Podcast Beta
Questions and Answers
A profit meghatározása szerint az összes költség és az összes bevétel különbsége.
False
A profitmegközelítés egyféleképpen értelmezhető az összes pénzügyi alkalmazásban.
False
A bérelt lakás használati jogának átadása profitnak számít.
False
A kamatot profitnak szokás tekinteni.
Signup and view all the answers
A tulajdonos munkája a vállalkozásban bért jelent.
Signup and view all the answers
A pénz kamata a termelési tényezőkért fizetendő költségtérítés.
Signup and view all the answers
A bérlő által fizetett bérleti díj profitnak tekinthető.
Signup and view all the answers
A vállalatok mindig profitot kell, hogy elérjenek ahhoz, hogy működőképesek maradhassanak.
Signup and view all the answers
A tulajdonos szellemi munkájának bérének tekinthető a vállalatnál felmutatott többlet.
Signup and view all the answers
A profit és a költség között egyértelmű határvonal van.
Signup and view all the answers
Az innováció az újítók számára monopolhelyzetet jelent.
Signup and view all the answers
Az újításokból származó profit tartós lehet.
Signup and view all the answers
A profit csak a tulajdonosok számára jelent biztos nyereséget.
Signup and view all the answers
Az utánzás jelentős profitkilátásokat rejt magában.
Signup and view all the answers
A tökéletes verseny hosszú távú piacával szembeállítva a tökéletlen versenynek nevezzük a monopóliumokat, az oligopóliumokat és a monopolisztikus verseny piacát.
Signup and view all the answers
A vállalat csak akkor képes termelési tényezőinek összes költsége feletti bevételre szert tenni, ha tökéletes versenyben működik.
Signup and view all the answers
A monopoljellegű helyzetből származó hasznokat sohasem szokás profitként interpretálni.
Signup and view all the answers
A profit forrásai között egyértelmű határvonalak vannak.
Signup and view all the answers
A várható értékkel számított profit egyenlő a vállalkozói képességek és a piaci hatalomProfitjával.
Signup and view all the answers
A gazdasági profit csak a mikroökonómiai megközelítésben értelmezhető.
Signup and view all the answers
A számviteli megközelítés figyelembe veszi az összes alternatívaköltséget.
Signup and view all the answers
Az objektív érték tartalmazza a jövőbeli jövedelemtermelő képességekre vonatkozó becsléseket.
Signup and view all the answers
A tulajdonosi pénztőke normál profitjának figyelembevétele objektív értékelési rendszerünk van.
Signup and view all the answers
A részvényesek teljes vagyonának jellemzően nagy részét tartják az adott vállalat részvényeiben.
Signup and view all the answers
A vállalati szintű diverzifikáció hozzáad az értékéhez.
Signup and view all the answers
A részvényesi nettó pénzáramlások számításánál figyelembe vesszük az adózást.
Signup and view all the answers
A vállalat gazdasági működése csak a részvényesek érdekeinek figyelembevételével értelmezhető.
Signup and view all the answers
A részvényesek szempontjából az adózás nem jelentős tényező.
Signup and view all the answers
A vállalat gazdasági működésének vizsgálatakor csak a részvényesek érdekeivel kell foglalkozni.
Signup and view all the answers
A részvényesi érték maximalizálása feltétlenül azonos a vállalati érték maximalizálásával.
Signup and view all the answers
A vállalat gazdasági működése csak a részvényesek érdekeinek figyelembevételével értelmezhető.
Signup and view all the answers
A vele-nélküle elv követésének egyik nagy előnye, hogy jól rávilágít az alternatívaköltségekre, de nem rávilágít az elsüllyedt bevételekre és költségekre.
Signup and view all the answers
Study Notes
A vállalati pénzügyek alapjai
- A vállalati pénzügyek tantárgy célja, hogy a közgazdasági javak általános árazódási mechanizmusához vezető összefüggések részletes kibontását és levezetését mutassa be.
- A modellvilágban levezetett következtetések könnyen felhasználhatók lesznek a valós világ működésének leírására is.
