LMBTQ helyzet Magyarországon

Az LMBTQ emberek helyzete Magyarországon

Szexuális kisebbség

• Az LGBTQIA+/LMBTQIA+ gyűjtőfogalom a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek sokszínű csoportjaira utal.
• E csoport a roma kisebbséggel szemben nem stigmatizált.
• Akik a társadalmi kisebbséghez tartoznak, kisebbségnek számítanak.
• A szexuális kisebbség kifejezés az utóbbi 1-2 évtizedben került a köztudatba, szemben a "valódi" kisebbségekkel.

Fenyegetett identitás

• A nem hagyományos érzelmi és szexuális irányultság vagy a nemi önkifejezés diszkriminatív következményekkel járhat.
• E csoport a heteronormativitás ellen küzd: az a kulturális és társadalmi felfogás, amely a heteroszexualitást tartja kizárólagos viselkedési normának és társadalmi megbecsülés alapjának, de kizár bizonyos szociális és családi juttatásokat.
• A fenyegetett identitások alapszabályai: az egyediség, a mástól való különbözőség, az identitás folytonossága, a pozitív önértékelés és a személyes autonómia szükséglete.
• A homoszexualitás társadalmi reprezentációjának negatív tartalma identitásfenyegetésként jelenik meg az érintettek számára (Takács, 2004).

Homofóbia

• A transzneműek és transzszexuálisok identitásának társadalmi elfogadtatása problémát jelent, mivel identitásuk nemi hovatartozásuk felülvizsgálatán alapul.
• Az identitásfenyegetés forrásai: az egyéni identitás folytonosságának megszakítása, a pozitív önértékelés hiánya, az egyediség túlzott hangsúlyozása.
• Ennek eredményeként a sikeres társadalmi integráció ellehetetlenül.
• A homofóbia a homoszexualitás kulturális leértékelése.

Hogyan nyilvánul meg a homofóbia?

• Az LMBTQ emberek szégyenteljes bánásmódban, zaklatásban, megkülönböztetésben és erőszakban részesülnek, és megtagadják tőlük az egyenlő jogokat és a társadalmi elismerést.
• Gordon Gallup szerint a homofóbia evolúciós eredetű, mivel a homoszexuálisok elkerülése természetes szelekció eredménye. A homoszexuálisokkal szembeni távolságtartás a szülői aggodalomból ered, ami szerint a gyermek szexuális irányultságát befolyásolják azok, akik a saját nemükhöz vonzódnak.
• Egy kísérletben megvizsgálták, hogy a szülők elengednének-e egy 8 vagy 21 éves gyermeket egy barátjához, ha a barát (azonos nemű) szülője homoszexuális.
• John Archer szerint a homofób viselkedés magyarázata az idegenek és más csoportok elkerülése.

A homoszexualitás pszichológiai elméletei

• Születési sorrend: a homoszexualitás nagyobb valószínűséggel alakul ki többedik fiúgyermekként.
• Pszichoanalitikus elmélet: a személyiségfejlődés során a környezeti hatások gátolják a gyermek vonzalmát az ellenkező nemhez való vonzódását, ez tudattalanul irracionális félelmet okoz az ellenkező nemtől.
• A férfi homoszexuálisoknak általában mély kapcsolatuk van az anyjukkal, gyakran apa nélkül nőnek fel.
• A szülők közötti szexuális élet megromlik, az anya megveti a szexualitást, elítéli és megbünteti a gyermek szexuális megnyilvánulásait.

Tolerancia

• A heteronormatív társadalmi működés rendszerszintű erőszakhoz vezet a homoszexuálisokkal szemben, például melegfesztiválokon.
• A nagyobb tolerancia jellemző a modern, urbanizált, posztmateriális értékorientációjú és szekularizált országokban, ahol magasabb a tolerancia a fiatalabbak, magasabb végzettségűek, nem vallásosak és baloldaliak körében.
• Emellett az idegenellenességtől is függ, a nem idegenellenesek 70%-a ért egyet vele, míg az idegenellenesek csak 47%-a.

