálásával.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vállalat gazdasági működése csak a részvényesek érdekeinek figyelembevételével értelmezhető.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vele-nélküle elv követésének egyik nagy előnye, hogy jól rávilágít az alternatívaköltségekre, de nem rávilágít az elsüllyedt bevételekre és költségekre.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Study Notes

A vállalati pénzügyek alapjai

  • A vállalati pénzügyek tantárgy célja, hogy a közgazdasági javak általános árazódási mechanizmusához vezető összefüggések részletes kibontását és levezetését mutassa be.
  • A modellvilágban levezetett következtetések könnyen felhasználhatók lesznek a valós világ működésének leírására is.

Gazdasági elemzések

  • A Vállalati pénzügyek tantárgy kiemelt célja, hogy az elméleti háttér megértése mellett a megismert módszerek gyakorlati alkalmazását is segítse.
  • A gazdasági elemzések megoldásait nem lehet típuspéldákon "begyakorolni", azokat minden projekt esetében fel kell építeni, meg kell alkotni.

APV/CCF projektelemzési módszer

  • Az APV/CCF projektelemzési módszer alapjait a jegyzet e bevezető szakaszában fektettük le.
  • A módszerrel könnyedén előállíthatók azok a népszerű elemzési alapmutatók, amelyek a főbb vállalati gazdasági alapkérdések megoldására adnak eszközöket.

Gazdasági elemzések adózási kérdése

  • A harmadik fejezetben a gazdasági elemzések adózási kérdéseit tekintjük át.
  • Ezen a területen egy átlagos ismeretekkel rendelkező gazdasági elemző egészen csekély erőfeszítéssel is nagyságrendekkel pontosabbá teheti elemzéseit.

Projektértékelés finanszírozási kérdése

  • A következő fejezetben a projektértékelés finanszírozási kérdéseit tisztázzuk majd.
  • Az APV/CCF módszer keretei között juthatunk el a leginkább teljes, mindeközben reális feltételezésekre építő elképzeléshez és konklúzióhoz.

Profit és költség

  • A munkáért kapott fizetség (bér) költség, nem profit.
  • A bérleti díj is költség, nem profit.
  • A pénztőke átengedése más részére nem különbözik egy darab föld vagy egy gép használatának átadásától, és kamatnak szokás nevezni.

A profit és a termelési tényezők

  • A profitot elválasztjuk a termelési tényezőkért fizetendő költségtérítésektől.
  • A profit nem bér, nem bérleti díj, és nem is kamat, mert ezek költségek.
  • A tulajdonos munkája része a vállalkozás költségeinek, még akkor is, ha ezzel nem jár külön pénzmozgás.

A tulajdonos munkája és a vállalkozás

  • A tulajdonos munkájának az értéke alternatívaköltség-szemlélettel lenne meghatározható, azaz azt kellene vizsgálni, hogy mennyi bért kaphatna munkájáért máshol.
  • A tulajdonos lakásának egy részét irodaként használja, szintén külön elszámolás nélkül, és annak bérleti díja is költség.

A vállalkozás és a tulajdonos

  • A vállalkozás tulajdonosa történetesen a vállalkozásban felhasznált tőke tulajdonosa is, közgazdaságilag semmiben nem különbözik attól, mint hogy a vállalkozás igénybe veszi tulajdonosának a munkáját vagy valamilyen ingatlanát.
  • Ezért is „költségtérítés” jár, azaz kamat, illetve kockázatos esetben várható hozam.

Gazdasági profit

  • A gazdasági szemlélet szerint a gazdasági profit a mérvadó, azaz az, ami a tulajdonosoknak megmarad az összes költség levonása után.
  • A gazdasági profitba beleértve saját termelési tényezőik (eszközeik, pénztőkéjük, munkaerejük stb.) használatának alternatívaköltségeit is.

Profit és költség

  • A profit és a költség között nincs egyértelmű határvonal.
  • A határvonal meghúzása minden esetben tartalmaz bizonyos önkényességet, valamilyen szemléletet, feltételezéscsomagot.

A profit forrásai

  • A gazdasági profitnak három alapvető forrását emeljük ki: a vállalkozói képességet (vállalkozói tudást), a piaci hatalmat (vagy monopolhatalmat) és a szerencsét.
  • A vállalkozói képesség a tulajdonos adottságait, tudását, munkáját is jelenti.

