Mi a földtan?

Mi a földtan?

• A geológia a Föld anyagával, szerkezetével és a szilárd földkéreg kialakulásának történetével foglalkozó tudomány.
• Az intézményesült, tudományos földtan az 1700-as évek végén alakult ki.
• Őskorban és ókorban az emberek bányászták és használták a különböző kőzeteket, tudva, hogy mire jó.
• A geológiának filozófiai jelentősége volt, mert a Föld keletkezését isteni teremtéssel magyarázták.
• Arisztotelész szerint a Föld lassan változik, ami egy ember élete során nem figyelhető meg.
• A középkorban muszlim tudósok feltételezték, hogy India helyén egykor tenger volt.
• A XVII. századtól kezdve egyre több ősmaradványt találtak, melyek olyan élőlények maradványai, amelyek már nem léteznek.
• Nicolaus Steno települési törvénye szerint a mélyebben fekvő rétegek idősebbek.
• Egyesek úgy gondolták, a bibliai özönvíz mosta el az élőlényeket.
• Georges Buffon a kataklizma elméletével magyarázta a Föld korszakait, melyeket katasztrófák zártak le.
• Georges Cuvier szerint a földtörténet minden korszakának más és más volt az élővilága.
• Charles Darwin szerint az öt éves világkörüli útja során a fajok földrajzi elterjedése alapján megkérdőjelezte a teremtéselmélet jogosságát.
• Darwin eltért az egyház véleményétől az ember eredetével kapcsolatban is.
• Darwin a természetes szelekcióval magyarázta, hogy az alkalmazkodóképesség dönti el, egy faj képes-e fennmaradni egy adott területen.
• A "A fajok eredete" 1859-ben jelent meg.
• A geológia fejlődését a gyakorlati igény, főként a bányászat motiválta

A földtan fő területei

• Az általános földtan a Föld fejlődési törvényszerűségeivel és működési mechanizmusaival foglalkozik.
• A szerkezetföldtan a tektonikával foglalkozik.
• A vulkanológia a vulkánokkal foglalkozik.
• A földtörténet a földtörténeti folyamatokkal foglalkozik.
• Az őslénytan a paleontológiával foglalkozik.
• Az ásványtan a mineralógiával foglalkozik.
• A kőzettan a petrológiával foglalkozik.
• Az alkalmazott földtan a hasznosítható ásványi nyersanyagokkal foglalkozik.
• Egyéb ágak közé tartozik a barlangtan (szpeleológia) és a planetológia.
• A talajtan a pedológiával foglalkozik.

A Föld alakja, belső szerkezete

• A Föld alakjának elnevezése geoid.
• A geoid az a szintfelület, amely minden pontban merőleges a nehézségi erő irányára.
• A forgásból származó centrifugális erő következménye, hogy a Föld az északi és déli pólusainál enyhén lapult, az Egyenlítőnél valamelyest kidudorodik.
• A forgási ellipszoid az ilyen alak neve.
• A közel gömb alak miatt a napsugarak eltérő hajlásszögben érik el a felszínt, így a felmelegedés nem egyenletes.
• A Föld belseje nem ismerhető meg közvetlen vizsgálatokkal.
• A legmélyebb bányák is maximum 3,5 km mélyek.
• Mélyfúrásokkal is csak 10-15 km-es mélységig juthatunk el.
• A Föld belső szerkezetét közvetett módszerrel ismertük meg.
• 1909-ben Andrija Mohorovicic horvát meteorológus elemezve a földrengés adatokat megállapította, hogy a Föld belsejét alkotó anyagok között hirtelen változásnak kell lennie.
• Egy helyen a rengéshullámok sebessége hirtelen megváltozik.
• A rengéshullámok részben visszaverődnek, részben megváltoztatják a sebességüket, irányukat, ha más halmazállapotú, sűrűségű vagy nyomású anyag határára érkeznek.
• Az eltérő tulajdonságú anyagok határa a határfelület.
• Ezekből a hullámokból következtethetünk a mélyben uralkodó állapotokra.

