Az amerikai függetlenségi háború (1775-1783)

A nagy földrajzi felfedezések korában, 1492-ben Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát, amelyet később Amerigo Vespucci nevéhez köthetnek. Ezzel megnyílt az út a gyarmati hatalmak számára, hogy új területeket hódítsanak meg és kihasználják a kontinens gazdasági és emberi erőforrásait.

Az angol gyarmatosítás lényege a más népek leigázása, földjének megszerzése és gazdasági kihasználása volt. Ez a folyamat a gyarmatosító nemzet javát szolgálta, míg a gyarmatok lakóit elnyomásnak és igazságtalanságnak tették ki.

Anglia a XVI. században a tengeri hatalomnak számított, miután legyőzte a spanyol Armadát és a hollandokat. Ez az uralom lehetővé tette az angol gyarmatosítás kiterjedését, és a világkereskedelem fölötti kontrollt.

VII. Henrik uralkodása alatt (1509-1547) megszületett az anglikán egyház, mely a katolikus egyházhoz képest függetlennek számított Angliában. A puritánok azok voltak, akik reformot szerettek volna végrehajtani az anglikán egyházban, és ezért üldözésnek lettek kitéve.

A Mayflower egy hajó, amely 1620-ban érkezett Észak-Amerikába, fedélzetén puritánokkal, akik vallási üldözés elől menekültek Angliából. A betelepülők létrehozták a Plymouth kolóniát, mely az első angol települések egyike lett Észak-Ameriká ban.

A 17. században Anglia gazdasága rohamosan fejlődött, az iparban a kézműves céhek helyét manufaktúrák vették át, a kereskedelem virágzott. Ez a fejlődés a társadalmi változásokat is elősegítette, és alapot teremtett a későbbi polgári forradalomhoz.

A hétéves háború (1756-1763) a brit és a francia gyarmati hatalmak között zajlott, a gyarmatokért és a kereskedelmi útvonalakért való versengés miatt. A háborúban bevonultak az indián törzsek is, akik az angolok vagy franciák oldalán harcoltak. Végül Nagy-Britannia győzött, és Kanada brit uralom alá került.

Miután Nagy-Britannia győzött a hétéves háborúban, a gyarmatok fenntartásának költségei megnőttek. Ezért az anyaország adókat kezdett kivetni a telepesekre, hogy fedezze a hadsereg költségeit.

A telepesek nem voltak képviselve az angol parlamentben, ezért úgy érezték, hogy a rájuk kivethető adókat nem ők határozzák meg. Ez az a lényege az „adóztatás képviselet nélkül

A bostoni te adél után 1773-ban történt esemény, mely megmutatta a telepesek ellenállá sát az angol kormány szemben. A telepesek indiánnak öltözve ind ián teát dobtak a tengerbe, ami a rájuk kive tett te avám elleni tiltakozás volt.

Az angol kormány szigorúbb intézked éseket vezet ett be a gyarmatokon a bostoni te adélután eseményei után. Ezt a politikai ellenő rzés megerős ítés ét az amerikai telepesek mindinká bb ellen állá ssal válasz ol ták meg, ami fel készí tette a függetlenségi há ború elő tere jét.

Az amerikai telepesek 1775-ben 13 észak-keleti gyarmat kongresszusán döntöttek fegyveres ellenáll ás ról Angli ával szemben. Ezt a döntést a telepesek sz zabadság ért való harc uk és az ön f ell tá nsá g szüksé g let sz em ,

A függetlenségi háború (1775-1783) az amerikai telepesek és Nagy-Britannia között zajlott a gyarmatok függetlensége és ön áll ó ország á á l l á sa ért. A há ború ben a telepesek szöv etségesek let tek a fr an ciák k al, ho llan dok kal ,

A telepesek 13 észak-keleti gyarmat föderációt hoztak létre, amely biztosította az egyes gyarmatok összefogását és a hat ék ony ság át a kö zségi h arc ban. Ez a fö derá ci ó szüksé ges volt a gyarm attart ók legyőzés éhez és a függetlenség sz ere zés éhez.

A telepesek hazafiaknak vallották maguk at, akik sz abad ság ukért és ön f ell tá nsá g ukért harc ol nak. Ez a sz abad ság ért való k üzde lm ez a h arc ban sz erepet já tsz ot a telepesek moráljá ban és ö ssze fogá s á ban.

