Untitled Quiz

Ókori Róma Földrajzi Adottságai

• Az ókori Róma az Appennini-félszigeten helyezkedett el.
• Mediterrán éghajlat jellemezte, forró, száraz nyarakkal és enyhe, csapadékos telekkel.
• Jellemző termények voltak a szőlő, olíva, olajbogyó, citrusfélék és a füge.
• Az állattartásban a juh és a kecske játszott fontos szerepet.

Róma Domborzata

• A Pó-síkság északon termékeny, jól megmunkálható medencés terület volt.
• Etrúria, Latium, Campania tartományok tartoztak hozzá.
• A Pó-síkság termékeny területe volt kulcsfontosságú, de nehezen volt átjárható.
• A későbbiekben szabályozták, és mára Olaszország mezőgazdaságának a szíve lett.
• A tenger közelsége fontos szerepet játszott a történelemben.

Róma Eredete és Alapítása

• Hagyomány szerint Aeneas, trójai hős alapította, de ez egy legenda.
• A valóságban Romulus és Remus testvérek alapították (Romulus megölte Remust).
• Kr.e. 753-ban alapították Rómát, ekkortól számítják a római naptárat.

Római Történelmi Korok

• Királyság kora
• Köztársaság kora
• Császárság kora

Római Birodalom

• A Nyugat-római birodalom Kr.u. 476-ban bukott el.
• A Kelet-római Birodalom Bizánci Birodalommá alakult.

Róma Elhelyezkedése

• A Tiberis (Tevere) folyó partján, Latiumban épült.
• Hét dombra települtek le, ezek közül a Capitolium volt a fellegvár, a Forum Romanum a főtér, és a Palatinus az uralkodói palota.
• Urbs lett, ami azt jelenti, hogy a világra szóló.

Királyok Rómában

• Hét király uralkodott, az első Romulus, az utolsó Tarquinius Superbus volt.
• A királyokat az etruszk uralom váltotta fel.

Róma Hatása

• Jelentős volt az építészetben, például a boltozatok, vízvezetékek (Aqua Maxima), csatornázás terén.
• Fontos épület volt a Circus Maximus (lóversenypálya).
• Meghatározó volt a vallás és a gladiátorviadalok.

Róma Birodalommá Válása

Terjeszkedés

• Latium felé terjeszkedtek (Kr.e. V. század).
• Itália meghódítása a Kr.e. IV-III. században történt kezdetben etruszk háborúkkal (városok lázadása).
• A szamnisz háborúk is fontosak voltak.
• A görögök elleni háborúk Tarentumnál (Kr.e. III. század).
• Dél-Itália, görög vereség, Kr.e. 150 évig tartott kiegyenlítődtek a hadseregek.
• Szicília pun (főniciai) terület volt de Karthágó Földközi-tenger nyugati medencéjét uralta.

Pun Háborúk

• Szicília birtoklása, megszerzése(Kr.e. 264-241).
• A küzdelem a tengeren és szárazföldön folyt.
• A háborút egyenlítetlen küzdelemként írták le (tengeri fölény Karthágó, szárazföldi fölény Róma.)
• Róma flottát épített amely segítségével legyőzte Karthágót.
• A római hajók éles tüskékkel rendelkeztek, amelyekkel rögzítették az ellenséges hajókat.
• A rómaiak szárazföldi technikákkal győzték le a karthágóiakat a tengeren.
• Róma győzött és nagyhatalommá vált.
• Fontos területek Macedónia, Perzsia, Egyiptom és Karthágó voltak (kelet és nyugat).

A Második Pun Háború

• A második pun háború Kr.e. 218-201 között zajlott.
• Karthágói oldalon Hannibal jelentős hadvezér volt.
• Róma Saguntum városát védte (szövetséges).
• Hannibal elfoglalta Saguntumot, Róma hadat üzent.
• Hannibal átkelt az Alpokon és nagy veszteségeket szenvedett.
• "Hannibal ante portas" - Hannibal a kapuk előtt ("az ajtó előtt").
• Hannibal nem ostromolta meg Rómát.
• C. Scipio meghódította Hispániát az Észak-Afrikában (Kr.e. 204).
• Scipio karthágói csapatokat vonzott vissza.
• Kr.e. 202-ben Zámánál a rómaiak győztek.

A Harmadik Pun Háború

• Kr.e. 149-146 között zajlott.
• Karthágói földeket felsózták, hogy ne lehessen termeszteni.
• Az afrikai provincia karthágói föld lett.

