Magyarország nemzeti jelképei

Magyarország nemzeti jelképei

• A legfontosabb nemzeti jelképek közé tartozik a zászló, a Szent Korona, a Himnusz és Magyarország címere.

Magyarország címere

• A címeren látható a Szent Korona.
• A címeren vörössel és ezüsttel hétszer vágott mező látható.
• A kettős kereszt is szerepel a címeren.
• A hármas halom koronával szintén a címer része.

Magyarország zászlója

• A zászló színei a következőt jelképezik: a piros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt.
• Magyarország lobogóját nemzeti ünnepeken az Országház előtt szokták felvonni.

Koronázási jelvények

• Koronázási jelvények az egykori királyi hatalom jelképei, jelenleg nemzeti jelképek részei.
• A koronázási jelvények közé tartozik a koronázási jogar, a Szent Korona, az országalma és a koronázási palást.
• A Szent Korona az Országházban tekinthető meg.

Magyarország egykori koronázó városai

• Buda, Esztergom, Pozsony, Sopron, és, Székesfehérvár voltak a koronázó városok.
• A Alaptörvény szerint tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Magyarország himnusza

• Kölcsey Ferenc költeménye, 1823-ban íródott.
• Erkel Ferenc zenésítette meg.

Szózat

• Vörösmarty Mihály írta 1836-ban, Egressy Béni zenésítette meg.
• A Himnusz mellett gyakran énekeljük nemzeti ünnepeken.

Nemzeti ünnepek

• Március 15-én az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére emlékezünk.
• Augusztus 20-án az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére emlékezünk.
• Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére emlékezünk.

Magyarország államalapítása

• Árpád vezetésével a 7 magyar törzs a IX. század végén foglalta el a Kárpát-medencét a honfoglalás során (895-896).
• 1001. január 1-én koronázták meg I. Szent Istvánt, aki az első keresztény magyar király volt.
• Szent István uralkodása alatt az ország kötelezte el magát a nyugati keresztény kultúra felvétele mellett.
• Az ország felvette a római katolikus vallást, felhagyva a pogány szokásokkal.
• Szent István megszervezte a vármegyerendszert, tíz egyházmegyét, püspökségeket és érsekségeket alapított.
• A Magyar Királyság a középkori Európa erős, meghatározó államává vált.

Magyarország a középkorban

• Szent István halálával trónviszályok időszaka következett.
• II. András 1222-ben kiadta az Aranybullát, amely a középkori Magyarország egyik legfontosabb közjogi dokumentuma, a nemesek jogainak összefoglalója.
• Az 1241-42 között zajló tatárjárás során a Kárpát-medence nagy területei elnéptelenedtek; IV. Béla, "a második honalapító" tevékenysége révén állt talpra az ország.
• 1301-ben, III. András halálával kihalt az Árpád-ház, ezt követően Anjou- és Luxemburgi-házból származó királyok uralkodtak Magyarországon.

Középkor (XV. század)

• A XV. századtól kezdődően a Magyar Királyság az Oszmán Birodalommal harcolt a Balkánon és az ország déli határain.
• 1456-ban Hunyadi János vezetésével fényes győzelmet arattak az oszmánok felett Nándorfehérvárnál (ma Belgrád), ezzel megállítva a törökök európai terjeszkedését 70 évre.
• Hunyadi Mátyás uralkodása (1458-1490) alatt a reneszánsz Magyarország élte fénykorát, Európa egyik legerősebb államaként.

Kora újkor

• 1526. augusztus 29-én Mohácsnál a magyar seregek súlyos vereséget szenvedtek az oszmánok ellen.
• A törökök 1541-ben elfoglalták Budát, a Magyar Királyság központját; az ország közel 150 évre 3 részre szakadt; a XVI. században folyamatosak voltak a háborúk, köztük Eger ostroma (1552).
• 1686. szeptember 2-án a Habsburgok vezetésével az európai keresztény sereg visszafoglalta Budát, a következő években az Oszmán Birodalom elvesztette Kárpát-medencei területeinek jelentős részét.
• A török hódoltság után a Habsburg uralkodók alatt megindult az újjáépítés és benépesítés; az ország soknemzetiségűvé vált.
• 1703-1711 között II. Rákóczi Ferenc vezetésével nemzeti felkelés tört ki a Habsburg elnyomás ellen.

Reformkor (1825-1848)

• A modernkori magyar nemzet megszületésének, a magyar nyelv és kultúra megerősödésének ideje, amikor jelentős gazdasági és társadalmi változások történtek.
• A reformkor fő politikai céljai: a magyar nyelv hivatalossá tétele, a magyar alkotmányos intézmények védelme, a nemzeti fejlődés kereteinek kialakítása, a feudális viszonyok lebontása, és a polgárosodás megindulása.