A geoszférák

• A Föld gömbhéjas szerkezetű.
• Ahogy a Föld lehűlt, az anyagok sűrűségük szerint gömbhéjakba rendeződtek - ezek a geoszférák.
• A geoszférákat két csoportra osztjuk: belső és külső gömbhéjakra.
• A külső gömbhéjak a légkör, vízburok, talajburok és bioszféra.

Belső gömbhéjak

• A földkéreg az egyetlen belső gömbhéj, ami közvetlen mintavétellel is vizsgálható.
• A földkéregnek két típusát különböztetjük meg a szárazföldi és az óceáni kérget.
• A szárazföldi kéreg átlagos vastagsága 30-40 km, de a hegységeknél akár 70-90 km is lehet.
• A síkságoknál 7-11 km között van.
• A szárazföldi kéreg két részből áll: gránitos felső réteg és bazaltos-gabbrós alsó réteg.
• A gránitos felső réteg szilikátokban gazdag, fémekben szegény, kisebb sűrűségű.
• A bazaltos-gabbrós alsó réteg szilikátokban szegény, fémekben gazdag, nagyobb sűrűségű.
• Az óceáni kéreg csak bazaltos-gabbrós rétegből áll.
• A felső kéreg hiányzik az óceáni kéregből.
• Az óceáni kéreg nagyobb sűrűségű, de vékonyabb (7-11 km), mint a szárazföldi.
• A Conrad-felület a felső és alsó kéreg határán van, ahol a rengéshullámok sebessége hirtelen megnő.
• Ennek oka a sűrűség ugrásszerű növekedése.
• A földkéreg és a földköpeny határán az úgynevezett Mohorvicic-felület található.
• A két gömbhéj sűrűsége eltérő, ezért a földrengéshullámok sebessége hirtelen változik.
• A földköpenynek van egy felső és egy alsó része.

Felső köpeny

• Szilárd halmazállapotú.
• A földkéreggel együtt alkotja a kőzetburkot (litoszféra).
• Alatta van az asztenoszféra.
• Más néven lágyköpeny.
• Képlékeny halmazállapotú.
• Anyaga a forró, izzó kőzetolvadék, azaz a magma.
• Ennek az anyagáramlása mozgatja a kőzetlemezeket.
• Az alsó köpeny szilárd halmazállapotú.
• Alsó határa kb. 2900 km – Gutenberg-Wiechert-határfelület.
• A rengéshullámok sebessége ugrásszerűen lecsökken, mert a sűrűség hirtelen csökken.
• A földmag a legbelső gömbhéj.
• A külső mag (maghéj) folyékony halmazállapotú.
• Anyagáramlása elektromágneses mezőket gerjeszt, ez alakítja ki a Föld mágneses terét (földmágnesség).
• A mágneses pólusok eltérnek a földrajzi pólusoktól a kettő közti eltérés a mágneses deklináció.
• Az iránytű a mágneses északot mutatja.
• Kb. 4700 km-es mélységig tart.
• A belső mag szilárd halmazállapotú.
• Bár a hőmérséklet óriási, a nyomás is hatalmas, ezért az anyagok (nikkel, vas, kobalt) nem olvadnak meg.
• A belsejében radioaktív anyagok bomlása következik be ez hőt termel, ami a felszínen is érzékelhető.
• A geotermikus gradiens megmutatja, hogy 100 méterenként lefelé haladva, hány °C-kal nő a hőmérséklet.
• Átlagosan 3°C/100 méter.
• Geológiailag aktív területeken magasabb.
• Magyarországon átlagosan 6-8°C/100 méter termálvizek.
• Ősmasszívumok területén alacsony, például Dél-Afrikában.
• Kb. 6371 km-es mélységig tart.
• A Lehmann-öv elválasztja a külső és a belső magot, de itt csak folyékony-szilárd halmazállapot-változásról van szó.

