Büntetőeljárás törvény részletei

A meghatalmazott személy, aki a magánvádló nevében jár el a büntetőeljárásban.

Egyidejű képfelvétel és hangrögzítés.

A büntetőeljárásban részt vevő személy által megjelölt cím, amely eltér a lakcímétől, értesítési címétől vagy a tényleges tartózkodási helyétől.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakcím.

A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti szervezet.

A polgári perrendtartásról szóló törvényben definiált, nem természetes személy.

A bíróság feladata a törvények alapján igazságot szolgáltatni és a büntetőeljárásban meghatározott feladatokat ellátni.

A terhelt jogosult arra, hogy a gyanúsítás és a vád tárgyát, valamint ezek változását megismerje.

A terheltnek joga van a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól megfelelő időt és körülményeket kapjon a védekezésre való felkészüléshez.

A terheltnek joga van a büntetőeljárás jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyészségtől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

A terheltnek joga van védelmének ellátására védőt hatalmazni meg vagy védő kirendelését indítványozni.

A terheltnek joga van a védőjével ellenőrzés nélkül tanácskozni.

A bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy van-e hatásköre és illetékessége az adott ügyben.

A bíróság kijelölését akkor kell elvégezni, ha a bíróságok között hatásköri vagy illetékességi konfliktus van.

A törvényszék másodfokú tanácsa jelöli ki az eljáró bíróságot, ha a konfliktus a területén lévő járásbíróságok között áll fenn.

Az ítélőtábla dönt, ha a hatásköri konfliktus a területén lévő törvényszék és járásbíróság között áll fenn, vagy ha az illetékességi probléma a területén lévő törvényszékek vagy különböző törvényszékekhez tartozó járásbíróságok között merül fel.

A Kúria határozza meg az eljáró bíróságot a (2) bekezdésben nem szereplő esetekben.

Ha a kijelölés kizárás miatt szükséges, a kizárással egyidejűleg a kizárás kérdésében döntő bíróság határoz.

Az ügyészség képviseli a közvádlói oldalt a büntetőeljárásban.

Az ügyészség nyomozást végez, felügyeli a felderítés törvényességét és irányítja a vizsgálatot.

Az ügyészség előkészíti az eljárást és ellátja a törvényben meghatározott feladatokat a más szerv által végzett előkészítő eljárásban.

A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat során az ügyészség irányításával jár el.

A nyomozó hatóság jogosult mindazon eljárási cselekmény elvégzésére és határozat meghozatalára, amelyet törvény nem utal a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe.

Ha a nyomozó hatóság észleli, hogy olyan eljárási cselekmény elvégzése, illetve határozat meghozatala szükséges, amelyről a döntés a bíróság, illetve az ügyészség hatáskörébe tartozik, erről az ügyészségnek haladéktalanul beszámol.

A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti.

Az ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.

Ha a nyomozó hatóság vezetője számára az ügyészségi utasítás jogellenessége felismerhető, arra haladéktalanul köteles az ügyészség vezetőjének figyelmét felhívni.

Ha az ügyészség vezetője az utasítást ennek ellenére fenntartja, ezt a nyomozó hatóság vezetőjének – az ügyészségi utasítás jogellenességével összefüggő indokolt álláspontját tartalmazó – írásbeli kérésére írásba foglalja.

A nyomozó hatóság vezetője az ügyészségi utasítás ellen felettes szerve útján előterjesztést tehet a felettes ügyészséghez.

A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el, aki az ügyben bíróként járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró hozzátartozója.

A nyomozó hatóság tagjaként nem járhat el, aki az ügyben terheltként, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyként, védőként, sértettként, vagyoni érdekeltként, feljelentőként vagy e személyek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint e személyek hozzátartozója.

A nyomozó hatóság tagja az alapügyben eljárt, ha az ügyben perújítás során elrendelt nyomozás vagy igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények nyomozása van.

A nyomozó hatóság tagjának kizárása akkor lép fel, ha a vezetőjével szemben kizárási ok áll fenn. Ilyenkor az ügyészség végzi a nyomozást.

A nyomozást a rendőrség általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervének nyomozó hatósági feladatok ellátására kijelölt szervei végzik.

A kizárási ok bejelentéséig a nyomozó hatóság tagja korlátozás nélkül eljárhat, ha a kizárási okot nem ő jelentette be.

A nyomozó hatóság tagjának eljárását a 28.§ (1)-(5) és (7)-(8) bekezdései szabályozzák.

A nyomozó hatóság tagja kizárólag a nyomozó hatóság ügyben eljáró tagjával szemben jelenthető be.

A nyomozó hatóság tagja a kizárásáról a nyomozó hatóság vezetője, a vezető kizárásáról pedig a felettes nyomozó hatóság vezetője dönt.

Ha a kizárási ok a szolgálati feladat teljesítése során történt bűncselekmény bejelentésére vonatkozik, az nem kizárási ok.

Nem kizárási ok, ha a nyomozó hatóság eljáró tagja a sérelmére a büntetőeljárásban részt vevő személy által az eljárása alatt, illetve emiatt elkövetett bűncselekmény miatt tett feljelentést.

A nyomozó hatóság tagja kizárása a jegyzőkönyvvezető kizárására is vonatkozik.