38 Questions
A tőkepiaci árfolyamok általában túlreagálnak a pozitív hírekre.
False
De Bondt és Thaler (1985) cikke a tőkepiaci árfolyamok alulreagálását vizsgálta.
False
Rabin (2002) szerint az embereket pszichológiai szempontból pontosan kell tanulmányozni.
False
Sharpe CAPM (1964) modellje 4 egyszerűsítő feltételezésre épít.
False
A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságminimalizálók.
False
A kockázatmentes befektetési lehetőség ára megegyezik a kockázatos befektetési lehetőség hozamával.
False
A szisztematikus kockázatot diverzifikálhatjuk.
False
A teljes kockázat csak a diverzifikálható kockázatból áll.
False
Az árfolyamoknak teljesen véletlenszerű mozgást kell követniük, hogy a piac hatékony legyen.
True
Az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat semmilyen információ sem befolyásolja.
True
A január-effektus nem figyelhető meg minden részvényre.
True
A hétvége effektus szerint a befektetők szombaton vásárolnak részvényeket, hogy elkerüljék a bizonytalan hétvégét.
False
A scholes-féle hipotézisek szerint csak az új információk befolyásolják az árfolyamokat.
False
A gyenge szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat a múltbeli adatok és változók segítségével lehet előrejelezni.
False
A Thaler által leírt január-effektus csak az Egyesült Államokban figyelhető meg.
False
A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak hétfőn kevesebbet kell nőniük, mert csak két nap van a pénteki zárás és a hétfői nyitás között.
False
A kis cég effektus szerint a kis cégek részvényei kevesebbet hoznak, mint a nagy cégek részvényei.
False
A Fama által vizsgált szintek közül az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamok az összes információt tükrözik.
False
A Cross (1973) által végzett kutatás szerint a hétfői napokon voltak a legmagasabb hozamok.
False
French (1980) kutatása szerint a hétfői hozamok átlagosan 0,12% volt.
False
A Rogalski (1984) által végzett kutatás szerint a DJIA index és a S&P500 index nyitó és záró árait vizsgálta.
True
Gibbons és Hess (1981) Államkötvények hozamait vizsgálva azt találták, hogy a hétfői hozamok szignifikánsabban magasabbak más napokénál.
False
A részvényárfolyamok egységnyi időszakra eső szórásai (volatilitások) alacsonyabbak, mint a későbbi osztalékfizetésekben mutatkozó változékonyság.
False
Ariel (1985) az ünnepnapok előtti 160 nap hozamát vizsgálta és azt találta, hogy az ünnepnapok előtti napokon átl. 0,056% hozamot mért.
False
Lawrence Harris (1986) a napon belüli hozammintákat vizsgálva azt találta, hogy a hétvége effektus a hétfői nap második felére koncentrálódott.
False
A kevésbé likvid részvények általában alacsonyabb hozamot biztosítanak.
False
Ritter (1987) kutatása szerint az év végén a befektetők átrendezik a portfólióikat és ezért a kis cégek hozamai alacsonyabbak.
False
Bremer és Sweeney (1988) 1962-1986-ig elemezte a Fortune 500 azon részvényeinek hozamát, amelyek 5%-ot árváltozást mutattak 1 nap alatt.
False
Schleifer (1986) azt találta, hogy az S&P500-ba bekerült részvények átlagosan 1%-kal estek.
False
A likviditás azt jelenti, hogy milyen nehéz és mekkora költségek mellett lehet egy eszközt eladni.
False
Fama és French (1988) kutatása szerint a részvények árfolyamai véletlenszerűek és nem mutatnak átlaghoz való visszatérést.
False
Jensen (1968) a befektetési alapk által realizált alfákat vizsgálta 5 éves időszakban.
False
Graham (1949) az átlaghoz való visszatérési elmélet egyik létrehozója.
True
Merton (1973) kidolgozott egy egyfaktoros CAPM-et.