Széchenyi István (1791-1860)

• Főnemesi származású Széchenyi István alapította a Magyar Tudományos Akadémiát és indított jelentős fejlesztéseket a mezőgazdaság, közlekedés, és hajózás terén.
• Nevéhez fűződik a Budát és Pestet összekötő első kőhíd, a Lánchíd megépítése.
• A korszak további szereplői voltak Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc.

Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc

• A Habsburg Birodalom abszolutista része volt Magyarország, aminek önállóságát korlátozták.
• 1848. március 13-án Bécsben forradalom tört ki, aminek híre március 14-én Pozsonyba és Pest-Budára is megérkezett.
• A magyar forradalom napja: 1848. március 15.
• A márciusi ifjak a Pilvax kávéházban gyűltek össze, majd megnyerték az ügyüknek a városi polgárságot és az egyetemistákat.
• Landerer nyomdájában kinyomtatták követeléseiket (12 pont).
• A Nemzeti Múzeum előtt nagygyűlést rendeztek, kiszabadították Táncsics Mihályt, és március 17-én Batthyány Lajos lett a miniszterelnök.
• A márciusi események főszereplői: Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál, szimbóluma pedig a piros-fehér-zöld kokárda.

Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc

• 1848. április 11-én megalakult az első felelős magyar kormány, Batthyány Lajos miniszterelnökkel.
• A kormánynak tagjai voltak: Szemere Bertalan, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Deák Ferenc, Mészáros Lázár, Klauzál Gábor, Eötvös József és Esterházy Pál.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése

• A forradalom kezdeti sikerek után a Habsburgok orosz segítséggel leverték a szabadságharcot.
• Görgei Artúr 1849. augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az orosz cári hadsereg előtt.
• 1849. október 6-án Aradon 13 honvédtisztet, valamint Pesten Batthyány Lajos miniszterelnököt kivégezték.
• Később szabadságharcosokat végeztek ki, börtönöztek be vagy ítéltek kényszermunkára, a vívmányokat pedig megsemmisítették.
• Az ország alkotmányos rendszerét felszámolták, területi egységét és közigazgatását abszolutista és centralista elvek szerint rendezték át.

Deák Ferenc és a kiegyezés

• Deák Ferenc a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere volt.
• Ő volt az 1867-1918 közötti alkotmányos rendszer egyik megalkotója.
• A forradalom és szabadságharc után ő vezette a magyar "passzív ellenállást".
• Kulcsszerepet játszott a Bécs és Buda közötti 1867-es kiegyezésben.
• A kiegyezéssel jött létre az Osztrák-Magyar Monarchia.
• Magyarország aranykora a kiegyezéstől (1867) az első világháború kitöréséig (1914) tartott.

Az első világháború (1914-1918)

• 1914. június 28-án egy szerb nacionalista meggyilkolta Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét Szarajevóban.
• 1914. július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának, ezzel kitört az első világháború amelybe Európa is belépett.
• Az antant hatalmak közé tartozott Franciaország, Oroszország, Nagy-Britannia, Olaszország, Japán, Amerikai Egyesült Államok, Szerb Királyság és Román Királyság.
• A központi hatalmak közé tartozott Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Oszmán Birodalom és Bulgária.
• Az első világháború az antanthatalmak győzelmével végződött.

A Trianoni békeszerződés

• A győztes hatalmak az első világháborút lezáró békéket a trianoni békeszerződést 1920. június 4-én íratták alá Magyarországgal.
• Magyarország elveszítette területének kb. a kétharmadát, a népessége pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.
• 1920 után a magyar kormányok elsődleges célja az igazságtalan határok felülvizsgálata volt.
• A 20-as, 30-as évek meghatározó politikusa volt Horthy Mikós, Bethlen István és Teleki Pál.

A második világháború (1939-1945)

• Németország 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot, ezzel kirobbantva a második világháborút.
• A szövetségesekhez az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és a Szovjetunió tartozott.
• A tengelyhatalmakhoz Németország, Olaszország és Japán tartozott.
• A magyar csapatok a keleti fronton harcoltak a második világháborúban.
• A 2. magyar hadsereg jelentős része a Donnál megsemmisült 1943 januárjában.
• Németország 1944. március 19-én megszállta az országot, ami a németek bábállamává vált Horthy Miklós lemondását követően.
• A német megszállást követően indult meg a zsidóság szisztematikus deportálása.
• A holokauszt magyarországi áldozatainak száma 500-600 ezer főre tehető.

