Teszteld tudásod az Árpád-házról!

Az Árpád-ház története és uralkodói - kulcsfontosságú tények és összefüggések

Az Árpád-ház szinte valamennyi európai nagy dinasztiában jelen volt, és az uralkodók génjeiben egyre több nem-magyar elem jelent meg.
Az Árpád-ház két ága volt, és valószínűleg jelentős hatalmi központ volt Somogyban.
István biztosította az Árpád-ház uralmát a Kárpát-medencében, melyet István nagybátyjának, Mihálynak leszármazottai kormányoztak.
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
A honfoglalástól Gézáig terjedő időszak források hiányában gyakorlatilag teljesen ismeretlen.
Az Árpád-ház elnevezés újkori, a dinasztikus történetírás terméke.
Az uralkodóház középkori megnevezése jellemzően a szent királyok nemzetsége volt.
Az öröklési rend a szeniorátus volt, majd keleti keresztény hatásra a levirátus került előtérbe.
Géza egyértelműen meg kívánta változtatni az öröklés rendjét az európai országokban általános primogenitúra (az elsőszülött fiú örököl) elvének átvételével.
Az ebből fakadó ellentétek, nem ritkán testvérháborúk végigkísérték az Árpád-ház uralkodásának háromszáz évét.
Az Árpád-ház történetén végighúzódnak a trónöröklés rendjének tisztázatlanságából fakadó konfliktusok.
Az Árpád-ház uralkodói közül az első fejedelem Árpád volt, és a dinasztiát TurI. István és utódai uralkodása Magyarországon
I. István a keresztény hit elfogadásával és az államhatalom megszilárdításával alapozta meg Magyarország keresztény királyságát.
Az Árpád-ház kettős hűbéruralma alatt Magyarország korlátozottan független helyzetben maradt, de a pápa és a német-római császár befolyása is érvényesült.
Az ország stabilizálására és nyugatiasítására törekvő Géza fejedelem nyugati kapcsolatai révén meghonosította a kereszténységet és szervezte meg az egyházi hierarchiát.
Vajk, azaz István fia az egyenes ági trónöröklést meghonosította, és koronázása előtt leverte Koppány lázadását.
István király tíz egyházmegyét hozott létre, és minden tíz falunak templomot építtetett.
István törvénykönyvet íratott és meghonosította az oklevélkiadást.
A második nagy pogánylázadást János vezette, amelyet a királyi csapatok mogyoródi győzelme zárt le.
Bár Salamon több lázadást is kiváltott, végül Géza, majd László került trónra.
László meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, és keményen büntette a lopást.
Az Árpád-ház uralkodása alatt több pogánylázadás is történt, amelyek az ősi szokásokat védelmezték.
Az Árpád-ház uralkodása alatt Magyarország hűbéruralom alatt állt, de a kettős hűbéruralom lehetővé tette az ország függetlenségének bizonyos mértékű megőrzését.
Az Árpád-ház uralkodása alatt Magyarország nyugatiasítAz Árpád-ház két utolsó királya és uralkodásuk főbb eseményei
I. István megerősítette az egyház helyzetét és megtiltotta a pogány áldozásokat.
Törvényben mondta ki a fiúági örökösödést és hogy azon családok birtokai, ahol nincs fiúutód, sem fiútestvér, visszaszállnak a királyra.
Kálmán megalapította a nyitrai püspökséget és elismerte a nyugati keresztény egyház reformtörekvéseit.
III. István sikertelen háborúkba bonyolódott és nem alapított családot.
III. Béla visszavonult keresztes háborúba készülődve és fogadalma teljesítését kisebb fiára, Andrásra bízta.
András gyenge uralkodása alatt a nagybirtokosok további erősödésnek indultak, részben az Imre és András közötti trónharcok miatt.
Péter ispán és Bánk bán vezetésével összeesküvést szőttek és meggyilkolták a királynét, Meráni Gertrúdot.
