SQL és Relációs adatbázisok

SQL (Structured Query Language)

• Az SQL egy programozási nyelv az adatbázisok kezelésére és tartalmuk lekérdezésére.
• Főbb funkciói közé tartozik az adatkezelés, adatbázis szerkezeti módosítások és adatbázis biztonság.
• Az adatkezelés magában foglalja a beviteli (INSERT), módosítási (UPDATE), törlési (DELETE) és lekérdezési (SELECT) műveleteket.
• Az adatbázis szerkezeti módosítások közé tartozik új táblák és indexek létrehozása, valamint meglévők módosítása a Data Definition Language (DDL) segítségével.
• Az adatbázis biztonság a felhasználók és jogosultságok kezelését foglalja magában.
• Az ANSI szabványosította az SQL nyelvet, így az sok különböző adatbázis-kezelő rendszeren használható, de egyedi kiterjesztések előfordulhatnak.

Relációs adatbázisok

• A relációs adatbázisok táblákban tárolják az adatokat, melyek sorokból és oszlopokból állnak.
• A táblák az adatokat sorokban (rekordok) és oszlopokban (mezők) szervezik.
• Relációk a táblák közötti kapcsolatok, például a "Vásárlók" és "Rendelések" táblák között az ügyfélazonosítók segítségével.
• Az elsődleges kulcs (primary key) egyedi azonosítót biztosít minden rekordhoz.
• Az idegen kulcs (foreign key) teszi lehetővé a relációkat.

Eőnyei

• Az adatok konzisztensek az integritási korlátozások által.
• Az adatok könnyen kereshetők, módosíthatók és kapcsolhatók.
• Nagy mennyiségű adat kezelésére is képesek.

Alapvető SQL parancsok

• Az SQL parancsok kategóriákba sorolhatók a végrehajtandó művelet szerint.

Adatok lekérdezése - SELECT

• Az adatbázisból adatokat kérdez le.
• Példa: lekérdez egy "Ügyfelek" táblából minden ügyfélnevet:

  SELECT nev
  FROM Ugyfelek;
  

Adatok hozzáadása - INSERT

• Új rekordokat ad hozzá egy táblához.

  INSERT INTO tabla_nev (oszlop1, oszlop2)
  VALUES (ertek1, ertek2);
  

• Példa: új ügyfél hozzáadása:

  INSERT INTO Ugyfelek (nev, email)
  VALUES ('Kovács Gábor', '[email protected]');
  

Adatok módosítása - UPDATE

• Meglévő rekordok adatainak módosítása.

  UPDATE tabla_nev
  SET oszlop1 = ertek1
  WHERE feltétel;
  

• Példa: Egy ügyfél e-mail címének frissítése:

  UPDATE Ugyfelek
  SET email = '[email protected]'
  WHERE nev = 'Kovács Gábor';
  

Adatok törlése - DELETE

• Adatok eltávolítása a táblából.

  DELETE FROM tabla_nev
  WHERE feltétel;
  

• Példa: Egy ügyfél törlése:

  DELETE FROM Ugyfelek
  WHERE nev = 'Kovács Gábor';
  

Tábla létrehozása - CREATE TABLE

• Új tábla létrehozása az adatbázisban.

  CREATE TABLE tabla_nev (
  oszlop1 adattípus,
  oszlop2 adattípus
  );
  

• Példa: Ügyfelek tábla létrehozása:

  CREATE TABLE Ugyfelek (
       id INT PRIMARY KEY,
       nev VARCHAR(100),
       email VARCHAR(100)
  );
  

Tábla törlése - DROP TABLE

• Eegy meglévő tábla törlése az adatbázisból.

DROP TABLE tabla_nev;

Tábla szerkezetének módosítása - ALTER TABLE

• Meglévő tábla módosítása (például új oszlop hozzáadása).