Gazdasági elemzések
- A Vállalati pénzügyek tantárgy kiemelt célja, hogy az elméleti háttér megértése mellett a megismert módszerek gyakorlati alkalmazását is segítse.
- A gazdasági elemzések megoldásait nem lehet típuspéldákon "begyakorolni", azokat minden projekt esetében fel kell építeni, meg kell alkotni.
APV/CCF projektelemzési módszer
- Az APV/CCF projektelemzési módszer alapjait a jegyzet e bevezető szakaszában fektettük le.
- A módszerrel könnyedén előállíthatók azok a népszerű elemzési alapmutatók, amelyek a főbb vállalati gazdasági alapkérdések megoldására adnak eszközöket.
Gazdasági elemzések adózási kérdése
- A harmadik fejezetben a gazdasági elemzések adózási kérdéseit tekintjük át.
- Ezen a területen egy átlagos ismeretekkel rendelkező gazdasági elemző egészen csekély erőfeszítéssel is nagyságrendekkel pontosabbá teheti elemzéseit.
Projektértékelés finanszírozási kérdése
- A következő fejezetben a projektértékelés finanszírozási kérdéseit tisztázzuk majd.
- Az APV/CCF módszer keretei között juthatunk el a leginkább teljes, mindeközben reális feltételezésekre építő elképzeléshez és konklúzióhoz.
Profit és költség
- A munkáért kapott fizetség (bér) költség, nem profit.
- A bérleti díj is költség, nem profit.
- A pénztőke átengedése más részére nem különbözik egy darab föld vagy egy gép használatának átadásától, és kamatnak szokás nevezni.
A profit és a termelési tényezők
- A profitot elválasztjuk a termelési tényezőkért fizetendő költségtérítésektől.
- A profit nem bér, nem bérleti díj, és nem is kamat, mert ezek költségek.
- A tulajdonos munkája része a vállalkozás költségeinek, még akkor is, ha ezzel nem jár külön pénzmozgás.
A tulajdonos munkája és a vállalkozás
- A tulajdonos munkájának az értéke alternatívaköltség-szemlélettel lenne meghatározható, azaz azt kellene vizsgálni, hogy mennyi bért kaphatna munkájáért máshol.
- A tulajdonos lakásának egy részét irodaként használja, szintén külön elszámolás nélkül, és annak bérleti díja is költség.
A vállalkozás és a tulajdonos
- A vállalkozás tulajdonosa történetesen a vállalkozásban felhasznált tőke tulajdonosa is, közgazdaságilag semmiben nem különbözik attól, mint hogy a vállalkozás igénybe veszi tulajdonosának a munkáját vagy valamilyen ingatlanát.
- Ezért is „költségtérítés” jár, azaz kamat, illetve kockázatos esetben várható hozam.
Gazdasági profit
- A gazdasági szemlélet szerint a gazdasági profit a mérvadó, azaz az, ami a tulajdonosoknak megmarad az összes költség levonása után.
- A gazdasági profitba beleértve saját termelési tényezőik (eszközeik, pénztőkéjük, munkaerejük stb.) használatának alternatívaköltségeit is.
Profit és költség
- A profit és a költség között nincs egyértelmű határvonal.
- A határvonal meghúzása minden esetben tartalmaz bizonyos önkényességet, valamilyen szemléletet, feltételezéscsomagot.
A profit forrásai
- A gazdasági profitnak három alapvető forrását emeljük ki: a vállalkozói képességet (vállalkozói tudást), a piaci hatalmat (vagy monopolhatalmat) és a szerencsét.
- A vállalkozói képesség a tulajdonos adottságait, tudását, munkáját is jelenti.
A vállalatok működése
- A vállalatok profit nélkül is működőképesek maradhatnának, hiszen éppen elegendő bevételük lenne az összes termelési tényező költségeinek kifizetésére.
- A vállalatok akár növekedhetnének is, ha az újabb források bevonásának fedezetét éppen meg tudná termelni a vállalat.
Profit és vállalkozói képesség
- A profit lehet az árkülönbség kihasználásával érhető el, azaz arbitrázsként, amikor valamit alacsony áron vesznek és drágábban adják el.
- Az arbitrázsőrök megszüntethetik az árak regionális és időbeli eltéréseit.
