Személyiséglélektan alapjai

A személyiséglélektan tárgya

• A személyiséglélektan azzal foglalkozik, hogy mi az a személyiség és hogyan lehet megérteni, mérni.

A személyiség fogalma

• Allport 1937-ben 50 definíciót gyűjtött össze, melyeket 4 kategóriába sorolt.
• Bioszociális meghatározás szerint a személyiséget a mások reakciói határozzák meg.
• Biofizikai meghatározás szerint a személyiség az ember jellemében gyökerezik, objektívan leírható és mérhető.
• Gyűjteményes definíciók szerint a személyiség minden fiziológiai, kognitív, affektív és viselkedéses tényező.
• Integráló definíciók szerint a személyiség az, ami összhangot teremt az egyén különböző magatartásmódjai között.

A személyiség két fő része

• Temperamentum
  • Genetikai örökség, már csecsemőkorban megfigyelhető, nehezen változtatható (max. 10%).
  • Példák: nyugodtság/ingerlékenység, impulzivitás/türelem.
• Karakter
  • Környezet, neveltetés, tapasztalatok formálják, részben örökölhető, de befolyásolható.
  • Példák: motiváltság, felelősségteljesség, kudarcok kezelése.

Személyiséget befolyásoló tényezők

• A személyiség nem csak temperamentumból és karakterből áll.
• Viselkedés (Behavioristák)
  • A személyiség a tanult viselkedések összessége.
  • Példa: dicséret magabiztossághoz, büntetés félénkséghez vezethet.
• Érzelmek, hangulat (Pszichoanalízis)
  • Az érzelmek, tudatalatti élmények, traumák fontosak a személyiség formálásában.
  • Példa: a szülők féltése szorongást okozhat.
• Gondolkodásmód, elvek (Kognitív terápia)
  • A világról és önmagunkról való gondolkodás befolyásolja a személyiséget.
  • Példa: a negatív gondolkodás nehezíti a sikerélményt.
• Fiziológiai tényezők (Pszichiáterek)
  • A biológiai és testi tényezők (pl. idegrendszer, hormonok, szívverés) is szerepet játszanak.
  • Példa: szorongás esetén magasabb pulzus és vérnyomás.
• A személyiség különböző elemei összefüggnek egymással.
  • A gondolkodás megváltoztatása érzelmi és viselkedésbeli változásokhoz vezethet.
• A pszichológiai terápiák különböző módszerekkel működnek (kognitív, behaviorista).

Öröklés vs. Környezet

• Az öröklés és a környezet aránya vita kérdése a pszichológiában.
• A legtöbb elmélet szerint az örökletes tényezők nagyobb arányban számítanak, de a környezet jelentősen módosíthatja őket.
• Példa: a szorongásra való hajlam nem feltétlenül vezet súlyos szorongáshoz támogató környezetben.
• A determinizmus többféleképpen értelmezhető.
  • Biológiai determinizmus: a gének határozzák meg a személyiséget, viselkedést, sorsot.
  • Környezeti determinizmus: a neveltetés, tapasztalatok formálják az embert.
  • Pszichikus determinizmus (Freud): a tudattalan vágyak és a múltbeli élmények határozzák meg a viselkedést.

Személyiség és környezet

• Ha valaki nem fejezheti ki magát, a személyisége "leválhat" a valódi énjéről.
• Ez egy ál-/pseudoszemélyiséghez vezethet: az ember a társadalom/környezet elvárásainak megfelelően viselkedik.
• Sokan csak felnőttként kezdik el megélni a valódi énjüket.
• A pszichológusokat az eredeti, valódi személyiség érdekli legjobban.
• Sokan alkalmazkodási zavarok miatt keresnek terápiát.
• Általánosan elfogadott tényezők a személyiségről:
  • A személyiség entitás, tényleges létező.
  • A személyiségben állandóság, folytonosság van.
  • Fontos vizsgálni azokat a viselkedésformákat, amelyek megkülönböztetik az egyéneket.
• A személyiség az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintái, melyek a környezetével való interakcióit befolyásolják.