A Pun Háborúk Következményei

• A béke Kr.e. 201-ben jött létre.
• A kereskedelem fellendült birodalmon belül.
• Megvalósult a munkamegosztás, mindenki specializálódott, az ipar fellendült.
• Róma lett a Földközi-tenger nyugati medencéjének ura.
• A római elit gondolkodása megváltozik öntudatuk lett, sikeres hadvezérek váltak.
• Felhasználták a rabszolgákat.

Rabszolgaság

• A rabszolgák felkelése Szicíliában (Kr.e. 74-71) Spartacus vezetésével tört ki.
• A rabszolgafelkelés célja egyenlő jogok kivívása.
• A birodalom irányítása egyre nehezebb lett.
• Rövid hivatali idő, nincs újraválasztás nehezítette a birodalom irányítását.

Eltérő Polgárjogi Helyzetek

• Római polgár
• Szövetséges jogai
• Provinciabeli jog (adó)
• Megnövekedtek a pénzügyi nehézségek.
• A parasztság idaliai elszegényedése tömegessé vált.

Ókorban

• A római hadsereg nagy része önkéntes volt.
• Sok háború miatt nem mentek haza otthonról és elhanyagolták a gazdálkodást.
• Többszázezer rabszolga volt munkában.
• Hatékonyabb és olcsóbb termeléssel tudták az előnyüket megtartani.
• Ezután a termelő parasztság helyzetbe került.

Következmény

• Nincstelenek Rómába költöztek.
• Az állam gabonaosztást, állami munkát biztosított.
• Egyre nagyobb lett a tömeg ami az ellátasi nehézségeket fokozta.
• Hadsereg emberpótlása:A hadsereg szervezete ezzel a helyzettel is elkezdett foglalkozni.

A Köztársaság Politikai Rendszere

• Két szakasz zajlott le római polgárjog alatt.
• Szavazati jog és népgyűlés (comita) néven valamint választhatás
• A vezető tisztségekkel, felelősségi joggal és Törvényes házasságal rendelkeztek.
• Egy házaspárnak ugyanolyan polgárjoga volt
• A vagyonukat örökíthették.
• Arisztokrácia Típusú köztársaság létezett

Jogok

• A Patricius származású a alapelvek származtatták.
• Hivatali helyek létrejötte Népgyulése's és vezetős választásokkal lett megtartva.
• Szenátus rendelkezett e rendeletek végrehajtásáért.
• A végrehajtó hatalmal állami hivatalok foglalkoztak.
• Consulok, praetorok voltak a kormányzati feladatokért.

Római Társadalom

• Származás alapján a Patriciusok voltak az elit és Cilesnek is nevezték őket
• A Plebejus:köznép és plebs voltak, az összes rabszolgával
• Politika a Saperbusszal kezdődött(Kr.e. 510-ben.)
• A római fekelés létezett:Superbustól való királyság volt.
• Köztársaság Lezdete:Res publica,a közösség érdekeit képviselte.
• A pun háboruk után a beglioditott remekelt.

Italia

• Szövetséges status jött létre.
• Később provincia néven nevezték(= a héliái meghódított tartomány).
• Római helytartók procons all-ja lett .

Plebejus

• Népgulés és néptribunusok hivatal lett létrehozva.
• Az érdekeiket mindenkinek vezeni kellett vagy joga lett rá.
• Bármilyen döntési jognak élhettek bárhol származasi illették meg.

"TIMOERA'CIA" [

• Kr. e. V. század volt Rözepében].
• Vagyoni alapú Társadalmi csoportos állt.

5 Classis

• Polgári jogok és katonai kötelességekkel rendelkeztek.
• A jog tisztviselőknek engedett a plebejus ismétléseknekben.

Censor

• Feladata 5 évente megrendezni a társadalom valodi helyzetét.
• Vagyoni besorolast és szenatusi névsoaras elállítást végzett.
• Voltak szegények jogu is amiket betartottak a különbségek közt.
• Napdíjat és állami fizetést tudtak szerezni.
• Sorsolassál szántó földeket és falicskát vagyonokat tudtak szerezni.

"Egged arulom eleni megoldases"

Hivatalos kettőzése

• Egymást mindig kordában tartották és ellénörzése alá vetették magukat.
• Minden hivatalin szerten 2-3emberrel kellett dolgozni vagy több embert kérni akivel osshattak egy hivatalos pozíciót.

Rövid hivatalos "iclo 1 év".

• Mivel ugyis újra lettek választva az emberek.
• Kettő hivatalos pozíciót szerezhetett valaki is.
• Nem lehetet senki consul hogy mindenkinek a hivatalát kitöltse.
• Előnye:Tapasztalt és consulok lettek.

