60 Questions
A kísérleti közgazdászok átvették a labdát az elméleti modellezőktől.
False
Thaler egyetért az állítással, hogy a labda az elméleti modellezőknél van.
False
A modell-alkotó elméleti közgazdászoknak kell megfejteniük a rejtvényeket.
False
A kihívás csak az elméleti közgazdászoknak szól.
False
A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.
False
A publikálást követően 20 évig mérhetőek voltak a szezonális mozgások.
False
A kísérleti közgazdászoknak nincs szerepe a rejtvények megfejtésében.
False
Az elméleti modellezőknek nincs szerepe a modell-alkotásban.
False
A rejtvények megfejtéséhez csak elméleti vizsgálatokat kell végezni.
False
A szöveg csak az elméleti közgazdászokat érintő problémákat tárgyal.
False
Az elméleti modellezők térfelén van a labda.
False
Thaler egyetért azzal, hogy a labda az elméleti modellezőknél van.
False
A rejtvények megfejtéséhez kizárólag ökonometriai vizsgálatokat kell végezni.
False
A modell-alkotó elméleti közgazdászoknak kell megfejteniük a rejtvényeket.
False
A kihívás csak az elméleti közgazdászoknak szól.
False
A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.
False
A kísérleti közgazdászoknak nincs szerepe a rejtvények megfejtésében.
False
A modell-alkotó elméleti közgazdászok csak a kísérleti eredményeket használják.
False
A szezonális mozgások csak az elméleti közgazdászokat érintő problémák.
False
A szöveg szerint a labda most az elméleti közgazdászoknál van.
False
A hétfői hozamok átlagosan háromszor akkorák, mint a többi nap átlagos hozamai.
False
A 'calendar time hypothesis' szerint a hozam csak aktív kereskedési időben generálódik.
True
A hétvége effektus 1931-ben jelent meg a Journal of Business hasábjain.
True
A szezonális mozgások már a '90-es években megszűntek.
False
Thaler másik tanulmányában négy anomáliát mutat be.
True
A kereskedési adatok alátámasztják a 'calendar time hypothesis'-t.
False
A hétvége effektus a részvényárfolyamok viselkedésével kapcsolatos anomália.
True
A 'calendar time hypothesis' és a 'naptári idő hipotézis' ugyanazt jelenti.
False
Az árfolyamok előrejelezhetőek, ha a várható hozam értéke nulla lenne.
False
Az árfolyamváltozások tökéletesen előrejelezhetőek.
False
A bölcs befektetők olcsón vásárolnak és drágán eladnának.
True
A piaci verseny és a racionális arbitrázs garantálná, hogy az árfolyamok beállnának valós értékükre.
True
Keynes (1936) elutasította, hogy az értékpapír árak eltérhetnek a fundamentális értéktől.
False
A Random Walk Down Wall Street című könyv Buron Malkiel által íródott.
True
Dr. Ormos Mihály szerint az árfolyamok túl nagymértékben épülnek a jelenlegi jövedelemtermelő képességre.
True
Az árfolyamok statisztikai elemzésekor semmilyen trendet nem találunk az árfolyammozgásban.
False
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.
False
Fama 1970-ben publikálta a tőkepiaci hatékonyság vizsgálatára vonatkozó munkáját.
True
A tőkepiaci hatékonyság erős szintjén az árfolyamok még a bennfentes, exkluzív információk segítségével is előrejelezhetőek.
False
A befektetések mögött álló vállalatokra vonatkozó fundamentális információk segítségével az árfolyamok mindig előrejelezhetőek.
False
A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.
True
A tőkepiaci hatékonyság vizsgálatakor csak a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások elemzése szükséges.
False
A tőkepiaci hatékonyság félerős szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.
False
A tőkepiaci hatékonyság erős szintje akkor áll fenn, ha az árfolyamok minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes, adott pillanatban rendelkezésre álló információt.
False
A kísérleti eredmények szerint a tőkepiacokon nincsenek anomáliák.
False
Coursey és Dyl azzal a javaslattal állt elő, hogy próbáljunk pszichológiai magyarázatot vagy faktort találni az anomáliák magyarázatára.
True
A tőkejavak árazási elmélete és a tőkepiaci árfolyamok modellje egyeznek.
False
A vesztes cégek általában nagyok.