A kőzetlemezek mozgása

• A kőzetburok (litoszféra) a Föld külső merev héja, amely a földkéregből és a földköpeny felső szilárd részéből áll.
• Nem összefüggő, hanem töredezett – több kőzetlemezből áll.
• Az óceáni kőzetlemezek a földköpeny felső szilárd része felett csak az alsó kéreg található, a felső kéreg hiányzik.
• Például a Pacifikus-lemez, a Nazca-lemez és a Kókusz-lemez.
• A szárazföldi (kontinentális) kőzetlemezek mindkét kéregtípust tartalmazzák.
• A kőzetlemezek többsége vegyes felépítésű, azaz egy része óceáni, másik része szárazföldi típusú.
• 7 darab nagy kőzetlemez van: Eurázsiai, Afrikai, Észak-Amerikai, Dél-Amerikai, Pacifikus, Indoausztráliai, Antarktiszi.
• Több kisebb kőzetlemez van: Nazca, Fülöp, Arab, Kókusz, Karibi.

Lemeztektonika

• Alfred Wegener német meteorológus 1915-ben megfogalmazta a kontinensvándorlás elméletét.
• A kontinensek partvonalaik mentén összeilleszthetők.
• Eredetileg egy nagy szárazföld, Pangea létezett, majd ez széttöredezett.
• Az egymás felé néző kontinensperemek kőzetszerkezeti felépítése hasonló.
• A fellelhető fosszíliák megegyeznek.
• A korabeli geológusok elvetették ezt az ötletet, mert nem tudták megmagyarázni az eltávolodás okát.
• Az 1970-es években mélyfúrásokkal bebizonyították, hogy a litoszféra nem egységes, hanem több, egymáshoz képest elmozduló kőzetlemezből áll.
• Ez a globális lemeztektonika.
• A wegeneri kontinensvándorlás elméletétől abban különbözik, hogy nemcsak a szárazföldek, hanem a Föld teljes területének mozgásáról beszél.
• A kőzetlemezek egymáshoz képest háromféle mozgást végeznek: közelednek, távolodnak vagy elcsúsznak egymás mellett.
• Sebességük változó: évi 2/3 cm-től akár évi 17-18 cm-ig is terjedhet.
• Az 1960-as években rájöttek, hogy a tengerfenék nem síkvidék, hanem bizonyos helyeken óceánközepi hátságok emelkednek ki.
• A tengerhez viszonyítva bizonyos helyeken akár a 3000 méteres magasságot is elérheti.
• Közepükön hasadékvölgy található.
• Ezen keresztül áramlik fel a magma, amely szétfeszíti az óceánaljzatot.
• Ahogy a láva lehűl, a hátság anyagához tapad.
• A lehűlés és a nyomás hatására kerekded lesz a megszilárduló bazalt párnaláva.
• Az állandó feláramlás újabb és újabb magmatömeget szállít magával, ami gyarapítja a hátság anyagát, de a korábbi anyagot folyamatosan oldalra tolja.
• A hátság közepétől távolodva egyre idősebb kőzetek vannak.
• A Vörös-tengernél távolodás zajlik, belőle egyszer óceán lesz, Afrika keleti része pedig le fog szakadni.
• Feltételezzük, hogy a Föld nem tágul és nem is zsugorodik, tehát az óceáni kőzetlemeznek ugyanolyan ütemben kell pusztulnia, mint amilyenben gyarapodik.
• A megsemmisülési folyamat az alábukási (szubdukciós) zónákban valósul meg, ahol a nagyobb sűrűségű óceáni lemez a kontinentális lemezzel találkozik
• Az óceáni lemez meghajlik és lassan alábukik a szárazföldi lemeznek és közben beolvad az asztenoszférába.
• Itt pusztuló lemezszegélyekről beszélhetünk.
• A szubdukciós zónában mélytengeri árkok keletkeznek, amelyek hosszúak és keskenyek.
• Az elcsúszó kőzetlemezek egymás mellett elcsúsznak (konzervatív lemezhatárok).
• Közben a litoszféra folyamatosan keletkezik és pusztul.
• Törésvonalak alakulnak ki.
• A leghíresebb az Észak-Amerika nyugati partvidékén található Szent András-törésvonal, ahol gyakoriak a földrengések.
• A kőzetlemezek közeledése, távolodása és elcsúszása egyéb mozgásfolyamatokat is elindít: gyűrődés, vetődés, földrengés, vulkanizmus.
• Ezeket összefoglalóan szerkezeti mozgásoknak nevezzük.

