UML osztálydiagramok

Ha egy UML modellben minden lehetséges forgatókönyv le van írva, és minden szakterülethez tartozó szereplő szerepel a modellben, akkor azt teljesnek nevezzük.

A komponens diagram a szoftverrendszer fizikai szerkezetét ábrázolja, a komponensek és azok kölcsönhatásait mutatja.

Egy UML modell akkor konzisztens, ha logikailag helyes és nem ad ellentmondó információkat a rendszer működéséről.

Egy komponens olyan fizikai egység, amely adott modellelemeket (osztályok, csomagok) tartalmaz.

A komponens diagram egy téglalappal ábrázolható, amelynek bal oldalát két kisebb téglalap metszi, és a jobb felső sarkában körbe írt paraméterek lehetnek.

A sztereotípia használható komponensek jellemzésére a komponens diagramon.

Jelenleg nincs megoldva a teljesség bizonyításának vagy cáfolásának problémája. Nincsenek eszközök, amelyek biztosan meg tudnák mondani, hogy egy UML modellben szerepel-e minden lehetséges forgatókönyv és szereplő.

Egy inkonzisztens specifikáció nem teszi lehetővé a működőképes szoftver fejlesztését, mert ellentmondó utasításokat tartalmaz. Ennek eredményeképpen olyan osztályok is lehetnek, amelyek meg vannak valósítva, de nem használhatók.

Üzeneteket lehet rajta feltüntetni.

A diagramon események bekövetkezését lehet jelölni.

A Refaktoring során az osztályok belső szerkezetét módosítjuk, de a külső funkcionalitás nem változik meg.

Olyan állapot, amelyik emlékszik arra, hogy melyik alállapotból terminált, és képes arra, hogy az állapotba való újabb belépéskor ugyanabba az állapotba kerüljön.

A vezérlőautomata olyan állapotgép, mely műszaki eszközt, rendszert vezérel, vagy ír le.

Egyidejűséget jelöli, a sorrendiség csak indításkor fontos.

A kötelezően egyben végrehajtandó részt jelöli a PAR operátoron belül.

Szekvencia diagramon feltüntethető, lekerekített téglalapba írva.

Tevékenységdiagram, melyen szekvencia diagramokat hivatkozhatunk.

Osztálydiagramon az osztály rajzelemben feltüntethetőek.

Egy példány állapotát mutatja a műveletek alapján, milyen állapotból, melyik állapotba kerül.

Lekerekített téglalap, benne két kisebb jellel.

Három részre osztott lekerekített téglalap.

Egyszerű történeti állapot esetén, ha az állapot üres, akkor a vezérlés a következő állapotba kerül. Ha nem üres, akkor az automata visszatér abba az állapotba, ahol volt, amikor a közvetlen tartalmazó állapotot elhagyta. A konfiguráció is visszaáll.

Mély történeti állapot esetén, ha az állapot üres, akkor a vezérlés a következő állapotba kerül. Ha nem üres, akkor az automata visszatér abba az állapotba, ahol volt, amikor a közvetlen tartalmazó állapotot elhagyta. A konfiguráció is visszaáll.

Az állapotgép egyik fajtája, amely a képernyő állapotait használja állapotokként.

Egy UML-modell összefüggő, ha minden use case és aktor részt vesz interakcióban.

Egy UML-modell összefüggő, ha nincsenek elszigetelt osztályok az osztálydiagramban.

Egy UML-modell összefüggő, ha létezik hozzá egy lehetséges működőképes implementáció.

Igaz, mert a történeti állapot visszatér az előző állapotába, beleértve a konfigurációt is.

Igaz, mert a történeti állapot visszatér az előző állapotába, beleértve a konfigurációt is.

A szekvencia diagramon a kommunikációs partnerek térbeli elhelyezkedése nem befolyásolja a diagramm értelmezését. A partnerek sorrendje és az üzenetek iránya határozza meg a kommunikációt.

A kommunikációs diagramon a kommunikációs partnerek térbeli elhelyezkedése igenis számít. A partnerek általában egymással szemben vagy egymás mellett helyezkednek el, ami a kommunikáció irányát jelzi.

A szekvencia diagramon az időt fentről lefelé kell értelmezni. Az üzenetek sorrendje az életvonalakon a diagramm tetejétől az aljáig halad.

A kommunikációs diagramon az időt balról jobbra kell értelmezni. Az üzenetek sorrendje a diagramm bal oldalától a jobb oldalig halad.

A szekvencia diagramon minden partnerhez tartozik egy életvonal, amely a partner tevékenységét és a kommunikációs üzeneteket ábrázolja.

A kommunikációs diagramon nem mindig van életvonal minden partnerhez. A diagramm általában az üzenetváltások sorrendjét mutatja be, és nem feltétlenül a partnerek aktivitását.

A szekvencia diagramok akkor hatékonyak, ha kevés partner között bonyolult üzenetváltási mintákat kell ábrázolni. A diagram jól mutatja az üzenetek sorrendjét és a partnerek aktivitását.

A kommunikációs diagramok akkor hatékonyak, ha sok partner között nagyszámú üzenetváltást szeretnénk ábrázolni, de az üzenetváltások mintaként nem túl bonyolultak. A diagram jól mutatja a partnerek közötti kapcsolatokat és az üzenetváltások lefolyását.

Az UML-ben az osztálydiagramok készítésének egyik fázisa, melynek során a rendszer által használt fogalmak és azok kapcsolatait modellezzük, ez a rendszer leírásának első lépése. Ilyen diagram alapján lehet megállapítani, hogy mely fogalmak, mint osztályok jelennek meg a modellben, és milyen kapcsolatok vannak közöttük.

Az UML-ben az osztálydiagramok készítésének egyik fázisa, melynek során a rendszer építéséhez szükséges osztályokat és azok kapcsolatait definiáljuk. Ez a terv a szoftver implementálásának alapját képezi.

Az UML-ben az osztálydiagramok egyik típusa, amely két osztály közötti kapcsolatot írja le, és azt mutatja be, hogy miként működnek együtt a rendszerben. Ez a kapcsolat lehet együttműködés, ahol az osztályok megosztják a felelősséget, vagy lehet asszociáció, ahol az osztályok egymáshoz kapcsolódnak.

Az UML-ben az osztálydiagramok egyik típusa, amely az osztályok közötti összetartozást mutatja, de a tartalmazó osztály megszűnésével a tartalmazott osztály is megszűnik.

Az UML-ben az osztálydiagramok egyik típusa, amely az osztályok közötti gyenge összetartozást írja le. A tartalmazó osztály megszűnésével a tartalmazott osztály nem szűnik meg.

Az UML-ben az osztálydiagramok egyik típusa, amely az osztályok közötti kapcsolatot írja le, ahol az egyik osztály használja a másik osztály szolgáltatásait vagy adatait. Ez a kapcsolat nem jelenti feltétlenül a tulajdonlást.

Az UML-ben az osztálydiagramokon az osztály gráfikus reprezentációja. Ez általában egy lekerekített sarkú téglalap, melyben az osztály neve, attribútumai és metódusai szerepelnek.

Az UML-ben az osztálydiagramokon alkalmazott sztereotípia, mely az absztrakt osztályokat jelöli. Az absztrakt osztályokból nem hozható létre példány, hanem csak ősosztályként szerepelhetnek, melyből leszármaztatott osztályok hozhatók létre.