Felvilágosodás és társadalmi szerződés

A modern természettudományok fejlődése a felvilágosodás kezdetét jelentette.

A Föld a Nap körül kering.

A Föld a Világmindenség középpontja.

A kormányzat feladata az egyéni szabadság védelme.

Az ember születésétől fogva rendelkezik jogokkal.

A kormányzat három elkülönült ága: törvényhozás, végrehajtás és igazságszolgáltatás.

A törvényhozás a parlament, amely törvényeket alkot.

A végrehajtás a törvények érvényesítését jelenti, gyakran a parlament is részt vesz benne.

Az igazságszolgáltatás független és a végrehajtó hatalomtól mentes.

A hatalmi ágak kiegyensúlyozzák egymást, hogy megakadályozzák a hatalom túlzott koncentrációját.

A 18. század végén Franciaországban kibontakozó forradalom, amelynek célja az abszolutizmus és a feudális rendszer felszámolása, valamint a polgári jogok és a demokrácia kiteljesítése.

Az új adók bevezetése vezetett a társadalmi feszültségek fokozódásához és a francia forradalom egyik kiváltó okát jelentette.

Francia filozófus, aki a paradoxális boldogságról írt, hangsúlyozva a vagyon eloszlásának fontosságát, a jogokat és a társadalmi szerződést - amint az emberek hoznak létre minden törvényt.

1789. július 14-én Párizsban a nép a Bastille börtönt ostromolta meg, ami szimbolizálta az abszolutizmus elleni lázadást.

A világmindenség teremtője. Vallás és szabadság viszonya. A vallást veszélyesnek tartotta.

A francia forradalom egyik legfontosabb dokumentuma, amely új jogokat és egyenlőséget garantált a francia nép számára.

Az egyének szabadsága alapvető fontosságú, hogy a társadalom harmónikusan működjön.

A francia társadalmat hagyományosan három rendbe osztották: az első rend (papság), a második rend (nemesség) és a harmadik rend (a többi polgár). A forradalom eredményeként a harmadik rend felértékelődött.

Az embereknek össze kell fogniuk, hogy harmonikus társadalmi rendet alkossanak.

A társadalom fokozatos felszabadulása, amelyben a korábbi korlátozások feloldódnak, és az emberek egyre nagyobb szabadságot élveznek.

Az embereknek joga van részt venni a kormányzatban, és a döntéseket befolyásolni.

A törvények minden polgárra egyformán vonatkoznak, és betartják a jogállamiság elvét.

Egy rendszer, amelyben a polgárok jogai védettek, és az állam nem léphet fel tetszőlegesen az emberek ellen.

A kongresszus célja Európa ügyeinek rendezése volt, és a hatalmi egyensúly helyreállítása a nagyhatalmak között.

A Kongresszuson részt vevő nagyhatalmak voltak Nagy-Britannia, Franciaország, Poroszország, a Habsburg Birodalom és Oroszország.

A francia forradalom hatására Nyugat-Európában jelentős változások történtek, köztük az egyenlőség elvének terjedése, a rendi kiváltságok eltörlése, a föld polgári tulajdonná válása, és az abszolút monarchiák megjelenése.

A Poroszország, a Habsburg Birodalom és Oroszország szövetséget hoztak létre.

A szövetség célja a forradalmi eszmék visszaszorítása volt, akár fegyveres erővel is.

A nép szuverenitása azt jelenti, hogy a nép gyakorolja a legfelsőbb hatalmat, azaz a kormányzás döntési jogát.

A harmadik rend tagjai, mint a polgárok, kézművesek, kereskedők és parasztok, elégedetlenek voltak a társadalmi renddel, amelyet a kiváltságos nemesség és papság uralt. Azon küzdöttek, hogy a kiváltságosok által gyakorolt hatalom korlátozódjék, és az egyenlőség elve érvényesüljön a jogállamban.

A francia forradalom egyik legfontosabb elve, amely szerint minden ember ártatlannak tekintendő addig, amíg bűnösségét a bíróság jogerősen meg nem állapítja.

Ez azt jelenti, hogy a polgárok szabadon választhatják meg képviselőiket, akik a nép nevében hoznak döntéseket.

A képviseleti demokrácia alapja: a hatalom eredete a polgárokban rejlik, ők delegálják a képviseletet a választott vezetőknek.