Földrengések

• A kőzetlemezek mozgásának következtében a szilárd kőzettestekben kialakuló feszültség a földrengések során oldódik fel.
• Okozhatja még egy föld alatti üreg beszakadása vagy emberi tevékenység is (pl. robbantás).
• A rengésfészek (hipocentrum) a földrengések kipattanásának helye.
• A rengéseket sekély-, közepes- és mélyfészkű rengésekre szoktak különböztetni.
• A sekélyfészkűek a legpusztítóbbak.
• A rengésközpont (epicentrum) a földfelszín rengésfészek feletti része.
• Ide érkeznek a leghamarabb, ezért itt a legpusztítóbbak a földrengéshullámok.
• A földrengések a tengerben is bekövetkezhetnek tengerrengések.
• Ilyenkor hatalmas hullámok keletkeznek, amelyek nagyon pusztítóak: ezt szökőárnak vagy cunaminak nevezik.
• 2011-ben a fukusimai atomerőmű egy cunami miatt sérült meg.
• Előrejelzésük nem megvalósítható.
• Vasbeton szerkezettel lehet védekezni ellene.
• Mérésére szeizmográffot használnak.
• A Richter-skála a földrengések erősségét jellemzi - a felszabaduló energiát méri egy nyílt végű skálán. Két egység között 32-szeres a különbség van.
• A Mercalli-skála az okozott károk nagyságát mutatja, csak lakott területen van értelme használni, és 12 fokozatú.