Attitűdök funkcionális elmélete

• Attitűdök funkcionális elmélete (Herek, 1984):
  • tapasztalati attitűdök
  • védekező attitűdök -> énvédelmi szerep (Duckitts, 1992)
  • szocializációs gyökerű szimbolikus attitűdök -> az énkép kialakítása -> a referenciacsoportok értékválasztásához való igazodás
• A leszbikus- és melegellenes attitűdök szimbolikus funkciói kapcsolódnak a vallási és politikai szocializációs folyamatokhoz, a hagyományos társadalmi nemi ideológiákhoz és a társadalmi kisebbségekkel, például a bevándorlókkal szembeni előítéletekhez.
• A meleg férfiakkal és leszbikus nőkkel szembeni negatív attitűdök gyakran kéz a kézben járnak a nők társadalmi szerepével kapcsolatos hagyományos nézetekkel (Herek, 1984; Agnew és mtsai, 1993; Simon, 1998; Kite-Whitley, 1998).

Homoszexualitás és nemi szerepek

• ESS (European Social Survey): >50 000 résztvevő, 26 ország, 2008/9
• A melegeket és a leszbikusokat elfogadók 85%-a nem ért egyet azzal az állítással, hogy „a nőknek készen kell állniuk arra, hogy kevesebb fizetéssel dolgozzanak a családjukért" (a nem elfogadók körében 39%).
• A hagyományos nemi szerepek elfogadása egymástól elkülönülő, de egymást jól kiegészítő (komplementer) férfi- és nőszerepek feltételez (Becker, 1965).
• Ott nagyobb az elfogadottság, ahol a társadalom a nemi szerep elvárások tekintetében az egyenlőségre törekszik.
• A melegek társadalmi elfogadottsága a nők/férfiak helyénvaló viselkedésformái szabályozásának a tágabb, a társadalmi normák rendszerébe illeszthető.

Társadalmi távolság

• A melegek elutasítása Magyarországon még a romákénál is nagyobb.
• A válaszadók kétharmada nem fogadná el a melegeket közeli rokonnak vagy barátnak, és 50%-uk még szomszédnak sem.
• A nők toleránsabbak a homoszexuálisokkal szemben (47% szerint joguk van úgy élni az életüket, ahogy akarják), míg ez az arány a férfiaknál 41%. Az európai átlag 63% és 60%.
• A kutatás szerint (Takács és Szalma, 2011) a regisztrált élettársi kapcsolat legalizálása csökkenti a homofóbiát.
• A politikai döntéshozóknak a jogegyenlőség és a befogadó társadalom érdekében kell fellépniük.

Elnyomás

• Strukturális elnyomás: az egyes embereknek vagy meghatározott társadalmi csoportoknak az érdekeinek előnyben részesítése korlátozza az egyéni képességeket, készségeket, társadalmi kommunikációt és együttműködést.
• Megnyilvánulásai:
  • a gazdasági újraelosztás működése
  • a döntéshozatali folyamatokban
  • a munkamegosztásban
• A gazdasági kizsákmányolás és társadalmi-gazdasági marginalizáció jellemző a társadalmi munkamegosztásra.
• Kulturális imperializmus: a többségi csoport tapasztalatai és kultúrája válik normává, ami a kisebbségeket devianciával és kisebbrendűséggel bélyegzi meg.

Rendszerszerű erőszak

• A fizikai támadások, zaklatások, megfélemlítések és kigúnyolások a mindennapi gyakorlat részét képezik.
• Célja, hogy lealacsonyítsák, megalázzák vagy megbélyegzéssel sújtsák az egyes társadalmi csoportok tagjait.
• Fenyegetést jelent egy csoport tagjainak valós, vagy vélt csoporttagságuk miatt.
• Ez a rendszer a társadalomban megszokott, elfogadott, sőt ösztönzött és elkövethető.

Társadalmi elfogadottság

• A melegek és leszbikusok alacsonyabb szintű társadalmi elfogadottságának magyarázata gyakran összefügg az államszocialista múlttal, a magas munkanélküliségi rátával, a hagyományos nemi szerepekkel, és a demokrácia működésével való elégedetlenséggel.
• Az is magyarázat lehet, hogy az azonos nemű párkapcsolatok intézményesítettsége és a közös örökbefogadás lehetősége nem állnak rendelkezésre.