False
A piaci szereplők hangulatváltozásai nem befolyásolják a tőkepiacot.
False
A CAPM modell béta paramétere méri a teljes kockázatot.
False
A vesztes portfólió szisztematikus kockázata magasabb a nyerő portfólió kockázatánál.
False
A hétfőnkénti öngyilkossági ráta magasabb, mint bármely más napokon.
True
Marc Reinganum szerint az anomáliák nem jelentenek komoly kihívást az elméleti közgazdászok számára.
False
A tesztperiódusban mért kockázat nem releváns a hozamkülönbség magyarázatára.
False
DeBondték szerint a veszteseknél mért kockázat alacsonyabb, mint a nyerteseknél.
False
A virtuális piacokon született kísérleti eredmények ellentmondanak az elméleti modellezőknek.
True
Az anomáliák az elméleti modellezők számára egy rejtélyt jelentenek.
True
A kockázatért járó kompenzáció nem kapcsolódik a piaci portfólióban tartott értékpapírhoz.
False
A CAPM modell béta paramétere nem alkalmas a kockázatmérésre.
False
A hozamkülönbség magyarázata a kockázat különbségében rejlik.
False
Study Notes
A tőkepiaci hatékonyság elméletének megkérdőjelezése
- A tökéletes tőkepiaci hatékonyság hipotézisét alátámasztó tények ismertetése mellett megjelentek a hipotézist megingató vizsgálatok is
- A pénzügyi viselkedéstan, mint a viselkedési közgazdaságtan területe, már nem önálló, alternatív megközelítés, hanem a pénzügy és közgazdaságtan szerves része
- Az első pénzügyi viselkedéstani tanulmány Werner De Bondt és Richard Thaler 1985-ös cikke, mely a befektetők kognitív torzításait vizsgálta
A tőkepiaci hatékonyság elmélete
- A tőkepiaci hatékonyság elmélete szerint a tőkepiaci árak minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes elérhető információt
- A tőkepiaci hatékonyság gyenge, félerős és erős szintjeit Fama (1970) definiálta
- A gyenge szint szerint a múltbeli árfolyamok nem jelzik előre a jövőbeli árfolyamokat
- A félerős szint szerint a nyilvános információk alapján sem lehet előrejelezni az árfolyamokat
- Az erős szint szerint a bennfentes információk sem teszik lehetővé az előrejelzést
A hatékony piac elméletének megkérdőjelezése
- Scholes (1972) felhívta a figyelmet arra, hogy új információ nélküli árfolyam-változások is előfordulhatnak
- Három hipotézist fogalmazott meg a nagy volumenű tranzakciók hatásaira:
- Helyettesítési hipotézis: a végtelenül helyettesíthető értékpapírok miatt a tranzakciók nem változtatják meg az egyensúlyi árakat
- Információs hatás hipotézis: a tranzakció információértéke alapján változhatnak az árak
- Árnyomás hipotézis: a kereslet-kínálat átmeneti eltolódása is okozhat árváltozást
Szezonális hozammintázatok
-
Thaler (1987) az anomáliák vizsgálatára a tőkepiacot választotta, mivel itt rengeteg adat áll rendelkezésre és hatékony piacokra vonatkozó elmélet van
-
Rozeff és Kinney (1976) feltárták a január-effektust: januárban átlagosan 3,5%-os, míg a többi hónapban 0,5%-os volt a hozam
-
Lakonishok és Smidt (1986) szerint ez a jelenség elsősorban a kisebb cégek részvényeihez köthető
-
Keim (1983) és Reinganum (1983) további részleteket tártak fel a január-effektusról:
- A januári többlethozam főleg az első 5 kereskedési napon koncentrálódik
- Csak a korábban vesztesen teljesítő kis cégek mutattak pozitív januári abnormális hozamot### Januári többlethozam
-
A korábbi évek vesztes részvényei sokszor komoly pozitív abnormális hozamokat nyújtanak januárban
-
