4. az izomműködés makroszkopikus jelenségei, a hossz-feszülés diagram: izommunka, teljestmény

Izomkontrakció Formái

• Az izomkontrakció formái: izometriás, izotóniás, auxotóniás.
• Izometriás = az izom feszül, de nem rövidül. (pl.: izom összehúzódása egy tárgy megtartásakor)
• Izotóniás = az izom feszül és rövidül. (pl.: súly emelése)
• Auxotóniás = az izometriás és izotóniás összehúzódások kombinációja. (pl: legtöbb fiziológiai mozgás)
  • Előterhelés (preload): az izom hossza beállítódik egy előzetes teherrel, majd alátámasztás történik. Ingerléskor az izom izometriásan kontrakciót végez, majd izotóniásan rövidül.
  • Utóterhelés (afterload): A terhelés az izom összehúzódása után kerül rá. Az izom kezdetben izotóniásan kontrakciót hajt végre, majd izometriásan feszül.

Szummáció

• A szkeletális izmok különböző mértékű összehúzódásra képesek.
• A szummáció az összehúzódások összeadódása, ami az izomban lévő elemi rostok kontrakciós képességének növelésével vagy a kontrakcióba bevont rostok számának növelésével érhető el.
• Minden vagy semmi törvény: Egyetlen izomrost (myocyta) esetében érvényes. A maximális inger hatására maximális kontrakció jön létre, az inger erősségének növelése nem befolyásolja az amplitúdót.
• A szummáció típusai:
  • Kvantális (Motor Unit) szummáció: a megnövekedett AP frekvencia (és inger erősség) miatt egyre több motoros egység ingerlődik, több rost kontrakcióját aktiválja.
  • Kontrakció (Frekvencia) szummáció: Repetitív ingerlés esetén a kalcium tranziens lezajlása előtt bekövetkezik az újabb kalcium felszabadulás, ami erősebb kontrakciót eredményez.
  • Lépcsőjelenség: "bemelegedési" reakció. A rángás után adott inger mind nagyobb amplitúdójú mechanogrammot eredményez. Ennek oka: az ioncsatornák növekvő hatékonysága az ismételt ingerlés hatására.
  • Tetanusz: a frekvencia fokozott növelése, az összes szummációs forma felerősödik, a kontrakciók szuperponálódnak (felerősödnek). Inkomplett vagy komplett tetanus lehet.

Izometriás és Izotóniás Maximum Görbe

• Izotóniás maximum görbe: A görbe az izom passzív nyújtása és maximális ingerlés során mért feszülést mutatja különböző hosszakban.
• Izometriás maximum görbe: Ugyanazon kísérlet izometriás körülmények között. Itt a feszülést mérik, mivel a megrövidülés nem lehetséges.
• Előterheléses maximum görbe: A kísérlet előterheléses körülmények között.
• Utóterheléses maximum görbe: A kísérlet utóterheléses körülmények között.

Élettani Munkaterület

• Az izom élettani munkaterülete az a terület a hossz-feszülés görbén, ahol az izom fiziológiai körülmények között dolgozik.
• Az állatok úgy állítják be izmaik hosszát, hogy a munka során ezek a feltételek betartásra kerüljenek.

Sebesség-Feszülés Összefüggés

• Az izom összehúzódási sebessége és feszülési képessége összefügg.
• Minél kisebb a feszülés (kisebb terhet emel az izom), annál gyorsabban képes azt emelni.
• A sebesség/feszülés görbén a teljesítmény olvasható le: sebesség x feszülés = teljesítmény.
• A teljesítmény maximális közepes megterheléssel érhető el.
• A vázizom teljesítményi adatai:
  • Maximális feszülés: 3-6 kg/cm2
  • Maximális sebesség: 7 m/sec
  • Hatásfok: 20%
  • Teljesítmény maximum: 3-5000 W (rövidtáv), 1200 W (hosszútáv).

Tetanusz

• A tetanusz, más néven merevgörcs, egy fertőzés, amelyet az izom görcsök jellemeznek.
• A leggyakoribb esetben a görcsök az állkapocsban kezdődnek, majd a test többi részére terjednek.
• Ezek a görcsök általában néhány percig tartanak, és három-négy hétig gyakran fordulnak elő.
• A görcsök olyan erősek lehetnek, hogy csonttöréshez vezethetnek.
• Más tünetek lehetnek: láz, izzadás, fejfájás, nyelési nehézség, magas vérnyomás és gyors szívverés.
• A tünetek megjelenése általában a fertőzés után három-húszonegy napon belül történik.
• A gyógyulás akár hónapokig is eltarthat.
• A fertőzöttek körülbelül 10%-a meghal.