Az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép is zúgolódott, a főurak pedig az Aranybulla kibocsátására kényszerítették IV. András királyt.
Az Aranybulla erősítette a szerviensek jogait, de korlátozta a királyi hatalmat.
IV. Béla kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi adományok visszavételére.
A tatárjárás súlyosan érintette Magyarországot és a muhi csata a király súlyos vereségével végződött.
Az Árpád-házi királyok a gazdasági alapok meggyengülése miatt az inflációs adóból pótolták csökkenő jAz Árpád-ház utolsó uralkodói és a nagybirtokosok hatalma
Béla IV. uralkodásának időszakában Magyarország megszenvedte a mongol támadást, amelynek következtében az ország jelentős része elnéptelenedett.
A mongol seregek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni.
Béla IV. újra elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet a mai Budára.
Béla IV. visszahívta a kunokat és fiát, Istvánt a kun fejedelmi családból származó Erzsébettel házasította össze.
Béla IV. leányait a csernigovi, halicsi és lengyel hercegekhez adta férjhez, hogy szövetségeseket szerezzen egy hasonló támadás ellen.
Béla IV. hódításokkal is kísérletezett, de II. Ottokár cseh királlyal való harcaiban sikertelen volt, végül le kellett mondania az osztrák területekről és békekötés után egyik unokáját adta hozzá feleségül.
Béla IV. telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.
Béla IV. erősítette a nagybirtokosokat is, így a regálé jövedelmekből próbálta meg pótolni a hiányt és támogatta a városok fejlődését.
Az ország keleti felét a trónörökös István, Szlavóniát másik fia, Béla kormányzása alá helyezte.
Béla IV. utódainak már nem volt igazán

Az Árpád-ház és uralkodóik összefoglalása

Az Árpád-ház dinasztia szinte valamennyi nagy európai dinasztia uralkodóiban is csörgedezett, és az Árpád-házi királyok mindig külföldi feleségeik révén a magyar uralkodók génjeiben nem-magyar elemek is megjelentek.
Az Árpád-ház az első magyar királyság megalapító dinasztiája volt, és a honfoglalást követően a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül.
Az Árpád-ház elnevezése újkori, a dinasztikus történetírás terméke, és az Árpád-kor fogalmakat Pálma Károly Ferenc alkotta meg Pray Györgyre támaszkodva.
Az Árpád-kori királyok nem, vagy csak nagyon ritkán adtak fiaiknak az Árpád vagy Álmos nevet.
Az Árpád-ház történetén végighúzódik a trónöröklés rendjének tisztázatlanságából fakadó konfliktusok, és az ebből fakadó ellentétek, nem ritkán testvérháborúk végigkísérték az Árpád-ház uralkodásának háromszáz évét.
Árpád a honfoglalás idején a magyar törzsszövetség nagyfejedelme volt, és tőle származnak az Árpád-ház uralkodói, akik halála után négy évszázadon át uralkodtak Magyarországon.
Géza, az Árpád-család egyik leszármazottja 972-ben került a fejedelmi trónra, és felesége a második legtekintélyesebb kárpát-medencei fejedelem, az erdélyi Gyula lánya, Sarolt lett.
Sarolt apja és udvara már keresztény volt, a Bizánci Birodalom mellett élve a keletI. István és utódai uralkodása Magyarországon
I. István a keresztény hit elfogadásával és az államhatalom megszilárdításával alapozta meg Magyarország keresztény királyságát.
Az Árpád-ház kettős hűbéruralma alatt Magyarország korlátozottan független helyzetben maradt, de a pápa és a német-római császár befolyása is érvényesült.
Az ország stabilizálására és nyugatiasítására törekvő Géza fejedelem nyugati kapcsolatai révén meghonosította a kereszténységet és szervezte meg az egyházi hierarchiát.
Vajk, azaz István fia az egyenes ági trónöröklést meghonosította, és koronázása előtt leverte Koppány lázadását.