- Az árak kiegyenlítődése a tranzakciós költségekkel együtt jelentkezik.
Innováció és újítás
- Az innováció a piacgazdaságokban monopóliumok formájában tör a felszínre.
- Az innováció jutalma a monopoljelleg miatt besöpörhető profit.
- Az újításokból származó profit csak időleges lehet.
Utánzás
- Az utánzás is egyfajta vállalkozói lehetőség, ahol más termelők megoldásait másolják.
- Az utánzók gyorsabbak az eredeti újítóknál, mivel nem kell beruházniuk az újdonság kifejlesztésébe.
- Az utánzás is profitlehetőségeket rejt magában, ameddig az utánzók végtelen tengerének versenye meg nem szünteti a profitkilátásokat.
Vállalkozói munka és profit
- A vállalkozói munka komparatív előnye származik abból, hogy relatíve jó az arbitrázslehetőségek észrevételében, innovatív és gyors üzleti reakciója.
- A vállalkozói munkával elért profit felfogható a "vállalkozói munka" („teljesítményalapú”) munkabéreként is.
- A profit az tulajdonosi vagy alkalmazotti tevékenységtől függően változik, az utóbbi esetben menedzseri bérekként emlegetik.
Tökéletes Verseny és Tökéletlen Verseny
- A tökéletes verseny hosszú távon kialakuló piacával való szembeállításhoz a tökéletes piactól eltérő összes piaci szerkezetet tökéletlen versenynek nevezzük.
- A tökéletlen versenybe tartoznak a monopóliumok, az oligopóliumok és a monopolisztikus verseny piacai.
Tökéletes Verseny Rövid Távú Esetei
- A tökéletes verseny rövid távú eseteit is idevehetjük.
Profit a Tökéletlen Versenyből
- A vállalat ilyenkor képes termelési tényezőinek összes költsége feletti bevételre szert tenni.
- Sokféle ok vezethet ehhez, de a vállalkozói képességgel függnek össze.
- A bevétel–költség különbségek a tökéletlen versenyből eredeztethetők: művileg kreált belépési korlátokból, egy-egy részpiacra vonatkozó természetes monopólium jogából.
Profit és Vállalkozói Képesség
- Az ilyen átmeneti vagy tartós monopoljellegű helyzetből származó hasznokat szintén profitként szokás interpretálni.
- Ebben az esetben a profitot az vállalkozói képesség gyümölcsének tekinthetjük.
A profit kockázata és várható értéke
- A profit kockázatos, így várható értéke és szórása is van, mivel a bevételek és költségek csak várható értelmű tételek.
- A profit kockázatát a tőke költségeként kell értelmeznünk, amely magában foglalja az időbeli várakozás és a kockázat vállalásáért fizetendő kompenzációt.
A profit szórása és várható értéke
- A profit szórása és várható értéke csak részben kézenfekvő, mivel a kockázat vállalásáért fizetendő kompenzáció is csak kockázatos, valamekkora szóródású és várható értékű.
- A kiszámíthatatlan tényezők, például az időjárás, az emberek ízlése, a gépek meghibásodása, munkatársaink ötletessége vagy éppen személyiségi jegyei stb. befolyásolják a profit szórását.
A várható profit és a tényleges profit
- A várható profit a tevékenység várható többlete, amely a vállalkozói képesség és/vagy a piaci (monopol)hatalom gyümölcse.
- A tényleges profitnak a várhatótól való eltérése a szerencsétől függ.
- A döntéshozatalkor a jövővel kapcsolatos várható értékekkel kalkulálunk, ezért a profitnak csak a vállalkozói képességekhez és a piaci hatalomhoz kapcsolható részeivel foglalkozunk.
A tényleges profit és a szerencse
- Utólag visszatekintve egy üzleti tevékenységre annak (pozitív vagy negatív) profitja már tényleges, tényszerű adat, tényleges profit.
- A tényleges profitban a szerencse is szerepet játszik, az előző profitforrások mellé.