A tetanusz oka

• A tetanusz a Clostridium tetani baktérium fertőzésével jön létre, amely gyakran megtalálható a talajban, a nyálban, a porban és a trágyában.
• A betegség szinte kizárólagosan nem megfelelően immunizált embereknél fordul elő.
• Gyakoribb a forró, párás éghajlaton, ahol a talaj gazdag szerves anyagban.
• A trágyával kezelt talajok spórákat tartalmazhatnak, mivel azok széles körben elterjedtek a ló, juh, szarvasmarha, kutya, macska, patkány, tengerimalac és csirke bélrendszerében és ürülékében.
• A mezőgazdasági területeken a felnőtt emberek jelentős része hordozhatja a szervezetet.
• A tetanusz gyakran társul a rozsdával, különösen a rozsdás szegekkel.
• Bár a rozsda önmagában nem okoz tetanusz, a rozsdát felhalmozó tárgyak gyakran szabadban vagy olyan helyeken találhatók, ahol anaerob baktériumok élnek.
• Ezenkívül a rozsdás fém durva felülete élőhelyet biztosít a C. tetani számára, míg a szeg lehetővé teszi a bőr átszúrását és az endoszporák bejutását a testbe a seb helyén.

A tetanusz toxin hatása

• A tetanusz toxin kezdetben a perifériás idegvégződésekhez kötődik.
• Az axonon és a synaptikus kereszteződéseken keresztül szállítódik, amíg el nem éri a központi idegrendszert.
• Ott gyorsan kötődik a presynaptikus gátló motoros idegvégződések ganglionidokhoz, és endocitózissal kerül az axonba.
• A toxin hatása a gátló neurotranszmitterek, a glicin és a gamma-aminovajsav (GABA) felszabadulásának blokkolása a synaptikus résen, amely szükséges a beidegzési impulzus szabályozásához.

Szummáció

• Egyetlen izomrost azonos metabolikus állapotban a minden-vagy-semmi elve alapján kontrakciót végez: az adekvát stimulusra maximális válasz jön létre, kisebb stimulus nem vált ki választ.

Kvantális szummáció

• Ha a feszülés növekedését több rost összehúzódásainak összegzéséből származik, akkor kvantális szummációról (egységnyi részek erejének összegzéséről) beszélnek.
• Az izmok ezt a "módszert" alkalmazzák: kis feszüléshez nem minden rost kontrakcióját veszik igénybe.
• Nagyobb teherhez több rostot "verbuvál" a frekvensebb (magasabb frekvenciájú) idegi akciós potenciál.

Kontrakció szummáció

• Az izomban az ismételt ingerlés (repetitív stimulus) növekvő kontrakciót is létrehozhat, ha az előző kalciumtranziens még nem zajlott le, amikor a következő inger már újabb kalciumfelszabadulást eredményez.
• Így a kontrakció mértéke fokozódik.
• Ez a kontrakció szummáció.

Lépcsőjelenség

• A mechanogramm lezajlása után nem túl távoli időpontban alkalmazott ingerek egyre nagyobb mechanogrammot okoznak: az ingerlés ereje nem változik (szemben a kvantális szummációval), de az intracelluláris kalciumnak nincs ideje távozni, egyre erősebb az összehúzódás: ez a lépcsőjelenség.
• A "bemelegedés", az ioncsatornák növekvő hatékonysága.

Tetanusz

• Ha egyre frekvensebb stimulusokat alkalmazunk, akkor egyre fokozzuk az összes lehetséges szummációs formát: elérjük az izom maximális összehúzódottsági állapotát: kialakul a tetanus (bevezető szakaszát inkomplett tetanusnak nevezzük).
• Ha a normál gátló mechanizmusok nem képesek szabályozni az idegi impulzusokat, akkor a tetanuszra jellemző általános izomgörcsök alakulnak ki.
• A toxin úgy tűnik, hogy szelektíven hasítja a synaptikus vezikulák fehérje komponensét, a synaptobrevin II-t, és ez meggátolja a neurotranszmitterek felszabadulását a sejtekből.