A második világháború (folytatás)

• Budapest ostromában a budai vár és a belvárosi részek szinte megsemmisültek, a magyarországi harcokban több százezer katona és civil vesztette életét.
• A megszálló szovjet csapatok százezreket hurcoltak a Gulagra, kényszermunkára.
• 1945 tavaszán a németek letették a fegyvert.
• Magyarország a béketárgyalások eredményeként újra elvesztette az első (1938) és második bécsi döntésben (1940) visszakapott területeit.
• A magyarországi németeket (svábok) jelentős részét kitelepítették.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

• A szovjet hadsereg a területről a második világháború lezárása után sem vonult ki.
• A szovjetek által támogatott kommunisták vették át a hatalmat, és egypártrendszert hoztak létre, az ellenzőket pedig üldözték.
• A forradalom a budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án.
• A fegyveres harcok hamar szétterjedtek Budapesten, a fegyveres ellenállás központja pedig Budapest volt.
• A forradalmi kormány élére Nagy Imre került. A Corvin köz és a Széna tér volt az ellenállás emblematikus helyszínei.
• Az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legfőbb jelképe a lyukas zászló, amelyből kivágták a Rákosi-címert.

Az 1956. évi forradalom és szabadságharc (folytatás)

• A szovjet csapatok 1956. november 4-én ígéretük ellenére, miszerint elhagyják az országot, megkezdték a magyar fegyveres ellenállás felszámolását.
• Visszaállt a kommunista egypártrendszer, Magyarország vezetésére Kádár Jánost jelölték ki, Nagy Imrét pedig kivégezték; a Kádár János nevével fémjelzett kommunista korszak 1956-tól egészen 1989-ig tartott.

Az 1989-1990 évi rendszerváltás

• A rendszerváltás egy állam politikai, gazdasági és társadalmi rendszerének alapvető átalakulását jelenti.
• A magyarországi rendszerváltás békés úton zajlott.
• Megszűnt az egypártrendszer a parlamentáris demokrácia váltotta.
• 1990 tavaszán demokratikus, szabad parlamenti választásokat tartottak, ahol Antall József lett a miniszterelnök.
• A szovjet csapatok 1991-ben végleg elhagyták az ország területét.

A magyar zenetörténet

• A magyar népzene kiemelkedő jelentőségű.
• A népdalokat az 1800-as évektől kezdték gyűjteni, dallamukat lekottázni, szövegüket lejegyezni.
• Bartók Béla és Kodály Zoltán vezették a magyar népzenekutatás.
• A magyar opera európai színvonalú.
• Kiemelkedő alkotók között Erkel Ferencet (Bánk bán opera), Liszt Ferencet (Magyar rapszódiák), Bartók Bélát (A kékszakállú herceg vára) és Kodály Zoltánt (Háry János) találjuk.

Magyar irodalom

• A reneszánsz irodalom kiemelkedő alakjai: Janus Pannonius és Balassi Bálint.
• A barokk irodalom kiemelkedő alakja: Zrínyi Miklós.
• A felvilágosodás irodalmának kiemelkedő alakjai: Csokonai Vitéz Mihály, Batsányi János.
• A klasszicista irodalom kiemelkedő alakjai: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel.

A romantika

• Az 1820-as éveket a politikai és az irodalom szoros összefonódása jellemezte.
• Pest-Buda az ország irodalmi központjává vált.
• Ekkor indultak újságok, folyóiratok, megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia, 1837-ben pedig megnyitotta kapuit a Nemzeti Színház elődje.
• Kiemelkedő alakjai és műveik: Kölcsey Ferenc (Himnusz), Vörösmarty Mihály (Szózat), Petőfi Sándor (Nemzeti dal), Jókai Mór (A kőszívű ember fiai), Arany János (A walesi bárdok), Katona József (Bánk bán), Madách Imre (Az ember tragédiája).

A 20. század irodalma

• A 20. század kiemelkedő alakjai: Ady Endre, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, József Attila, Radnóti Miklós, Márai Sándor.

Az európai irodalom és zene

• Kiemelkedő alakjai: William Shakespeare, Voltaire, Johann Wolfgang von Goethe.
• Kiemelkedő zeneszerzők: Ludwig van Beethoven (IX. szimfónia), Wolfgang Amadeus Mozart, Pjiotr Iljics Csajkovszkij.
• Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tétele lett az Európai Unió egyik jelképe, amit Friedrich von Schiller Örömóda című költeményének megzenésített változata.

Magyarország Alaptörvénye

• Különleges és kiemelten fontos norma, ami a jogrend alapját képezi.
• Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el, és 2012. január 1-jén lépett hatályba.
• Az Alaptörvény alkotmányos hagyományok tiszteletben tartását, a demokratikus intézményrendszer és kormányzat biztosítását, a nemzeti függetlenség és szuverenitás védelmét tartja szem előtt.