A normál profit fogalma
- A normál profit a mikroökonómia egyik alapfogalma
- Két fő megközelítés létezik: a gazdasági profit és a számviteli profit
A gazdasági profit
- A gazdasági profit a tökéletes verseny körülményei között is kialakuló többlet
- Az adott iparágban „bárki által” elérhető jövedelemről van szó
A számviteli profit
- A számviteli profit a számviteli bevételből indul ki, és ebből vonja le az összes költséget
- A maradékot nevezik számviteli profitnak (nyereségnek, üzleti eredménynek)
- A számviteli profit magában foglal gazdasági szempontból költségnek minősülő tételeket is
- A számviteli profitból le kell vonni a termeléshez a tulajdonosok részéről kínált termelési tényezők azon alternatívaköltségeit is, amelyek a számviteli kimutatásokban nem szerepelnek
Implicit és explicit költségek
- A számviteli kimutatásokban csak az explicit költségek szerepelnek
- Az implicit költségek a vállalat tulajdonában lévő termelési tényezők felhasználásának alternatívaköltségei
- Az implicit költségek a számviteli kimutatásokban nem vagy csak részben jelennek meg
Objektív érték
- Az objektív érték semmilyen zavaró, vállalaton kívüli, az értékelő személyétől függő tényezőt nem tartalmaz
- Az objektív érték csak a gazdasági szereplők által egységesen elérhető és értelmezhető információkra, praktikusan csak a számviteli adatokra épít
Részvénytársaságok pénzügyi kérdései
- A részvénytársaságokban a tulajdonos és a menedzser két különböző személy, mivel a tulajdonosi jogok és a menedzselés elválnak egymástól.
- A részvénytársasági forma lehetővé teszi a tőkekoncentrációt, mivel a részvényesek csak részvényeik névértékének mértékéig felelnek a vállalkozás adósságaiért.
- A részvényesek tulajdonosi jogait a részvényeik arányában osztják meg, és ennek alapján osztják el a vállalat profitjait.
A részvénytársaságok szerkezete
- A részvénytársaságokban a "több tulajdonos - egy vállalkozás" séma érvényesül.
- A részvényesek átadják tulajdonosi döntési jogkörük jelentős részét a menedzsereknek, így a tulajdonosok nem vesznek részt a vállalat hétköznapi üzletvitelében.
A részvényesi érdek
- A részvényesek alapcélja a részvényesi érték maximalizálása, amely az osztalékok és a részvényárfolyam együttes maximalizálását jelenti.
- A részvényesek résztulajdonosi jogait a részvényeik arányában osztják meg, és ennek alapján osztják el a vállalat profitjait.
A képviseleti vagy megbízó–ügynök probléma
- A részvényesek és a menedzserek között nincs érdekazonosság, mivel a részvényesek és a menedzserek eltérő érdekeket képviselnek.
- A képviseleti problémát megoldani kell, hogy a részvényesek érdekét szolgálva működjenek a vállalatok.
A részvényesi portfólió
- A részvényesek vállalatnál tartott tőkéjük rendelkezésre bocsátásáért a CAPM (Capital Asset Pricing Model) szerinti tőkeköltséget fogják elvárni.
- A részvényesek teljes vagyonának jellemzően csak kis részét tartja az adott vállalat részvényeiben, és a kockázatos befektetéseik teljességét a piaci portfólió adja.
- A diverzifikáció előnyös a részvényes számára, de nem feltétlenül a vállalatokon belül kell megvalósítani.
A részvényesi érdek képviselete
- A vállalati gazdasági elemzések célja a részvényesi érdek tökéletes képviselete
- A részvényesi érdek képviselete feltételezi a vállalat egészével kapcsolatos célok figyelmen kívül hagyását
A vállalat gazdasági működése
- A vállalat gazdasági működését az adózás, hitelfelvétel–kamatfizetés–törlesztés, bérek, bérleti díjak, alapanyagok és beszállítói kifizetések befolyásolják
- A vállalathoz érkező bevétel fent említett tételekkel való lecsökkentése után megmaradó összeg a részvényesek szabad pénzáramlása
A részvényesi szabad pénzáramlás
- A részvényesi szabad pénzáramlásokat vagy részvényesi nettó pénzáramlásokat a vállalathoz érkező bevétel és a vállalat gazdasági működésének kiadásai befolyásolják
- Az adózás jelentős mértékben befolyásolja a részvényesi szabad pénzáramlásokat, ezért figyelmen kívül hagyni értelmetlen lenne
A részvényesi profit maximalizálása
- A részvényesi profit maximalizálását az adózás utáni értékben kell vizsgálni
- A részvényesi profit maximalizálásához az egyes üzleti lépések adózás utáni értékét kell vizsgálni
Osztalékközömbösség elve
- Az osztalékközömbösség elve szerint a részvényesi érték nem függ az osztalékfizetések ütemezésétől.
