Podcast
Questions and Answers
A tőkepiaci árfolyamok általában túlreagálnak a pozitív hírekre.
A tőkepiaci árfolyamok általában túlreagálnak a pozitív hírekre.
False (B)
De Bondt és Thaler (1985) cikke a tőkepiaci árfolyamok alulreagálását vizsgálta.
De Bondt és Thaler (1985) cikke a tőkepiaci árfolyamok alulreagálását vizsgálta.
False (B)
Rabin (2002) szerint az embereket pszichológiai szempontból pontosan kell tanulmányozni.
Rabin (2002) szerint az embereket pszichológiai szempontból pontosan kell tanulmányozni.
False (B)
Sharpe CAPM (1964) modellje 4 egyszerűsítő feltételezésre épít.
Sharpe CAPM (1964) modellje 4 egyszerűsítő feltételezésre épít.
A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságminimalizálók.
A befektetők tökéletesen racionálisak és hasznosságminimalizálók.
A kockázatmentes befektetési lehetőség ára megegyezik a kockázatos befektetési lehetőség hozamával.
A kockázatmentes befektetési lehetőség ára megegyezik a kockázatos befektetési lehetőség hozamával.
A szisztematikus kockázatot diverzifikálhatjuk.
A szisztematikus kockázatot diverzifikálhatjuk.
A teljes kockázat csak a diverzifikálható kockázatból áll.
A teljes kockázat csak a diverzifikálható kockázatból áll.
Az árfolyamoknak teljesen véletlenszerű mozgást kell követniük, hogy a piac hatékony legyen.
Az árfolyamoknak teljesen véletlenszerű mozgást kell követniük, hogy a piac hatékony legyen.
Az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat semmilyen információ sem befolyásolja.
Az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat semmilyen információ sem befolyásolja.
A január-effektus nem figyelhető meg minden részvényre.
A január-effektus nem figyelhető meg minden részvényre.
A hétvége effektus szerint a befektetők szombaton vásárolnak részvényeket, hogy elkerüljék a bizonytalan hétvégét.
A hétvége effektus szerint a befektetők szombaton vásárolnak részvényeket, hogy elkerüljék a bizonytalan hétvégét.
A scholes-féle hipotézisek szerint csak az új információk befolyásolják az árfolyamokat.
A scholes-féle hipotézisek szerint csak az új információk befolyásolják az árfolyamokat.
A gyenge szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat a múltbeli adatok és változók segítségével lehet előrejelezni.
A gyenge szintű információs hatékonyságnál az árfolyamokat a múltbeli adatok és változók segítségével lehet előrejelezni.
A Thaler által leírt január-effektus csak az Egyesült Államokban figyelhető meg.
A Thaler által leírt január-effektus csak az Egyesült Államokban figyelhető meg.
A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak hétfőn kevesebbet kell nőniük, mert csak két nap van a pénteki zárás és a hétfői nyitás között.
A naptári idő hipotézis szerint az árfolyamoknak hétfőn kevesebbet kell nőniük, mert csak két nap van a pénteki zárás és a hétfői nyitás között.
A kis cég effektus szerint a kis cégek részvényei kevesebbet hoznak, mint a nagy cégek részvényei.
A kis cég effektus szerint a kis cégek részvényei kevesebbet hoznak, mint a nagy cégek részvényei.
A Fama által vizsgált szintek közül az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamok az összes információt tükrözik.
A Fama által vizsgált szintek közül az erős szintű információs hatékonyságnál az árfolyamok az összes információt tükrözik.
A Cross (1973) által végzett kutatás szerint a hétfői napokon voltak a legmagasabb hozamok.
A Cross (1973) által végzett kutatás szerint a hétfői napokon voltak a legmagasabb hozamok.
French (1980) kutatása szerint a hétfői hozamok átlagosan 0,12% volt.
French (1980) kutatása szerint a hétfői hozamok átlagosan 0,12% volt.
