Munkanélküliség és infláció

Munkanélküliség és infláció

• A munkanélküliség négy típusa van: súrlódásos, strukturális, szezonális és ciklikus.
• A ciklikus munkanélküliség egészségtelen és probléma.
• A munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, nincs olyan munkája, amelytől csak átmenetileg vagy gyermekgondozási ellátás igénybe vétele esetén tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy héten aktívan keresett munkát és két héten belül munkába tudna állni.
• A munkaképes korú népesség (ILO) 15-74 éves.
• A gazdaságilag aktívak a foglalkoztatottak és a munkanélküliek.
• A gazdaságilag nem aktívak nem tartoznak a foglalkoztatottak vagy a munkanélküliek közé.

Munkanélküliség(i ráta) meghatározásának nehézségei

• Mi tekintendő aktív munkakeresésnek?
• A foglalkoztatottak heterogén csoportja.
• A passzív munkanélküliek köre: nem keresnek munkát, mert foglalkoztatásukat reménytelennek látják, de munkába tudnának állni két héten belül, ha munkát találnak.

Munkanélküliség „egészséges” és egészségtelen fajtái

• Frikciós (surlódásos) munkanélküliség: átmeneti munkanélküliség (pl. munkahely- vagy lakhelyváltozás miatt).
• Strukturális munkanélküliség: a munkahely szerkezete és az álláskeresők szerkezete eltér egymástól.
• Szezonális munkanélküliség: az évszakok változásával járó munkanélküliség.
• Ciklikus munkanélküliség: üzleti ciklusok változásának következménye

Munkanélküliség természetes rátája

• A teljes foglalkoztatottság melletti munkanélküliségi ráta, amely csak frikciós, strukturális és szezonális munkanélküliségből tevődik össze.
• A munkanélküliség természetes rátája 2% és 5% között ingadozik.

A munkanélküliség természetes rátája és a potenciális GDP közötti kapcsolat

• Ha a reál GDP kisebb, mint a potenciális GDP, akkor recesszió van: növekvő ciklikus munkanélküliség.
• Ha a reál GDP nagyobb, mint a potenciális GDP, akkor inflációs rés van: csökkenő ciklikus munkanélküliség; csökkenő munkanélküliség.
• Ha a reál GDP egyenlő a potenciális GDP-vel, akkor teljes foglalkoztatottság van: null ciklikus munkanélküliség, azaz a munkanélküliség természetes rátája.

Mi az infláció?

• Az infláció a pénz vásárlóértékének csökkenése, melynek mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki..
• A fogyasztói árak alakulása fontos a gazdaság és a társadalom szereplői számára.

A mag (alap)infláció

• Az infláció különböző tényezők okozta hatásai kivonásával kiszámított mértéke..
• Kihagyja a nem feldolgozott élelmiszereket, a háztartási energiát, a járműüzemanyagokat, a TB által támogatott gyógyszereket és a hatósági áras szolgáltatásokat.

Inflációs ráta (rate of inflation)

• A fogyasztói árindex (CPI) éves emelkedésének százalékos mértéke.

Defláció

• Az átlagárak tartós csökkenése és a pénz értékének emelkedése.
• A fogyasztók később költenek, ami gazdasági visszaesést és növekvő munkanélküliséget okoz.

Phillips-görbe

• A munkanélküliség és az infláció közötti kapcsolatot szemlélteti.
• A keresleti infláció miatt az átváltás összhangban van a keresleti inflációval.
• A kínálati (költség-) infláció miatt a várakozásokat és a munkanélküliség természetes rátáját illetően módosul az eredeti Phillips-görbe.

Keresleti infláció

• A növekvő kereslet okozza az átlagárak emelkedését.
• Ez magyarázza a Phillips-görbe által bemutatott átváltást a munkanélküliség és az infláció között az expanzió során.

Kínálati (vagy költség-) infláció

• A kínálat csökkenéséből adódóan nőnek az árak.
• NINCS átváltás a kínálat csökkenése során.
• Kínálati sokkok okozzák.
• Olyan események, amelyek közvetlenül hatnak a vállalatok költségeire, az árakra, a kínálatra..
• A gazdaságot recesszióba söpri, és növeli a munkanélküliséget.
• Stagflációt okoz: recesszió és infláció egyidejű előfordulása.