Az adóoptimalizálás hipotézisét és a „január effektust" többen próbálták tesztelni különböző országok tőkepiaci adatai alapján
-
Gultekin és Gultekin 16 ország tőzsdéjének szezonális viselkedését vizsgálta, és 15-nél jellemző volt a januári többlethozam
-
A januári hozamok néhány országban, mint Belgium, Hollandia és Olaszország, meghaladták az egész éves átlagos hozamot
De Bondt és Thaler kutatása
- Azt találták, hogy a korábbi "nyerő" és "vesztes" cégek részvényei az ellenirányú abnormális hozamokat nyújtottak a következő 5 évben
- A többlethozamok különösen januárra koncentrálódtak a veszteseknél
Egyéb szezonális anomáliák
- Tinic és West szerint a kockázatosabb részvények hozama csak januárban jelentkezett, a többi hónapra nem
- A nem negatív osztalékot fizető cégek részvényeinek hozama az osztalékhozam növekedésével párhuzamosan emelkedett, szintén januárra koncentrálódva
Hétvége effektus
- A hétfői napok átlagos hozama negatív volt, míg a pénteki napok hozamai jellemzően pozitívak
- Rogalski kimutatta, hogy a negatív hozamok a pénteki zárás és a hétfői nyitás közti időszakra koncentrálódtak
Ünnepnap előtti effektus
- Fields és Ariel kutatásai szerint az ünnepnapok előtti napokon szignifikánsan magasabb hozamok realizálhatók
- Lakonishok és Smidt szerint a DJIA index esetében a teljes hozam 51%-a az ünnepnapok előtti napok hozamaiból származott
Hónapforduló effektus
- Ariel, Lakonishok és Smidt kimutatták, hogy a hónapok első négy napján átlagosan sokkal magasabb hozamok realizálhatók
Napon belüli mintázatok
-
Harris kutatásai szerint a hétvégi negatív hozamok főleg a hétfői kereskedés első 45 percében jelentkeztek
-
A záró árváltozások akkor voltak a legnagyobbak, ha a tranzakciók az utolsó 5 percben történtek### A részvény likviditásának fenntartói
-
A likviditás fenntartásában részt vevő piaci szereplők (árjegyzők) egy-egy részvény árjegyzésére néha kizárólagos joguk van, és az átlagos piaci szereplőknél több információhoz férnek hozzá az ajánlati könyvből.
Szezonális ármozgások magyarázatai
- Az intézményi befektetők szezonális portfólió átrendezését az "ablak címzés" gyakorlatával magyarázzák, melynek során a portfóliókezelők a jelentési (beszámolási) kötelezettséget megelőző időpontban kitisztítják, rendbe hozzák portfólióikat.
- Az egyes szezonális ármozgásokat a jó és a rossz hírek érkezésének szisztematikus időzítéséhez is lehet kötni.
A hatékony piacok hipotézise
- A hatékony piacok hipotézise szerint egy végtelenül rugalmas kínálattal rendelkező arbitrázsőr csoport áll rendelkezésre a piacokon, és ők bármikor hajlandóak eladni vagy venni, ha az értékpapír értéke eltérne annak belső értékétől.
- Azonban az arbitrázsőrök kínálata és kereslete csak végesen rugalmas.
Az S&P 500 indexbe történő bekerülés hatása
- Az S&P 500 indexbe történő bekerülés azonnali árfolyam-emelkedést eredményez, amelyet a befektetési alapok megnövekedett kereslete okoz.
- Az árfolyam-emelkedés csak átmeneti, és a többlethozam három hét alatt eliminálódott.
A pszichológiai magyarázatok
- Coursey és Dyl (1986) pszichológiai magyarázatokat keresnek az anomáliáknak, például eltérő preferenciákat az összetett és egyszerű játékokban, vagy más viselkedési magyarázatokat.
A hozammintázatok vizsgálati eredményei
- Marc Reinganum (1984) szerint a naptári hozammintázatok komoly kihívásként foghatók fel az elméleti közgazdászok számára.
- Az anomália azt jelenti, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.
