Pénzügyi viselkedéstan és tőkepiaci hatékonyság
60 Questions
0 Views

Choose a study mode

Play Quiz
Study Flashcards
Spaced Repetition
Chat to lesson

Podcast

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson

Questions and Answers

A kísérleti közgazdászok átvették a labdát az elméleti modellezőktől.

False

Thaler egyetért az állítással, hogy a labda az elméleti modellezőknél van.

False

A modell-alkotó elméleti közgazdászoknak kell megfejteniük a rejtvényeket.

False

A kihívás csak az elméleti közgazdászoknak szól.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A publikálást követően 20 évig mérhetőek voltak a szezonális mozgások.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kísérleti közgazdászoknak nincs szerepe a rejtvények megfejtésében.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az elméleti modellezőknek nincs szerepe a modell-alkotásban.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A rejtvények megfejtéséhez csak elméleti vizsgálatokat kell végezni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szöveg csak az elméleti közgazdászokat érintő problémákat tárgyal.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az elméleti modellezők térfelén van a labda.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Thaler egyetért azzal, hogy a labda az elméleti modellezőknél van.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A rejtvények megfejtéséhez kizárólag ökonometriai vizsgálatokat kell végezni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A modell-alkotó elméleti közgazdászoknak kell megfejteniük a rejtvényeket.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kihívás csak az elméleti közgazdászoknak szól.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kísérleti közgazdászoknak nincs szerepe a rejtvények megfejtésében.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A modell-alkotó elméleti közgazdászok csak a kísérleti eredményeket használják.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szezonális mozgások csak az elméleti közgazdászokat érintő problémák.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szöveg szerint a labda most az elméleti közgazdászoknál van.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A hétfői hozamok átlagosan háromszor akkorák, mint a többi nap átlagos hozamai.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A 'calendar time hypothesis' szerint a hozam csak aktív kereskedési időben generálódik.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A hétvége effektus 1931-ben jelent meg a Journal of Business hasábjain.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Thaler másik tanulmányában négy anomáliát mutat be.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A kereskedési adatok alátámasztják a 'calendar time hypothesis'-t.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A hétvége effektus a részvényárfolyamok viselkedésével kapcsolatos anomália.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A 'calendar time hypothesis' és a 'naptári idő hipotézis' ugyanazt jelenti.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az árfolyamok előrejelezhetőek, ha a várható hozam értéke nulla lenne.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az árfolyamváltozások tökéletesen előrejelezhetőek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A bölcs befektetők olcsón vásárolnak és drágán eladnának.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A piaci verseny és a racionális arbitrázs garantálná, hogy az árfolyamok beállnának valós értékükre.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Keynes (1936) elutasította, hogy az értékpapír árak eltérhetnek a fundamentális értéktől.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A Random Walk Down Wall Street című könyv Buron Malkiel által íródott.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Dr. Ormos Mihály szerint az árfolyamok túl nagymértékben épülnek a jelenlegi jövedelemtermelő képességre.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Az árfolyamok statisztikai elemzésekor semmilyen trendet nem találunk az árfolyammozgásban.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Fama 1970-ben publikálta a tőkepiaci hatékonyság vizsgálatára vonatkozó munkáját.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság erős szintjén az árfolyamok még a bennfentes, exkluzív információk segítségével is előrejelezhetőek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A befektetések mögött álló vállalatokra vonatkozó fundamentális információk segítségével az árfolyamok mindig előrejelezhetőek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság vizsgálatakor csak a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások elemzése szükséges.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság félerős szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tőkepiaci hatékonyság erős szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kísérleti eredmények szerint a tőkepiacokon nincsenek anomáliák.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Coursey és Dyl azzal a javaslattal állt elő, hogy próbáljunk pszichológiai magyarázatot vagy faktort találni az anomáliák magyarázatára.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A tőkejavak árazási elmélete és a tőkepiaci árfolyamok modellje egyeznek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vesztes cégek általában nagyok.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A piaci szereplők hangulatváltozásai nem befolyásolják a tőkepiacot.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A CAPM modell béta paramétere méri a teljes kockázatot.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A vesztes portfólió szisztematikus kockázata magasabb a nyerő portfólió kockázatánál.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A hétfőnkénti öngyilkossági ráta magasabb, mint bármely más napokon.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Marc Reinganum szerint az anomáliák nem jelentenek komoly kihívást az elméleti közgazdászok számára.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A tesztperiódusban mért kockázat nem releváns a hozamkülönbség magyarázatára.