A Rogalski (1984) által végzett kutatás szerint a DJIA index és a S&P500 index nyitó és záró árait vizsgálta.
A Rogalski (1984) által végzett kutatás szerint a DJIA index és a S&P500 index nyitó és záró árait vizsgálta.
Gibbons és Hess (1981) Államkötvények hozamait vizsgálva azt találták, hogy a hétfői hozamok szignifikánsabban magasabbak más napokénál.
Gibbons és Hess (1981) Államkötvények hozamait vizsgálva azt találták, hogy a hétfői hozamok szignifikánsabban magasabbak más napokénál.
A részvényárfolyamok egységnyi időszakra eső szórásai (volatilitások) alacsonyabbak, mint a későbbi osztalékfizetésekben mutatkozó változékonyság.
A részvényárfolyamok egységnyi időszakra eső szórásai (volatilitások) alacsonyabbak, mint a későbbi osztalékfizetésekben mutatkozó változékonyság.
Ariel (1985) az ünnepnapok előtti 160 nap hozamát vizsgálta és azt találta, hogy az ünnepnapok előtti napokon átl. 0,056% hozamot mért.
Ariel (1985) az ünnepnapok előtti 160 nap hozamát vizsgálta és azt találta, hogy az ünnepnapok előtti napokon átl. 0,056% hozamot mért.
Lawrence Harris (1986) a napon belüli hozammintákat vizsgálva azt találta, hogy a hétvége effektus a hétfői nap második felére koncentrálódott.
Lawrence Harris (1986) a napon belüli hozammintákat vizsgálva azt találta, hogy a hétvége effektus a hétfői nap második felére koncentrálódott.
A kevésbé likvid részvények általában alacsonyabb hozamot biztosítanak.
A kevésbé likvid részvények általában alacsonyabb hozamot biztosítanak.
Ritter (1987) kutatása szerint az év végén a befektetők átrendezik a portfólióikat és ezért a kis cégek hozamai alacsonyabbak.
Ritter (1987) kutatása szerint az év végén a befektetők átrendezik a portfólióikat és ezért a kis cégek hozamai alacsonyabbak.
Bremer és Sweeney (1988) 1962-1986-ig elemezte a Fortune 500 azon részvényeinek hozamát, amelyek 5%-ot árváltozást mutattak 1 nap alatt.
Bremer és Sweeney (1988) 1962-1986-ig elemezte a Fortune 500 azon részvényeinek hozamát, amelyek 5%-ot árváltozást mutattak 1 nap alatt.
Schleifer (1986) azt találta, hogy az S&P500-ba bekerült részvények átlagosan 1%-kal estek.
Schleifer (1986) azt találta, hogy az S&P500-ba bekerült részvények átlagosan 1%-kal estek.
A likviditás azt jelenti, hogy milyen nehéz és mekkora költségek mellett lehet egy eszközt eladni.
A likviditás azt jelenti, hogy milyen nehéz és mekkora költségek mellett lehet egy eszközt eladni.
Fama és French (1988) kutatása szerint a részvények árfolyamai véletlenszerűek és nem mutatnak átlaghoz való visszatérést.
Fama és French (1988) kutatása szerint a részvények árfolyamai véletlenszerűek és nem mutatnak átlaghoz való visszatérést.
Jensen (1968) a befektetési alapk által realizált alfákat vizsgálta 5 éves időszakban.
Jensen (1968) a befektetési alapk által realizált alfákat vizsgálta 5 éves időszakban.
Graham (1949) az átlaghoz való visszatérési elmélet egyik létrehozója.
Graham (1949) az átlaghoz való visszatérési elmélet egyik létrehozója.
Merton (1973) kidolgozott egy egyfaktoros CAPM-et.
Merton (1973) kidolgozott egy egyfaktoros CAPM-et.
Ritter (1991) megállapította, hogy az IPO-k befektetése az első 5 év alatt átlag felett teljesített.
Ritter (1991) megállapította, hogy az IPO-k befektetése az első 5 év alatt átlag felett teljesített.