Az izommunka - Hossz - feszülés diagram

• Minden vázizom egy bizonyos mértékű nyújtottságban van (bizonyíték: ha átvágjuk az inat, az izom kb. 20%-kal megrövidül).
• A hossz-feszülés görbén bizonyos passzív nyújtottsági állapotba hozott izmot maximális egyes ingerrel ingerelünk.
• Ezt követően izotóniás, izometriás, elő- és utóterheléses kísérleteket végezve megkapjuk azt a területet, amelyen az izom normális körülmények között dolgozik (a négy görbe által síkban kimetszett terület), azaz az ún. Élettani Munkatartományt.
• A hossz és a feszülés szorzata munka dimenziójú: Hossz x Feszülés (teher) = Munka.
• Megállapítható a maximális feszülés is, ami egységnyi keresztmetszetre vetítve állandó (3 kg/cm2 minden állatnál).

Szummáció

• A szummáció az izom összehúzódásának fokozódása, amely több ingerületet követően következik be.
• Az inger erőssége nem változik a szummáció során.
• Több ingerület eredményezhet növekvő összehúzódást, mivel a kalcium felszabadulása az előző ingerületből még nem múlt el teljesen, amikor a következő stimulus érkezik.

Kvantális szummáció

• A kvantális szummáció azt jelenti, hogy több izomrost összehúzódásának összeadódása eredményezi a feszültség növekedését.
• Az izmok az igényeknek megfelelően "verbuválnak" izomrostokat.
• Nagyobb feladathoz több rostot vesznek igénybe, magasabb frekvenciájú idegi ingerületekkel aktiválják őket.

Kontrakció szummáció

• A kontrakció szummáció a kontrakció mértékének fokozódása az ismételt ingerek által, amelyek a kalcium felszabadulását eredményezik az izomban.
• Az előző kalcium tranziens még nem múlt el teljesen, mielőtt a következő ingerület újabb kalciumfelszabadulást okozna.

Lépcsőjelenség

• A lépcsőjelenség a kontrakció növekedése az időben egymáshoz közeli ingerek révén.
• Az inger erőssége nem változik a szummációhoz képest.
• A kalciumnak nincs ideje teljesen távozni, így a következő ingerületre nagyobb az összehúzódás, mintha a kalcium teljesen elmúlt volna.
• A lépcsőjelenség a "bemelegedés" eredménye, amely az ioncsatornák növekvő hatékonyságát jelzi.

Tetanusz

• A tetanus a maximális összehúzódási állapot, amelyet gyakori ingerek kiváltanak.
• Az összes szummációs forma maximálisan fokozódik.
• A kontrakciók szuperponálódnak, felerősödnek.
• Lehet inkomplett tetanus (a kontrakciók rövid időre megszűnnek az ingerek között) vagy komplett tetanus (a kontrakció folyamatos).

Vegyes Összehúzódási Formák

• Az izom összehúzódása lehet izometriás (a feszültség növekszik, de nem változik a hossz) vagy izotoniás (a feszültség állandó, de a hossz változik).
• Az izom összehúzódása lehet vegyes típusú is, például:
  • Auxotóniás: folyamatosan erősödő ellenállással szemben, mint egy rugó esetén.
  • Előterheléses: előzetes terhelést kap az izom, ami meghatározza kezdeti hosszt, majd a terheléssel szemben húzódik össze, mint a legtöbb mozgásnál.
  • Utóterheléses: a teher már mozog, majd megakasztjuk, így az izom izometrikus kontrakciót végez, mint a rágás során.

Izomműködés Makroszkópos Vizsgálata

• Az ingerületre először a kontraktilis elemek húzódnak össze, majd a rugalmas elemek (SEC) kerülnek egyensúlyba a terheléssel.
• Az izomműködés során van egy látenciaszakasz, amely a műszerek késedelme és a biológiai folyamatok (a kalcium felszabadulása) késedelme miatt jön létre.

Izotóniás Kontrakció

• Az izotoniás kontrakció során a feszültség állandó, de az izom megrövidül.
• Ez a legtöbb fiziológiai aktivitás során jellemző.

Izometriás Kontrakció

• Az izometriás kontrakció során az izom hossza nem változik, csak a feszülése növekszik.
• A rögzített izom vagy a túl nehéz tárgy emelésének kísérlete esetén fordul elő.