<p>False</p> Signup and view all the answers

DeBondték szerint a veszteseknél mért kockázat alacsonyabb, mint a nyerteseknél.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A virtuális piacokon született kísérleti eredmények ellentmondanak az elméleti modellezőknek.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Az anomáliák az elméleti modellezők számára egy rejtélyt jelentenek.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A kockázatért járó kompenzáció nem kapcsolódik a piaci portfólióban tartott értékpapírhoz.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A CAPM modell béta paramétere nem alkalmas a kockázatmérésre.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A hozamkülönbség magyarázata a kockázat különbségében rejlik.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Study Notes

A tőkepiaci hatékonyság elméletének megkérdőjelezése

  • A tökéletes tőkepiaci hatékonyság hipotézisét alátámasztó tények ismertetése mellett megjelentek a hipotézist megingató vizsgálatok is
  • A pénzügyi viselkedéstan, mint a viselkedési közgazdaságtan területe, már nem önálló, alternatív megközelítés, hanem a pénzügy és közgazdaságtan szerves része
  • Az első pénzügyi viselkedéstani tanulmány Werner De Bondt és Richard Thaler 1985-ös cikke, mely a befektetők kognitív torzításait vizsgálta

A tőkepiaci hatékonyság elmélete

  • A tőkepiaci hatékonyság elmélete szerint a tőkepiaci árak minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes elérhető információt
  • A tőkepiaci hatékonyság gyenge, félerős és erős szintjeit Fama (1970) definiálta
  • A gyenge szint szerint a múltbeli árfolyamok nem jelzik előre a jövőbeli árfolyamokat
  • A félerős szint szerint a nyilvános információk alapján sem lehet előrejelezni az árfolyamokat
  • Az erős szint szerint a bennfentes információk sem teszik lehetővé az előrejelzést

A hatékony piac elméletének megkérdőjelezése

  • Scholes (1972) felhívta a figyelmet arra, hogy új információ nélküli árfolyam-változások is előfordulhatnak
  • Három hipotézist fogalmazott meg a nagy volumenű tranzakciók hatásaira:
    • Helyettesítési hipotézis: a végtelenül helyettesíthető értékpapírok miatt a tranzakciók nem változtatják meg az egyensúlyi árakat
    • Információs hatás hipotézis: a tranzakció információértéke alapján változhatnak az árak
    • Árnyomás hipotézis: a kereslet-kínálat átmeneti eltolódása is okozhat árváltozást

Szezonális hozammintázatok

  • Thaler (1987) az anomáliák vizsgálatára a tőkepiacot választotta, mivel itt rengeteg adat áll rendelkezésre és hatékony piacokra vonatkozó elmélet van

  • Rozeff és Kinney (1976) feltárták a január-effektust: januárban átlagosan 3,5%-os, míg a többi hónapban 0,5%-os volt a hozam

  • Lakonishok és Smidt (1986) szerint ez a jelenség elsősorban a kisebb cégek részvényeihez köthető

  • Keim (1983) és Reinganum (1983) további részleteket tártak fel a január-effektusról:

    • A januári többlethozam főleg az első 5 kereskedési napon koncentrálódik
    • Csak a korábban vesztesen teljesítő kis cégek mutattak pozitív januári abnormális hozamot### Januári többlethozam

  • A korábbi évek vesztes részvényei sokszor komoly pozitív abnormális hozamokat nyújtanak januárban

  • Az adóoptimalizálás hipotézisét és a „január effektust" többen próbálták tesztelni különböző országok tőkepiaci adatai alapján

  • Gultekin és Gultekin 16 ország tőzsdéjének szezonális viselkedését vizsgálta, és 15-nél jellemző volt a januári többlethozam

  • A januári hozamok néhány országban, mint Belgium, Hollandia és Olaszország, meghaladták az egész éves átlagos hozamot