- Ez azt jelenti, hogy a részvényesek szempontjából az osztalékfizetés ideje és mértéke közömbös.
Az osztalékközömbösség feltételei
- A részvényesi érdek tökéletesen képviselt legyen.
- Ne legyenek tranzakciós költségek.
- A tőkepiac hatékony piac legyen.
- Torzításmentes adórendszer működjön.
A részvényesi érték és az osztalékfizetés
- A részvényesi érték tekintetében az osztalékok és az árfolyamok a meghatározók.
- A részvényesi érték maximalizálása nem feltétlenül azonos a vállalati érték maximalizálásával.
A részvényesi szabad pénzáramlások és az osztalékok
- A részvényesi szabad pénzáramlások és az osztalékok általában nem azonosak.
- Azonban értékük (a már megvalósított projektek esetén PV-jük, a még megvalósítás előtti esetben az NPV-jük) igen.
Részvényesi szabad pénzáramlások és osztalékok
- A részvényesek várható szabad (nettó) pénzáramlásainak jelenértéke azonos a várható osztalékok jelenértékével.
Osztalékközömbösség
- Ha feltételezzük, hogy a részvényesi érdek tökéletesen képviselteti magát, nulla tranzakciós költségek, hatékony tőkepiaci árazás és torzításmentes adórendszer van, akkor a részvényesi szabad pénzáramlásokat minden évben kifizetik osztalékként.
- Ebben a feltételezett világban a részvényesi értéket tekintve nem lenne semmilyen hatása, hogy azonnali, lassított vagy gyorsított ütemű osztalékfizetés történik.
Gazdasági döntések elemzése
- A gazdasági döntések elemzésénél szabad kezünk van, hogy azonnali osztalékfizetésekből induljunk ki.
- Minden újabb vállalati projektet a részvényesektől újonnan bevont tőkéből valósítanánk meg, majd a későbbi években az adott projektből fakadó nettó pénzáramlásokat keletkezésükkor azonnal kifizetik osztalékként.
Pénzáramlások elválasztása elve
- A pénzáramlások elválasztása elve szerint egy-egy üzleti projektre vonatkozó döntésnél nem keveredik össze más vállalati projektek költségeivel és bevételeivel.
- Az egyes üzleti projektek pénzáramlásai világosan elválnak egymástól, mintha a részvényesek „zsebből” indítanák el és később „zsebbe” érkezne a projektből származó jövedelem is.
Üzleti projektek
- Egy üzleti projekt sok esetben messze van attól, amit a vállalatoknál „projektnek” neveznek.
- Az üzleti projekt egy gazdasági döntés hatására fellépő (többlet)bevételekből és (többlet)kiadásokból építkezik, és nem „valami” létrehozásához kapcsolódó elemekből.
Változásalapú pénzáramlás-becslés
- A változásalapú pénzáramlás-becslésnél (incremental cash flow estimation) egy vizsgált projekt esetében kifejezetten a többi projekttől elválasztott pénzáramlásokat írjuk fel.
- Ezt a felfogást követve egy-egy üzleti projekt esetében szemléletet tükröz, amely szerint egy gazdasági döntéssel együtt milyen helyzet áll elő, milyen pénzmozgások lépnek fel a döntés elvetése esetén előálló alaphelyzettel szemben.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
Description
Megtudhatja, hogyan működnek a piaci mechanizmusok és hogyan alkalmazzák a pénzügyi elemzést az üzleti gazdaságtanban. Elemzi a közgazdasági javak árazódási mechanizmusát és a kapcsolódó fogalmakat.