Házasság és család

• Az LMBT emberek jogi emancipációja az állam feladata kell legyen:
  • Házasság: Európában 29 éve létezik azonos nemű párok regisztrált partnerkapcsolata (1989-ben Dániában vezették be)
  • Hollandia engedélyezte elsőként az azonos nemű párok házasságkötését 2001-ben.
  • A 2012 óta érvényes Alaptörvény kilencedik módosítása tartalmazza a "Az anya nő, az apa férfi" mondatot.
  • A törvény kimondja, hogy a házasság csak nő és férfi között köthető.
  • Örökbefogadás 2020 decemberétől lehetséges
  • A szülő azonos nemű partnere nem fogadhatja örökbe a gyermeket, mert erre csak (különnemű) házastársak esetén van lehetőség.

Gyermekvállalás

• A 26 év felettiek 21%-a szülő vagy társszülő, 7,5%-a pedig konkrét lépéseket tett a gyermekvállalásra.
• Az egészségügyi törvény lehetővé teszi a mesterséges megtermékenyítést a házastársak, heteroszexuális élettársak és egyedülálló nők számára.
• Az azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe közösen gyermeket (csak az egyik tag egyénileg).
• A gyermeket nevelők egyharmada titkolja (pl. iskolában), hogy azonos nemű párjukkal nevelik gyermeküket.

Érzelmileg stabilabbak a szülők gyermekei?

• A gyermekek mentális és érzelmi fejlődése nem a szülők szexualitásától függ, hanem sokkal inkább a családon belüli funkciók működésétől.
• Az Olaszországban készült kérdőíves kutatás eredményeit a The Journal of Developmental and Behavioural Paediatics közölte.
• A kutatásban 70 meleg apa, 125 leszbikus anya és 195 heteroszexuális pár vett részt, akiknél a gyerek személyiségét is vizsgálták, valamint a szülői magatartásokat és a családi funkciók szerepét.
• Az egynemű párok által nevelt gyerekek szociálisan kifejezetten jól teljesítenek, és kevesebb nehézségük van.

Kutatások a szivárványcsaládokról

• Bos és mtsai. (2016): az azonos nemű párok gyermekeinél nem volt különbség a heteroszexuális párok gyermekeivel összehasonlítva az általános egészségi mutatók, érzelmi nehézségek, megküzdési stratégiák és a tanulás terén.
• Manning és mtsai. (2014): szisztematikus irodalmi áttekintés 40 tanulmány eredményeit összefoglalva, nem találtak különbséget azonos és különböző nemű párok gyermekei között az iskolai teljesítmény, a kognitív és társas fejlődés vagy a pszichológiai egészség tekintetében.
• A Biblarz & Stacey (2010) által végzett metaanalízis (33 tanulmány eredményeit összegezi) nem talált különbséget a kötődési stílus, a viselkedési problémák, a kognitív és fizikai kompetencia és az iskolai teljesítmény tekintetében az LMBTQ+ és a heteroszexuális szülők gyermekei között
• Azokban az esetekben, ahol a kutatások különbséget találtak, a mentális egészség és a gyermek jólléte sérül amiatt, hogy a környezet stigmatizálja az azonos nemű szülőket (Crouch és mtsai, 2014).

Kisebbségi stressz modell

• Fogalommeghatározás: A kisebbségi csoporthoz tartozás miatt átélt pszichés többletterhelés.
• Külső tényezők: társadalmi felépítés, nemi szerepek, diszkrimináció, zaklatás, gyűlölet-bűncselekmények.
• Intrapszichés tényezők: rejtőzködés,coming out,-a a pszichés terhek kezelése, belső megbélyegzés -> szégyen, alacsony önértékelés.
• Mikroagressziók: a hétköznapokban elhangzó, ártalmatlannak tűnő, de előítéleteken és sztereotípiákon alapuló megjegyzések és sértések.

Izolációs modell (Martin és Hetrick, 1988)

• Kevés információ van az LMBTQ identitás gyakorlati megéléséről, ami a szexuális és nemi kisebbségek alacsonyabb társadalmi reprezentációjának a következménye.
• Érzelmi izoláció: az érzelmi elszigeteltség, a magányosság és az elidegenedés érzése, amelyet az egyén az LMBTQ identitása miatt tapasztal.
• Kapcsolathiány a pozitív modellekkel, párokkal, mely visszafoghatja a heteronormatív értékek terjedését.
• Stresszorok: megkülönböztetés, coming out , normák
• Kognitív izoláció: kevés információ az LMBTQ identitásról.
• Szociális elszigeteltség: közösségek hiánya, támogató barátok hiánya, diszkriminatív közösségek.
• A reziliencia ioi környezetet jelent.