De Bondt és Thaler kutatása

  • Azt találták, hogy a korábbi "nyerő" és "vesztes" cégek részvényei az ellenirányú abnormális hozamokat nyújtottak a következő 5 évben
  • A többlethozamok különösen januárra koncentrálódtak a veszteseknél

Egyéb szezonális anomáliák

  • Tinic és West szerint a kockázatosabb részvények hozama csak januárban jelentkezett, a többi hónapra nem
  • A nem negatív osztalékot fizető cégek részvényeinek hozama az osztalékhozam növekedésével párhuzamosan emelkedett, szintén januárra koncentrálódva

Hétvége effektus

  • A hétfői napok átlagos hozama negatív volt, míg a pénteki napok hozamai jellemzően pozitívak
  • Rogalski kimutatta, hogy a negatív hozamok a pénteki zárás és a hétfői nyitás közti időszakra koncentrálódtak

Ünnepnap előtti effektus

  • Fields és Ariel kutatásai szerint az ünnepnapok előtti napokon szignifikánsan magasabb hozamok realizálhatók
  • Lakonishok és Smidt szerint a DJIA index esetében a teljes hozam 51%-a az ünnepnapok előtti napok hozamaiból származott

Hónapforduló effektus

  • Ariel, Lakonishok és Smidt kimutatták, hogy a hónapok első négy napján átlagosan sokkal magasabb hozamok realizálhatók

Napon belüli mintázatok

  • Harris kutatásai szerint a hétvégi negatív hozamok főleg a hétfői kereskedés első 45 percében jelentkeztek

  • A záró árváltozások akkor voltak a legnagyobbak, ha a tranzakciók az utolsó 5 percben történtek### A részvény likviditásának fenntartói

  • A likviditás fenntartásában részt vevő piaci szereplők (árjegyzők) egy-egy részvény árjegyzésére néha kizárólagos joguk van, és az átlagos piaci szereplőknél több információhoz férnek hozzá az ajánlati könyvből.

Szezonális ármozgások magyarázatai

  • Az intézményi befektetők szezonális portfólió átrendezését az "ablak címzés" gyakorlatával magyarázzák, melynek során a portfóliókezelők a jelentési (beszámolási) kötelezettséget megelőző időpontban kitisztítják, rendbe hozzák portfólióikat.
  • Az egyes szezonális ármozgásokat a jó és a rossz hírek érkezésének szisztematikus időzítéséhez is lehet kötni.

A hatékony piacok hipotézise

  • A hatékony piacok hipotézise szerint egy végtelenül rugalmas kínálattal rendelkező arbitrázsőr csoport áll rendelkezésre a piacokon, és ők bármikor hajlandóak eladni vagy venni, ha az értékpapír értéke eltérne annak belső értékétől.
  • Azonban az arbitrázsőrök kínálata és kereslete csak végesen rugalmas.

Az S&P 500 indexbe történő bekerülés hatása

  • Az S&P 500 indexbe történő bekerülés azonnali árfolyam-emelkedést eredményez, amelyet a befektetési alapok megnövekedett kereslete okoz.
  • Az árfolyam-emelkedés csak átmeneti, és a többlethozam három hét alatt eliminálódott.

A pszichológiai magyarázatok

  • Coursey és Dyl (1986) pszichológiai magyarázatokat keresnek az anomáliáknak, például eltérő preferenciákat az összetett és egyszerű játékokban, vagy más viselkedési magyarázatokat.

A hozammintázatok vizsgálati eredményei

  • Marc Reinganum (1984) szerint a naptári hozammintázatok komoly kihívásként foghatók fel az elméleti közgazdászok számára.
  • Az anomália azt jelenti, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.

A tőkepiaci hatékonyság elméletének megkérdőjelezése

  • A tökéletes tőkepiaci hatékonyság hipotézisét alátámasztó tények ismertetése mellett megjelentek a hipotézist megingató vizsgálatok is
  • A pénzügyi viselkedéstan, mint a viselkedési közgazdaságtan területe, már nem önálló, alternatív megközelítés, hanem a pénzügy és közgazdaságtan szerves része
  • Az első pénzügyi viselkedéstani tanulmány Werner De Bondt és Richard Thaler 1985-ös cikke, mely a befektetők kognitív torzításait vizsgálta