A személyiség fejlődése

• Freud szerint 18 éves korig kiforrunk.
• Erikson szerint pl. a nyugdíjas is megváltozik.
• Hibás személyiségfejlődésről is megfogalmaznak feltevéseket.
• Minden személyiségelméletet tudni kell és automatikusan tudni kell használni.
• Vannak tudattalan és irracionális tényezők.
• Előző elméletek kapcsán fontos az öröklés és a a környezet hangsúlya.

A személyiségelméletek eredete

• Szubjektív felmérések:
  • Megfigyelések a mindennapi életben.
  • A megfigyeléseket összefüggésbe hozzuk „személyiségelméleteinkkel”.
  • Következtetéseket vonunk le (tulajdonságok, indítékok).
  • Ezek könnyen félrevezetnek, rejtett elvárásaink befolyásolják a képet.
• Kelley, 1950: kísérlet az oktató értékeléséről a leírás alapján.
• Semlegesség: a kliensről sem kell tudni sokat, különben másképp viselkedik.
• 19. század
  • Hisztéria kutatása (Charcot, Janet, Freud, Jung).
  • Hipnózis módszere.
  • Pszichés zavarok és rájuk jellemző tünetek rendszerezése (Charcot, Kraepelin).
  • Gestalt-szemlélet: nem vezethet el az "egész" megértéséhez.
  • Kísérleti lélektan, tanuláselméletek hatása.
  • Pszichometria fejlődése (egyéni különbségek mérése).

A személyiségelméletek közös jellemzői

• Funkcionális irányulás: minden lényeges aspektust hajlandók adatként elfogadni.
• Motivációs folyamatoknak döntő szerepe van.
• A "teljes" személyiség tanulmányozását tűzik ki célul (holisztikus szemlélet).
• Koordináló elméletként működnek.
• Pszichológiai felfedezés: Freud tudattalan tényezős dolga, befolyásol az elfeledett emlék is.

Az elmélet fogalma

• Nem bizonyított hipotézis, akkor válik ténnyé, amikor elegendő adat összegyűlik a bizonyítására.
• Elméletek jellemzői
  • Nem az a fontos, hogy igaz e, hanem a következtetések alkalmazhatósága.
  • A fogalmakat a kutatók határozzák meg.
  • Nincs helyes módja az elméletalkotásnak.
  • Hasznosság: állítások megfogalmazása a vonatkozó esetekkel kapcsolatban.
  • Heurisztikus hatás: kutatásindító hatás (pl. Darwin, Freud).
  • Használhatóság: olyan bejóslásokat ad, amelyek empirikus adatokkal megerősíthetőek.
• Elméletek tartalma
  • Tapasztalati eseményekre támaszkodó, világosan megfogalmazott feltevések.
  • Logikailag következetes összefüggések, szabályok között.
  • Mérhető, ellenőrizhető, empirikus definíciók.
• Elméletek célja, funkciója
  • Ismeretek bővítése.
  • Ismeretanyag rendezése és hozzáférhetővé tevése.
  • Új összefüggések feltárása.
  • Segít tájékozódni, struktúrálni.
  • Egyszerűsít, absztrahál, kiemeli a fontos változókat.
  • Parszimónia/takarékosság elve: támaszkodjon a legkevesebb előfeltevésre és magyarázza a tárgyát egyszerűen.

Elvárások a személyiségkutatók felé

• Fontos jelenségekből induljon ki.
• Lehető legkevesebb előfeltevéssel magyarázza a tényeket.
• Inspiráljon kutatásokat.
• Egyszerűsítse az emberi viselkedést.
• Elméletekre vonatkozó ismérvek
  • Szubjektív megítélésen alapuló.
  • Logikai-ismeretelméleti.
  • Tapasztalati.