Tetanus (betegség)

• A tetanus egy fertőzés, amelyet a Clostridium tetani baktérium okoz.
• A betegség jellemzően a tetanus toxinra vezethető vissza, amely a központi idegrendszerben gátolja a gátló neurotranszmitterek (glicin és GABA) felszabadulását, így az izmok túlzott összehúzódáshoz vezet.
• A tetanus tünetei: izomgörcsök, amelyek a szájtól a test egészére terjedhetnek, láz, izzadás, fejfájás, nyelési nehézség, magas vérnyomás, gyors szívverés.

A tetanusz

• A tetanusz egy fertőzés, amely görcsökkel jellemezhető.
• A görcsök a szájon kezdődnek, majd a test többi részére terjednek.
• Általában néhány percig tartanak, és 3-4 hétig gyakran fordulnak elő.
• A görcsök olyan súlyosak lehetnek, hogy csonttöréshez vezethetnek.
• Egyéb tünetek lehetnek a láz, izzadás, fejfájás, nyelési nehézség, magas vérnyomás és gyors pulzus.
• A tünetek kialakulása általában a fertőzést követő 3-21 napon belül következik be.
• A felépülés hónapokig is eltarthat.
• A fertőzöttek körülbelül 10%-a meghal.
• A tetanusz oka a Clostridium tetani baktérium fertőzés, amelyet gyakran találnak meg a talajban, nyálban, porban és trágyában.
• A betegség szinte kizárólag a nem megfelelően immunizált személyeknél fordul elő.
• Gyakoribb a meleg, nedves éghajlaton, ahol a talaj gazdag szerves anyagban.
• A trágyával kezelt talajok spórákat tartalmazhatnak, mivel ezek nagy számban megtalálhatók számos állat, például a lovak, juhok, szarvasmarhák, kutyák, macskák, patkányok, tengerimalac és csirkék bélrendszerében és ürülékében.
• A mezőgazdasági területeken a felnőtt ember jelentős része hordozza ezt a szervezetet.
• A tetanusz gyakran összefügg a rozsdával, különösen a rozsdás szegekkel.
• Bár a rozsda önmagában nem okoz tetanusz, a rozsdás tárgyakat gyakran szabadban vagy olyan helyeken találják, amelyek anaerob baktériumokat tartalmazhatnak.
• Ezenkívül a rozsdás fém durva felülete élőhelyet biztosít a C. tetani számára, míg a gyanta lehetővé teszi a bőr áttörését és az endoszpórák mélyen a test belsejébe juttatását a seb helyén.
• A tetanusz toxin kezdetben a perifériás idegvégződésekhez kötődik.
• A toxin szállítódik az axonon belül és a szinaptikus kereszteződéseken keresztül, amíg el nem éri a központi idegrendszert.
• Ott gyorsan megkötődik a preszinaptikus gátló motoros idegvégződések ganglionosidjaihoz, és endocitózissal felveszi az axon.
• A toxin hatása az, hogy blokkolja a gátló neurotranszmitterek, a glicin és a gamma-amino-vajsav (GABA) felszabadulását a szinaptikus résen keresztül, amelyek szükségesek az idegi impulzus ellenőrzéséhez.
• Az ok: az ioncsatornák növekvő hatékonysága az ismételt inger hatására. A visszamaradó Ca szummálódik.
• Az inger erőssége és az AP frekvenciája ebben az esetben nem változik.

Tetanusz

• A tetanusz akkor alakul ki, ha a frekvenciát fokozottan növeljük, ekkor az összes szummációs forma fokozódik, a kontrakciók szuperponálódnak (felerősödnek).
• Lehet inkomplett vagy komplett.

A szummáció

• Egyetlen izomrost azonos metabolikus állapotban a minden-vagy-semmi elve alapján kontrakciót hajt végre: az adekvát ingerre maximális válasz jön létre, kisebb ingerek nem váltanak ki választ.

Kvantális szummáció

• Ha több rost összehúzódásának összeadódásából jön létre a feszülés fokozódása, akkor kvantális szummációról (egységnyi részek erejének összeadódásáról) beszélünk.
• Az izmok ezt a "módszert" alkalmazzák: kis igénybevételhez nem minden rost kontrakcióját veszik igénybe.
• Nagyobb feladathoz több rostot "verbuvál" a frekvensebb (magasabb frekvenciájú) idegi ingerület.