A tőkepiaci hatékonyság elmélete

  • A tőkepiaci hatékonyság elmélete szerint a tőkepiaci árak minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes elérhető információt
  • A tőkepiaci hatékonyság gyenge, félerős és erős szintjeit Fama (1970) definiálta
  • A gyenge szint szerint a múltbeli árfolyamok nem jelzik előre a jövőbeli árfolyamokat
  • A félerős szint szerint a nyilvános információk alapján sem lehet előrejelezni az árfolyamokat
  • Az erős szint szerint a bennfentes információk sem teszik lehetővé az előrejelzést

A hatékony piac elméletének megkérdőjelezése

  • Scholes (1972) felhívta a figyelmet arra, hogy új információ nélküli árfolyam-változások is előfordulhatnak
  • Három hipotézist fogalmazott meg a nagy volumenű tranzakciók hatásaira:
    • Helyettesítési hipotézis: a végtelenül helyettesíthető értékpapírok miatt a tranzakciók nem változtatják meg az egyensúlyi árakat
    • Információs hatás hipotézis: a tranzakció információértéke alapján változhatnak az árak
    • Árnyomás hipotézis: a kereslet-kínálat átmeneti eltolódása is okozhat árváltozást

Szezonális hozammintázatok

  • Thaler (1987) az anomáliák vizsgálatára a tőkepiacot választotta, mivel itt rengeteg adat áll rendelkezésre és hatékony piacokra vonatkozó elmélet van

  • Rozeff és Kinney (1976) feltárták a január-effektust: januárban átlagosan 3,5%-os, míg a többi hónapban 0,5%-os volt a hozam

  • Lakonishok és Smidt (1986) szerint ez a jelenség elsősorban a kisebb cégek részvényeihez köthető

  • Keim (1983) és Reinganum (1983) további részleteket tártak fel a január-effektusról:

    • A januári többlethozam főleg az első 5 kereskedési napon koncentrálódik
    • Csak a korábban vesztesen teljesítő kis cégek mutattak pozitív januári abnormális hozamot### Januári többlethozam

  • A korábbi évek vesztes részvényei sokszor komoly pozitív abnormális hozamokat nyújtanak januárban

  • Az adóoptimalizálás hipotézisét és a „január effektust" többen próbálták tesztelni különböző országok tőkepiaci adatai alapján

  • Gultekin és Gultekin 16 ország tőzsdéjének szezonális viselkedését vizsgálta, és 15-nél jellemző volt a januári többlethozam

  • A januári hozamok néhány országban, mint Belgium, Hollandia és Olaszország, meghaladták az egész éves átlagos hozamot

De Bondt és Thaler kutatása

  • Azt találták, hogy a korábbi "nyerő" és "vesztes" cégek részvényei az ellenirányú abnormális hozamokat nyújtottak a következő 5 évben
  • A többlethozamok különösen januárra koncentrálódtak a veszteseknél

Egyéb szezonális anomáliák

  • Tinic és West szerint a kockázatosabb részvények hozama csak januárban jelentkezett, a többi hónapra nem
  • A nem negatív osztalékot fizető cégek részvényeinek hozama az osztalékhozam növekedésével párhuzamosan emelkedett, szintén januárra koncentrálódva

Hétvége effektus

  • A hétfői napok átlagos hozama negatív volt, míg a pénteki napok hozamai jellemzően pozitívak
  • Rogalski kimutatta, hogy a negatív hozamok a pénteki zárás és a hétfői nyitás közti időszakra koncentrálódtak

Ünnepnap előtti effektus

  • Fields és Ariel kutatásai szerint az ünnepnapok előtti napokon szignifikánsan magasabb hozamok realizálhatók
  • Lakonishok és Smidt szerint a DJIA index esetében a teljes hozam 51%-a az ünnepnapok előtti napok hozamaiból származott

Hónapforduló effektus

  • Ariel, Lakonishok és Smidt kimutatták, hogy a hónapok első négy napján átlagosan sokkal magasabb hozamok realizálhatók

Napon belüli mintázatok

  • Harris kutatásai szerint a hétvégi negatív hozamok főleg a hétfői kereskedés első 45 percében jelentkeztek

  • A záró árváltozások akkor voltak a legnagyobbak, ha a tranzakciók az utolsó 5 percben történtek### A részvény likviditásának fenntartói

  • A likviditás fenntartásában részt vevő piaci szereplők (árjegyzők) egy-egy részvény árjegyzésére néha kizárólagos joguk van, és az átlagos piaci szereplőknél több információhoz férnek hozzá az ajánlati könyvből.