Vulkanizmus

• Az asztenoszféra anyaga a magma – izzó, képlékeny kőzetolvadék
• A kristályosodásra készülő ásványok mellett vízgőz és egyéb gázok vannak jelen.
• A magmát szilikáttartalma (SiO2) alapján különböztetjük meg: bázikus (alacsony) és semleges (közepes) illetve savanyú (magas) szilikáttartalom.
• A magmakamrában keletkezik, onnan indul a felszín irányába.
• Útja során hőt ad le és nyomása csökken, valamint átalakítja a vele érintkező kőzeteket.
• Alkótrészei meghatározott sorrendben válnak ki a magma egyesülése során.
• Vulkánokon keresztül a felszínre kerül – ekkor már láva.
• Sok esetben nem éri el a felszínt, hanem nagy mélységben megreked mélységi magmatizmust alkotva.
• Lassan kihűl és megszilárdul mélységi magmás kőzetek keletkeznek (gránit, diorit, gabbró).
• A magma a kőzetrepedésekbe behatolva teléreket hoz létre, ezek gyakran jelentős érckészleteket tartalmaznak.
• A vulkánosság névadója Vulcanus volt, aki a római mitológiában a tűz és a vulkánok istene volt.
• A görög mitológiában Héphaisztosz a megfelelője.
• A vulkáni tevékenység leginkább a kőzetlemezszegélyek mentén zajlik, de ritkábban a kőzetlemezek belső területein is megfigyelhetjük.
• A távolodó kőzetlemezek mentén a láva közvetlenül az asztenoszférából származik.
• Hőmérséklete magas (1000-1200 °C).
• Bázikus láva kerül a felszínre, mely magas fém-, de alacsony szilikáttartalmú bazalt.
• Hígan folyik, ezért kis lejtőszögű, szélesen elterülő pajzsvulkánt vagy bazaltfennsíkot épít.
• Mivel hasadékvölgyön keresztül kerül a láva a felszínre, így hasadékvulkánnak is nevezzük.
• Az óceáni hátságoknál kerekded párnalávát képez.
• Például: Izland, Hekla-vulkán.
• A közeledő kőzetlemezek mentén, ha az egyik kőzetlemez óceáni, akkor alábukás (szubdukció) következik be.
• Lava a megolvadt kőzetlemez anyagából származik.
• Hőmérséklete jellemzően alacsonyabb (800-900 °C).
• Az alábukó kőzetlemez vízdús üledéket ragad magával a mélybe a magas gáz- és gőztartalom miatt a vulkánkitörést gyakran heves robbanások követik.
• Semleges (andezit) és savanyú (riolit) kőzet, a robbanás miatt pedig törmelékszórás révén vulkáni törmelékes kőzetek (tufák) is felszínre kerülnek.
• Ezek váltakoznak rétegvulkán alakul ki.
• A bazaltnál sűrűbbek, ezért nem terülnek szét, hanem meredek lejtőjű vulkáni kúpot építenek.
• Például Etna, Fuji, Krakatau.
• Egy-egy hevesebb robbanás leröpítheti a vulkáni krátert a kaldera keletkezik (kalderakúpos tűzhányó például a Vezúv).
• Két óceáni lemez ütközésekor vulkáni szigetívek jönnek létre – például Kis-Antillák, Japán, Új-Zéland.
• Előfordul zóna a kőzetlemezek belső területein is, főleg a Csendes-óceán belső területein.
• Láncszerűen sorakozó vulkanikus szigeteket figyelhetünk meg – vulkáni lánc.
• Forrópontos vulkanizmus hatására jön létre: a köpenyből feláramló, az átlagosnál forróbb magma lyukat éget a kőzetburokba.
• A lávát szolgáltató forró pont egy helyen marad, de a kőzetlemez fölötte lassan mozog.
• A korábbi helyen megszűnik a vulkanizmus, de egy újabb helyen ismét kialakul vulkáni lánc keletkezik.
• Például Hawaii-szigetek.
• A vulkánok működése időszakos. -Aktív tevékenységük szüneteiben vagy működésük megszűnése után még hosszú ideig előfordulhat vulkáni utóműködés.
• A gejzír az egyik leglátványosabb vulkáni utóműködés.
• A kőzetek repedéseiben felgyülemlő víz felmelegszik, felforr, s ekkor kitör.
• A legrövidebb intervallum után a folyamat újra kezdődik,.
• A nagy nyomás miatt a víz forráspontja 120 °C, leggyakoribb helyek Yellowstone-ban, Japánban, Izlandon, Zelandon.
• A fumarola sok oldott anyagot (például sóféléket) tartalmazó vízgőzfeltörés.
• Gyakori Izlandon, a Yellowstone Nemzeti Parkban és Új-Zélandon.
• A szolfatára kénes kigőzölgés, ahol a vízgőzzel kén-hidrogén, kén-dioxid szabadul fel.
• A mofetta a vulkáni utóműködés terméke: a szén-dioxid, ilyen például a torjai Büdös-barlang.
• A szénsavas források a savanyúvizek, például Erdélyben a borvíz, Észak-Magyarországon a csevice.
• A megágyazók a meleg vizű, sok agyagásványt oldják ki a kőzetekből, amit a felszivárgó gázok kibugyogtatnak.