A személyiségelméletek jellemzői

• Feltételezések halmaza és tapasztalati definíciókból áll.
• Átfogóak, alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az emberi magatartásokra bejóslást adjanak.
• Értelmezniük kell minden magatartási jelenséget.
• Jelenleg egyik elmélet sem ilyen, mert problémák vannak a világos megfogalmazással és hiányosságok vannak.
• Ennek ellenére kutatásindító hatásuk van és hatékony terápiás intervenciók alapjait képezik.
• Énkép = saját magamról alkotott kép

Személyiségelméletek és kultúra

• Egyediségünk ellenére vannak hasonlóságok a közös környezetben szocializálódott emberek között.
• Az egy kultúrközegből érkezők kevésbé különböznek egymástól, mint az eltérő kultúrközegből érkezettek.
• A személyiségelmélet összefüggéseinek érvényességét csak abban az esetben általánosíthatjuk, ha a kialakulási közegen kívül, más közegekben is megvizsgáltuk.
• Szerep: társadalmi követelményrendszer, meghatározott feladatok megoldása egyezményes szabályok szerint.
• Szerzep = keret a személyiségnél, stabilitást ad a személyiségnek
• Munkahelyi hierarchia:
  • Versenyszféra -> profit orientáltság
  • Vezető pozíció -> csökkent empátia 40%-kal
• Pszichológus szempont = > Ne mesélj magadról történetet
• Kultúra -> impulzív tehet, alkalmazkodás, mocskos álarcok
• Magatartás: változók három osztályának függvénye
  • Személyiség-> specifikus egyéni változók
  • Szerepkövetelmények -> specifikus szituációs változók
  • Kultúra világnézet, értékítéletek
• Annak kutatásnak az értéke korlátozott, amely csak az egyik változókat veszik figyelembe, mindhármat vizsgálni kell!!
• Befolyásol és meghatároz.
• Ha a csoport agressziót jutalmaz -> agresszív lesz
• Van olyan kutató, aki szerint NINCS személyiség <- folyamatos alkalmazkodás, kaméleon
• Milgram kísérlet

Értelmező központ

• emberek összehozása, közös feladat

Személyiség értékelés

• informaciót gyüjtünk a másikról, rendszerezzük, hogy jobban megaértésük a másikat, és előrejelzést adjunk
• Klinikai gyakorlat -> megjelenő igény, hogy a különböző pszichopatológiákat felismerjék és tudják kategorizálni
• Nem pszichológiai személyiségértékelési módszerek:
  • asztrológia
  • tenyérjoslás
• A sikeresség a következőkből adódik
  • emberismeretük
  • triviális állítások
  • Barnum hatás
• A pszichológia értékelést végez, de személyesen végezzek döntéseket

Személyiség- és intelligenciavizsgálatok történeti előzményei

• Gall, 18 szád
  • Fizikai megjelenés és személyiséj kapcsolatának keresése:
  • frenológia (az emberi koponya külső formájából kiinduló szem.érté. mód
• Galton, 19 szád
  • Azt javasolta az érzelmek mérésére, a műszerek használhatók ->stresszhelyzetben a fiziológiai reakciók lejegyzése
  • bevezetés a magatartásminta használtáta valós éethelyzetben
  • munkássága bevezette a későbbi statisztikai eljárások kifejlesztését
• Webb, 19 szád
  • iskolás és egyetemista fiú vizsgálata rangsorolási eljárással-> adatok feldolgozása faktoranalízissel
• Binet, 20 szád
  • intelligenciateszt
• Robert S. Woodworth, 1917
  • Objektív személyiségteszt
  • Personal Data Sheet
  • I. Világháború alatt
  • Sorkatonák háborús helyzethez való alkalmossági képességét vizsgálta
  • Woodwort-féle pszichoneurotikus kérdőív➔ mai papír ceruza tesztek elődje

Projiektive tesz

• Szó asszociációs tes
• Rorschach teszt
• TAT
• CAT
• Goodenough

Nem teszt eljárások

• Interju
• Életrajz adatlapon keresztüli vizsgálatok.

Papír-Cerusa tesz

• EPI
• MPQ
• Bem teszt

Projektív tesztek jellemzői

• A személy tintafoltokra adott válaszai alapján megérteni a személyiség jellemzőit és belső folyamatait.

Hans Jürgen Eysenck

• javasolta teszteket, amelyek feltérképeznék a személyiséget