Pénzügyi viselkedéstan alapjai
38 Questions
0 Views

Choose a study mode

Play Quiz
Study Flashcards
Spaced Repetition
Chat to lesson

Podcast

Play an AI-generated podcast conversation about this lesson

Questions and Answers

A tőkepiaci árfolyamok általában túlreagálnak a pozitív hírekre.

False

De Bondt és Thaler (1985) cikke a tőkepiaci árfolyamok alulreagálását vizsgálta.

False

Rabin (2002) szerint az embereket pszichológiai szempontból pontosan kell tanulmányozni.

False

Sharpe CAPM (1964) modellje 4 egyszerűsítő feltételezésre épít.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságminimalizálók.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kockázatmentes befektetési lehetőség ára megegyezik a kockázatos befektetési lehetőség hozamával.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A szisztematikus kockázatot diverzifikálhatjuk.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A teljes kockázat csak a diverzifikálható kockázatból áll.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Az árfolyamoknak teljesen véletlenszerű mozgást kell követniük, hogy a piac hatékony legyen.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat semmilyen információ sem befolyásolja.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A január-effektus nem figyelhető meg minden részvényre.

<p>True</p> Signup and view all the answers

A hétvége effektus szerint a befektetők szombaton vásárolnak részvényeket, hogy elkerüljék a bizonytalan hétvégét.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A scholes-féle hipotézisek szerint csak az új információk befolyásolják az árfolyamokat.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A gyenge szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat a múltbeli adatok és változók segítségével lehet előrejelezni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A Thaler által leírt január-effektus csak az Egyesült Államokban figyelhető meg.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak hétfőn kevesebbet kell nőniük, mert csak két nap van a pénteki zárás és a hétfői nyitás között.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kis cég effektus szerint a kis cégek részvényei kevesebbet hoznak, mint a nagy cégek részvényei.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A Fama által vizsgált szintek közül az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamok az összes információt tükrözik.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A Cross (1973) által végzett kutatás szerint a hétfői napokon voltak a legmagasabb hozamok.

<p>False</p> Signup and view all the answers

French (1980) kutatása szerint a hétfői hozamok átlagosan 0,12% volt.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A Rogalski (1984) által végzett kutatás szerint a DJIA index és a S&P500 index nyitó és záró árait vizsgálta.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Gibbons és Hess (1981) Államkötvények hozamait vizsgálva azt találták, hogy a hétfői hozamok szignifikánsabban magasabbak más napokénál.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A részvényárfolyamok egységnyi időszakra eső szórásai (volatilitások) alacsonyabbak, mint a későbbi osztalékfizetésekben mutatkozó változékonyság.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Ariel (1985) az ünnepnapok előtti 160 nap hozamát vizsgálta és azt találta, hogy az ünnepnapok előtti napokon átl. 0,056% hozamot mért.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Lawrence Harris (1986) a napon belüli hozammintákat vizsgálva azt találta, hogy a hétvége effektus a hétfői nap második felére koncentrálódott.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A kevésbé likvid részvények általában alacsonyabb hozamot biztosítanak.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Ritter (1987) kutatása szerint az év végén a befektetők átrendezik a portfólióikat és ezért a kis cégek hozamai alacsonyabbak.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Bremer és Sweeney (1988) 1962-1986-ig elemezte a Fortune 500 azon részvényeinek hozamát, amelyek 5%-ot árváltozást mutattak 1 nap alatt.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Schleifer (1986) azt találta, hogy az S&P500-ba bekerült részvények átlagosan 1%-kal estek.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A likviditás azt jelenti, hogy milyen nehéz és mekkora költségek mellett lehet egy eszközt eladni.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Fama és French (1988) kutatása szerint a részvények árfolyamai véletlenszerűek és nem mutatnak átlaghoz való visszatérést.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Jensen (1968) a befektetési alapk által realizált alfákat vizsgálta 5 éves időszakban.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Graham (1949) az átlaghoz való visszatérési elmélet egyik létrehozója.

