Őshaza elméletek és régészeti kutatások

Melyik nyelvészeti alapú őshaza-elmélet támaszkodik a növény- és állatnevek összevetésére a hajdani elterjedésükkel?

Melyik régiót véli a nyelvészeti paleontológia az uráli őshazának, és miért?

Hány mezolitikus és neolitikus kultúrát hoztak kapcsolatba az uráli alapnyelvet beszélő népességgel a régészeti kutatások?

Melyik évszázadban írt Dzsájháni műve a magyarok őstörténetéről?

Melyik arab forrás említi, hogy a magyarok a türkök egy fajtája?

Őshaza elméletek

Az uráli alapnyelvű népesség őshazája a terület, ahol ők éltek.
Nyelvrokonsági kutatások alapján a finnugor őshaza Belső-Ázsiában, a Szaján- és Altáj-hegységben volt.
A nyelvészeti paleontológia növény- és állatnév hasonlóságokat vizsgál.
Öt fafajta (luc, cirbolya, jég-enyő, vörösfenyő és szil) eredete alapján uráli elméletek születtek.

Régészeti kutatások

4 középső kőkori kultúra és 3 újkőkori kultúra kapcsolható az uráli alapnyelvet beszélőkhöz.
A leletek alapján a legvalószínűbb az Urál-hegység környéke.

Források

Arab, bizánci, szláv és nyugati források hasznosak a magyar őstörténet kutatásában.
Dzsájháni (920 körül) és Ibn Ruszta (930 körül) és Gardizi (1050 körül) művei fontos források.
- A magyarok a türkök egy fajtája
- A magyarok összefüggő országból származnak
- Kettős fejedelemség (kündü, gyula)
- Vándorló állattenyésztést folytattak (nyári és téli szállások)
- Szlávok elleni győztes háborúk és adóztatások

Fedezd fel az uráli alapnyelvű népesség őshazájáról és annak régészeti nyomairól szóló tudományos kutatásokat. A quiz bemutatja a finnugor őshaza elméleteket, valamint az arab és bizánci források szerepét a magyar őstörténetben. Tudd meg, milyen kultúrák kapcsolódnak ehhez a területhez!