Nagy kérdések: mintafeladatok

Bármikor bekövetkezhet váratlan, előre nem jelzett esemény, mivel a jövőre vonatkozó tudásunk nem teljes.

Az elmélet szerint egyes fosszíliákat Isten teremtette, ezért hasonlítanak élőlények kövületeire.

A középkorban feltételezték, hogy ugyanúgy, mint ahogy a hőnek, úgy a hidegnek is van forrása, és a hideget az N-sugárzás közvetíti.

A 15. században állatokat ítéltek el és végeztek ki, mert úgy gondolták, hogy egyenrangúak az emberekkel.

A kérdezés folyamata befolyásolja a választ.

A tudományos igazság csak valószínűségi igazság, nem lehet teljesen bizonyítani.

Az arisztotelészi fizika a Föld elemeire (föld, víz, levegő, éter) épül.

A 17. században azt gondolták, hogy a többi bolygóhoz hasonlóan a Földön is élhetnek értelmes lények.

A tudósok és a társadalom közötti kölcsönhatás egyik formája, amely során a tudományos eredmények közvetlenül befolyásolják a társadalmi értékek, normák és cselekvések megváltozását.

A Hold lakhatósága egy gyakori tévhit, amely a közvéleményben elterjedt.

Egy olyan esemény, amelyet a Mars lakhatóságára irányuló álhíresztelésként ismertnek tartanak. Az emberek általában egy pénzügyi piramisjátékkal azonosítják.

Egy mozaikszó, amely a "Search for Extraterrestrial Intelligence" kifejezés rövidítése. Lényege az, hogy rádióhullámok révén próbálják észlelni az idegen civilizációk jeleit.

Egy módszer, amely lehetővé teszi a populációs becslések elkészítését, feltételezve, hogy a populáció egyenlőtlenségeket mutat.

A tudományos magyarázatok szintjei, amelyek segítenek megérteni a tudományos megismerés folyamatát.

Egy paradoxon, amely arra a kérdésre irányul, hogy ha végtelenül sok csillag van, akkor miért nem látunk jeleket az idegen civilizációk létéről.

Egy olyan probléma az informatikában, amely az algoritmikus bonyolultsághoz kapcsolódik, különösen a problémák hatékony megoldására vonatkozó algoritmusok felfedezéséhez.

Az a megközelítés, amely azt állítja, hogy az egészséget természeti, biológiai szempontok alapján definiáljuk. A betegség a test működésének abnormális állapota, függetlenül a társadalmi kontextustól.

Az a megközelítés, amely szerint a betegséget nem biológiai, hanem társadalmi és kulturális normarendszerek határozzák meg. Az, hogy mi beteg, a társadalmi kontextustól függ.

Az a megközelítés, amely a szabadságot egy külső kényszerítő erő hiányaként definiálja. Csak akkor vagyunk szabadok, ha senki sem akadályoz bennünket a tetteinkben.

A szabadságot a tetteink megvalósításának képességével definiálja. Nem csak azt kell szeretnünk, hogy valamit megtegyünk, hanem a megvalósításához szükséges erőforrásai is rendelkezésünkre kell álljanak.

Az a felfogás, amely szerint egy beteg aggyal is élhetünk, amennyiben ez a saját döntésünk. A kognitív szabadság azt jelenti, hogy az agyunk állapotáról magunk dönthetünk.

Azt állítja, hogy a társadalmi sikeresség nem elsősorban az agyunk képességeitől, hanem a kapcsolatainktól függ. A jó kapcsolati hálózat kulcsfontosságú a sikerekhez.

Azt jelenti, hogy egy ember nem képes alkalmazkodni a társadalom elvárásaihoz, vagy nem akarja azt tenni, amit a többség vár tőle. A deviancia lehet tudatos vagy tudattalan.

A biológiai determinizmus hibája, amely szerint a biológiai „van”-ból következik az etikai „kell”. A természet nem diktálhatja az erkölcsi normarendszert.

Az agy képes átalakulni és újrahuzalozni magát a környezetre és tapasztalatokra adott válaszként.

Az öntudat az agyunk összetett működésének eredménye, amely a szerveinkről és környezetünkről származó információkat feldolgozza.

Több tudományterület együttműködik a komplex problémák megoldásához, például az éghajlatváltozáshoz.

A sekély ökológia az emberi jólét szempontjából vizsgálja a környezetet, míg a mély ökológia az ökoszisztémák belső értékeit helyezi előtérbe.

A Kis Jégkorszak (1300-1850) tanulsága az, hogy viszonylag kis éghajlati változások is jelentős hatással lehetnek a társadalomra.

Rescher szerint a civilizációk fejlődése a zongoristákhoz hasonlítható, folyamatosan tanulnak és fejlődnek.