Az Országgyűlés

• Magyarország fő népképviseleti szerve, tagjait 4 évre választják.
• A képviselők száma 199 fő.
• Legfőbb feladatai: Alaptörvény alkotása és módosítása, törvényalkotás, költségvetés elfogadása, miniszterelnök választása, döntés a Kormánnyal kapcsolatos kérdésekben.

A Kormány

• A végrehajtó hatalmat képviseli, élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek.
• Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor.
• A kormány főbb feladatai közé tartozik a közigazgatás irányítása, jogszabályok alkotása és az állami ellátórendszerek működtetése.

Minisztériumok

• A kormány alá tartozó minisztériumok: Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Energiaügyi Minisztérium, Építési és Közlekedési Minisztérium, Európai Uniós Ügyek Minisztériuma, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium stb.

A köztársasági elnök

• Magyarország államfője, aki a nemzet egységét fejezi ki és felelős az államszervezet demokratikus működéséért.
• Magyarország köztársasági elnöke jelenleg Dr. Sulyok Tamás.
• Az Országgyűlés választja titkos szavazással 5 évre, legfeljebb egyszer újraválasztható.
• A Magyar Honvédség főparancsnoka, összehívja az Országgyűlés alakuló ülését feloszlathatja az Országgyűlést.

Alapvető jogok

• Magyarországon elismerik az ember sérthetetlen jogait, melyek tiszteletben tartása és védelme az állam kötelessége.
• Az alapvető jogokat csak másik alapvető jog védelmének érdekében lehet korlátozni.
• Az Alaptörvényben biztosított jogok közé tartozik a törvény előtti egyenlőség, az élethez és méltósághoz való jog, a tisztességes eljárás, a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság, véleménynyilvánítás, gyülekezés, a tulajdonhoz és örökléshez való jog, valamint személyes adatok védelme.
• Magyarországon a halálbüntetést 1990-ben törölték el.

Magyarország

• Államformája köztársaság, területe 93 ezer km², népessége 9,6 millió fő, fővárosa Budapest.
• Tájegységei: Alföld, Alpokalja, Dunántúli-dombság, Dunántúl-középhegység, Északi-középhegység, Kisalföld.
• Legnagyobb tavai: Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, a legnagyobb folyói: Duna, Tisza, Dráva, Rába.
• Szomszédos országok: Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria.
• Pénzneme a forint, hivatalos nyelve a magyar.
• Nemzetiségei sokszínűek: bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán.

Magyarország

• Magyarország fővárosa Budapest.
• Magyarország tizenkilenc vármegyéje: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Vas, Veszprém, Zala.

Budapest

• Budapest 1873. november 17-én jött létre a Duna bal partján fekvő Pest, valamint a jobb partján elterülő Buda és Óbuda városainak egyesítésével.
• A város 1994 óta 23 kerülettel rendelkezik.
• Főbb nevezetességei: Budavári Palota, Citadella, Gellért Gyógyfürdő, Halászbástya, Hősök tere, Magyar Nemzeti Múzeum és a Parlament.

Hungarikumok

• A hungarikumok azok az alkotások, tárgyak és szokások, amelyek tipikusan magyar vonatkozásúak.
• Ételek: gulyásleves, bajai és tiszai halászlé, dobostorta, Pick téliszalámi; alapanyagok: makói hagyma, kalocsai és szegedi őrölt fűszerpaprika; italok: magyar borok (tokaji aszú, egri bikavér), pálinkák.
• Kulturális örökség: mohácsi busójárás, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Hollókő, Füredi Anna-bál; állatok: szürke szarvasmarha.
• Hagyományos kutyafajták: magyar pásztorkutyák és vadászkutyák; nép- és iparművészet: halasi csipke, matyó népművészet, hollóházi és Zsolnay-porcelán.

Kereszténység

• Magyarország legjelentősebb felekezetei: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház.
• Karácsonykor (december 24-26.) Jézus születését ünneplik.
• Húsvétkor Jézus kereszthalálárа emlékeznek.
• Augusztus 20-a Szent István király, a magyar államalapítás napja.
• Legfontosabb szentek: Szent István, Szent László, Szent Imre, Szent Gellért, Árpád-házi Szent Margit, Árpád-házi Szent Erzsébet.

Magyarország és az Európai Unió

• Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amiben 450 millió polgár él.
• 2007-ben csatlakozott a schengeni övezethez, ami a határok szabad átjárhatóságát biztosítja.
• Az Unió központja Brüsszel.
• A legfontosabb intézményei az Európai Bizottság, a Tanács,az Európai Parlament és az Európai Tanács.