Hegységképződés

• A hegységek születése akár évmilliókba telhet.
• A hegységrendszer az azonos hegységképződési időszakban keletkezett hegységek összessége.
• Ide tartoznak a Kaledóniai-, Variszkuszi-, Eurázsiai- és Pacifikus-hegységrendszer.
• A hegységképződés három szakasza: geoszonklinálisokban (üledékgyűjtő medence) felhalmozódik az üledék, a tektogenezis során az összegyűlt üledék a kőzetlemez-mozgások hatására meggyűrődik, majd az orogenezis (hegységszerkezet kiemelkedése) során befejeződik.
• Két fő szerkezeti mozgást különböztetünk meg: gyűrődés és vetődés.
• A gyűrődés során az egymáshoz közeledő kőzetlemezek oldalirányú nyomást gyakorolnak a kőzetrétegekre.
• A mélyben lévő, nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására képlékennyé vált kőzetrétegek meghajlanak es gyűrődnek.
• Alapformája a redő: redőboltozat (felfelé boltozódnak), redőteknő (lefelé hajlanak), vagy takaróedő (egy rátolja a másikra).
• Előfordul még álló redő (két iránból érkező erő nagyjából egyenlő nagyságú), fekvő, és a redő (két iránból érkező erők közül az egyik nagyobb, mint a másik).
• A vetődés során a Föld kérgének húzó- és nyomóerők hatására törés keletkezik.
• A törésvonalak mentén a kőzetek függőlegesen, vízszintesen vagy átlós irányban elmozdulnak a helyükről.
• A VETŐSÍK az a felület, amelynek mentén az elmozdulás végbement.
• A RÖG két párhuzamos vetősík által közrefogott kőzettömeg.
• Kialakulhat sasbérc és árok.
• Előfordul lépcsővidék.
• Tektonikai medencék is kialakulhatnak.
• A vetődéses formák elsősorban röghegységek jellemzői.
• A hegységképződések fő hajtóereje a kőzetlemezek közeledése.
• Következhet be: két óceáni kőzetlemez ütközésekor, egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközésekor és két szárazföldi kőzetlemez ütközésekor.
• Hegységképződés két óceáni kőzetlemez ütközésekor az alulmaradó meghajlik, ilyenkor mélytengeri árok keletkezik.
• Az alábukó kőzetlemez anyaga részben megolvad, a belőle kiemelkedő kőzetolvadék felfelé emelkedik és a felszínen vulkánokat táplál.
• Ezek egy idő után vulkáni szigetívekké fejlődnek, főleg andezit és riolit építi fel őket.
• A Csendes-óceán nyugati medencéjében gyakoriak az ilyenek, például a Japán-szigetek és a Salamon-szigetek.
• Hegységképződés egy óceáni és egy szárazföldi kőzetlemez ütközésekor a vékonyabb és nagyobb sűrűségű óceáni kőzetlemez a szárazföldi kőzetlemez alá bukik.
• Az alábukásnál mélytengeri árok keletkezik.
• Az óceáni lemezről nagy mennyiségű üledék halmozódik fel - egy részük meggyűrődik és a szárazföldi lemezhez tapad.
• Nagyobb a szerepe viszont a magmás kőzeteknek.
• Az alábukó óceáni lemez a rátapadt üledékkel együtt beolvad, s a felfelé áramló kőzetolvadék a felszínre törve heves, nagy robbanásokkal járó andezites vagy riolitos vulkanizmus formájában gyarapítja a szárazföldi kérget.
• Így alakult ki az Andok - az andezit elnevezés is innen ered.
• A hegységek előterében mélytengeri árkok húzódnak, mint például a Perui-árok, Atacama-árok.
• Hegységképződés két szárazföldi kőzetlemez ütközésekor a két szárazföldi kőzetlemez közti óceán elkezd bezárulni, majd felemésztődik a szárazföldi kőzetlemezek alatt.
• Az üledékréteg meggyűrődik, egy része a mélybe kerül és a magas hőmérséklet és a nagy nyomás miatt megolvad, lehűlve pedig kikristályosodik így keletkezik a gránittömb, ami a hegységek központi részén van.
• Így keletkezett az Eurázsiai-hegységrendszer, aminek alapja az Afrikai-, az Eurázsiai- és az Indiai-Ausztráliai-kőzetlemezek között lévő Tethys-tenger húzódott, ennek az üledéke gyűrődött fel.

