Hőtı-Kenı Anyagok és Forgácsolási Folyadékok

Study Notes

A hőtı-kenı anyagok (forgácsolási folyadékok) segítenek egyenletes hőmérséklet kialakításában a munkadarab és a szerszámgép között
A nem környezetbarát forgácsolási folyadékok csökkentése vagy új környezetbarát folyadékokkal való helyettesítése kiemelten fontos feladat a gyártásban
A németországi 1994-es adatok szerint jelentős mennyiségű hőtı-kenı anyagot használtak

A forgácsolási folyamatok fő célja a munkadarabok gyártása adott méretpontossággal, tőréssel, felületi érdességgel és költséghatékonyan
A forgácsolási folyadékok fő feladatai a hőtés, kenés és tisztítás
A hőtési hatás függ a folyadék szerkezetétől, tulajdonságaitól, valamint a térfogatáramtól, sebességtől, áramlás típusától, és a hőmérséklettől
A kenési hatás kiküszöböli a száraz súrlódási mechanizmust, csökkenti a felületek kopását
A tisztító hatás segít eltávolítani a forgácsot a keletkezési helyéről, tisztán tartani a megmunkálási területet
Számos egyéb kívánalom is van a forgácsolási folyadékok alkalmazásakor: nem okozhat allergiát, nem habozhat, nem korrodálhatja a felületeket, nem tapadhat a forgácshoz
A forgácsolási műveletek kívánalmai a hőtés és kenés szempontjából változatosak

A hőtı-kenı anyag csökkentése vagy elhagyása új megmunkálási alternatívákat nyújt
A minimális kenés (MMHK) rendkívül vonzó, mivel csökkenti a fémmegmunkálást segítő folyadék mennyiségét
Az MMHK rendszerben szoros kapcsolat van a közeg, paraméter beállítás, szerszám és szerszámgép jellemzôi között
A MMHK rendszer minden komponensét gondosan össze kell hangolni a technológiai és gazdasági optimum eléréséhez
A minimális mennyiségű hőtés-kenés fő kenőanyag típusai: gázok (levegő, CO2, nitrogén, SO2, ózon), viz alapú anyagok (víz, peroxidok), folyékony kenőanyagok (észterek, glikolok, alkoholok, szulfidok, szója olaj, repce olaj, ricinus olaj, mustármag olaj), szilárd anyagok (PTFE, grafit, MoS2)

A nedves megmunkálás során a hőtés, kenés és a forgács eltávolítása a fő funkciók
Emulziókat vagy tiszta olajokat használnak a nedves folyamatokban
Az emulziók kiváló hőátadási tulajdonságokkal rendelkeznek a nagy víztartalom miatt
A tiszta olajok a nagyfokú kenést igénylő esetekben hatékonyabbak
Mindkét közeg hatékony forgácsszállítást biztosít
A sűrített levegő alkalmazása a hőtési közegként nem nyújt kenési előnyöket
Az olaj/levegő keverék közvetlen hőtési hatása csekély a kis hőkacpacitás és a kis közegmennyiség miatt
Az olaj/levegő keverék minimális hőtési hatása miatt az olajjal végzett MMHK stratégiát tekinthetjük

Az emulziót és vizet alkalmazzák az MMHK-ban, ha a szerszám vagy a munkadarab hőtése a fő cél
A minimális mennyiségű hőtést (MMH) eddig ritkán alkalmazták

Az MMHK megvalósításánál megkülönböztetjük a külső fúvókából történő adagolást és a belső hőtı-kenı csatornából történő adagolást
A külső adagolásnál aeroszolt permeteznek a szerszámra kívülről egy vagy több fúvókából
A külső adagolásos megmunkálásoknál a fúvókák elrendezése kézzel vagy beállító rendszer segítségével történik
A külső MMHK eljárás fontos, ha a szerszámok nem rendelkeznek belső hőtı-kenı csatornákkal
Fúrásnál, dörzsárazásnál vagy menetfúrásnál a külső kenőanyag hozzávezetés csak l/d < 3 tartományig alkalmazható, l/d > 3 esetben a szerszám kihúzása szükséges a nedvesítéshez
A belső MMHK-ban 1 vagy 2 csatornás rendszer létezik
1 csatornás rendszer esetén az aeroszol keveréket a főorsón kívül képezik és az egyedi csatorna szolgál a keverék adagolására
2 csatornás rendszer esetén az olajat és a levegőt külön adagolják a főorsón keresztül, a keveréket a szerszám előtt állítják elő