István király tíz egyházmegyét hozott létre, és minden tíz falunak templomot építtetett.
István törvénykönyvet íratott és meghonosította az oklevélkiadást.
A második nagy pogánylázadást János vezette, amelyet a királyi csapatok mogyoródi győzelme zárt le.
Bár Salamon több lázadást is kiváltott, végül Géza, majd László került trónra.
László meghódította és birodalmához csatolta Horvátországot, és keményen büntette a lopást.
Az Árpád-ház uralkodása alatt több pogánylázadás is történt, amelyek az ősi szokásokat védelmezték.
Az Árpád-ház uralkodása alatt Magyarország hűbéruralom alatt állt, de a kettős hűbéruralom lehetővé tette az ország függetlenségének bizonyos mértékű megőrzését.
Az Árpád-ház uralkodása alatt Magyarország nyugatiasítAz Árpád-ház két utolsó királya és uralkodásuk főbb eseményei
I. István megerősítette az egyház helyzetét és megtiltotta a pogány áldozásokat.
Törvényben mondta ki a fiúági örökösödést és hogy azon családok birtokai, ahol nincs fiúutód, sem fiútestvér, visszaszállnak a királyra.
Kálmán megalapította a nyitrai püspökséget és elismerte a nyugati keresztény egyház reformtörekvéseit.
III. István sikertelen háborúkba bonyolódott és nem alapított családot.
III. Béla visszavonult keresztes háborúba készülődve és fogadalma teljesítését kisebb fiára, Andrásra bízta.
András gyenge uralkodása alatt a nagybirtokosok további erősödésnek indultak, részben az Imre és András közötti trónharcok miatt.
Péter ispán és Bánk bán vezetésével összeesküvést szőttek és meggyilkolták a királynét, Meráni Gertrúdot.
Az eladósodó államban növekvő adók miatt a köznép is zúgolódott, a főurak pedig az Aranybulla kibocsátására kényszerítették IV. András királyt.
Az Aranybulla erősítette a szerviensek jogait, de korlátozta a királyi hatalmat.
IV. Béla kísérletet tett a királyi hatalom megerősítésére és a királyi adományok visszavételére.
A tatárjárás súlyosan érintette Magyarországot és a muhi csata a király súlyos vereségével végződött.
Az Árpád-házi királyok a gazdasági alapok meggyengülése miatt az inflációs adóból pótolták csökkenő jAz Árpád-ház utolsó uralkodói és a nagybirtokosok hatalma
Béla IV. uralkodásának időszakában Magyarország megszenvedte a mongol támadást, amelynek következtében az ország jelentős része elnéptelenedett.
A mongol seregek csak a kőből készült várak, erődítmények tudtak ellenállni.
Béla IV. újra elkezdett birtokokat adományozni, rendszerint azzal a feltétellel, hogy kővárat építenek a területre. Ekkor költöztette át a királyi székhelyet a mai Budára.
Béla IV. visszahívta a kunokat és fiát, Istvánt a kun fejedelmi családból származó Erzsébettel házasította össze.
Béla IV. leányait a csernigovi, halicsi és lengyel hercegekhez adta férjhez, hogy szövetségeseket szerezzen egy hasonló támadás ellen.
Béla IV. hódításokkal is kísérletezett, de II. Ottokár cseh királlyal való harcaiban sikertelen volt, végül le kellett mondania az osztrák területekről és békekötés után egyik unokáját adta hozzá feleségül.
Béla IV. telepeseket hívott külföldről, szabadokat megillető jogokat, szabad költözést, bíróválasztást és kisebb adóterheket ígérve nekik.
Béla IV. erősítette a nagybirtokosokat is, így a regálé jövedelmekből próbálta meg pótolni a hiányt és támogatta a városok fejlődését.
Az ország keleti felét a trónörökös István, Szlavóniát másik fia, Béla kormányzása alá helyezte.
Béla IV. utódainak már nem volt igazán