Amihud és Mandelson (1986) megállapította, hogy a kevésbé likvid részvények hozama 5%-kal volt magasabb, mint a leglikvidebbeké.
Amihud és Mandelson (1986) megállapította, hogy a kevésbé likvid részvények hozama 5%-kal volt magasabb, mint a leglikvidebbeké.
French és Roll (1985) megállapította, hogy a hozamok volatilitása magasabb amikor a tőzsdék zárva vannak mint mikor nyitva.
French és Roll (1985) megállapította, hogy a hozamok volatilitása magasabb amikor a tőzsdék zárva vannak mint mikor nyitva.
A specialisták a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetként definiálják a két árfolyam kzti azonosságot.
A specialisták a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetként definiálják a két árfolyam kzti azonosságot.
Flashcards are hidden until you start studying
Study Notes
Pénzügyi viselkedéstannal foglalkozó tudományos munka
- De Bondt és Thaler (1985) elsőként foglalkozott a pénzügyi viselkedéstannal, vizsgálva a tőkepiaci árfolyamok túlreagálását
- Kutatásaikat az NYSE-n forgalmazott részvények havi hozamadatai alapján végezték 1926-1982-ig
- Megállapították, hogy a múltban nyerő portfóliók és a múltban vesztes portfóliók abnormális hozamadatait mutattak, és hogy a következő 36 hónapra a nyertesek negatív, míg a vesztesek pozitív abnormális hozamot generáltak
Sharpe CAPM modellje
- A modell 3 egyszerűsítő feltételezésre épít:
- Tökéletes tőkepiacot feltételezünk (árelfogadó-tökéletesen rugalmas árak, szabályozóknak nincsen preferenciatorzító hatása, piaci szereplők tökéletesen informáltak, nincsenek tranzakciós költségek)
- A befektetőkkel kapcsolatosan 2 feltételezéssel élünk: tökéletesen racionális, hasznosságmaximalizáló (monoton növekvő, konkáv hasznosságfüggvénnyel rendelkező), kockázatkerülő
- A befektetési lehetőségeknél is 2 feltételezéssel élünk: kockázatos befektetések mellett létezik kockázatmentes befektés is, és elérhető kockázatmentes hitel is, amelynek ára megegyezik a kockázatmentes befektetési lehetőség hozamával
Információs hatékonyság
- Fama (1965) és később Malkiel és Fama (1970) azt vizsgálták, hogy valóban tökéletesen tükrözik-e az árfolyamok minden információt (azaz a piaci árazás hatékony-e)
- Fama (1970) a tőkepiac információs hatékonyságának 3 fajtáját definiálta:
- Gyenge szint: az árfolyamok nem előrejelezhetőek a múltbeli adatok, változók segítségével, azaz minden pillanatban tökéletes az árazódás
- Félerős szint: Ha az árfolyamok nem előrejelehetők a vállalatokra vonatkozó fundamentális infókkal, a vállalatok jövőjére vonatkozó publikus információkat az árfolyamok tökéletesen tükrözik
- Erős szint: Ha az árfolyamok az exklúzív információkkal sem jelezhetőek előre
Anomáliák
- Január-effektus: Rozeff és Kinney (1976) szerint a januári hónapok átlagosan 3,5%-os hozamot produkáltak, míg a többi hónap mind 0,5%-os hozamot
- Kiscég-effektus: Banz (1981) szerint a legkisebb 50 amerikai részvény sokkal jobb teljesíményt nyújtott mint az 50 legnagyobb, átlagosan havi 1%-kal
- Hétvége-effektus: Cross (1973) szerint a hozamok a pénteki napok 62%-ban voltak +-ak, a hétfői napok csak 39,5%-ban
- Napon belüli hozamminták: Lawrence Harris (1986) szerint a hétvége effektus a hétfői nap első 45 percére koncentrálódott, a hét minden más napján emelkedtek az árak.
Studying That Suits You
Use AI to generate personalized quizzes and flashcards to suit your learning preferences.