False
Ritter (1991) megállapította, hogy az IPO-k befektetése az első 5 év alatt átlag felett teljesített.
False
Amihud és Mandelson (1986) megállapította, hogy a kevésbé likvid részvények hozama 5%-kal volt magasabb, mint a leglikvidebbeké.
False
French és Roll (1985) megállapította, hogy a hozamok volatilitása magasabb amikor a tőzsdék zárva vannak mint mikor nyitva.
False
A specialisták a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetként definiálják a két árfolyam kzti azonosságot.
False
Study Notes
Pénzügyi viselkedéstannal foglalkozó tudományos munka
- De Bondt és Thaler (1985) elsőként foglalkozott a pénzügyi viselkedéstannal, vizsgálva a tőkepiaci árfolyamok túlreagálását
- Kutatásaikat az NYSE-n forgalmazott részvények havi hozamadatai alapján végezték 1926-1982-ig
- Megállapították, hogy a múltban nyerő portfóliók és a múltban vesztes portfóliók abnormális hozamadatait mutattak, és hogy a következő 36 hónapra a nyertesek negatív, míg a vesztesek pozitív abnormális hozamot generáltak
Sharpe CAPM modellje
- A modell 3 egyszerűsítő feltételezésre épít:
- Tökéletes tőkepiacot feltételezünk (árelfogadó-tökéletesen rugalmas árak, szabályozóknak nincsen preferenciatorzító hatása, piaci szereplők tökéletesen informáltak, nincsenek tranzakciós költségek)
- A befektetőkkel kapcsolatosan 2 feltételezéssel élünk: tökéletesen racionális, hasznosságmaximalizáló (monoton növekvő, konkáv hasznosságfüggvénnyel rendelkező), kockázatkerülő
- A befektetési lehetőségeknél is 2 feltételezéssel élünk: kockázatos befektetések mellett létezik kockázatmentes befektés is, és elérhető kockázatmentes hitel is, amelynek ára megegyezik a kockázatmentes befektetési lehetőség hozamával
Információs hatékonyság
- Fama (1965) és később Malkiel és Fama (1970) azt vizsgálták, hogy valóban tökéletesen tükrözik-e az árfolyamok minden információt (azaz a piaci árazás hatékony-e)
- Fama (1970) a tőkepiac információs hatékonyságának 3 fajtáját definiálta:
- Gyenge szint: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a múltbeli adatok, változók segítségével, azaz minden pillanatban tökéletes az árazódás
- Félerős szint: Ha az árfolyamok nem előrejelehetők a vállalatokra vonatkozó fundamentális infókkal, a vállalatok jövőjére vonatkozó publikus információkat az árfolyamok tökéletesen tükrözik
- Erős szint: Ha az árfolyamok az exklúzív információkkal sem jelezhetőek előre
Anomáliák
- Január-effektus: Rozeff és Kinney (1976) szerint a januári hónapok átlagosan 3,5%-os hozamot produkáltak, míg a többi hónap mind 0,5%-os hozamot
- Kiscég-effektus: Banz (1981) szerint a legkisebb 50 amerikai részvény sokkal jobb teljesíményt nyújtott mint az 50 legnagyobb, átlagosan havi 1%-kal
- Hétvége-effektus: Cross (1973) szerint a hozamok a pénteki napok 62%-ban voltak +-ak, a hétfői napok csak 39,5%-ban
- Napon belüli hozamminták: Lawrence Harris (1986) szerint a hétvége effektus a hétfői nap első 45 percére koncentrálódott, a hét minden más napján emelkedtek az árak.
A pénzügyi viselkedéstan alapjai, De Bondt és Thaler kutatása a tőkepiaci árfolyamok és a befektetők viselkedése. A kognitív torzítás hatása az értékpapírok árazására. Az NYSE-n forgalmazott részvények hozamadatai.
Make Your Own Quizzes and Flashcards
Convert your notes into interactive study material.
Get started for free