Dictátor

• Korlátlan hatalomhoz juthatott aki nagyon hirtelen akart valamit véghez vinni (6 hónapra max).
• Nem lehetet oholni a hivatalos retleieket vagy akik 6 hónapig létt voltak.

Plebejusos Polgárjogi Luizdehne

• Kr. e. V-III század.
• akik Dolgoztak és Adóztak (" Ol tartják ela ucónosa).
• A hatalmas seregükből az származik nagyreszt és teszik ki.
• a plebejust megelégestét jelentette.
• 494- kivandorlás Rómából tört ki.
• Beléjük Katona származott engedelménnyel.

Reform Hisér letes

• Kr.e. II. évben kezdődtek

Tieberius Gracchus

• Kr.e. 133 -ban tevékenykedett
• Földet formált
• Nép tribunus volt aki indítványozta katonai és állami földekből csonkítani a terület nagyságát.
• Súlyos vidéket akart kapni újrajelöltette magát.
• Fegyveres harcot eszközöltek ez meggyiloltatta.
• Nep tribunok.

Caius Gracchus

• Kr.e 123-ban tevékenykedett
• Folytatta a bátyja föld reformját
• Újabb viszály tört ki (Caius és meggyiloltata)
• A politikai Irányzat a környék elitje és régi elit ( Szenatori rend).

Utódlás

• A régi hagyományt kellett tisztelni.
• A lánya és egy híres unokája volt de meghaltak.
• Felesége:húza
• Sokszor nem a hús vér volt a császár vértezés szerit fiaival és elnyerte a hatalmat a vezetésben de szigorún viselkedet mindenkivel.

"Nepipart"

• Manus 5x egymás után hárborult
• Az öldök és rabszolgák csoportábul
• ha nyertek és reszesültünk rá akkor zsákmányból kelettek
• ha vége a hadjáraton akkor földet kapnak a benlakok
• összeszoktaták csapatokat

Silla

• Polgárháboru volt ez megöregedet.
• Junius Caesar is szerepelt rajta.

Juliu Caesar

• Kr.e 100-44-ig
• manusok rokonai megöregítették volna a feleségét.

Grassu

Sénatus

• 74 évvel a szolgálnál kezdték az életüket.

Cselédek

Gyémánt alás

• Julius Caesar megnyerte a harcot
• Gyakran vissza szaladtak a csapatatok. Sok segéllyel értékelték .
• Consul: Caeser támogatta őket
• Céluk: Caesar választása volt konzullá.

Julius Caesar Hatalma

• Pontifex Maximus papi testület vezetője

• Consul lett, censusokat irt át,néptribunusi jogokat szelt stb.

• Kifejtette eggyeduralmát és szerette volna kiépíteni.

• Szenátusi segitségel (livestar és vezetője is ö volt).

  Itéletei/Tettei/Reformjai

• Szenátusok létszámának növelése.

• Julián naptár használata (Szögénysz csillagász).

• Veteránoknak föld elosztás és Gabelonak oszátas joga

• Polgárjogok érvénhesitettük

• Hírszolgálat és éptkezések.

Merénylet

• Kr.e. 44 március 15 ( ides hónap közepebe esett).
• Brous jött a Caesar ellen.
• Szirtos sacursei’s és védelmet harcolt.

Eredmények

• Kr.e 59- Caeser lehetet a hovrul végezni.
• Provinciákba ment hogy meggazdagadjon mindenki
• Visszautasították Itália megvédésére.
• Polgár háborúk kezdődtek Caeser és Pomélus között.

E 30. Alexandria ,Egyptom

• Cserélte Egito mánást és elfoglaltat
• Antonius nem fogadota el a leányt.
• Kleoprátrát is elfogatta és ki olta.
• Augustus(Caesar) megunta a köztársaságot.
• Nem akarta hogy bárki uralja a köztarsaságot.

Augustus 27-én

• ÖnéletRajzott.
• Önkifejezte és szabadágot adott.
• Megszavazta a consuli trinuwirt (3-szor)!
• Nép tribunus volt 225-2
• Dictator

Hogyan viselte ehez a cimer et

• választották

• .Látszólag törekedett az Arra hogy látszódjon letartsa , a köztártaságin hagyományait.

• Mely jetteive és elméjére

• Tette a háborút

• Augustus hódításai: Egypoton a birodalomhoz tartoztak.

• Pannonia Provnica.

• Természetes havibor

• Duna

Virágkor

• Bere kereseke őt keresni való mert
• Gazdasága virágzóvá tétel
• Kulturális virágotok és tökéleteset alkotott
• Vergélius Horatius lívius ,a rabszogájin Augustos fellesége segít szerezni megdolgoz
• Macerás az Aristrokrata de Augusotos baráta azt tette amit kért a császár.