Diszkrimináció

• Az LMBTQ csoport tagjai többszörös diszkriminációt élnek át, a válaszadók 23%-át több kisebbségi csoport tagjaként éri hátrányos megkülönböztetés.
• A családtagok 36%-a tapasztalt már diszkriminációt.
• A barátok körében ez az arány 42% (társadalmi stigmatizációtól való félelem, ideológiai túlfűtöttség).
• A nemi különbségek családtagokon belül, jogrendszerek és általános és középiskolákban jelentkeznek.
• Ez utóbbi a férfiasságot és a heteroszexualitást egyaránt privilegizálja - heteropatriarchális normarendszer (Kitzinger & Perkins, 1993).

Közvéleménykutatás 2019-ben (Medián)

• N=1196 Egy 2019-es közvéleménykutatás megállapította, hogy a magyarok meglehetősen megosztottak az LMBT+ témákat illetően, a válaszadók 78%-a sohasem hallotta az "LMBT" kifejezést.
• Továbbá a magyarok 24%-a ismer személyesen LMBT embert
• A magyarok mindössze 29%-a támogatja az azonos nemű párok házasságkötését, a partner gyermekének örökbefogadását 35%.
• Az emberek többsége (57%) szerint a gyermeket nevelő azonos nemű párok családnak minősülnek és 71% szerint lehetőséget kell teremteni arra, hogy a transznemű emberek nemüket és nevüket irataikban is megváltoztassák.
• A magyarok többsége (57%) pozitívan vagy semlegesen reagálna, ha egy munkatársa coming outolna,.
• Az a válaszadók közel fele nem ismert olyan kifejezést, amellyel a transznemű emberek leírhatóak lennének és a legtöbben a homoszexualitást betegségnek (36%), magánügynek (27%) vagy a társadalmi normáktól, szabályoktól való eltérésnek tartják (18%).
• Nagyon kevés magyar tud megnevezni LMBT szervezetet (8%), és 87%-uk biztosan nem támogatna adományával egy ilyen szervezetet,illetve a magyarok elsöprő többsége (92%) nem támogatja a Pride felvonulást, de csak harmaduk (34%) tiltaná azt be.

Diszkrimináció az iskolában

• A megkülönböztetés elenyésző általános iskolában, de magasabb a közép-, illetve felsőoktatásban a tanári kar részéről.
• Indok: az viselkedés, a külső megjelenés nem felelt meg a nemükkel kapcsolatos hagyományos elvárásoknak a nemiszerep-elvárásokhoz való alkalmazkodás hiánya, vagyis LMBT fiatalok rendszeres zaklatásához és áldozattá válásához vezethet, - akár öngyilkosságokhoz is.
• A heteroszexuális gyerekekre is vonatkozhat ugyanez, ha nem »eléggé« heteroszexuális vonásokat mutatnak.
• Az LMBT témák iskolai elhallgatása és hiánya a társadalmi megkülönböztetés egyik formája az LMBT emberek társadalmi láthatatlansága.

Diszkrimináció a médiában, munkahelyen, egészségügyben

• Láthatatlanság/sztereotipizált megjelenítés.
• 59%ban negatív kontextusban.
• Egészségügyben a válaszadók (28%-a) tapasztalt megkülönböztetést (véradással és a melegek HIV-tesztelésével kapcsolatos nyílt diszkrimináció).
• A jogrendszerben 47% érzékelt diszkriminációt (házasság és a közös örökbefogadás, gyűlöletbeszéd).

Előbújás (Coming out)

• 2017 – Háttér Társaság kutatás:
  • N=900
  • 25% vállalja fel identitását a szülei felé
  • 82% verbális, 22% fizikai zaklatást szenved el a coming out után
• 2019 - Medián reprezentatív közvéleménykutatás:
  • Szülők 3%-a megszakítaná a kapcsolatot

    • 20% megpróbálná lebeszélni

    • 16% orvoshoz küldeni, hogy „meggyógyuljon"