A telepeseket tö bb ország is t á mog atta a függetlenségi há ború ban, így a fr an ciák, ho llan dok és oroszok is. Ez a k ül föl di t á mog atás sz üksé ges volt a telepesek győ zel mé hez, hiszen lehet ő vé tette az angol h ad s ereg ell en való k üzde lm et.

George Washington tábornok vezette az amerikai haderőt a függetlenségi háborúban. Washington kiváló vezetőként és stratégaként m utat koz ot a há ború ban, és fon tos szerepet já tsz ott a telepesek győ zel mé ban.

1783-ban az angolok el ismer ték az usa függetlenség ét a pá riz si bé ke szerző dés ben. Ez a há ború be fe je z te az amerikai telepesek független s ég ét és egy új ország sz ületés ét az új vilá gó ban.

A párizsi béke-szerződés 1783-ban zárta le a függetlenségi háborút. Ebben a szerződésben Amerika minden területét a Mississippitől keletre és a Nagy Tavaktól délre elismerték, kivéve Floridát, mely a spanyol uralom alá került külön békeszerződésben.

Július 4-én ünneplik az Egyesült Államokban a függetlenség napját, mivel ezen a napon, 1776-ban fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely hivatalosan is kimondta az USA függetlenség ét Nagy-Britanniától.

A Függetlenségi Nyilatkozatot 1776. július 4-én fogadták el az USA gyarmat ai kongresszus án. Ez a do ku m en t um kimond ta a gyarmatok függetlenség ét Nagy-Britanniától, és alapvető emberi és polgári jog okat hang sú ly oz ott, mint a saj tó szabad ság , a v á ll ás szabad ság , a sz ó l á s szabad ság ,

A Függetlenségi Nyilatkozat alapvető emberi és polgári jog okat határoz ott meg, mint a saj tó szabad ság át, a v á ll ás szabad ság át és a sz ó l á s szabad ság át. Ezen jog ok a függetlenség alap sz ö vet ei let és a szabad ság ért való k üzde lm ek sz imb ó lu mai a mai vilá gb an is.

A Yorktowni csata 1781 szeptember ében t örtént a függetlenségi há ború ban. Ez a csata d önt ő győ zel met hoz ott az amerikai k és szöv etségesek szemben az angol k at oná kkal.

A Yorktowni csata d önt ő győ zel met hoz ott az amerikai k és szöv etségesek szemben az angol k at oná kkal, mivel ez az esemény kö zel í tette a függetlenségi há ború be fe je z ő dés ét és az USA sz ületés ét.

A függetlenségi há ború végén, 1783 ban Anglia el ismer te az USA függetlenség ét. Ez az esemény a sz abad ság ért való hosszú há ború zav arg ás ainak be fe je z ő dés ét sz imb ó lizá lja.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya az ország alaptörvénye, amely meghatározza az állam szervezetét és működését. Az alkotmányt 1787-ben fogadták el, és a mai napig alap sz ö vet e az ország társadalm i és politikai rend szer ének.

Az amerikai alkotmány sz étvá laszt ja a hatalom há rom ág át: a törvényhozó hatalom a kongresszus ke zében van, a vé greh aj tó hatalom az elnök és a kormány a ké zében van, a b ír ósá gi hatalom pedig a legfelsőbb b ír ósá g ke zében van.

A kongresszus a törvényhozó hatalom sz erv e az USA-ban. A kongresszus sz erke zete két ház ból á ll: a képviselőház ból és a szenátus ból. A kongresszus alkotja az orszá g törvény eit és sz zabály o z ,

Az elnök az USA vé greh aj tó hatalom ját hely t ettes íti. Az elnök a kormányf ő , a legf ő b b k om an d ő r , és a sz ere pe fon tos a t örvény ek vé greh aj t ás á ban és az ország k u lz á s á ban.

A Legfelsőbb Bíróság a sz övetségi b ír ósá gi rend szer legtöbb b b b ír ósá ga az USA-ban. A Legfelsőbb Bíróság eld ön ti a törvény ek alk om ány ossá g át és a törvény ek alk om ány hoz kap csolódó vitá it.

Az amerikai alkotmány alap sz ö vet e a sz abad ság nak, az egyenlőség nek és a törvény el ő tt i egyenlőség nek. Ez a dokumentum fon tos szerepet já tsz ott a sz abad ság nak és a demok rá ci á nak ter jedés ében.