A vállalatok működése

  • A vállalatok profit nélkül is működőképesek maradhatnának, hiszen éppen elegendő bevételük lenne az összes termelési tényező költségeinek kifizetésére.
  • A vállalatok akár növekedhetnének is, ha az újabb források bevonásának fedezetét éppen meg tudná termelni a vállalat.

Profit és vállalkozói képesség

  • A profit lehet az árkülönbség kihasználásával érhető el, azaz arbitrázsként, amikor valamit alacsony áron vesznek és drágábban adják el.
  • Az arbitrázsőrök megszüntethetik az árak regionális és időbeli eltéréseit.
  • Az árak kiegyenlítődése a tranzakciós költségekkel együtt jelentkezik.

Innováció és újítás

  • Az innováció a piacgazdaságokban monopóliumok formájában tör a felszínre.
  • Az innováció jutalma a monopoljelleg miatt besöpörhető profit.
  • Az újításokból származó profit csak időleges lehet.

Utánzás

  • Az utánzás is egyfajta vállalkozói lehetőség, ahol más termelők megoldásait másolják.
  • Az utánzók gyorsabbak az eredeti újítóknál, mivel nem kell beruházniuk az újdonság kifejlesztésébe.
  • Az utánzás is profitlehetőségeket rejt magában, ameddig az utánzók végtelen tengerének versenye meg nem szünteti a profitkilátásokat.

Vállalkozói munka és profit

  • A vállalkozói munka komparatív előnye származik abból, hogy relatíve jó az arbitrázslehetőségek észrevételében, innovatív és gyors üzleti reakciója.
  • A vállalkozói munkával elért profit felfogható a "vállalkozói munka" („teljesítményalapú”) munkabéreként is.
  • A profit az tulajdonosi vagy alkalmazotti tevékenységtől függően változik, az utóbbi esetben menedzseri bérekként emlegetik.

Tökéletes Verseny és Tökéletlen Verseny

  • A tökéletes verseny hosszú távon kialakuló piacával való szembeállításhoz a tökéletes piactól eltérő összes piaci szerkezetet tökéletlen versenynek nevezzük.
  • A tökéletlen versenybe tartoznak a monopóliumok, az oligopóliumok és a monopolisztikus verseny piacai.

Tökéletes Verseny Rövid Távú Esetei

  • A tökéletes verseny rövid távú eseteit is idevehetjük.

Profit a Tökéletlen Versenyből

  • A vállalat ilyenkor képes termelési tényezőinek összes költsége feletti bevételre szert tenni.
  • Sokféle ok vezethet ehhez, de a vállalkozói képességgel függnek össze.
  • A bevétel–költség különbségek a tökéletlen versenyből eredeztethetők: művileg kreált belépési korlátokból, egy-egy részpiacra vonatkozó természetes monopólium jogából.

Profit és Vállalkozói Képesség

  • Az ilyen átmeneti vagy tartós monopoljellegű helyzetből származó hasznokat szintén profitként szokás interpretálni.
  • Ebben az esetben a profitot az vállalkozói képesség gyümölcsének tekinthetjük.

A profit kockázata és várható értéke

  • A profit kockázatos, így várható értéke és szórása is van, mivel a bevételek és költségek csak várható értelmű tételek.
  • A profit kockázatát a tőke költségeként kell értelmeznünk, amely magában foglalja az időbeli várakozás és a kockázat vállalásáért fizetendő kompenzációt.

A profit szórása és várható értéke

  • A profit szórása és várható értéke csak részben kézenfekvő, mivel a kockázat vállalásáért fizetendő kompenzáció is csak kockázatos, valamekkora szóródású és várható értékű.
  • A kiszámíthatatlan tényezők, például az időjárás, az emberek ízlése, a gépek meghibásodása, munkatársaink ötletessége vagy éppen személyiségi jegyei stb. befolyásolják a profit szórását.

A várható profit és a tényleges profit

  • A várható profit a tevékenység várható többlete, amely a vállalkozói képesség és/vagy a piaci (monopol)hatalom gyümölcse.
  • A tényleges profitnak a várhatótól való eltérése a szerencsétől függ.
  • A döntéshozatalkor a jövővel kapcsolatos várható értékekkel kalkulálunk, ezért a profitnak csak a vállalkozói képességekhez és a piaci hatalomhoz kapcsolható részeivel foglalkozunk.

A tényleges profit és a szerencse

  • Utólag visszatekintve egy üzleti tevékenységre annak (pozitív vagy negatív) profitja már tényleges, tényszerű adat, tényleges profit.
  • A tényleges profitban a szerencse is szerepet játszik, az előző profitforrások mellé.