Kontrakció szummáció

• Ismételt inger (repetitív stimulus) egy izomban úgy is létrehozhat növekvő kontrakciót, hogy az előző kalcium tranziens még nem zajlott le, amikor a következő inger már újabb kalciumfelszabadulást eredményez.
• Így a kontrakció mértéke fokozódik.
• Ez a kontrakció szummáció.

Lépcsőjelenség

• A mechanogramm lezajlása után nem túl távoli időpontban alkalmazott ingerek egyre nagyobb mechanogrammot okoznak.
• Az ingerlés erőssége nem változik (szemben a kvantális szummációval), de az IC kalciumnak nincs ideje távozni, egyre erősebb az összehúzódás: ez a lépcsőjelenség.
• A "bemelegedés", az ioncsatornák növekvő hatékonysága.

Tetanusz

• Ha egyre frekvensebb stimulust alkalmazunk, akkor egyre fokozzuk az összes lehetséges szummációs formát: elérjük az izom maximális összehúzódottsági állapotát: kialakul a tetanusz (bevezető szakaszát inkomplett tetanusnak nevezzük).
• Ha az idegi impulzusokat a normális gátló mechanizmusok nem tudják ellenőrizni, az általános izomgörcsök, amelyek jellemzőek a tetanuszra, létrejönnek.
• Úgy tűnik, hogy a toxin a szinaptikus vezikulák egyik fehérje komponensének, a szinaptobrevin II-nek a szelektív hasításával hat, és ez megakadályozza a neurotranszmitterek felszabadulását a sejtekből.

Az izommunka

• Hossz - feszülés diagram
• Optimális, nyugalmi hossz
• Túlfeszített
• Túlnyújtott állapot
• A szarkomer feszülése ingerlés után
• Minden vázizom egy bizonyos mértékű nyújtottságban van.

Az izommunka

• Minden vázizom egy bizonyos mértékű nyújtottságban van (bizonyíték: ha átvágjuk az inat, az izom kb. 20%-kal megrövidül).
• A hossz-feszülés görbén bizonyos passzív nyújtottsági állapotba hozott izmot maximális egyes ingerrel ingerelünk.
• Ezt követően izotóniás, izometriás, elő- és utóterheléses kísérleteket végezve megkapjuk azt a területet, amelyen az izom normális körülmények között dolgozik (a 4 görbe által síkban kimetszett terület) azaz az ún. Élettani Munkatartományt.
• A hossz - feszülés szorzata munka dimenziójú: Hossz x Feszülés (teher) = Munka.
• Megállapítható a maximális feszülés is, ami egységnyi keresztmetszetre vetítve állandó (3 kg/cm2 minden állatnál).

A hossz-feszülés görbe

• Izotóniás, izometriás, elő- és utóterheléses kísérleteket végezve megkapjuk azt a területet, amelyen az izom normális körülmények között dolgozik.
• A hossz-feszülés görbén bizonyos passzív nyújtottsági állapotba hozott izmot maximális egyes ingerrel ingerelünk.