A tőkepiaci hatékonyság elméletének megkérdőjelezése
- A tökéletes tőkepiaci hatékonyság hipotézisét alátámasztó tények ismertetése mellett megjelentek a hipotézist megingató vizsgálatok is
- A pénzügyi viselkedéstan, mint a viselkedési közgazdaságtan területe, már nem önálló, alternatív megközelítés, hanem a pénzügy és közgazdaságtan szerves része
- Az első pénzügyi viselkedéstani tanulmány Werner De Bondt és Richard Thaler 1985-ös cikke, mely a befektetők kognitív torzításait vizsgálta
A tőkepiaci hatékonyság elmélete
- A tőkepiaci hatékonyság elmélete szerint a tőkepiaci árak minden pillanatban tökéletesen tükrözik az összes elérhető információt
- A tőkepiaci hatékonyság gyenge, félerős és erős szintjeit Fama (1970) definiálta
- A gyenge szint szerint a múltbeli árfolyamok nem jelzik előre a jövőbeli árfolyamokat
- A félerős szint szerint a nyilvános információk alapján sem lehet előrejelezni az árfolyamokat
- Az erős szint szerint a bennfentes információk sem teszik lehetővé az előrejelzést
A hatékony piac elméletének megkérdőjelezése
- Scholes (1972) felhívta a figyelmet arra, hogy új információ nélküli árfolyam-változások is előfordulhatnak
- Három hipotézist fogalmazott meg a nagy volumenű tranzakciók hatásaira:
- Helyettesítési hipotézis: a végtelenül helyettesíthető értékpapírok miatt a tranzakciók nem változtatják meg az egyensúlyi árakat
- Információs hatás hipotézis: a tranzakció információértéke alapján változhatnak az árak
- Árnyomás hipotézis: a kereslet-kínálat átmeneti eltolódása is okozhat árváltozást
Szezonális hozammintázatok
-
Thaler (1987) az anomáliák vizsgálatára a tőkepiacot választotta, mivel itt rengeteg adat áll rendelkezésre és hatékony piacokra vonatkozó elmélet van
-
Rozeff és Kinney (1976) feltárták a január-effektust: januárban átlagosan 3,5%-os, míg a többi hónapban 0,5%-os volt a hozam
-
Lakonishok és Smidt (1986) szerint ez a jelenség elsősorban a kisebb cégek részvényeihez köthető
-
Keim (1983) és Reinganum (1983) további részleteket tártak fel a január-effektusról:
- A januári többlethozam főleg az első 5 kereskedési napon koncentrálódik
- Csak a korábban vesztesen teljesítő kis cégek mutattak pozitív januári abnormális hozamot### Januári többlethozam
-
A korábbi évek vesztes részvényei sokszor komoly pozitív abnormális hozamokat nyújtanak januárban
-
Az adóoptimalizálás hipotézisét és a „január effektust" többen próbálták tesztelni különböző országok tőkepiaci adatai alapján
-
Gultekin és Gultekin 16 ország tőzsdéjének szezonális viselkedését vizsgálta, és 15-nél jellemző volt a januári többlethozam
-
A januári hozamok néhány országban, mint Belgium, Hollandia és Olaszország, meghaladták az egész éves átlagos hozamot
De Bondt és Thaler kutatása
- Azt találták, hogy a korábbi "nyerő" és "vesztes" cégek részvényei az ellenirányú abnormális hozamokat nyújtottak a következő 5 évben
- A többlethozamok különösen januárra koncentrálódtak a veszteseknél
Egyéb szezonális anomáliák
- Tinic és West szerint a kockázatosabb részvények hozama csak januárban jelentkezett, a többi hónapra nem
- A nem negatív osztalékot fizető cégek részvényeinek hozama az osztalékhozam növekedésével párhuzamosan emelkedett, szintén januárra koncentrálódva
Hétvége effektus
- A hétfői napok átlagos hozama negatív volt, míg a pénteki napok hozamai jellemzően pozitívak
- Rogalski kimutatta, hogy a negatív hozamok a pénteki zárás és a hétfői nyitás közti időszakra koncentrálódtak
Ünnepnap előtti effektus
- Fields és Ariel kutatásai szerint az ünnepnapok előtti napokon szignifikánsan magasabb hozamok realizálhatók
- Lakonishok és Smidt szerint a DJIA index esetében a teljes hozam 51%-a az ünnepnapok előtti napok hozamaiból származott
Hónapforduló effektus
- Ariel, Lakonishok és Smidt kimutatták, hogy a hónapok első négy napján átlagosan sokkal magasabb hozamok realizálhatók
Napon belüli mintázatok
-
Harris kutatásai szerint a hétvégi negatív hozamok főleg a hétfői kereskedés első 45 percében jelentkeztek
-
A záró árváltozások akkor voltak a legnagyobbak, ha a tranzakciók az utolsó 5 percben történtek### A részvény likviditásának fenntartói
-
A likviditás fenntartásában részt vevő piaci szereplők (árjegyzők) egy-egy részvény árjegyzésére néha kizárólagos joguk van, és az átlagos piaci szereplőknél több információhoz férnek hozzá az ajánlati könyvből.