Felszínfejlődés

• A földfelszín állandóan változik a belső és külső erők hatására.
• A belső erők eredményezik a kőzetlemezek mozgását, a földkéreg alakváltozásait, a vulkánosságot, ami a Föld belső hője mozgatja, amely a radioaktív anyagok bomlásából származik.
• A belső erőkkel egy időben a külső erők is részt vesznek a felszín formálásában ezek az időjárási elemek, a víz, a jég és az élővilág ezek az egyenetlenségek eltüntetéséhez, a kiemelkedések lepusztulásához, a mélyedések feltöltéséhez vezetnek.
• Részfolyamatai a lepusztítás, szállítás és felhalmozás.
• Közetelőkészítő folyamatok az aprózódás és a mállás ezek egymással párhuzamosan is végbemehetnek.
• Az aprózódás a kőzeteknek csak a fizikai állapotát változtatja meg.
• Két fő típusa a fagyaprózódás (a hegységek hóhatár feletti területein és hideg területeken) és a hőaprózódás.
• A mállás során a kőzet vegyi összetétele is megváltozik, ugyanis kémiai átalakuláson megy át.
• Két fő tényezője a nedvesség és a hőmérséklet (mindenféle maradványok stb.).
• Mállási folyamat például a karsztosodás és az oxidáció, illetve emberi tevékenység hatására a savas eső.
• Aprózódott és mállott kőzetek elszállítása ez tulajdonképpen a felszín lepusztítását jelenti, ezért a szállítás során az alacsonyabb térszínekre kerül a törmelék.
• A szállításban részt vesz: a lejtős tömegmozgások (omlás, csuszamlás, talajfolyás, kúszás), a jég, a szél, a csapadék, a folyóvíz, a tengervíz, az élővilág és az ember.
• A belső és külső erők kölcsönhatásai során a Föld felszíne változik, de ezek a változások hosszú időn keresztül mennek végbe, emberi időléptékben nem figyelhetők meg Ősföldek:
• A Föld legkorábban alakult kéregdarabjai
• Általában gránitból és egyéb kristályos kőzetekből meredek szerkezetűek
• összetöredeztek
• Hegységek és síkságok is Lehetnek Fedetlen ösmasszívumok a osföldek egyese részein ma az ősi kőzetek bukkannak fel

A korai üledékek (ösmasziívumok) üledéktakaróját viselike a hátukon, homokkő, agyuag réteggek fedik öket,.

• Óidei üledékeik feketekőszenet ,a fiatalabbak köolajat földgázat rejtenek
• A Kőmasszívumok hatalmas üedék takaruk gyürűdtek a hézségeknek.
• Utàn az . Elsoker Kaledóna majd a Variszkuszihegységrendszer jöttletre. (Mondta)
• Ezékjo része már vedések mentél Feldárabodo török le pusztulás.

• Roghéségy váltaltak
• A. Gyürthegységes
  • Ős Eurazsi hegységrendszer.
    • Gyuródot Fel. A Tethys Ócéán és Euróziájában a Áfrikai szél a Kőzet Ányágabói

• A Csendes Ózeán pemvidaken az égyes Filése közelei.

VII. Felszínfejlödés

• Afel Szín állandóan változik A belsőerö erdeménye a Kőzetlemezes Mozgasai alakva

• Föld belső föje mozgarja amélya Radióktivit ányázások bosuláson származik.

• A Belső erökal egy idöben a Külfö és részt veszne ka fel Sin forma

• A hegységrendszer Az Azonos hegység kézödési idöszárban keletzet a Hegység közösebsege. Kaledónia vázikusúzi kőzetrázia pazifikus A H.3. Skusa Geoszon klimálisokban félhalmózik Teltogenezis Ősze Kójetlemezes elö készik

Qrogeneszis

Szervezeti mogások. A Fold kérgené Hizú és Vámós erök Hatásával kéletkenzó Tólés. Elbándulnak a helyéről.

• Vetősisk a Vetísin szűrésű Amllyentás.

Gyürődés

• Az Áz egymáshoz közeledők szélletemezem Oldalirayulú
• A mélybem Jevó nagy vamutása. es hatására képletett
• Láph