  ALTER TABLE tabla_nev
  ADD oszlop_nev adattípus;
  

• Egy új "telefon" oszlop hozzáadása:

  ALTER TABLE Ugyfelek
  ADD telefon VARCHAR(20);
  

Constraint (korlátozás)

• Az SQL constraint (korlátozás) egy szabály vagy feltétel, amelyet a táblák oszlopaira vagy az adatokra vonatkozóan hozunk létre.
• Constraintek biztosítják az adatok érvényességét, pontosságát és integritását, valamint megakadályozzák a helytelen adatok bekerülését.

Gyakori SQL korlátozások

• NOT NULL biztosítja, hogy az adott oszlop értéke nem lehet NULL, tehát minden rekordnál kötelező megadni egy értéket.
• UNIQUE biztosítja, hogy az adott oszlop értékei egyediek legyenek, tehát nem ismétlődhetnek.
• PRIMARY KEY egyedi azonosítót biztosít minden rekord számára, és egy oszlopot vagy oszlopcsoportot lehet elsődleges kulcsként megjelölni.
• FOREIGN KEY kapcsolatot teremt két tábla között, és biztosítja, hogy az értékek egy másik tábla elsődleges kulcsához illeszkedjenek.
• CHECK ellenőrzi, hogy az adott oszlop értéke megfelel-e egy adott feltételnek.
• DEFAULT meghatároz egy alapértelmezett értéket, amelyet akkor használnak, ha a rekord hozzáadásakor nincs explicit érték megadva.
• INDEX (technikai értelemben nem constraint) gyorsítja a lekérdezéseket az oszlopok indexelésével

Constraint-ek kombinálása

• Egy tábla létrehozásakor több korlátozást is megadhatsz egyszerre.
• Példa:

CREATE TABLE Pelda (
    id INT PRIMARY KEY,
    nev VARCHAR(50) NOT NULL,
    email VARCHAR(100) UNIQUE,
    kor INT CHECK (kor >= 18),
    orszag VARCHAR(50) DEFAULT 'Magyarország'
);

NOT NULL vs DEFAULT

• NOT NULL: Kötelező megadni egy értéket az oszlopban minden rekord esetében, sosem lehet üres.
• DEFAULT: Ha nincs explicit érték megadva, az oszlop automatikusan egy előre beállított alapértelmezett értéket kap.
• Fő különbség: A NOT NULL biztosítja, hogy egy mező nem maradhat üres, míg a DEFAULT automatikusan kitölti a mezőt, ha nincs megadva érték.

UNIQUE vs PRIMARY KEY

• UNIQUE: Garantálja, hogy az oszlop értékei egyediek legyenek, de megenged több NULL értéket.
• PRIMARY KEY: Egyedi azonosítót biztosít minden rekord számára, nem lehet NULL érték és csak egy lehet tábla szinten.
• Fő különbség: A PRIMARY KEY mindig egyedi és nem NULL, míg a UNIQUE megengedhet NULL értékeket, és egy táblán belül több UNIQUE korlátozás is lehet.

PRIMARY KEY vs FOREIGN KEY

• PRIMARY KEY: Az adott tábla rekordjait egyedileg azonosítja.
• FOREIGN KEY: Egy másik tábla elsődleges kulcsára mutat, ezzel létrehozva a relációt (kapcsolatot) a két tábla között.
• Fő különbség: A PRIMARY KEY egy táblán belüli egyediségért felelős, míg a FOREIGN KEY a táblák közötti kapcsolatot hozza létre.

CHECK vs DEFAULT

• CHECK: Biztosítja, hogy az oszlop értékei megfelelnek egy feltételnek.
• DEFAULT: Egy előre megadott értéket állít be az oszlopnak, ha nincs explicit érték megadva.
• Fő különbség: A CHECK aktívan ellenőriz egy feltételt minden rekordnál, míg a DEFAULT egy alapértelmezett értéket ad a mezőnek.

CHECK vs UNIQUE

• CHECK: Ellenőrzi, hogy egy érték megfelel-e egy adott feltételnek (pl. értéktartomány vagy minta).
• UNIQUE: Biztosítja, hogy az oszlop értékei egyediek legyenek, de nem szab meg egyéb feltételeket.
• Fő különbség: A CHECK komplex feltételeket ellenőriz, míg a UNIQUE csak az egyediségre korlátoz.