Szezonális ármozgások magyarázatai
- Az intézményi befektetők szezonális portfólió átrendezését az "ablak címzés" gyakorlatával magyarázzák, melynek során a portfóliókezelők a jelentési (beszámolási) kötelezettséget megelőző időpontban kitisztítják, rendbe hozzák portfólióikat.
- Az egyes szezonális ármozgásokat a jó és a rossz hírek érkezésének szisztematikus időzítéséhez is lehet kötni.
A hatékony piacok hipotézise
- A hatékony piacok hipotézise szerint egy végtelenül rugalmas kínálattal rendelkező arbitrázsőr csoport áll rendelkezésre a piacokon, és ők bármikor hajlandóak eladni vagy venni, ha az értékpapír értéke eltérne annak belső értékétől.
- Azonban az arbitrázsőrök kínálata és kereslete csak végesen rugalmas.
Az S&P 500 indexbe történő bekerülés hatása
- Az S&P 500 indexbe történő bekerülés azonnali árfolyam-emelkedést eredményez, amelyet a befektetési alapok megnövekedett kereslete okoz.
- Az árfolyam-emelkedés csak átmeneti, és a többlethozam három hét alatt eliminálódott.
A pszichológiai magyarázatok
- Coursey és Dyl (1986) pszichológiai magyarázatokat keresnek az anomáliáknak, például eltérő preferenciákat az összetett és egyszerű játékokban, vagy más viselkedési magyarázatokat.
A hozammintázatok vizsgálati eredményei
- Marc Reinganum (1984) szerint a naptári hozammintázatok komoly kihívásként foghatók fel az elméleti közgazdászok számára.
- Az anomália azt jelenti, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.
Tőkepiaci hatékonyság
- A tőkepiaci hatékonyság gyenge szintje: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a múltbeli árfolyamok, árfolyamváltozások és a pénzügyi változók múltbeli idősorának elemzése segítségével.
- A tőkepiaci hatékonyság félerős szintje: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a befektetések mögött álló vállalatokra vonatkozó fundamentális információk segítségével.
- A tőkepiaci hatékonyság erős szintje: az árfolyamok még a bennfentes, exkluzív információk segítségével sem jelezhetőek előre.
Naptári idő hipotézis
- A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak valamennyivel többet kell nőnie hétfőnként a többi naphoz viszonyítva, hiszen a pénteki zárás és a hétfői zárás közötti időszak három nap szemben a többi napra számított hozammal, amelyeknél ez a periódus csak egy nap lesz.
Kereskedési idő hipotézis
- A kereskedési idő hipotézis szerint a hozam kizárólag aktív kereskedési időben generálódik, ami azt jelenti, hogy minden nap átlagosan ugyanakkora hozam kellene, hogy megfigyelhető legyen.
Hétvége effektus
- A hétvége effektus jelenségét először 1931-ben tanulmányozták a Journal of Business hasábjain.
Anomáliák
- Az anomáliák azt jelentik, hogy a tőkejavak árazási elmélete vagy más néven a tőkepiaci árfolyamok modellje megdőlt.
- Az anomáliák azt jelentik, hogy a legérdekesebb részeit az árfolyamok viselkedésének épp csak elkezdtük felfedezni.
Értékpapír árak
- Az értékpapír árak eltérhetnek a fundamentális értéktől, Keynes (1936) és Williams (1938) szerint.
CAPM modell
- A CAPM modell béta paramétere azt mutatja, hogy mekkora az adott értékpapír releváns kockázata, azaz a teljes kockázatból mekkora szórás marad meg abban az esetben, ha a befektető a piaci portfólióban tartja az adott értékpapírt.
Kockázatmérési módszertan
- A kockázatmérési módszertan hiányában nem elfogadható a vészteseknél vagy a kiscégeknél mért többlethozam a kockázatért járó kompenzáció.
A pénzügyi viselkedéstan és a tőkepiaci hatékonyság hipotézis alapjai és kritikái. A viselkedési közgazdaságtan jelentősége a pénzügyekben.
Make Your Own Quizzes and Flashcards
Convert your notes into interactive study material.
Get started for free