Marketing - Fogyasztói Magatartás

A marketing stratégiák nem működnek megfelelően, ha nem veszik figyelembe a különböző kultúrák sajátosságait.

Az érzékszervi ingerek szelektálása, rendezése és értelmezése, hogy összefüggő képet alkossunk a világról.

Külső tényezők, melyek befolyásolják a percepciót, például termék megjelenítése, reklám.

Egyénre jellemző tényezők, melyek befolyásolják a termékek értelmezését, pl. személyiség, tapasztalat, elvárások.

Csak bizonyos ingerekre összpontosítunk, a többit figyelmen kívül hagyjuk.

Az üzenetet úgy értelmezzük, ahogy szeretnénk, és nem a valóságnak megfelelően.

Csak a fontos, vagy éppen érdekes ingereket tároljuk el a hosszú távú memóriánkban.

Azok az ingerek, amelyeket a tudatunk nem észlel, mégis hatással lehetnek ránk.

A fogyasztó által elvárt ár, amit hajlandó a termékért fizetni.

Az a pénzösszeg, amit a fogyasztó hajlandó fizetni a termék עבור.

Gyorsan forgó fogyasztási cikkek, mint például az élelmiszerek, italok és tisztítószerek.

Egy tárgy vagy gondolat iránti beállítódás, amely érzelmeken és előítéleteken alapul.

Az attitűd három fő összetevője: affektív (érzelmi), kognitív (ismeret, meggyőződés) és konatív (viselkedési).

Az ellentmondás, amely megváltoztathatja, hogy mit teszünk vagy hogyan reagálunk egy ingerrel.

A fogyasztói magatartást befolyásoló attitűd, mely termékekre, márkák és marketing eszközökre irányulhat.

Viselkedési tanulási elmélet, amely szerint a jutalmazás vagy büntetés hatására valószínűbbé vagy kevésbé valószínűvé válik egy adott viselkedés. A marketingben használják a vásárlási szokások alakításához (pl. kuponok, kedvezmények, nyereményjátékok).

A tanulás aktív, tudatos folyamata, amelyben a tanulók feldolgozzák az információkat, megoldják a problémákat, megértik az összefüggéseket. A marketingben a kognitív tanulás alapján épülnek fel a racionális reklámok, amelyek célja az információk átadása és az érvelésen alapuló meggyőzés.

Kísérlet, amely bizonyítja a kognitív tanulást. Majmok a ketrecből nem tudták elérni a banánt, de egy bot segítségével sikerült. Ez a kísérlet bemutatja, hogy a tanulás nem csak próbálkozás-hibázáson alapul, hanem a probléma megoldásához vezető összefüggések megértésén is.

A korábbi tapasztalatok tárolása és felidézése a tudatban. Fontos a marketingben, mivel a reklámok célja, hogy a termék nevét és tulajdonságait a hosszú távú memóriában tárolják.

A memóriának az a része, amelyben az aktuálisan használt információk tárolódnak, korlátozott kapacitással (5 +/- 2). Informationt lehet tartani benne ismételéssel, másképp a kiszorítására kerülhet.

Belső állapot, amely indítja és irányítja az egyén viselkedését. A marketingben fontos a vásárlók motivációinak megértése, hogy olyan reklámokat készítsenek, amelyek kielégítik ezeket a szükségleteket.

Az egyén belső pszichológiai jellemzőinek összessége, amely meghatározza a viselkedését, gondolkodását és érzelmeit. A marketingben a személyiség fontos tényező, mert befolyásolja a fogyasztók termékpreferenciáit.

Amikor egy termék vásárlása nem igényel komoly gondolkodást, mert a fogyasztónak már kialakult a szokása, a fogyasztó régóta vásárolja a terméket.

Szisztematikus, tudatos gondolkodást igénylő vásárlás. A fogyasztó alaposan mérlegeli a lehetőségeket, gyűjt információkat és értékel.

A fogyasztó felismeri a problémát, vagy szükségletet amelyet megoldani szeretne.

A fogyasztó információt gyűjt a problémája megoldható termékekről.

A fogyasztó összehasonlítja a megtalált termékeket és a saját igényei alapján értékeli az előnyöket és hátrányokat.

A fogyasztó dönt, hogy megvásárolja-e az egyik terméket, vagy sem.

A fogyasztó használja a megvásárolt terméket és értékeli a tapasztalatait.

A fogyasztó ragaszkodik egy adott márka termékeihez, mert elégedett volt velük a múltban.

Rendszeres friss, helyi és organikus zöldségellátást biztosító szolgáltatás, amely hozzájárul az egészséges táplálkozáshoz és tükrözheti a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

A termék vagy szolgáltatás alapfunkciójának és praktikus hasznának hangsúlyozása a vásárlási döntésben.