Tetanusz

• A tetanuszt a Clostridium tetani baktérium okozza, amelyet általában talajban, nyálban, porban és trágyában találnak.
• A tetanuszt zárolt állkapocsnak is nevezik, és izomgörcsökkel jellemezhető.
• A görcsök általában az állkapcson kezdődnek, majd a test többi részére terjednek.
• A görcsök általában néhány percig tartanak és gyakran jelentkeznek 3-4 héten keresztül.
• A görcsök olyan súlyosak lehetnek, hogy csonttörésekhez vezethetnek.
• Egyéb tünetek lehetnek: láz, izzadás, fejfájás, nyelési nehézség, magas vérnyomás és gyors szívverés.
• A tünetek megjelenése általában 3-21 nappal a fertőzés után következik be.
• A felépülés hónapokig is eltarthat.
• Az érintettek mintegy 10%-a meghal.
• A tetanus szinte kizárólag nem megfelelően immunizált személyeknél fordul elő.
• A betegség gyakoribb a meleg, párás éghajlaton, ahol a talaj szerves anyagokban gazdag.
• A trágyával kezelt talajok tartalmazhatnak spórákat, mivel a spórák széles körben elterjedtek a lovak, juhok, szarvasmarhák, kutyák, macskák, patkányok, tengerimalac és csirkék beleiben és ürülékében..
• A mezőgazdasági területeken a felnőtt emberek jelentős része hordozza magában a szervezetet.
• A tetanus gyakran társul a rozsdához, különösen rozsdás szegekhez.
• Bár a rozsda önmagában nem okoz tetanust, a rozsdafelszaporodású tárgyakat gyakran szabadban vagy olyan helyeken találhatók, amelyek anaerob baktériumokat hordoznak.
• Emellett a rozsdás fém durva felülete élőhelyet biztosít a C. tetani számára, míg a szeg segít átszúrni a bőrt és a spórákat mélyen a testbe juttatni a seb helyén.
• A tetanus toxin kezdetben a perifériás idegvégződésekhez kötődik.
• Az axonon belül és a szinapszisokon keresztül szállítják, amíg el nem éri a központi idegrendszert.
• Ott gyorsan rögzül a gangliozidokhoz a preszinaptikus gátló motoros idegvégződéseknél, és endocitózis révén felveszi az axon.
• A toxin hatása az, hogy blokkolja a gátló neurotranszmitterek, a glicin és a gamma-aminovajsav (GABA) felszabadulását a szinaptikus résen keresztül, ami szükséges az idegi ingerület szabályozásához.

Kontrakció szummáció

• Ismételt inger (repetitív stimulus) egy izomban úgy is növelheti a kontrakciót, hogy az előző kalcium tranziens még nem zajlott le, amikor a következő inger újabb kalciumfelszabadulást okoz.
• Így a kontrakció mértéke fokozódik.
• Ez a kontrakció szummáció.

Lépcsőjelenség

• A mechanogramm lezajlása után nem túl távoli időpontban alkalmazott ingerek egyre nagyobb mechanogrammot okoznak.
• Az ingerlés ereje nem változik (szemben a kvantális szummációval), de az IC kalciumnak nincs ideje távozni, egyre erősebb az összehúzódás.
• Ez a lépcsőjelenség, amely a „bemelegedés”, azaz az ioncsatornák növekvő hatékonyságához vezet.

Tetanusz

• Ha egyre frekvensebb stimulusokat alkalmazunk, akkor egyre fokozzuk az összes lehetséges szummációs formát.
• Elérjük az izom maximális kontrakciós állapotát: kialakul a tetanus (bevezető szakaszát inkomplett tetanusnak nevezzük).
• Ha a normális gátló mechanizmusok nem képesek szabályozni az idegi impulzusokat, a tetanusra jellemző általános izomgörcsök alakulnak ki.
• Úgy tűnik, hogy a toxin a szinaptikus vezikulák egy fehérje komponensének, a synaptobrevin II-nek szelektív hasításával működik, és ez megakadályozza a neurotranszmitterek felszabadulását a sejtekből.

Az izommunka

• Minden vázizom egy bizonyos mértékű nyújtottságban van.
• A hossz-feszülés görbén bizonyos passzív nyújtottsági állapotba hozott izmot maximális egyes ingerrel ingerelünk.
• Ezt követően izotóniás, izometriás, elő- és utóterheléses kísérleteket végezve megkapjuk azt a területet, amelyen az izom normális körülmények között dolgozik (a 4 görbe által síkban kimetszett terület), azaz az ún. Élettani Munkatartományt.
• A hossz-feszülés szorzata munka dimenziójú: Hossz x Feszülés (teher) = Munka.
• Megállapítható a maximális feszülés is, amely egységnyi keresztmetszetre vetítve állandó (3 kg/cm2 minden állatnál).

A hossz – feszülés görbe

• Izotóniás, izometriás, elő- és utóterheléses kísérleteket végezve megkapjuk azt a területet, amelyen az izom normális körülmények között dolgozik.
• A hossz-feszülés görbén bizonyos passzív nyújtottsági állapotba hozott izmot maximális egyes ingerrel ingerelünk.

Fedezd fel az izomkontrakció különböző formáit és azok mechanizmusait! Megtanulhatod, mit jelent az izometriás, izotóniás és auxotóniás összehúzódás, valamint a szummáció folyamatát. A quiz segítségével elmélyítheted tudásodat a szkeletális izmok működéséről.