A normál profit fogalma

  • A normál profit a mikroökonómia egyik alapfogalma
  • Két fő megközelítés létezik: a gazdasági profit és a számviteli profit

A gazdasági profit

  • A gazdasági profit a tökéletes verseny körülményei között is kialakuló többlet
  • Az adott iparágban „bárki által” elérhető jövedelemről van szó

A számviteli profit

  • A számviteli profit a számviteli bevételből indul ki, és ebből vonja le az összes költséget
  • A maradékot nevezik számviteli profitnak (nyereségnek, üzleti eredménynek)
  • A számviteli profit magában foglal gazdasági szempontból költségnek minősülő tételeket is
  • A számviteli profitból le kell vonni a termeléshez a tulajdonosok részéről kínált termelési tényezők azon alternatívaköltségeit is, amelyek a számviteli kimutatásokban nem szerepelnek

Implicit és explicit költségek

  • A számviteli kimutatásokban csak az explicit költségek szerepelnek
  • Az implicit költségek a vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatívaköltségei
  • Az implicit költségek a számviteli kimutatásokban nem vagy csak részben jelennek meg

Objektív érték

  • Az objektív érték semmilyen zavaró, vállalaton kívüli, az értékelő személyétől függő tényezőt nem tartalmaz
  • Az objektív érték csak a gazdasági szereplők által egységesen elérhető és értelmezhető információkra, praktikusan csak a számviteli adatokra épít

Részvénytársaságok pénzügyi kérdései

  • A részvénytársaságokban a tulajdonos és a menedzser két különböző személy, mivel a tulajdonosi jogok és a menedzselés elválnak egymástól.
  • A részvénytársasági forma lehetővé teszi a tőkekoncentrációt, mivel a részvényesek csak részvényeik névértékének mértékéig felelnek a vállalkozás adósságaiért.
  • A részvényesek tulajdonosi jogait a részvényeik arányában osztják meg, és ennek alapján osztják el a vállalat profitjait.

A részvénytársaságok szerkezete

  • A részvénytársaságokban a "több tulajdonos - egy vállalkozás" séma érvényesül.
  • A részvényesek átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét a menedzsereknek, így a tulajdonosok nem vesznek részt a vállalat hétköznapi üzletvitelében.

A részvényesi érdek

  • A részvényesek alapcélja a részvényesi érték maximalizálása, amely az osztalékok és a részvényárfolyam együttes maximalizálását jelenti.
  • A részvényesek résztulajdonosi jogait a részvényeik arányában osztják meg, és ennek alapján osztják el a vállalat profitjait.

A képviseleti vagy megbízó–ügynök probléma

  • A részvényesek és a menedzserek között nincs érdekazonosság, mivel a részvényesek és a menedzserek eltérő érdekeket képviselnek.
  • A képviseleti problémát megoldani kell, hogy a részvényesek érdekét szolgálva működjenek a vállalatok.

A részvényesi portfólió

  • A részvényesek vállalatnál tartott tőkéjük rendelkezésre bocsátásáért a CAPM (Capital Asset Pricing Model) szerinti tőkeköltséget fogják elvárni.
  • A részvényesek teljes vagyonának jellemzően csak kis részét tartja az adott vállalat részvényeiben, és a kockázatos befektetéseik teljességét a piaci portfólió adja.
  • A diverzifikáció előnyös a részvényes számára, de nem feltétlenül a vállalatokon belül kell megvalósítani.

A részvényesi érdek képviselete

  • A vállalati gazdasági elemzések célja a részvényesi érdek tökéletes képviselete
  • A részvényesi érdek képviselete feltételezi a vállalat egészével kapcsolatos célok figyelmen kívül hagyását

A vállalat gazdasági működése

  • A vállalat gazdasági működését az adózás, hitelfelvétel–kamatfizetés–törlesztés, bérek, bérleti díjak, alapanyagok és beszállítói kifizetések befolyásolják
  • A vállalathoz érkező bevétel fent említett tételekkel való lecsökkentése után megmaradó összeg a részvényesek szabad pénzáramlása

A részvényesi szabad pénzáramlás

  • A részvényesi szabad pénzáramlásokat vagy részvényesi nettó pénzáramlásokat a vállalathoz érkező bevétel és a vállalat gazdasági működésének kiadásai befolyásolják
  • Az adózás jelentős mértékben befolyásolja a részvényesi szabad pénzáramlásokat, ezért figyelmen kívül hagyni értelmetlen lenne