A vásárlási döntésben a termék vagy szolgáltatás által nyújtott érzelmi élménynek és értékeknek a hangsúlyozása.

Virtuális valóság eszköz, melynek segítségével a felhasználó elmerülhet virtuális környezetekben és élményekben.

A vásárló önállóan hozza meg a döntést egy termék megvásárlásáról, a személyes preferenciái és szükségletei alapján.

A vásárlási döntést nem egyetlen személy hozza meg, hanem egy csoport, például a család, a kollégák vagy a vezetőség.

Hirtelen, nem tervezett vásárlás, amelyet erős késztetés vált ki, általában külső ingerek hatására.

A népi kultúra (zene, tánc, költészet, szokások) átadásának hagyományos formája, amely közösségi élményen alapul. Az UNESCO 2011-ben az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára vette fel.

Az emberek által alkotott és átadott értékek, hiedelmek, szokások, művészetek, technikák és intézmények összessége, amelyek meghatározzák az életmódjukat.

A társadalmi egyenlőtlenség mértéke, amely azt mutatja meg, hogy a társadalom tagjai mennyire fogadják el a hatalmi különbségeket.

A társadalmi tagok függetlenségi és önállósági szintjét mutatja.

A nemek közötti szerepek és értékek eltérésének mértéke.

A társadalomban a bizonytalansággal szembeni toleranciát mutatja. A magas indexű kultúrákban az emberek inkább a szabályokon és a biztonságon alapuló rendszereket kedvelik.

A hosszú távú vagy rövid távú célok, értékek, és gondolkodásmód dominanciáját mutatja meg.

A társadalomban a szükségletek kielégítéséhez való hozzáállás. A kényeztetésre hajlamos kultúrák inkább az azonnali kielégítésre és a jólétre összpontosítanak, míg a visszafogottságra hajlamosak inkább az önkontrollra és a takarékoskodásra.

A célpiac felosztása kisebb, homogén csoportokra, melyek hasonló igényekkel és jellemzőkkel rendelkeznek. Ez lehetővé teszi a marketing erőforrások hatékonyabb elosztását és a célzott üzenetek eljuttatását.

A gyorsan forgó fogyasztási cikkek (FMCG) kielégítik az alapvető fiziológiai szükségleteket, mint például az éhség, a szomjúság, a tisztaság. Az FMCG termékek könnyen elérhetők és megfizethetők, hogy biztosítsák a mindennapi szükségletek kielégítését.

A fogyasztók gyakran az ár alapján ítélik meg a termék minőségét. Minél magasabb az ár, annál jobbnak gondolják a terméket.

Az az ársáv, amelyet a fogyasztók elfogadhatónak tartanak egy adott termék esetében. A tartományon kívül eső árak elutasításhoz vezethetnek.

Az az árhatár, amely felett a fogyasztó nem hajlandó többet fizetni egy termékhez.

Pszichológiailag kedvezőbbnek tűnnek a fogyasztók számára, mint a kerek árak. Az árak 9-re végződése általában a termék olcsóbbnak tűnik.

Pavlov kutatásaihoz kötődik. Tanulási forma, melynek során egy semleges inger (pl. csengőhang) párosításra kerül egy reflexszerű válasz kiváltó ingerrel (pl. étel), így a semleges inger is kiváltja a reflexszerű válasz (pl. nyáladzás) megtörténtét.

Skinnerhez köthető. Tanulási forma, melynek során a viselkedés változásának valószínűségét a környezetben bekövetkező események befolyásolják. Ha egy viselkedés után valami pozitív történik (jutalom), az megerősíti a viselkedést, ha negatív (büntetés), az gyengíti.

A tanulási sebességet több tényező is befolyásolhatja, mint például a motiváció, a megtanulandó anyag mennyisége, a téma ismerőssége és a személyiség.

Egy eredetileg semleges inger, amelyet a klasszikus kondicionálás során egy veleszületett ingerrel párosítva képesé válik egy válasz kiváltására.

A klasszikus kondicionálás során egy kondicionált inger által kiváltott válasz.

Egy olyan esemény, amely növeli a viselkedés valószínűségét, ha a viselkedést követően megjelenik.

Egy olyan esemény, amely növeli a viselkedés valószínűségét, ha a viselkedést követően megszűnik.

A klasszikus vagy operáns kondicionálásban megtanult válasz gyengülése, ha a kondicionált inger nem párosul többé a kondicionálatlan ingerrel vagy nem következik többé megerősítés.

A kihunyt válasz visszatérése egy idő után, ha a kondicionált inger újra megjelenik.