Baktériumsejtek és Sejtbiológia Kvíz

Minden élő szervezet egy vagy több sejtből épül fel.

Minden sejt másik sejtből alakul ki és a DNS hordozza a genetikai információt.

A sejtmembrán, citoplazma és sejtmag alkotja.

Alacsonyabb rendű sejtek, valódi maggal nem rendelkeznek, pl. baktériumok.

A prokariótákban található DNS-t tartalmazó terület.

A sejtmembránt borító struktúra, amely védelmet nyújt.

A sejtfalra rárakodó polimerek, amelyek védik a sejteket.

Rigid szerkezet, amely a sejt alakját határozza meg.

Hosszú, dugóhúzószerűen csavarodott képződmény, amely baktériumok aktív mozgását segíti.

Vékony, tűszerű csövek, amelyek kommunikációra szolgálnak a baktériumok között.

A citoplazmát kívülről borító membrán, amely a baktériumokban hasonló az eukariótákéhoz.

A sejtmembrán behajlásával kialakult struktúra, amely a DNS rögzítésében segít osztódáskor.

A bioszintetikus folyamatok helyszíne, valódi sejtorganellumok hiányával jellemezhető.

Kétszálú cirkuláris DNS, amely nem körülbelül maghártya; baktériumok kromoszóma formája.

Kicsi, cirkuláris DNS molekulák, amelyek nem esszenciális géneket kódolnak, de rezisztenciát adhatnak.

Gének átadása egyik baktériumból a másikba, akár más fajok között is, ami rezisztenciát ad.

A fehérje, amely intracelluláris jelt aktivál, kiváltva a sejt válaszát.

Intracelluláris jelmolekulák, amelyek a jel terjesztésében játszanak kulcsszerepet.

Másodlagos hírvivők, mint a cAMP és cGMP, amelyek jelet továbbítanak.

A folyamat, amely során foszfátcsoport kapcsolódik a fehérjékhez, aktiválva őket.

Fehérje, amely GTP-t használ az aktiváláshoz és GDP-t az inaktiváláshoz.

Olyan enzim, amely foszfátcsoportot kapcsol egy fehérjéhez a foszforiláció során.

Olyan fehérjék, amelyek GDP/GTP-hidrolízissel működnek, és jeleket továbbítanak.

A jel továbbítása a sejten belül, amely magában foglalhatja a jelek erősítését és integrálását.

Fluoreszcencia visszanyerés fotobleach után, lipid mozgás vizsgálatára.

Alacsony hőmérsékleten a lipidek mozgása lelassul, zselészerű állapot alakul ki.

Olyan zsírsavak, amelyek elősegítik a lipid gél állapotba való rendeződést.

Olyan zsírsavak, amelyek töréseket okoznak az acyl láncban, megnehezítve a gél állapot kialakulását.

Magas hőmérsékleten csökkenti a membrán fluiditását, alacsonyon növeli azt.

Koleszterin és szfingolipidekben gazdag mikrotartományok a membránban.

A lipid membránban a fehérjetartalom 40-50% között változik, fontos funkciókat látnak el.

Olyan membránfehérjék, amelyek többé-kevésbé bemerülnek a membránba.

Egy aminosav szekvencia, amely fontos a ligandokban.

Sejtek közötti állományban található fontos fehérjék, mint kollagén és fibronektin.

Olyan plazmafehérje, amely trombocita adhéziót indít el.

Sejt-ECM adhézió, migráció, osztódás és gyulladás.

Ligandum kötődés a sejtmembránon, ami aktiválja a belső válaszokat.

Sejtplazmában lévő struktúra, amely integrin kötődést és jelezést segít.

Fehérje, amely szabályozza a fokális adhéziós korong aktivitását.

Olyan receptorok, amelyek ECM elemekhez kötődnek és fontos szerepet játszanak a jelátvitelben.

Sejteket köti az extracelluláris mátrixhoz (ECM), dimer formában.

Különböző fehérjékhez (pl. kollagén, heparin) kötődő helyek.

Baktériumok tapadhatnak a fibronektin rostokhoz, de a feszülés nehezíti a tapadást.

Fibronektin formák, mint sejtfelszíni és plazma fibronektin.

Nagy fehérje, három alegységből áll, kötődési helyekkel.

Lamininhez és IV. Kollagénhez szorosan tapad.

Vékony, hajlékony ECM molekulákból álló lemez, ami sejtrétegek alatt van.

Trophoblasztok által termelt, korai terhességben normális, késői terhességben aggasztó.