A részvényesi profit maximalizálása

  • A részvényesi profit maximalizálását az adózás utáni értékben kell vizsgálni
  • A részvényesi profit maximalizálásához az egyes üzleti lépések adózás utáni értékét kell vizsgálni

Osztalékközömbösség elve

  • Az osztalékközömbösség elve szerint a részvényesi érték nem függ az osztalékfizetések ütemezésétől.
  • Ez azt jelenti, hogy a részvényesek szempontjából az osztalékfizetés ideje és mértéke közömbös.

Az osztalékközömbösség feltételei

  • A részvényesi érdek tökéletesen képviselt legyen.
  • Ne legyenek tranzakciós költségek.
  • A tőkepiac hatékony piac legyen.
  • Torzításmentes adórendszer működjön.

A részvényesi érték és az osztalékfizetés

  • A részvényesi érték tekintetében az osztalékok és az árfolyamok a meghatározók.
  • A részvényesi érték maximalizálása nem feltétlenül azonos a vállalati érték maximalizálásával.

A részvényesi szabad pénzáramlások és az osztalékok

  • A részvényesi szabad pénzáramlások és az osztalékok általában nem azonosak.
  • Azonban értékük (a már megvalósított projektek esetén PV-jük, a még megvalósítás előtti esetben az NPV-jük) igen.

Részvényesi szabad pénzáramlások és osztalékok

  • A részvényesek várható szabad (nettó) pénzáramlásainak jelenértéke azonos a várható osztalékok jelenértékével.

Osztalékközömbösség

  • Ha feltételezzük, hogy a részvényesi érdek tökéletesen képviselteti magát, nulla tranzakciós költségek, hatékony tőkepiaci árazás és torzításmentes adórendszer van, akkor a részvényesi szabad pénzáramlásokat minden évben kifizetik osztalékként.
  • Ebben a feltételezett világban a részvényesi értéket tekintve nem lenne semmilyen hatása, hogy azonnali, lassított vagy gyorsított ütemű osztalékfizetés történik.

Gazdasági döntések elemzése

  • A gazdasági döntések elemzésénél szabad kezünk van, hogy azonnali osztalékfizetésekből induljunk ki.
  • Minden újabb vállalati projektet a részvényesektől újonnan bevont tőkéből valósítanánk meg, majd a későbbi években az adott projektből fakadó nettó pénzáramlásokat keletkezésükkor azonnal kifizetik osztalékként.

Pénzáramlások elválasztása elve

  • A pénzáramlások elválasztása elve szerint egy-egy üzleti projektre vonatkozó döntésnél nem keveredik össze más vállalati projektek költségeivel és bevételeivel.
  • Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai világosan elválnak egymástól, mintha a részvényesek „zsebből” indítanák el és később „zsebbe” érkezne a projektből származó jövedelem is.

Üzleti projektek

  • Egy üzleti projekt sok esetben messze van attól, amit a vállalatoknál „projektnek” neveznek.
  • Az üzleti projekt egy gazdasági döntés hatására fellépő (többlet)bevételekből és (többlet)kiadásokból építkezik, és nem „valami” létrehozásához kapcsolódó elemekből.

Változásalapú pénzáramlás-becslés

  • A változásalapú pénzáramlás-becslésnél (incremental cash flow estimation) egy vizsgált projekt esetében kifejezetten a többi projekttől elválasztott pénzáramlásokat írjuk fel.
  • Ezt a felfogást követve egy-egy üzleti projekt esetében szemléletet tükröz, amely szerint egy gazdasági döntéssel együtt milyen helyzet áll elő, milyen pénzmozgások lépnek fel a döntés elvetése esetén előálló alaphelyzettel szemben.

Studying That Suits You

Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

Quiz Team

Description

Megtudhatja, hogyan működnek a piaci mechanizmusok és hogyan alkalmazzák a pénzügyi elemzést az üzleti gazdaságtanban. Elemzi a közgazdasági javak árazódási mechanizmusát és a kapcsolódó fogalmakat.

More Like This

Capital Budgeting Quiz
5 questions

Capital Budgeting Quiz

ConvincingMajesty1930 avatar
ConvincingMajesty1930
Monte Carlo Simulations in Capital Budgeting
13 questions
Use Quizgecko on...
Browser
Browser