Szezonális ármozgások magyarázatai

  • Az intézményi befektetők szezonális portfólió átrendezését az "ablak címzés" gyakorlatával magyarázzák, melynek során a portfóliókezelők a jelentési (beszámolási) kötelezettséget megelőző időpontban kitisztítják, rendbe hozzák portfólióikat.
  • Az egyes szezonális ármozgásokat a jó és a rossz hírek érkezésének szisztematikus időzítéséhez is lehet kötni.

A hatékony piacok hipotézise

  • A hatékony piacok hipotézise szerint egy végtelenül rugalmas kínálattal rendelkező arbitrázsőr csoport áll rendelkezésre a piacokon, és ők bármikor hajlandóak eladni vagy venni, ha az értékpapír értéke eltérne annak belső értékétől.
  • Azonban az arbitrázsőrök kínálata és kereslete csak végesen rugalmas.

Az S&P 500 indexbe történő bekerülés hatása

  • Az S&P 500 indexbe történő bekerülés azonnali árfolyam-emelkedést eredményez, amelyet a befektetési alapok megnövekedett kereslete okoz.
  • Az árfolyam-emelkedés csak átmeneti, és a többlethozam három hét alatt eliminálódott.

A pszichológiai magyarázatok

  • Coursey és Dyl (1986) pszichológiai magyarázatokat keresnek az anomáliáknak, például eltérő preferenciákat az összetett és egyszerű játékokban, vagy más viselkedési magyarázatokat.

A hozammintázatok vizsgálati eredményei

  • Marc Reinganum (1984) szerint a naptári hozammintázatok komoly kihívásként foghatók fel az elméleti közgazdászok számára.
  • Az anomália azt jelenti, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.

Tőkepiaci hatékonyság

  • A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.
  • A tőkepiaci hatékonyság félerős szintje: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a befektetések mögött álló vállalatokra vonatkozó fundamentális információk segítségével.
  • A tőkepiaci hatékonyság erős szintje: az árfolyamok még a bennfentes, exkluzív információk segítségével sem jelezhetőek előre.

Naptári idő hipotézis

  • A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak valamennyivel többet kell nőnie hétfőnként a többi naphoz viszonyítva, hiszen a pénteki zárás és a hétfői zárás közötti időszak három nap szemben a többi napra számított hozammal, amelyeknél ez a periódus csak egy nap lesz.

Kereskedési idő hipotézis

  • A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam kizárólag aktív kereskedési időben generálódik, ami azt jelenti, hogy minden nap átlagosan ugyanakkora hozam kellene, hogy megfigyelhető legyen.

Hétvége effektus

  • A hétvége effektus jelenségét először 1931-ben tanulmányozták a Journal of Business hasábjain.

Anomáliák

  • Az anomáliák azt jelentik, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.
  • Az anomáliák azt jelentik, hogy a legérdekesebb részeit az árfolyamok viselkedésének épp csak elkezdtük felfedezni.

Értékpapír árak

  • Az értékpapír árak eltérhetnek a fundamentális értéktől, Keynes (1936) és Williams (1938) szerint.

CAPM modell

  • A CAPM modell béta paramétere azt mutatja, hogy mekkora az adott értékpapír releváns kockázata, azaz a teljes kockázatból mekkora szórás marad meg abban az esetben, ha a befektető a piaci portfólióban tartja az adott értékpapírt.

Kockázatmérési módszertan

  • A kockázatmérési módszertan hiányában nem elfogadható a vészteseknél vagy a kiscégeknél mért többlethozam a kockázatért járó kompenzáció.

Studying That Suits You

Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

Quiz Team

Related Documents

Befektetéselmélet 2020 PDF

Description

A pénzügyi viselkedéstan és a tőkepiaci hatékonyság hipotézis alapjai és kritikái. A viselkedési közgazdaságtan jelentősége a pénzügyekben.

More Like This

Use Quizgecko on...
Browser
Open
Browser
Browser