<p>True</p> Signup and view all the answers

Merton (1973) kidolgozott egy egyfaktoros CAPM-et.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Ritter (1991) megállapította, hogy az IPO-k befektetése az első 5 év alatt átlag felett teljesített.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Amihud és Mandelson (1986) megállapította, hogy a kevésbé likvid részvények hozama 5%-kal volt magasabb, mint a leglikvidebbeké.

<p>False</p> Signup and view all the answers

French és Roll (1985) megállapította, hogy a hozamok volatilitása magasabb amikor a tőzsdék zárva vannak mint mikor nyitva.

<p>False</p> Signup and view all the answers

A specialisták a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetként definiálják a két árfolyam kzti azonosságot.

<p>False</p> Signup and view all the answers

Study Notes

Pénzügyi viselkedéstannal foglalkozó tudományos munka

  • De Bondt és Thaler (1985) elsőként foglalkozott a pénzügyi viselkedéstannal, vizsgálva a tőkepiaci árfolyamok túlreagálását
  • Kutatásaikat az NYSE-n forgalmazott részvények havi hozamadatai alapján végezték 1926-1982-ig
  • Megállapították, hogy a múltban nyerő portfóliók és a múltban vesztes portfóliók abnormális hozamadatait mutattak, és hogy a következő 36 hónapra a nyertesek negatív, míg a vesztesek pozitív abnormális hozamot generáltak

Sharpe CAPM modellje

  • A modell 3 egyszerűsítő feltételezésre épít:
    • Tökéletes tőkepiacot feltételezünk (árelfogadó-tökéletesen rugalmas árak, szabályozóknak nincsen preferenciatorzító hatása, piaci szereplők tökéletesen informáltak, nincsenek tranzakciós költségek)
    • A befektetőkkel kapcsolatosan 2 feltételezéssel élünk: tökéletesen racionális, hasznosságmaximalizáló (monoton növekvő, konkáv hasznosságfüggvénnyel rendelkező), kockázatkerülő
    • A befektetési lehetőségeknél is 2 feltételezéssel élünk: kockázatos befektetések mellett létezik kockázatmentes befektés is, és elérhető kockázatmentes hitel is, amelynek ára megegyezik a kockázatmentes befektetési lehetőség hozamával

Információs hatékonyság

  • Fama (1965) és később Malkiel és Fama (1970) azt vizsgálták, hogy valóban tökéletesen tükrözik-e az árfolyamok minden információt (azaz a piaci árazás hatékony-e)
  • Fama (1970) a tőkepiac információs hatékonyságának 3 fajtáját definiálta:
    • Gyenge szint: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a múltbeli adatok, változók segítségével, azaz minden pillanatban tökéletes az árazódás
    • Félerős szint: Ha az árfolyamok nem előrejelehetők a vállalatokra vonatkozó fundamentális infókkal, a vállalatok jövőjére vonatkozó publikus információkat az árfolyamok tökéletesen tükrözik
    • Erős szint: Ha az árfolyamok az exklúzív információkkal sem jelezhetőek előre

Anomáliák

  • Január-effektus: Rozeff és Kinney (1976) szerint a januári hónapok átlagosan 3,5%-os hozamot produkáltak, míg a többi hónap mind 0,5%-os hozamot
  • Kiscég-effektus: Banz (1981) szerint a legkisebb 50 amerikai részvény sokkal jobb teljesíményt nyújtott mint az 50 legnagyobb, átlagosan havi 1%-kal
  • Hétvége-effektus: Cross (1973) szerint a hozamok a pénteki napok 62%-ban voltak +-ak, a hétfői napok csak 39,5%-ban
  • Napon belüli hozamminták: Lawrence Harris (1986) szerint a hétvége effektus a hétfői nap első 45 percére koncentrálódott, a hét minden más napján emelkedtek az árak.

Studying That Suits You

Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.

Quiz Team

Description

A pénzügyi viselkedéstan alapjai, De Bondt és Thaler kutatása a tőkepiaci árfolyamok és a befektetők viselkedése. A kognitív torzítás hatása az értékpapírok árazására. Az NYSE-n forgalmazott részvények hozamadatai.

More Like This

Use Quizgecko on...
Browser
Browser